Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
Eredmények és feladatok a járás szociális ellátásában Az elaggott, kevés járadéké, hosszabb ideje táppénzes, nagy családú emberek legnehezebb időszaka a tél. Több meleg ruhára, tüzelőre van szükségük. Ilyenkor jön a legtöbb igénylés az egyszeri segélyekre is. A községi tanácsok ajánlásával érkeznek be a javaslatok a járási tanács egészségügyi osztályára, ahol Cseh Istvánná, szociális előadó gondoskodik a kiutalásról. Az irodai munka mellett a szociális előadó feladata az ellenőrzés is. Nemrég a negyvenférőhelyes ahonyi szociális otthonban végzett átfogó vizsgálatot. Van-e megfelelő téli ruha a betegeknek, elegendő tüzelő, élelem, kielégítő-e a tisztaság, hogyan készülnek a karácsonyi ünnepségre? Milyen a költségvetésben biztosított pénz év végi felhasználása? Az ősszel a járás termelő- szövetkezeteiben felmérést végeztek, hogyan használták fel a szociális és kulturális alapot 1964-ben. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek vezetői a rendelkezéseket ismerik, és a rendelkezésükre álló pénz nagyobb százalékát fordítják szociális célokra. Szép példákat említ Cseh Istvánné. A kocséri új Élet Tsz nyugdíjas tagjainak 65 mázsa búzát osztott ki, a esemői Rákóczi Tsz karácsonyra huszonkét tagját 300 forintos segélyben részesítette. Az előadó munkaköréhez tartozik a községek szociális ügyintézésének, a szociális albizottságok működésének támogatása. Segítséget nyújt a gyengén működő termelőszö- szövetkezeti szociális bizottságoknak, ingyenes babakelen- gye-utalványt ad ki — a védőnők javaslatára — a társadalombiztosításban nem részesülőknek. A jövő évi feladatok közül a Hazafias Népfronttal és a Vöröskereszttel kiépítendő szorosabb kapcsolatot, a területi gondozás megszervezését, az aktívahálózat bővítését jelöli meg legfontosabb célkitűzésként. Távolabbi cél az öregek napközi otthonainak létrehozása, azonban ezt egyelőre a szükséges helyiségek hiánya akadályozza. Csak az anyagi erőforrások fokozatos növelésével lehet kialakítani a járás területén a szociális intézményhálózatot, addig is az esetenkénti segélyezéssel tudnak könnyíteni a rászorulók helyzetén. (—t—) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1965. DECEMBER 22, SZERDA Számvetés a múltról - készülődés a jövőre Termelőszövetkezeti vezetők tanácskozása az időszerű feladatokról Hétfőn délután tanácskozásra jöttek össze városunk termelőszövetkezeteinek elnökei, főkönyvelői, főagronómusai és párttitkárai a városi tanács épületében. Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság titkára, megnyitó szavai után Fejes Lajos, a városi tanács mezőgazdasági osztály főkönyvelője ismertette a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen kiadott zárszámadási utasítását, melynek alapján — bizonyos eltérésekkel korábbi évekhez képest — bonyolítják le az idén a Fcliiliibcn az .11IIS gépkocsivezetői tanfolyamán A Magyar Honvédelmi Sportszövetség keretén belül már több éve rendszeresen folyik a gépkocsivezetői tanfolyam, amin kifejezetten a sorkötelesek vesznek részt. A tanfolyam időtartama hat hónap. A hallgatóknak ezalatt kell elsajátítaniuk a gépjárművezetés elméleti és gyakorlati ismereteit. — Az idén is mintegy ötve- nen jelentkeztek a tanfolyamfa — mondotta Vdvardi Béla, az MHS helyettes vezetője. Heti hat óra elméleti és három óra gyakorlati foglalkozás mellett két óra a műszaki gyakoriét, — Milyen a tanulmányi eredmény? — Erre nem panaszkodhatni. Minden tanfolyam beindulása előtt egyhónapos előkészítő tanfolyamot tartunk, amit úgynevezett „házi vizsgával” zárunk. A jelenlegi „osztály” vizsgaeredménye 98 százalékos volt. Persze, a „megfeleltek” kökött is akadnak gyengébb előmenetelű tanulók, kiket társaik a szocialista munkaverseny keretében segítik. Fő célkitűzésük, hogy az osztályban bukott, s rendkívüli eset miatt eltávolított tanuló ne legyen. — A tanfolyam mikor fejeződik be? — Márciusban. Az eredményes vizsga után rögtön kézhez kapják az állás vállalására is jogosító gépjárművezetői igazolványt, ami önálló szakmát jelent. — A következő tanfolyamra az 1946, 1947 és 1948-as születésűek január elsejétől jelentkezhetnek, s a foglalkozások áprilisban kezdődnek. (-1 —r) KISZ-ESKÜVŐ Szombaton délután a városi tanács házasságkötő termében —, az összegyűlt rokonok, barátok és munkatársak jelen létében — tartotta esküvőjét Nyári Tibor és Licsák Sára, a ceglédi Ruhaipari Vállalat dolgozója. A menyasszony hat éve dolgozik a vállalatnál, közben leérettségizett, és jelenleg a készáruraktár vezetője. A vállalati KISZ-csoport, a szakszervezeti bizottság és munkatársai ajándékokkal halmozták el kedves munkatársukat. Egyenruhás KISZ-ista lányok tették ünnepélyesebbé az ifjú pár esküvőjét. Ifjúsági vívóink Nagykőrösön Ceglédi ifjúsági vívók az elmúlt vasárnap a nagykőrösi vívókkal versenyeztek Nagykőrösön az Arany János gimnázium tornatermében, A verseny szép eredményeket hozott mind a nagykőrösi, mind a ceglédi ifjúsági vívók számára. A „legifjabbak” korcsoportjában mind a férfi, mind a női tőrben a nagykörösiek szerezték meg az első helyezésüket. Ugyané korcsoportban kardban 2. Terstyánszki Zoltán, 3. Somodi Rudolf ceglédi fiatalok. A „serdülők” csoportjában a ceglédiek remekeltek. Női tőrben 1. Herczeg Olga, 2. Klément Éva, 3. Deli Erzsébet. Férfi tőrben 1. Veres Károly, 2. Zalavári Ferenc, 3. Kapala György. Kardban 1. Kapala György, 2. Marsi Gusztáv. Az úttörő kardban 2. Gye- nes Ferenc, 3. Bálint Béla. Az úttörő férfi tőrben 1. Bognár József, 2. Velkei Imre. Foto: Kaczur A Nyugati pályaudvar éttermének egyik sarokasztalánál pillantottam meg őt. Sörénynek is beillő hajzatával, fantasztikusan elhanyagolt ruhájával azonnal magára vonta a figyelmet. Mindehhez hóna alatt óriási vadonatúj gitárt szorongatott. Miután mindenki jól megbámulta, gitárját elhelyezte egy székre, cigarettára gyújtott, közben vad dallamot rögtönzött, és a pincértől egyszerre két fél konyakot rendéit. De addig sem unatkozott, míg a konyakot „Az ősanyját, apafej“! megkapta. Pillantásra sem méltatta a hamutartót, hanem a földre szórta a hamut yés a csikket, majd szaporán tökmagot kezdett rágcsálni. A héjával kiválóan célzott. Mindenki elkerülte asztalát. Amikor megkérdeztem, miért almoz maga alá. röhögött és azt mondta: — Elvégre szocialista demokrácia van, ami tudtommal szabadságot jelenti Próbáltam még egy-két szót szólni a közösségről, a rendről, de hamarosan belém- fojtotta a szót: — Tudja mit, apafej! Oktassa az áltamirai ősanyját! Mirc válaszolhattam volna, szerencsére fel- cihelődött, fogta gitárját és elvo- naglott koszos bőrnadrág já ban. En pedig az áltamirai ősembert kérem most, soksok ezer ét távlatából, ne haragudjon a durva hivatkozásért erre a gitáros „utódjára". Velkei Árpád közös gazdaságok zárszámadását. Cjszerű az utasításban, hogy az állóeszközök közül az ingatlanokat kétévenként, a gépeket, járműveket évenként, az Igás- és tenyészállatok leltározását az év utolsó napjának megfelelő állapot szerint ugyancsak évenként leltározzák. A terménykészletet hasonlóan évente a forduló napnak megfelelő időpontban veszik leltárba, kivéve a megbontatlan hordókban és kazlakban levő göngyölegeket, fogyóeszközöket az utolsó negyedévi állapotnak megfelelően kell leltározni az utasítás értelmében. Minthogy azonban ezeket az utasításokat az idén először alkalmazzák, a mostani zárszámadás előkészítése során gyakorlatilag valamennyi ingó és ingatlan vagyont leltározni kell a közös gazdaságokban. A zárszámadási utasítás egyéb gyakorlati tennivalóinak betartása mellett arra kell törekedni, hogy a leltárak a legszigorúbban a valóságnak megjelelő adatokat tartalmazzák, s amiért az elnök és a főkönyvelő egyetem- legesen aláírásukkal vállalnak felelősséget. A főkönyvelő a továbbiakban ismertette a gazdasági beszámoló előkészítésének módját, a zárszámadási bizottság összetételét és feladatait, valamint az ellenőrző bizottságokra háruló feladatokat, a zárszámadás elkészítése során és a közgyűlésen. A zárszámadás elkészítésével csaknem egy időben kell elkészíteni az állóeszközök újraértékelését, mely munkálatokat városunk íiérületén felállított külön 'szakbizottság végez el. A tanácskozás keretében Fekete Zsuzsa, a városi tanács mezőgazdasági osztályának közgazdásza, ismertette az éves termelési és pénzügyi terv elkészítésének módozatait. Az idei termelési terv készítésének legfontosabb jellemzője, hogy a termelőszövetkezetek csupán a kenyérgabona termelésére kapnak irányszámokat a városi tanácstól. Az értekezleten Kovács József, a városi pártbizottság mezőgazdasági osztály vezetője, egyebek között arra hívta fel a vezetők figyelmét, hogy úgy kell előkészíteni a zár- számadási közgyűlést, hogy előtte a tagság valamennyi egyéni problémáját megnyugtatóan oldják meg, hogy a közgyűlések valóban a termelőszövetkezetek közös ügyeinek vitafórumaivá váljanak. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a zárszámadási közgyűlés megrendezésénél a legnagyobb takarékosságra törekedjenek a termelőszövetkezetek. (fzl) Nyilvános telefon - hogyan ? Az Alszegi út 4/c szám alatti magán dohányáruda telefonján bonyolította le a környék lakossága az esetenként szükséges telefonbeszélgetéseit. Időközben a dohányáruda megszűnt, minek következtében a posta leszerelte az ott levő telefont is. A telefon leszerelésével — mint- ahogy Mihályfi Mihály levélírónk panaszolja — a környék lakóinak nem áll rendelkezésükre nyilvános telefon, ahonnan sürgős esetekben telefonálhatnának. Levélírónk arra kér, járjunk közben a postáinál, hogy valamilyen formában a környék nyilvános telefonhoz jusson. — Sajnos, utcai telefont hiába is próbálnánk felállítani bárhol is Cegléden — mondja Hornyák Ferenc technikus a postán —, mert a korábbi nyilvános telefonfülkéket is ismeretlen kártevők tönkretették. Arra viszont lehetőség van — ha valaki az ott lakók közül elvállalja —, hogy akár magánházban, akár közhelyiségben felszereljünk egy telefonállomást, ahonnan a környéken lakók lebonyolíthatják sürgős telefonbeszélgetéseiket. Elképzelhető, hogy a városi tanács közelben levő istállójának egyik alkalmazottja elvállalná a telefon felügyeletét s akkor ott a posta felszerelné a telefont. A posta válaszát azzal a javaslattal adjuk közre, hogy a körzeti tanácstaggal a környék lakossága együttesen keresse meg a telefon felszerelésére alkalmas helyiséget és ezután forduljanak bizalommal a posta műszaki hivatalához a nyilvános telefonállomás felszerelése ügyében. Megszűnt a kártyajáték a Kossuth Művelődési Ház klubjában, — közöljük örömmel levélíróinkkal, akik jogosan kifogásolták, hogy városunk e művelődési intézményében egyesek hazárd kártyajátékot folytattak. A Kossuth Művelődési Ház vezetősége a városi tanács művelődési osztályának december 16-án kelt utasítása alapján rendelte el a kártyajátékok megszüntetését az ott működő Kossuth-klubban. Egy óra a képzőművészeti szakkörben A kis emeleti műterem falain olajfestmények sorakoznak, gipszfejek, mértani testek hevernek a modellnek szánt dobogón. A székre helyezett bordó kárpiton be- főttesüveg, váza, köcsög gömbölyű vonalai kínálják magukat rajzolásra. Tíz évnél hosszabb ideje működik képzőművészeti szakkör a Kossuth Művelődési Házban. P. Kovács Sándor szakkörvezető maga ( is művészember, s szívesen és nagy gyakorlattal foglalkozik a fiatalokkal. Egy-egy foglalkozásra álNem létező ingatlanát árulta — öt évre ítélték Oláh Imre, foglalkozás nélküli, Szolnokon albérletben lakott Szárnyéi Zsig- mondné segédmunkás élettársával együtt. Szállásadójának feäkinäita az állami gazdaságtól járó nem létező illetményföldjét használatra. 1500 forintban állapodtak meg, melyből a szállásadó 1250 forintot kifizetett, a 250 forintot a lakbérbe tudták be. Szállásadójának fiát és egy távoli rokonát hasonló „mesével” tévesztette meg és ezenfelül még másik két szolnoki lakosnak adta bérbe az illetményföldjét, akik közül senki sem győződött meg arról, van-e ténylegesen illetményföldje. Ezzel a módszerrel 5800 forintot csalt ki a szolnoki lakosoktól. Amikor azok követelték az illetményföldet, élettársával nyomtalanul eltűnt Szolnokról és Cegléden húzta meg magát. Itt Jaczina Sándor fuvaros fogadta be őket, akit azzal tévesztett meg, hogy Törökszentmiklóson 40 000 forintért eladta az „ingatlanát” és Cegléden akar helyette megfelelő ingatlant venni. A ceglédi postahivatalnál két ízben is táviratot adott fel sajátmagának Jaczina Sándor címére a 40 000 forint átutalásáról. Azzal is „igazolta” szavai hihetőségét, hogy Jaczina Sándor társaságában megalkudott egy 30 000 forintot érő házra és szőlőre. Egy másik fuvarostól, Simon Jánostól is pénzt csalt ki. Vele abban állapodott meg, hogy „ingóságait” Törökszentmiklósról Ceglédre szállítja. A fuvardíj összegét ezer forintban állapították meg azzal, a kikötéssel, hogy Oláh Imre biztosítja a lovak részére a kukoricát és a zabot. Ezenfelül kukoricára és zabra üzleti ajánlatot tett Simon Jánosnak, aki a terményekre előleget is adott Oláh Imrének, akinek a pénze — állítása szerint — már a ceglédi OTP-be meg is érkezett. Végül is Simonnak gyanússá vált Oláh Imre viselkedése és feljelentést tett ellene a ceglédi rendőrkapitányságnál. így került előzetes letartóztatásba Oláh Imre és élettár«#,.. Szényei Zsigmondné. '£,v A Ceglédi Járásbíróság az eddig hat esetben már csalásért elítélt Oláh Imrét több rendbeli, visszaesőként elkövetett csalás miatt 5 évi börtönre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Büntetlen előéletű élettársát, aki két esetben közreműködött a sértettek félrevezetésében, 3 hónapi börtönre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős. (—esi) tálában tízen járnak el, többen el sem férnének az apró szobában. Hetenként két alkalommal tartanak szakköri összejövetelt, ilyenkor a felnőttek élő modellt rajzolnak, a gyerekek csendéletet, testcsoportokat, különféle tárgyakat. Az általános iskolás kisfiútól a nyugdíj határán álló bácsiig, a háziasszonyig többféle foglalkozású, életkorú tagja van a szakkörnek. Modellt rajzolni csak akkor tudnak, ha összeadják számára a pénzt, mindenki a saját felszerelését használja, a kultúrház anyagilag támogatni nem tudja a szakkört. Az iskolások rajzlapján kerekedik az üveg, a köcsög, a szakkörvezető egyik rajzolótól a másikhoz lép, puha vonásokkal, lendületesen korrigál, halkan magyarázza a perspektívát, felhívja a figyelmet a hibákra. A „nagyok” a rajzoló diákokat rajzolják ez alkalommal. Munkába feledkező arcvonásokat örökít meg a szén- rúd, rajztábla fölé hajló alakokat. A szakköri órák egy részét néha ízlésfejlesztő, művészettörténeti és esztétikai előadásokkal egészítik ki. Ilyenkor diapozitívek segítségével mutatják be egy-egy klasszikus mester alkotásait, jellegzetes alkotói stílusát. A rajzaikon dolgozó, javítgató fiatalok néha a festőállványra helyezett mély tónusú olajképre néznek, s titokban talán arra gondolnak, hátha egyszer majd sikerül maradandó értékű művészi képet alkotniuk. (tamási)
