Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

1965. DECEMBER 19, VASÁRNAP Az 1966. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) | ka javításával az ipar költ- val, a műszaki színvonal fej- ségszintjét 1966-ban számot- lesiztésével, a gazdasági mun- | tévőén csökkenteni kell. A mezőgazdasági termelésről Az országos építési terv közel 4 százalékkal magasabb az ideinél. A mezőgazdaság termelésé­nek értéke — a terv szerint — 1966-ban mintegy 5 száza­lékkal lesz magasabb az ez évinél: ezen belül a növény- termesztés mintegy 8 száza­lékkal, az állattenyésztés pe­dig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirány­zatok biztosítják a lakosság ellátását, amellett lehetővé te­szik a mezőgazdasági termé­kek exportjának növelését. A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mint­egy 5000 traktort, 1500 gabo­nakombájnt, 7000 pótkocsit biztosít. Még inkább előtérbe került a komplex fejlesztés: jelentős beruházások szolgál­ják különösképpen az állatte^ nyésztés, főként a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztését, a zöldség- és a gyümölcstáro- ló és feldolgozó kapacitások bővítését. A hazai termelés növeke­dése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság az ideinél mintegy 5 százalékkal több műtrágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő év­ben — az előirányzatok sze­rint — mintegy 5 százalék­kal haladja meg az ideit A terv azzal számol, hogy a megfelelő termelési intézke­dések eredményeként, nor­mális időjárás esetén, a gyü­mölcsfelvásárlás mintegy 35— 40 százalékkal, a zöldségé pe­dig megközelítően 30 száza­lékkal nő. A terv szerint az állatok és állati termékek felvásárlása 2—3 százalékkal emelkedik. Folytatódik az ár- és bel­vizek elleni védekezés. To­vább építik és erősítik a dunai gátakat. Befejeződik a Zagyva és a Tama árvíz- védelmi töltéseinek építése. Jelentősen javul a Tisza - völgy egyes területeinek víz­gazdálkodási helyzete. Közlekedés, külkereskedelem A közlekedésben az áru- szállítás mintegy 5 százalék­kal, a személyszállítás pe­dig 3,5 százalékkal emelke­dik az ez évi teljesítményhez képest A vasút újabb nagy telje­sítményű Diesel- és villany­mozdonyokat kap. A kor­szerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 szá­zalékra nő. Folytatják a Miskolc—Nyíregyháza közöt­ti vasútvonal villamosítását. Bővül a vasút normál és speciális teherkocsi-, vala­mint személykocsi-állománya. Az országos gépjármű-köz­lekedés számára mintegy 3500 tehergépkocsi és 490 autó­busz beszerzését biztosítja a terv. A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a ma­gángépkocsik száma. Folyta­tódik az úthálózat bővítése és korszerűsítése. Elkészül a 7. számú autóút Budapest— Martonvásár közötti szaka­sza és 420 kilométerrel nő a portalanított utak hossza. A távbeszélő-állomások szá­ma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több hajó és uszály .beszerzése segíti elő. A külkereskedelmi forgalom 1966-ban mind a szocialista, mind a tőkésországok viszony­latában tovább bővül. A terv előirányzatai szerint a kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal magasabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelentős idegenforgalommal számol, és jó lebonyolítása céljából szál­lodák és turistaszállók építé­sére, campingek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereskedel­mi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz elő. A lakosság kommunális, szo­ciális és kulturális ellátása 1966-ban tovább javul. Az állami építőipar kivite­lezésében több mint 17 ezer, összesen több mint 50 ezer la­kás építése fejeződik be. A közműberuházások közül elkészül a gyöngyösi, a salgó­tarjáni, a sátoraljaújhelyi és a debreceni IV. számú vízmű, továbbá a budapesti felszíni vízmű bővítése. Üj víz- és csa- tomaberuházások kezdődnek Balassagyarmaton, Baján, Kő­szegen és Magyaróvárott. A lakosság gázellátásának bőví­tésére Kecskeméten és Békés­csabán jelentősebb, másutt ki­sebb beruházások kezdődnek­Ár- és bérpolitika 1800 óvodai hely, 400-nál több általános iskolai és 215 középiskolái tanterem építése fejeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai és 127 közép­iskolai tanterem építése. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csök­kenjen az általános iskolákban a kétműszakos tanítás. Az ez évinél 4000-rel több szakmun­kás tanuló kezdheti meg ta­nulmányait. Az egészségügyi ellátás ja­vítását szolgálja 1200 gyógyin­tézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekotthoni ágy létesí­tése, mintegy 1200 bölcsődei hely építése. Az orvosi körze­tek száma 90-nel, a szakorvosi rendelőórák száma napi 1200- zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér mint­egy 1.5 százalékkal, az egy fő­re jutó reáljövedelem 3.5 szá­zalékkal emelkedik, s ez utób­bihoz hasonlóan nő — meg­felelő termés esetén — a pa­rasztság egy főre jutó reál­fogyasztása. A Minisztertanács ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre is ha­tározatokat hozott. Az intéz­kedések több célt szolgálnak: növelik az anyagi ösztönzést: egyes fontos termékek terme­lői árait közelebb hozzák a tényleges termelési költségek­hez; egyes árak emelésével, illetve leszállításával csök­kentik a termelői és a fogyasz­tói árak között fennálló indo­kolatlan különbségeket, mér­séklik az jelenlegi ár- és bér­rendszer egyes arányiéi a nsá- rait, s mindez előmozdítja az ipari és a mezőgazdasági ter­melés fejlődését. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb ösztönzése cél­jából, továbbá annak előmoz­dítására, hogy a termelőszö­vetkezetek saját eszközeikből tudjanak minél több beruhá­zást megvalósítani, 1966. ja­nuár 1-től fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek és egyes növényféleségek fel- vásárlási árát. A fogyasztói árak változásáról 1966. február 1-től átlagosan 30 százalékkal emelkedik a sertéshús és átlagosan 50 szá­zalékkal a marhahús ára, ez­zel összefüggésben a húské­szítmények, továbbá 15—19 százalékkal a tejtermékek fo­gyasztói ára. Az ezekhez kap­csolódó vendéglátóipari és üzemélelmezési árak maga­sabbak lesznek. A felvásárlási árak emelé­se ellenére változatlan ma­rad — a többi között — a ke­nyér, a lisztféleségek, a rizs, a tej, valamint a cukor fo­gyasztói ára. 1966. április 1-től — a tü­zelési idény befejezése után átlagban 25 százalékkal fel­emelik a szilárd tüzelőanya­gok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árát. Emelkedik a központi és a távfűtés díja. , Az intézkedés nyomán a tü­zelőanyagok eladásánál jelent­kező évi 1,4 milliárd forintos állami támogatás 820 millió forintra csökken. 1966. június 1-től felemelik a városi helyi közlekedésben a jegyek árát, s egyszerűsítik a díjrendszert. Egyedül Buda­pesten a közlekedés (villamos, atóbusz, HÉV, kishajó) üze­meltetési költsége jelenleg évi 600 millió forinttal meghalad­ja a bevételt; a díjemelés ezt a dotációt a felére csökkenti. A dolgozók és a tanulók az új díjrendszerben is jelentős kedvezménnyel válthatnak bérletet. A havi 1700 forintot megha­ladó keresetek után 1966. feb­ruár 1-től progresszíven nö­vekvő nyugdíj járulék kerül bevezetésre. A Minisztertanács határoza­tának megfelelően a társadal­mi közterhek arányosabb el­osztása végett 1966-ban emel­ni kell a nagyobb jövedelem­mel rendelkező kisiparosok, kereskedők és szabadfoglalko­zásúak jövedelemadóját. A kormány egyes régebben ismert bérfeszültségek csök­kentése, valamint a kereseti arányok javítása céljából úgy határozott, hogy 1966. február 1-től évi 2 milliárd forintot kell bérek és nyugdíjak eme­lésére fordítani. A béremelés elosztását a kormány — a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának javaslatára — a kö- vetkezoi^poan határozta meg: Bérrendezések Fel kell emelni: mintegy 300 ezer — főként teljesítménybéres — munkás­nál közel 600 millió forinttal a béreket ott, ahol a fokozott fizikai igénybevételt, vagy a munkavégzés egyéb kedvezőt­len feltételeit, a munkához szükséges szakképzettséget és gyakorlatot a bérben jobban kifejezésre kell juttatni; a főművezetők és műveze­tők bérét (szakképzettségüktől, teljesítményüktől és az álta­luk irányított területtől füg­gően); az állami vállalati építő­iparban a különélési pótlé­kot, ezenkívül az építkezése­ken dolgozók, a termelést irányító munkavezetők ré­szére munkahelyi pótlékot kell fizetni; a pedagógusok illetményét; egyes kategóriákban az egészségügyi dolgozók bé­rét; és egyes kategóriákban a belkereskedelmi dolgozók bérét. A 2 milliárdos keretből 150 millió forintot meghaladó összeget fordítanak arra, hogy február 1-től külön­böző mértékben, de átla­gosan 10 százalékkal növel- i jék a 750 forinton aluli 1 sajátjogú nyugdíjak össze­gét és a 400 forint alatti özvegyi nyugdíjakat. Az elhatározott béremelé­sek körülbelül 800 ezer dol­gozót érintenek. A Minisztertanács határo­zatot hozott arra is, hogy 1966. február l-től gyerme­kenként 50 forinttal fel kell emelni a két- és a több gyer­mekes munkások és alkal­mazottak családi pótlékát. Ennek kihatása — a 2 mil­liárd forinton felül — évi 800 millió forint. 1966. február l-től a zsír ára 20, a szalonnaféléké pe­dig — átlagosan 11 száza­lékkal csökken. Ugyancsak február 1-tol 8—25 száza­lékkal, együttesen évi 700 millió forintos kihatással le kell szállítani egyes textil­áruk és ruházati cikkek árát. Emellett 1966-ban és utána is rendszeresen lesz leszállított áron való áru­sítás és szezon végi kiáru­sítás. A termelőszövetkezeti ta­gok társadalombiztosítási el­látását és családi pótlékát közelíteni kell a munkásoké- ■ hoz. Ezek az intézkedések I július 1-én lépnek életbe, megvalósításuk évi 250 mil­lió forintot igényel. Egyensúly A felsorolt fogyasztói ár-, bér- és szociális jellegű in­tézkedések forintkihatása ösz- szességében kiegyenlíti egy­mást: a fogyasztói áraknak és a szolgáltatási díjaknak az elő­zőkben ismertetett felemelé­se — számításba véve az el­rendelt árcsökkentéseket — összes kihatásában a lakosság egészének évi kiadásait 2 milliárd 300 millió forinttá: növeli, a progresszív nyug­díjjárulék az érintett dolgo­zók keresetét 700 millió fo­rinttal csökkenti; a jövedel­meket csökkentő intézkedések együttes kihatása tehát 3 milliárd forint; a bérek és a szociális jelle­gű juttatások végrehajtásra1 kerülő emelésének jövedelem- növelő együttes kihatása 3 milliárd 50 millió forint. Az elhatározott intézkedé­sek tehát kihatásukban ki­egyenlítik egymást, ezen felül a tervnek megfelelően a bér­ből és fizetésből élőknél több mint 4 milliárd forinttal nö­vekednek a jövedelmek, így 1966-ban az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik. Ezen a jövedelemnövekedé­sen belül a jövő évi terv — a február 1-ével megvalósítás­ra kerülő 2 milliárd forintos bér- és nyugdíjemelésen felül — a munkateljesítmények és a foglalkoztatottság maga­sabb szintjével összhangban, a bérből és fizetésből éló dolgozók keresetét 2,3 mil­liárd forinttal emeli, ez meg­felel az egy keresőre jutó reálbérek mintegy másfél szá- 1 zalékos emelkedésének. Fegyel mezetten és szorgalmasan A kormány utasította az illetékes minisztereket a jö­vedelemelvonó és jövedelem- növelő intézkedések bevezeté­sének teljes részletességgel történő kidolgozására, vala­mint arra, hogy ezeket időben hozzák a lakosság tudomá­sára. A Minisztertanács felkéri és felhívja az ország dolgozóit, hogy fegyelmezett és szorgal­mas munkával, gondos és ta­karékos gazdálkodással való­sítsák meg a jövő évi nép- gazdasági tervet Javasoljanak és kezdemé- [ nyezzenek bátran, tárják fel és hasznosítsák mindenütt a termel ékenység növelésében, a köl tségek csökkentésében, a műszaki fejlesztésben, a mun­ka- és üzemszervezés megja­vításában, a beruházások gyors és pontos kivitelezésé­ben és a költségvetési gazdál­kodásban fellelhető tartaléko­kat. Lépjenek fel nyílt bírá­lattal a gyorsabb fejlődést akadályozó hibákkal és fo­gyatékosságokkal szemben, ne tűrjék meg sehol a feles­leges kiadásokat, a pazarlá­sokat. Szerezzenek továbbra is érvényt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly decemberi határozatának, amely körülte­kintő takarékosságra, szilárd munkafegyelemre, ésszerű gazdálkodásra, fokozott fele­lősségtudattól áthatott tettek­re mozgósít. Odaadó munká­val érjenek el újabb eredmé­nyeket a szocialista építésben, egész népünk jólétének to­vábbi emelésében. Fock Jenő nyilatkozata a jövő évi feladatokról, az új ötéves tervről, a jövő évi ár- és bér- politikai intézkedésekről Az 1966. évi és a harmadik ötéves népgazdasági tervvel, valamint a jövő évi ár- és bérintézkedésekkel kapcsolat­ban az MTI kérdésekkel for­dult Fock Jenőhöz, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jához, a Minisztertanács el­nökhelyetteséhez : KÉRDÉS: Kérjük Fock elv­társat, adjon áttekintést a jövő évi terv főbb céljairól és az ezzel kapcsolatos tenniva­lókról. VÄLASZ: Mindenekelőtt arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy 1966. évi ter­vünk kidolgozásánál messze­menően figyelembe vettük az idei terv végrehajtása során szerzett sokoldalú tapaszta­latokat. Ez évi tervünket — az országunkat ért természeti csapások, kedvezőtlen kö­rülmények ellenére — ered­ményesen zárjuk. Ebben je­lentős szerepe van annak, hogy a dolgozók és a vezetők megértették a párt múlt évi decemberi határozatát. Az év folyamán sikerült az eddiginél jobban ráirányítani a figyel­met az export fontosságára. Ez egyebek között megmu­tatkozik abban, hogy — a ko­rábbi évektől eltérően — az ipari termelési terv túltelje­sítésének mintegy kétharma­da exportálható termék. A népgazdaság igénye azonban az export további fokozását követeli meg. Ezért az új év­ben e vonatkozásban még na­gyobbak teendőink. Az ipar termelési terve, vé­leményem szerint, túlteljesít­hető. Ez azonban változatla­nul csak ott kívánatos, ahol a többtermelés népgazdasági igényt elégít ki, s mindenek­előtt az export növelését szol­gálja. Emellett azonban, kü­lönös tekintettel a kormány által hozott ár-, bér- és egyéb intézkedésekre, szeretném hangsúlyozni a belső ellátás fontosságát is. 1966-ban min­den valószínűség szerint szük­ség lesz olyan intézkedések­re, amelyek a tervezésnél fi­gyelembe nem vehető, de min­den bizonnyal bekövetkező fogyasztási igénymódosulások kielégítését szolgálják. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkater­melékenység gyorsabb növe­lésének lehetőségeit nem me­rítettük ki. Indokolt, hogy 1966-ban is, az ideihez hason­lóan, a termelékenység eme­lése legyen a termelés növe­kedésének fő forrása. Lehet­ségesnek tartjuk, hogy a tar­talékok kiaknázásával, az üzem- és munkaszervezés ja­vításával, a napjaink köve­telményeinek megfelelő nyil­vántartási, elszámolási és ad­minisztrációs rendszer meg­valósításával a termelés nö­vekedésének mintegy 80 szá­zalékát a termelékenység eme­lésével biztosítsuk. Ezt se­gíti a korábbi években be­szerzett sok új termelési esz­köz, a modem gyártási el­járások bevezetése és a kor­szerű anyagok mind széle­sebb körű felhasználása. A dolgozók szilárduló munka- fegyelme, lendületes mun­kája, növekvő tudása biztos alapot ad a mind nagyobb ön­állósággal felhatalmazott vál­lalati vezetésnek arra, hogy biztosítsa a termelékenység kí­vánatos növekedését. Noha a termelés összetétele a korábbi évieknél jobban megfelel az igényeknek, a ter­mékek egy része még min­dig készletként — részben fe­lesleges készletként — halmo­zódik fel. 1965-ben lelassult az ilyen készletek növekedési üteme. Intézkedéseink ered­ményeként az előző eszten­dőkben felgyülemlett feles­leges termékek egy részét értékesítették. Vonatkozik ez elsősorban a belkereskedelem­re, ahol az elfekvő készletek mintegy 90 százalékát érté­kesítették csökkentett áron Ez a lakosságnak több mint I milliárd forint megtakarí­tást jelentett. 1966-ban további intézkedé­seket teszünk a készletek ala­kulásának szabályozására. El­sősorban a feleslegek kelet­kezésének meggátlására. En­nek fő eszköze, hogy helye­sen, megalapozottan mérjük fel az igényeket, a termelés ru­galmasan kövesse a szükség­letek változását. Azokat a ko­rábbi években felhalmozó­dott és ez év végéig feltárt ipari termelői készleteket, amelyek a továbbiakban sem értékesíthetők, a költségvetés terhére ki fogjuk selejtezni. A belkereskedelemben a jö­vőben is folytatjuk a leszállí­tott árú kiárusításokat, hi­szen a legjobb tervezés és igényfelmérés mellett is min­dig lesznek olyan áruk, ame­lyek iránt az érdeklődés idény­jellegű, vagy amelyeket a di­vat gyors változása miatt már kevésbé vásárolnak. így feb­ruár második felében 1966- ban is sor kerül a szokásos szezon végi kiárusításra. KÉRDÉS: Az 1966. évi terv az ipari termelés 4—6 száza­lékos növekedését irányozza elő. Sokan azt tartják, hogy meg kellene gyorsítani fej­lődésünk ütemét. Mi erről a véleménye? VÁLASZ: Természetesen tö­rekednünk kell fejlődésünk gyorsítására. Ez azonban nem csupán elhatározás dolga. Az ipari termelés növekedésének mértékét mindenekelőtt a bel- és a külföldi piacok igé­nye szabja meg. Hozzáteszem, hogy nemcsak mennyiségi igé­nyekről, hanem — mind na­gyobb mértékben — minőségi követelményekről van szó. Az ipari termelés ütemének növelése tehát mindenekelőtt akkor lehetséges, ha meggyor­sul a műszaki fejlődés, javul termékeinek megbízhatósága,' korszerűsége. Másik fontos követelmény, hogy termékeink kevesebb anyag- és munkaerő-felhasz­nálással, azaz gazdaságosab­ban készüljenek, s ezáltal is növekedjék versenyképessé­gük. Csak így tarthatjuk meg tradicionális piacainkat, és szerezhetünk újakat. Csak az ilyen jellegű fejlődés te­szi lehetővé, hogy a népgazda­ság két legfontosabb ága, az ipar és a mezőgazdaság, egy­mással összehangoltan fej­lődjék az ipar ne vonja el z mezőgazdaságtól a munkaerő, mielőtt ott a feltételek a gé pesítéssel, a kemizálással err, megteremtődnek. A gazdasá gosan exportálható termé kék termelésének növelést egyben biztos fedezete a na gyobb fejlődési ütem álta megkívánt többlet import­anyag beszerzésének. Az ez évi biztató eredmények alap ján, és a gazdaságirányítási rt form várható hatására gór dolva, bízom abban, hogy e a folyamat és így egész fe; lődésünk, a következő idő szakban kedvezőbb lesz. KÉRDÉS: Az év végével le zárul ll. ötéves tervünk ide szaka. Hol tart az új ötéve. terv kidolgozása? VÁLASZ: A következő esz tendőkben népgazdaságunka ugyanazon elvek szerint fe. lesztjük, melyeket a VII pártkongresszus elfogadott, melyek leglényegesebb voná saira, az 1964. decembei központi bizottsági határoz;, nyomatékosan rámutatott. 1966. évi népgazdasági tér vünk tehát nem „átmene' terv” két ötéves terv közöl hanem harmadik ötéves te: vünk első éve. A párt Köz ponti Bizottsága úgy határo zott, hogy az új ötéves terve a jövő év elején a gazdaság irányítás reformtervezetével egy időben tárgyalja meg. Az addig hátralevő 2—3 hóna­pot arra akarjuk felhasznál ni, hogy tovább tanulmányoz (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents