Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
1965. DECEMBER 19, VASÁRNAP Az 1966. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) | ka javításával az ipar költ- val, a műszaki színvonal fej- ségszintjét 1966-ban számot- lesiztésével, a gazdasági mun- | tévőén csökkenteni kell. A mezőgazdasági termelésről Az országos építési terv közel 4 százalékkal magasabb az ideinél. A mezőgazdaság termelésének értéke — a terv szerint — 1966-ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél: ezen belül a növény- termesztés mintegy 8 százalékkal, az állattenyésztés pedig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirányzatok biztosítják a lakosság ellátását, amellett lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek exportjának növelését. A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mintegy 5000 traktort, 1500 gabonakombájnt, 7000 pótkocsit biztosít. Még inkább előtérbe került a komplex fejlesztés: jelentős beruházások szolgálják különösképpen az állatte^ nyésztés, főként a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, a zöldség- és a gyümölcstáro- ló és feldolgozó kapacitások bővítését. A hazai termelés növekedése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság az ideinél mintegy 5 százalékkal több műtrágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 százalékkal haladja meg az ideit A terv azzal számol, hogy a megfelelő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35— 40 százalékkal, a zöldségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. A terv szerint az állatok és állati termékek felvásárlása 2—3 százalékkal emelkedik. Folytatódik az ár- és belvizek elleni védekezés. Tovább építik és erősítik a dunai gátakat. Befejeződik a Zagyva és a Tama árvíz- védelmi töltéseinek építése. Jelentősen javul a Tisza - völgy egyes területeinek vízgazdálkodási helyzete. Közlekedés, külkereskedelem A közlekedésben az áru- szállítás mintegy 5 százalékkal, a személyszállítás pedig 3,5 százalékkal emelkedik az ez évi teljesítményhez képest A vasút újabb nagy teljesítményű Diesel- és villanymozdonyokat kap. A korszerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítását. Bővül a vasút normál és speciális teherkocsi-, valamint személykocsi-állománya. Az országos gépjármű-közlekedés számára mintegy 3500 tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzését biztosítja a terv. A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a magángépkocsik száma. Folytatódik az úthálózat bővítése és korszerűsítése. Elkészül a 7. számú autóút Budapest— Martonvásár közötti szakasza és 420 kilométerrel nő a portalanított utak hossza. A távbeszélő-állomások száma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több hajó és uszály .beszerzése segíti elő. A külkereskedelmi forgalom 1966-ban mind a szocialista, mind a tőkésországok viszonylatában tovább bővül. A terv előirányzatai szerint a kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal magasabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelentős idegenforgalommal számol, és jó lebonyolítása céljából szállodák és turistaszállók építésére, campingek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereskedelmi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz elő. A lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátása 1966-ban tovább javul. Az állami építőipar kivitelezésében több mint 17 ezer, összesen több mint 50 ezer lakás építése fejeződik be. A közműberuházások közül elkészül a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi és a debreceni IV. számú vízmű, továbbá a budapesti felszíni vízmű bővítése. Üj víz- és csa- tomaberuházások kezdődnek Balassagyarmaton, Baján, Kőszegen és Magyaróvárott. A lakosság gázellátásának bővítésére Kecskeméten és Békéscsabán jelentősebb, másutt kisebb beruházások kezdődnekÁr- és bérpolitika 1800 óvodai hely, 400-nál több általános iskolai és 215 középiskolái tanterem építése fejeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai és 127 középiskolai tanterem építése. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csökkenjen az általános iskolákban a kétműszakos tanítás. Az ez évinél 4000-rel több szakmunkás tanuló kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1200 gyógyintézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekotthoni ágy létesítése, mintegy 1200 bölcsődei hely építése. Az orvosi körzetek száma 90-nel, a szakorvosi rendelőórák száma napi 1200- zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér mintegy 1.5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3.5 százalékkal emelkedik, s ez utóbbihoz hasonlóan nő — megfelelő termés esetén — a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. A Minisztertanács ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre is határozatokat hozott. Az intézkedések több célt szolgálnak: növelik az anyagi ösztönzést: egyes fontos termékek termelői árait közelebb hozzák a tényleges termelési költségekhez; egyes árak emelésével, illetve leszállításával csökkentik a termelői és a fogyasztói árak között fennálló indokolatlan különbségeket, mérséklik az jelenlegi ár- és bérrendszer egyes arányiéi a nsá- rait, s mindez előmozdítja az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődését. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb ösztönzése céljából, továbbá annak előmozdítására, hogy a termelőszövetkezetek saját eszközeikből tudjanak minél több beruházást megvalósítani, 1966. január 1-től fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek és egyes növényféleségek fel- vásárlási árát. A fogyasztói árak változásáról 1966. február 1-től átlagosan 30 százalékkal emelkedik a sertéshús és átlagosan 50 százalékkal a marhahús ára, ezzel összefüggésben a húskészítmények, továbbá 15—19 százalékkal a tejtermékek fogyasztói ára. Az ezekhez kapcsolódó vendéglátóipari és üzemélelmezési árak magasabbak lesznek. A felvásárlási árak emelése ellenére változatlan marad — a többi között — a kenyér, a lisztféleségek, a rizs, a tej, valamint a cukor fogyasztói ára. 1966. április 1-től — a tüzelési idény befejezése után átlagban 25 százalékkal felemelik a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árát. Emelkedik a központi és a távfűtés díja. , Az intézkedés nyomán a tüzelőanyagok eladásánál jelentkező évi 1,4 milliárd forintos állami támogatás 820 millió forintra csökken. 1966. június 1-től felemelik a városi helyi közlekedésben a jegyek árát, s egyszerűsítik a díjrendszert. Egyedül Budapesten a közlekedés (villamos, atóbusz, HÉV, kishajó) üzemeltetési költsége jelenleg évi 600 millió forinttal meghaladja a bevételt; a díjemelés ezt a dotációt a felére csökkenti. A dolgozók és a tanulók az új díjrendszerben is jelentős kedvezménnyel válthatnak bérletet. A havi 1700 forintot meghaladó keresetek után 1966. február 1-től progresszíven növekvő nyugdíj járulék kerül bevezetésre. A Minisztertanács határozatának megfelelően a társadalmi közterhek arányosabb elosztása végett 1966-ban emelni kell a nagyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, kereskedők és szabadfoglalkozásúak jövedelemadóját. A kormány egyes régebben ismert bérfeszültségek csökkentése, valamint a kereseti arányok javítása céljából úgy határozott, hogy 1966. február 1-től évi 2 milliárd forintot kell bérek és nyugdíjak emelésére fordítani. A béremelés elosztását a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára — a kö- vetkezoi^poan határozta meg: Bérrendezések Fel kell emelni: mintegy 300 ezer — főként teljesítménybéres — munkásnál közel 600 millió forinttal a béreket ott, ahol a fokozott fizikai igénybevételt, vagy a munkavégzés egyéb kedvezőtlen feltételeit, a munkához szükséges szakképzettséget és gyakorlatot a bérben jobban kifejezésre kell juttatni; a főművezetők és művezetők bérét (szakképzettségüktől, teljesítményüktől és az általuk irányított területtől függően); az állami vállalati építőiparban a különélési pótlékot, ezenkívül az építkezéseken dolgozók, a termelést irányító munkavezetők részére munkahelyi pótlékot kell fizetni; a pedagógusok illetményét; egyes kategóriákban az egészségügyi dolgozók bérét; és egyes kategóriákban a belkereskedelmi dolgozók bérét. A 2 milliárdos keretből 150 millió forintot meghaladó összeget fordítanak arra, hogy február 1-től különböző mértékben, de átlagosan 10 százalékkal növel- i jék a 750 forinton aluli 1 sajátjogú nyugdíjak összegét és a 400 forint alatti özvegyi nyugdíjakat. Az elhatározott béremelések körülbelül 800 ezer dolgozót érintenek. A Minisztertanács határozatot hozott arra is, hogy 1966. február l-től gyermekenként 50 forinttal fel kell emelni a két- és a több gyermekes munkások és alkalmazottak családi pótlékát. Ennek kihatása — a 2 milliárd forinton felül — évi 800 millió forint. 1966. február l-től a zsír ára 20, a szalonnaféléké pedig — átlagosan 11 százalékkal csökken. Ugyancsak február 1-tol 8—25 százalékkal, együttesen évi 700 millió forintos kihatással le kell szállítani egyes textiláruk és ruházati cikkek árát. Emellett 1966-ban és utána is rendszeresen lesz leszállított áron való árusítás és szezon végi kiárusítás. A termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási ellátását és családi pótlékát közelíteni kell a munkásoké- ■ hoz. Ezek az intézkedések I július 1-én lépnek életbe, megvalósításuk évi 250 millió forintot igényel. Egyensúly A felsorolt fogyasztói ár-, bér- és szociális jellegű intézkedések forintkihatása ösz- szességében kiegyenlíti egymást: a fogyasztói áraknak és a szolgáltatási díjaknak az előzőkben ismertetett felemelése — számításba véve az elrendelt árcsökkentéseket — összes kihatásában a lakosság egészének évi kiadásait 2 milliárd 300 millió forinttá: növeli, a progresszív nyugdíjjárulék az érintett dolgozók keresetét 700 millió forinttal csökkenti; a jövedelmeket csökkentő intézkedések együttes kihatása tehát 3 milliárd forint; a bérek és a szociális jellegű juttatások végrehajtásra1 kerülő emelésének jövedelem- növelő együttes kihatása 3 milliárd 50 millió forint. Az elhatározott intézkedések tehát kihatásukban kiegyenlítik egymást, ezen felül a tervnek megfelelően a bérből és fizetésből élőknél több mint 4 milliárd forinttal növekednek a jövedelmek, így 1966-ban az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik. Ezen a jövedelemnövekedésen belül a jövő évi terv — a február 1-ével megvalósításra kerülő 2 milliárd forintos bér- és nyugdíjemelésen felül — a munkateljesítmények és a foglalkoztatottság magasabb szintjével összhangban, a bérből és fizetésből éló dolgozók keresetét 2,3 milliárd forinttal emeli, ez megfelel az egy keresőre jutó reálbérek mintegy másfél szá- 1 zalékos emelkedésének. Fegyel mezetten és szorgalmasan A kormány utasította az illetékes minisztereket a jövedelemelvonó és jövedelem- növelő intézkedések bevezetésének teljes részletességgel történő kidolgozására, valamint arra, hogy ezeket időben hozzák a lakosság tudomására. A Minisztertanács felkéri és felhívja az ország dolgozóit, hogy fegyelmezett és szorgalmas munkával, gondos és takarékos gazdálkodással valósítsák meg a jövő évi nép- gazdasági tervet Javasoljanak és kezdemé- [ nyezzenek bátran, tárják fel és hasznosítsák mindenütt a termel ékenység növelésében, a köl tségek csökkentésében, a műszaki fejlesztésben, a munka- és üzemszervezés megjavításában, a beruházások gyors és pontos kivitelezésében és a költségvetési gazdálkodásban fellelhető tartalékokat. Lépjenek fel nyílt bírálattal a gyorsabb fejlődést akadályozó hibákkal és fogyatékosságokkal szemben, ne tűrjék meg sehol a felesleges kiadásokat, a pazarlásokat. Szerezzenek továbbra is érvényt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly decemberi határozatának, amely körültekintő takarékosságra, szilárd munkafegyelemre, ésszerű gazdálkodásra, fokozott felelősségtudattól áthatott tettekre mozgósít. Odaadó munkával érjenek el újabb eredményeket a szocialista építésben, egész népünk jólétének további emelésében. Fock Jenő nyilatkozata a jövő évi feladatokról, az új ötéves tervről, a jövő évi ár- és bér- politikai intézkedésekről Az 1966. évi és a harmadik ötéves népgazdasági tervvel, valamint a jövő évi ár- és bérintézkedésekkel kapcsolatban az MTI kérdésekkel fordult Fock Jenőhöz, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjához, a Minisztertanács elnökhelyetteséhez : KÉRDÉS: Kérjük Fock elvtársat, adjon áttekintést a jövő évi terv főbb céljairól és az ezzel kapcsolatos tennivalókról. VÄLASZ: Mindenekelőtt arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy 1966. évi tervünk kidolgozásánál messzemenően figyelembe vettük az idei terv végrehajtása során szerzett sokoldalú tapasztalatokat. Ez évi tervünket — az országunkat ért természeti csapások, kedvezőtlen körülmények ellenére — eredményesen zárjuk. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a dolgozók és a vezetők megértették a párt múlt évi decemberi határozatát. Az év folyamán sikerült az eddiginél jobban ráirányítani a figyelmet az export fontosságára. Ez egyebek között megmutatkozik abban, hogy — a korábbi évektől eltérően — az ipari termelési terv túlteljesítésének mintegy kétharmada exportálható termék. A népgazdaság igénye azonban az export további fokozását követeli meg. Ezért az új évben e vonatkozásban még nagyobbak teendőink. Az ipar termelési terve, véleményem szerint, túlteljesíthető. Ez azonban változatlanul csak ott kívánatos, ahol a többtermelés népgazdasági igényt elégít ki, s mindenekelőtt az export növelését szolgálja. Emellett azonban, különös tekintettel a kormány által hozott ár-, bér- és egyéb intézkedésekre, szeretném hangsúlyozni a belső ellátás fontosságát is. 1966-ban minden valószínűség szerint szükség lesz olyan intézkedésekre, amelyek a tervezésnél figyelembe nem vehető, de minden bizonnyal bekövetkező fogyasztási igénymódosulások kielégítését szolgálják. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkatermelékenység gyorsabb növelésének lehetőségeit nem merítettük ki. Indokolt, hogy 1966-ban is, az ideihez hasonlóan, a termelékenység emelése legyen a termelés növekedésének fő forrása. Lehetségesnek tartjuk, hogy a tartalékok kiaknázásával, az üzem- és munkaszervezés javításával, a napjaink követelményeinek megfelelő nyilvántartási, elszámolási és adminisztrációs rendszer megvalósításával a termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítsuk. Ezt segíti a korábbi években beszerzett sok új termelési eszköz, a modem gyártási eljárások bevezetése és a korszerű anyagok mind szélesebb körű felhasználása. A dolgozók szilárduló munka- fegyelme, lendületes munkája, növekvő tudása biztos alapot ad a mind nagyobb önállósággal felhatalmazott vállalati vezetésnek arra, hogy biztosítsa a termelékenység kívánatos növekedését. Noha a termelés összetétele a korábbi évieknél jobban megfelel az igényeknek, a termékek egy része még mindig készletként — részben felesleges készletként — halmozódik fel. 1965-ben lelassult az ilyen készletek növekedési üteme. Intézkedéseink eredményeként az előző esztendőkben felgyülemlett felesleges termékek egy részét értékesítették. Vonatkozik ez elsősorban a belkereskedelemre, ahol az elfekvő készletek mintegy 90 százalékát értékesítették csökkentett áron Ez a lakosságnak több mint I milliárd forint megtakarítást jelentett. 1966-ban további intézkedéseket teszünk a készletek alakulásának szabályozására. Elsősorban a feleslegek keletkezésének meggátlására. Ennek fő eszköze, hogy helyesen, megalapozottan mérjük fel az igényeket, a termelés rugalmasan kövesse a szükségletek változását. Azokat a korábbi években felhalmozódott és ez év végéig feltárt ipari termelői készleteket, amelyek a továbbiakban sem értékesíthetők, a költségvetés terhére ki fogjuk selejtezni. A belkereskedelemben a jövőben is folytatjuk a leszállított árú kiárusításokat, hiszen a legjobb tervezés és igényfelmérés mellett is mindig lesznek olyan áruk, amelyek iránt az érdeklődés idényjellegű, vagy amelyeket a divat gyors változása miatt már kevésbé vásárolnak. így február második felében 1966- ban is sor kerül a szokásos szezon végi kiárusításra. KÉRDÉS: Az 1966. évi terv az ipari termelés 4—6 százalékos növekedését irányozza elő. Sokan azt tartják, hogy meg kellene gyorsítani fejlődésünk ütemét. Mi erről a véleménye? VÁLASZ: Természetesen törekednünk kell fejlődésünk gyorsítására. Ez azonban nem csupán elhatározás dolga. Az ipari termelés növekedésének mértékét mindenekelőtt a bel- és a külföldi piacok igénye szabja meg. Hozzáteszem, hogy nemcsak mennyiségi igényekről, hanem — mind nagyobb mértékben — minőségi követelményekről van szó. Az ipari termelés ütemének növelése tehát mindenekelőtt akkor lehetséges, ha meggyorsul a műszaki fejlődés, javul termékeinek megbízhatósága,' korszerűsége. Másik fontos követelmény, hogy termékeink kevesebb anyag- és munkaerő-felhasználással, azaz gazdaságosabban készüljenek, s ezáltal is növekedjék versenyképességük. Csak így tarthatjuk meg tradicionális piacainkat, és szerezhetünk újakat. Csak az ilyen jellegű fejlődés teszi lehetővé, hogy a népgazdaság két legfontosabb ága, az ipar és a mezőgazdaság, egymással összehangoltan fejlődjék az ipar ne vonja el z mezőgazdaságtól a munkaerő, mielőtt ott a feltételek a gé pesítéssel, a kemizálással err, megteremtődnek. A gazdasá gosan exportálható termé kék termelésének növelést egyben biztos fedezete a na gyobb fejlődési ütem álta megkívánt többlet importanyag beszerzésének. Az ez évi biztató eredmények alap ján, és a gazdaságirányítási rt form várható hatására gór dolva, bízom abban, hogy e a folyamat és így egész fe; lődésünk, a következő idő szakban kedvezőbb lesz. KÉRDÉS: Az év végével le zárul ll. ötéves tervünk ide szaka. Hol tart az új ötéve. terv kidolgozása? VÁLASZ: A következő esz tendőkben népgazdaságunka ugyanazon elvek szerint fe. lesztjük, melyeket a VII pártkongresszus elfogadott, melyek leglényegesebb voná saira, az 1964. decembei központi bizottsági határoz;, nyomatékosan rámutatott. 1966. évi népgazdasági tér vünk tehát nem „átmene' terv” két ötéves terv közöl hanem harmadik ötéves te: vünk első éve. A párt Köz ponti Bizottsága úgy határo zott, hogy az új ötéves terve a jövő év elején a gazdaság irányítás reformtervezetével egy időben tárgyalja meg. Az addig hátralevő 2—3 hónapot arra akarjuk felhasznál ni, hogy tovább tanulmányoz (Folytatás a 4. oldalon)
