Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

Gépek és emberek Nem könnyű feladat a Kecskéscsárdai Állami Gaz­daság gépjavító műhelyének a megközelítése ebben a la­tyakos időben. Készül ugyan egy műútszakasz, ami majd átszeli a gazdaságot, de ezt egész nyáron át mindössze három ember építgette. Az utóbbi időben ugyan „meg­emberelte” magát az építő vállalat, s remélhetőleg nem­sokára el is készül. A géppark felé vesszük te­hát az irányt Nem pihen­nek még az erőgépek, hi­szen az őszi mélyszántásban is van még tennivaló, meg egyéb feladatok megoldása szakokban is „hajrázták”. Faggyal, széllel, esővel küz­döttek. E munka nehézsé­geiről Kcrpjás Ferenc és Pá­linkás János is sokat tudna beszélni. Király János szállításveze­tő kényszeredetten ugyan, de „adminisztrál” az irodában. — Ha kőbe kellene vésni a sok irkafirkát, Gellérthegy magasodna a géppark udva­rán — mondja morózusan. — A gondok és bosszúsá­gok mellett örömünk is van, — teszi hozzá Kővágó főmérnök. — Elkészül vég­re a föld alatti üzemanyag- tároló. Nem kell majd sza­Kővágó Sándor főmérnök és Garas Imre technikus, az üzemanyagtartály nyomáspróbáját végzik is a gépekre hárul ezek­ben a tél eleji napokban. Negyvennégy műszaki dol­gozó tartja karban és ja­vítja a gazdaság gépeit. Kő­vágó Sándor főmérnök mind­járt meg is dicséri a gép­javítók jó munkáját, mely­nek eredményeként például a múlt vasárnapok egyikén ladgálnunk az ÁFOR-hoz, kényelmesebb, gazdaságosabb és tűzrendésztileg is bizton­ságosabb lesz a tankolás. Meglep, hogy alkatrész- hiányra nem panaszkodnak. Beszerezték a szükséges pót- alkatrészeket; amit panasz­ként említenek — az a lánc­talpak gyakori pótlásáról Molnár István és Nagy István szerelők a kombájnokat „konzerválják” a téli tárolásra PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CE6LÉD VÁROS R IX. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1965. DECEMBER 16, CSÜTÖRTÖK Ülést tartott a NEB A hibák megelőzése is a népi ellenőrök feladata Kedden délután a városi tanács tanácstermében a Já­rási, Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ankétet tartott a vá­ros népi ellenőrei részvételé­vel. Ez a megbeszélés megyei viszonylatban is úttörő kezde­ményezés, és egyben sikeres próbálkozásnak bizonyult. Széchenyi János NEB-elnök beszédében elmondotta, hogy hatékony vezetés és irá­nyítás ellenőrzés nélkül elképzelhetetlen. A népi ellenőrzés minden tagja felkészültségének meg­felelő feladatot kap. Egyben alkalmas ez a vizsgálati for­ma a dolgozók fokozottabb bevonására a közügyek inté­zésébe. Az ellenőrző szerv felada­ta nemcsak a kivizsgálás és a hibák feltárása, hanem az okok felkutatása és javaslat­tétel az ellenőrzött munka megjavítására. Segítséget nyújt a társadalmi tulajdon védelmében a bürokratizmus elleni harcban. Az előadó hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés állandó jellegét erősíteni kell, hiszen a visszaélések, hibák megelő­zése is jelentős felfedat. Mind­ezt a párt-, tanácsi és gazda­sági szervekkel való szoros együttműködés, segítheti. Minden ellenőrzésből any- nyi haszon származik, amennyivel javul a meg­vizsgált területen a munka. Van - egy másik haszna is a vizsgálatoknak. Az ellenőrök a saját munkahelyükön szer­zett jó tapasztalataikat, s az ellenőrzött területen észlelt pozitívumokat is beépíthetik saját munkájukba. Lehetőség nyílik az ellen­őrzésben új módszerek beve­zetésére is. Űj kezdeménye­zés a szakonként összeállított kisebb csoportok időnkénti megbeszélése, amely egyben egy soromlévő ellenőrzés elő­készítését is tartalmazhatja. Általában a feladatok időben történő kiosztása alaposabb felmérést tesz lehetővé, hi­szen az ellenőrzésben részt­vevők jobban felkészülhetnek munkájukra, előzetesen tanul­mányozhatják azt a munkate­rületet, ahová küldik őket. A vizsgálatok vezetői szak­emberek, de a tagság összeté­tele egyébként is kedvező. A NEB-tagok ötven szá­zaléka egyetemet, főisko­lát végzett, illetve közép­iskolai érettségivel ren­delkezik, közülük ötven tagnak számviteli képesí­tése van. Dicséret illeti a nyugdíjas munkatársakat, akik sok ta- tapasztalatukkal, fáradhatatlan munkájukkal segítik ezt a szépen bontakozó társadalmi tevékenységet. A hozzászólások során He­gedűs József vb-títkár el­mondotta, hogy a jövőben, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, még nagyobb feladat vár a népi ellenőrzés­re. A NEB megyei elnök helyet­tese után több elnökségi tag szólt hozzá a beszámolóhoz, majd Széchenyi János vála­szolt az elhangzott hozzászó­lásokra. (—t—) Vb-ü!és Cegléden Cegléd Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága december 17-én (pénteken) délelőtt 9 órai kezdettel a városi tanács 11-es számú szobájában ülést tart. A főbb napirendi pont: Jelentés az önkéntes rendőri munka állásáról, eredményéről. valamint a város közlekedési helyzetéről. Verekedtek - 5 hónapot kaptak Kovács János 24 éves albert- irsai lakos és Mányi Sándor 19 éves, ugyancsak albertirsai lakos (mindketten- Pesten dol­gozó szakmunkások), ez év őszének egyik vasárnapján hat társukkal együtt elhatározták, hogy Ceglédlbercelre mennek bálozmi. Ceglédibercelen azon­ban aznap nem volt bál, s a legények betértek a kocsmába, egy kis ivászatra. Az. italbolt­ból kijövet összeakadtak Pál Ferenc ceglédberceli lakossal, akivel az italtól kapatos Ko­vács János és Mányi Sándor összeszólalkozott. A vitatko­zás hevében Kovács János ököllel kétszer is arcul ütötte Pál Ferencet. Az ökölcsapás­tól megtántorodó ember arcá­ba — beismerő vallomása sze­rint — Mányi Sándor is két­szer „becsapott”. A földön el­terülő Pált a vádlottak és tár­saik otthagyták, és kerékpáron hazatértek Albertirsára. Az ütések következtében a Pál Ferenc ajkán, koponyáján, va­lamint a szemén szenvedett sérülések csak hosszas keze­lés után gyógyultak meg. A Ceglédi Járásbíróság a magukról megfeledkezett fia­talembereket, büntetlen előéle­tük figyelembe vételével, egyenként 5—5 hónapi végre­hajtható börtönbüntetésre ítél­te, és kötelezte őket a felme­rült bűnügyi költségek megfi­zetésére. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosbítás végett, a vádlottak enyhítésért jelen­tettek be fellebbezést, ügyük­ben tehát végső fokon a Pest megyei Bíróság dönt. (—esi) A KOSSUTH TSZ TERÜLETEN ötszáz holdat árasztott el a belvíz Egyre-másra érkeznek az aggasztó hírek a tanácsházá­ra: alig lehet a víztől és sár­tól közlekedni a Csikosszélen, segítséget kérnek a Fegyver utca víztelenítéséhez; a csen- geriszéli csatorna alig bírja levezetni a rengeteg vizet. A belterületi riadalom mel­lett a nagyobb bajt a szántó­földekről jelentik: nem folyik a víz a Körösi út menti árkokban, s e miatt je­lentős területeket veszélyez­tet a belvíz. Az elöntéssel fenyegetett belterületek problémáit jól ismeri a tanács. Tapasztala­tunk szerint a hatóságok min­den szükséges intézkedést megtettek a nagyobb vesze­delem elhárítása érdeké­ben. Ha az érintett lakosság saját maga is kezébe ve­szi az ásót, lapátot és se­gít az árkok rendbehozá­sában, ideiglenesen víz­levezetőárkok készítésé­ben, akkor nagyobb ve­szedelemtől nem kell tartani. Kedden a késő délutáni órákban a Kossuth Termelő­— A tanács azonnal intézkedett — A lakosság érdeke az árok tisztán tartása szövetkezet bejelentette, hogy nagyobb területet öntött el a víz földjeiken. A városi tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője, az építési osztály képviselői a termelő- szövetkezet elnökével hala­déktalanul a helyszínre in­dultak. Az első megállapítás: nem „működik” a Körösi út mentén valamikor elkészí­tett árok és néhány dűlőútnál hiányoznak az átereszek is. A víz állandóan szaporodik s a megszállt részeken konokul tartja magát — Részben itt, a Körösi út mentén, rész­ben a Varjason most már majdnem 500 holdat bo­rit a belvíz. Veszélyezteti a nemrégen el­készült bekötő utunk álla­gát. Különösen nagy kárt okozhat, ha új telepítésű sző­lőnk közepéről nem sikerül levezetni az egyre emelkedő vízréteget. Ha a tanács hozzá­járul ahhoz, hogy megnyissuk a dűlőutaknál megszűnő ár­kokat és leengedhetjük a vi­zet a temető és a Gerjepatak közötti rétre, akkor a szövet­kezet tagsága saját maga megküzd a veszéllyel — mond­ja Tokaji András, a tsz elnöke. A helyszíni szemle, a vízel­vezetési adottságok értékelé­se igazolta a szövetkezet el­nökének véleményét. A víz elsősorban azért ve­szedelmes, mert nincs hová levezetni. — A tanács részéről hala­déktalanul kiadjuk a szüksé­ges betongyűrűket, hogy a dűlőutak átvágása a tanyákon lakók közlekedését ne aka­dályozza. Holnap beszintez­zük az egész1 terepet, de ad­dig is meg lehet kezdeni elsősorban a temető melletti ároknak a mélyítését, — közli a tanácsi bizottság. A szövetkezet közbelépése, a tanács gyors intézkedése és segítsége napok alatt leküz- di a műszaki akadályokat, hogy az elöntött területről a víz minél előbb levonulhas­son. egyetlen műszakban nyolc­száz mázsa répát takarítot­tak be a földekről a gépek segítségével. Névszerint Fajka László, Káló András gépjavító szak­munkások, valamint Nagy Dezső, Kovács Ferenc és Nagy Ferenc traktorosok ke­rülnek a megdicsértek élére. Derekasan helytálltak a szál­lítási feladatokban és az őszi mélyszántást éjszakai mű­Tanácstagok beszámolója Ma: Szűcs Lajos, a 66-os kör­zet tanácstagja délután 6 óra­kor a Mizsci úti iskolában — holnap: (pénteken) Ocsai Ist­Aláiiosították a földadó rendeletét A városi tanács pénzügyi osztályán hallottuk: a földadót a jövőben pénzben kell fizetni minden 399 négyszögölnél na­gyobb, de négy holdnál kisebb földterület után. Szőlőművelés esetén pénzben kell fizetni a földadót minden egy holdnál v kisebb szőlőterület után. '"""""""■S'S'f'S"S""SSSSrSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSS.'SSSSSSSSSSSSSSSSfSfSSSSSSSSS goztak kővágók. Ez az akol valahol a jelenlegi Várkonyi Ist­ván utca környékén lehetett. Egy alkalommal nagy zenebona történt a kőbányában. Az ott dolgozók csúfosan szidalmazták Reggel Mihályt és Csorna Istvánt, az egyház megbízottait. A felháborodást egy bizonyos Marton Mihály csúfolódó meg­jegyzése váltotta ki a kővágókból. Marton ugyanis csak úgy foghegyről odaszólt Szűcs Istvánnak: „Koma, kőbánya lesz az egész aklod, s aztán majd halászgáthatsz kedvedre a saját ta­vadban”. Szűcs éktelen haragra gerjedt, s mocskos szavakkal illette a kővágókat is, a megbízottakat is, sőt még a papot is. A feljelentésnek az lett a következménye, hogy a háborgó embert 24 órai áristom elszenvedésére ítélték. Ugyanebben az időben más vita is támadt a kövek miatt Szalisznyó Pál felvigyázó amiatt tett panaszt, hogy az öreg Marczi István és fia — akit ugyancsak Marczi Istvánnak hív­tak — csupán azért, mert „kocsijukat jobban megrakatni pa­rancsolta, megverték, ingét róla leszaggatták, sőt vasvillát is fogtak reá”. A kőfuvarozók e tettüket nem tagadták. Az ifjú Marczit 12 botütésre ítélték. Az öreg Marczi pedig —, ki tettét még azzal is tetézte, hogy bemenvén fia érdekében a városi bírósághoz, ott „magát illetlen szavakkal fejezte ki” — öreg korára való tekintettel csak 4 órai elzárást kapott. 1836. nyarán Lugosi Pál és Kerepesi János kővágók a templomépítéshez kitermelt kőből „bizonyos mennyiségű kö vet 10 váltóforintért Balogh Ferenc és Balogh Pálné helybeli lakosnak eladtak”. Erre nézve ilyen végzést hoztak: __„ hogy a vétkesek ilyen visszaéléstől örökre eliszonyodjanak, a tanács közegyességgel úgy határozott, hogy a bűnösök a kőért elvett 10 forintot fizessék be a magas uradalom pénztárába, s ezen­felül mindketten 6—6 pálca botütést szenvedjenek el nyilvá­nosan”. A vevőket, vagyis a két orgazdát pedig megdorgálták. Az ítéletet a városi tanács végrehajtotta. A sort folytathatnánk. Hiszen ezek a kőbányák még a századfordulón is működtek. Nagyobb építkezésekhez, különö­sen a szélmalmok alapzatának készítéséhez, rendkívül sok kö­vet használtak fel, s ezek mind a ceglédi kőbányákból kerültek ki, amelyeket közben betemetett az idő. (Sz. I.) \ „2 váltóforintért és 1 itcze borért" j Régi ceglédi kőbányák Napjainkban az építkezések alkalmával hatalmas kövek £ kerülnek elő a fundamentumokból, vagy a földszinthez közeli £ falrészekből. A tanácsháza előtt megtalált törökkorabeli kút { fala is ilyen kő felhasználásával készült. A járókelők kíván- ^ csiskodva kérdezgetik, honnan vándoroltak ezek a nagy, leg- \ többször, az építkezés során is faragatlannak meghagyott kö- í vek a homokos ceglédi tájra, ahol hegynek se híre, se hamva. Igaz, hogy hegy nincsen határunkban, de kőbánya a múlt í, században még működött a várostól délre fekvő akiokban a % Gerje mellett és a csordajáráson is. A fűvel benőtt legelőn mai £ napig is megtaláljuk azokat az emberkéz vájta kisebb-nagyobb % gödröket, ahonnan száz évvel ezelőtt az építkezéshez a köve- £ két szedték. A kö a Gerje patak árterületén a vízben levő mész lecsa- £ pódása útján keletkezett. Persze évezredek kellettek ahhoz, ^ hogy 30—40—50 centiméteres kőréteg keletkezzék. E követ tufakőnek, likacsossága miatt népiesen „darázskőnek” ne- $ vezik. Régi fejlegyzések szerint a legtöbb követ a ceglédi nagy- % templom építéséhez használták fel. A tervező Hild József szá- % mítása szerint 1461 kubiköl kőre volt szükség. A rendkívül % nagy mennyiségű kő kibányászását négyen vállalták, Kárteszi $ Gergely, Kerepesi János, Pál Ferenc és Lugosi Pál. A megál- 0 lapodás szerint a vállalkozóknak a „kimutatott helyen a kő- £ nek ölét 2 váltóforintért és 1 itcze borért” kellett kitermelni. ^ 1835 nyarán a kővágókat szorgalmas munkára serkentet— ^ ték, s intették őket, hogy „tegyenek választást” is a kibányá- j szott kövek között, s erejük kímélése okából ne a kö gyengé- ^ jét vágják, mert ezáltal az építkezésben kárt és hátramaradást ^ okoznak. Ugyanekkor szóba került az a panasz is, mellyel a % kővágókat vádolták be. Az elöljáróknak tudomására jutott, j, hogy a kővágók „a közlakosoknak is adogatnak el követ a % helyszínen borért, vagy más ajándékért”. á Egy bizonyos Szűcs István helybeli lakos alclában is dol­szól, melyek gyorsan tönk­remennek ebben a rossz időben. A gépjavítóműhely jelenleg a szállító és szántó eszközök javításával foglal­kozik, mert azokra van most a legnagyobb szükség. Az aratógépeket, a kombájnokat már gondosan leápolták s azok már a gépszínekben várják a téli nagyjavítást. Kép és szöveg: Jakab Zoltán van, a 75-ös számú körzet! tanácstagja délután 6 órakor i a Bajcsy-Zsilinszky úti isko- \ Iában tanácstagi beszámolót i tart. í Kenőzsír A Veszprémi Magyar Ás­ványolaj- és Földgázkísérleti Intézetben újfajta kenőzsírt állítottak elő. A termék érde­kessége, hogy kétszáz fokos, vagy ennél magasabb hőmér­sékleten is megfelelő kenést biztosít a gépek forgóalkatré­szeinek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents