Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
rtsi MEG > i/CíHao 19(55, ÍErFMP'ÍR »4. KF9n Saját vezetés - saját gazda — Gazdájuk? — Az nincs. A mai napig sincs. Megmondom őszintén, hogy most már ragaszkodunk is az önállósághoz. Saját vezetés, saját gazda. Az utóbbi két mondat nem visszautasítóan, hanem inkább keserűen hangzott el, és ismerős volt: másutt is halottam már. A váci Dunakanyar Fotoklub titkárát, Kocsis Ivánt tovább kérdeztem:-X. Miért ragaszkodnak az önállósághoz? — Nehéz kérdés ... Talán nézze meg előbb, hogy mit tudtunk „összehozni” saját erőnkből. Az amatőr fotoklubok helyzete, törekvéseik, eredményeik, útkeresésük, egyáltalán létük — mindmegannyi kérdés, amely a váci Dunakanyar Fotoklubban tett látogatás során is felvetődött. Nemcsak egyszerű .szakmai” véleménycsere vagy beszélgetés témáját jelenti mindez, hanem nagyobb nyilvánosságot is érdemel. Jól működő klub a váci, az egyik legjobb, nemcsak a megyében, az országban is. Fotóikkal országos kiállításokon is találkozhatunk, legutóbb a fiatal Tahin András Fal és vegetáció című, modern, elvont mondanivalójú képével szerzett a klubnak elismerést. Ha végignézünk egy kollekciót az ötventagú fotóscsoport képeiből, feltűnik, hogy az átlagos amatőr színvonalat sokan túlhaladták már, a fotók sokféle stílusban, sokféle elképzelést mutatnak, sajátos egyéni felfogásban tükrözik a mai életet. A klubtagok vallják is: — A mai embert, a jelent és a jövőt szeretnénk a magunk eszközeivel kifejezni... Az ilyen program túlmutat már azon a fokon, amikor a fényképezés csak szórakozás, hasznos időtöltés — és a klub szervezeti felépítése, maga a klubforma is többet jelent. Együttes műhelymunkát, de emellett kötetlen, oldott vitákat is, amelyek során a tagok kifejthetik véleményüket, segíthetik egymás tevékenységét. A váci fotoklub nyolc évvel ezelőtt alakult, s eleinte szakkörként működött, a Madách Imre Művelődési Otthonban — ugyanis a szakkörök kapnak helyet a művelődési házakban, s támogatás is jut nekik. A szakkör azonban technikai képzésre törekszik, megtanulhatnák a fényképezés iránt érdeklődők úgy- ahogy fotózni a szakkörökben. Akik ezzel nem elégedtek meg, klubokba tömörültek. Így történt Vácott is, ahol egyébként nem volt hagyománya a fotózásnak, mindent elölről kellelt kezdenie ennek a fényképezésért és művészetért rajongó lelkes kis csoportnak. A klubbá alakulás sem ment simán. A szakkör helyet is kapott, támogatást is, mint a népművelés gyakorlatában általában — a klub helyet sem, támogatást sem. — Miért? — A klub társadalmi egyesület. A tanács által jóváhagyott alapszabály szerint működik — mondja Kocsis Iván. — Mit jelent ez? — Azt, hogy magunkra vagyunk utalva teljesen. Anyagi alapunk az az évi 80 forint, amelyet tagdíjként a klubtagok pénztárunkba befizetneK. — Hely? — Mikor klubbá alakultunk, mannünz kellett a művelődési házból. Eiöbb az egyik iskolában, majd a párt helyi szókházában kaptunk egy szobát. Végül „fé.szerző- déssei” visszakerülhettünk az oíthonba. ! — Mire fordítják a tagdij jak összegét? | — A feléből folyóiratokat i vásárolunk. S már nyitja is a 'szekrényt: , — Ezek mind külföldi folyóiratok. Tartjuk a kapcsolatot a külföldi klubokkal, kiállításaikra kollekciókat is küldünk. így megkapjuk a katalógusokat. A folyóiratok cikkeit magunk fordítjuk, az érdekesebbekből mindig vita keletkezik — különösen a szabad klubnapokon. Megvásároljuk még más művészeti ágak folyóiratait is, a Kortársat, a Művészetet... _ Ha a művelődési otthonhoz tartoznának fotoszakkör- ként, fizethetnének-e elő folyóiratra? — Talán egyre. A klubfoglalkozásokon — mint például az NDK-beli Or- wo filmgyár színestechnikai tanácsadásán és diabemutatóján — nemcsak „aktív” fotósok vesznek részt, hanem olyan klubtagok is, akik kedvelik a fotoművészetet, szeretnek előadást hallgatni az ezzel kapcsolatos kérdésekről. Ezek az emberek közönséget is jelentenek a fotósoknak. — Milyen lehetőségeket biztosít még a klubforma a tagoknak? __ Művészettörténeti, irodalmi, zenei előadások és viták követik egymást — ismeretterjesztő, tájékoztató jellegűek ezek. Rendezünk kiállításokat, de nemcsak saját műveinkből, hanem kiemelkedő fotóművészek képeiből is, hogy megismerje őket az érdeklődő közönség — tájékoztat a titkár. — Egy másik kérdés: a Fotóművészek Szövetsége ismeri-e a klubot? — Igen. Évekkel ezelőtt a Szövetség kezdeményezte klubok létrehozását az országban. Azonban sokkal több létesült, mint amennyit támogatni tudott. így mi, kisebb városi klubok, ebből a „szórásiból” is kimaradtunk ... Néhány hónapja alakult meg amatőrfüm-szakosztályunk. Természetesen saját felvevő- géppel és anyaggal dolgoznak. Azóta már MÁSFÉL EV MÚLVA megnyílik a Történeti Múzeum a budavári palotában pingezők számára, ezen dolgozunk most. Diák-fotopályá- zatot is hirdettünk, a tehetségesek felkutatására. És természetesen a napi tervek — kiállítások, a fotózás népszerűsítése, megismertetése — is fontosak. Tagadhatatlan, hogy országos viszonylatban is — figyelembe véve a népművelés egyes területein valóban elismerést kiváltó eredményeket — a fotózás fejlődése, pontosabban fejlesztése elkerüli a népművelők figyelmét. Az amatőr fotósok kevesebb megbecsülést és támogatást kapnak, mint a többi művészeti csoportok, pedig a fotózásban nagyfokú esztétikai nevelőerő van, és nagy szerepet játszhat a tömegek ízlésének és a műalkotások kultúrált megítélésének fejlesztésében. A fotózás elhanyagolásának főként az az általánosan elterjedt nézet az oka, hogy nem tartják egyenértékűnek a többi művészeti ágazattal, és az is, hogy a népművelők egyrésze kevéssé ismeri ezt a területet. — Megoldás? — Ezen mi is sokat gondolkoztunk. Jó lenne, ha több klub összefogna, és közös anyagi alappal tudnának dolgozni. Mi már tárgyalunk is más klubokkal. Hozzátehetjük: sajátos megoldásnak látszik, de segítene a helyzeten. És jó lenne, ha a város is felfigyelne a klubtagokra, megfelelő helyet és támogatást biztosítana. Juhász Erzsébet A budavári palota déli épületszárnyában másfél év múlva megnyitja kapuit a budapesti Történeti Múzeum. Az ÉM Beruházási Vállalat és a Középülettervező Vállalat irányításával addig rendezni kell a palota déli feljáróinak környékét, hogy a múzeumot könnyen megközelíthessék a látogatók. Nagy, csaknem 23 000 négyzetméteres parkkal veszik körül ezt az épületszárnyat. Az ÉM Mélyépítő Vállalat dolgozói már korábban elvégezték a tereprendezés föld- Mintegy 30 ezer földet mozgattak munkáit. köbméter meg és ebből 23 000 köbméternyit elszállítottak, hogy teljes szépségükben bontakozzanak ki a várfalak, erődrendszerek. Nehéz munka volt, mert gyakran kerültek elő veszedelmes háborús emlékek, öt-tízmázsás bom- z bak. Ezért csak tűzszerészek irányításával dolgoztak. Az If- j júsági Park és a Szarvas tér közötti területen XV— XVI. századi török temetőre bukkantak. A turbános török sírköveket rendbehozzák és a kertépítés után ismét felállítják az egykori temető helyén. Turistaszálló - Sümegen A váráról, műemlékeiről híres Sümeg a Dunántúl fontos idegenforgalmi nevezetessége. Sümeg várát, amely hajdan a Dunántúl legnagyobb erődítménye volt, az KÉTMILLIÓSZOROS NAGYÍTÁS A legjobb elektronikus mikroszkópokkal 10—20 ezerszeres nagyítás érhető el. A képet azután közönséges fotogA keszthelyi balatoni múzeum munkatársai a tó partvidékén végzett ásatások közben egyre több lelet birtokába jutnak, amelyek a vidék növénytermelő kultúrájának . fejlődéséről vallanak. Füzes F. Miklós, a múzeum munkatársa már évek óta kutatja, hogyan öröklődött a rómaiak gyümölcstermelő kultúrája a honfoglaló magyarokra. A múzeum gyűjteménye arról tanúskodik, hogy a romanizá- ció hatása a földművelőknél is a Balaton környékén tapasztalható a legnagyobb arányban. Szinte évszázadról évszázadra ki lehet mutatni, milyen gazdálkodást folytattak a rómaiak. Az utóbbi hónapok ásatásai újra megerősítik azokat a feltevéseket, hogy a romanizáció mes- terségbelileg is tovább élt a honfoglaló magyarok körében. A népvándorlás korából és az azt követő időszakból számos szóló- és egyéb gyümölcs- maradvány került elő. A szőlőn kívül a többi között a honfoglaló magyarok már kajszibarack-termesztéssel is foglalkoztak, s mindezek bizonyítják, hogy magasabb mesterségbeli tudást igénylő növénykultúrák termesztését is nyomban átvették a honfoglalók. A Balaton vidéki növénykultúra évezredes fejlődését a sírokból; a régi épületmaradványokból előkerülő növényi maradványok alapján beható tudományos vizsgálatokkal a kővetkező években még tovább kutatják. ráfiai módszerekkel 10—20- szorosára lehet nagyítani. Következésképpen a vizsgált objektum együttvéve 200—500 ezerszeresére nagyítható fel. Sok esetben ez a nagyítás nem elegendő. Nemrég az egyik amerikai rádiótársaság laboratóriumában elektronikus mikrósz- kópból, képerősítőből és televíziós berendezésből egy komplex készüléket konstruáltak, amely további tízszeres, összesen kétmilliószoros nagyítást tesz lehetővé, ami a vírusok és a sejtszerkezetek kutatása szempontjából rendkívül fontos. idén már részlegesen restaurált állapotban szemlélhetik a Bakony és a Balaton vidékére kiránduló turisták. A község idegenforgalma ugrásszerűen megnőtt. A szezonban több mint 40 000 kiránduló kereste fel. A múlt században még városnak számító település azonban nem volt felkészülve ilyen arányú forgalomra és nem bírta elhelyezni vendégeit. A Veszprém megyei Tanács idegenforgalmi hivatala azonban már építteti a megye legnagyobb turistaszállóját, amely a tervek szerint jövőre már száz vendégnek nyújt szállást. — Autóstatisztika. Az idén 77 ezer, jövőre 91 ezer személygépkocsit gyárt Csehszlovákia. A gyártott gépkocsik 75 százaléka exportra készül. KÖNYVESPOLC William Golding: A TORONY Az emberi élet legnagyobb kérdéseit feszegeti ez az angol író — bonyolult áttételeket alkalmaz — feszes stílus, semmi felesleges — ilyen érzésekkel teszi le az olvasó a könyvet. És azzal, hogy — jeiöbb bemutatót tartottak, kapcsolatba léptek más amatőrt ilm-stúdiókkal. Legutóbbi bemutatójukon a szombathelyi Savaria stúdióval együtt mutattak 'be filmeket — sikerrel. — Terveik? — Szeretnénk néhány hír- ^ adószerű kisfilmet készíteni ^ Vácról, olyat, mint amilyet a Savaria stúdió Szombathely- ^ ről, Kőszegről. Jó lenne a mi i városunknak is. Csakhogy ^ Vas megyében ezt a törekvést § támogatja a tanács. — A fotoklub tervei? — Audio-vizuál diabemuta-^ tót terveztünk nyárra, a kém'SSSS/SSS/SSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSf//^- § M I | »11 Jf ,1 I IS \-S 4j \ í- $ -Mm \ MODERN TRÓJAI NŐK A Vígszínházban javában folynak a soron következő bemutató Euripidész—Sartre: Trójai nők című drámájának előkészületei. A premier az európai és a magyar színházi élet jelentős eseménye, mert a párizsi ősbemutató után a Vígszínház tűzi első ízben műsorára a művet. A Vígszínház már évekkel ezelőtt foglalkozott azzal a gondolattal, hogy műsorára tűzi Euripidész drámáját, de amikor nyilvánosságra került, hogy Sartre dolgozik a felújításon, úgy döntöttek, hogy megvárják az átdolgozott darabot. A színpadi próbák december 20-án kezdődnek és január 28-án kerül sor a premierre. A Pest megyei Könyvtáros idei utolsó számában közli l. megyei tanács vb 319/1965. számú határozatát a könyvtárhálózat fejlesztéséről. Bagi János beszámol a Dunai Hőerőmű dolgozóinak könyvtári ellátottságáról. Ladányi István képes beszámolót közöl a visegrádi őrtorony Irodalmi Presszó műsoráról. Asztalos István gondos tanulmánya Fetőfi aszódi olvasmányairól ad képet. Fórum, hírrovat s érdekes vitaanyag egészíti ki a most megjelent számot, (pr) lentős munka. Goldingnak egy könyve jelent meg magyarul, A legyek ura jelentős visszhangot keltett, sajátos jelrendszerrel dolgozó, az ember lelkivilágába mélyre ásó, nagy tehetségű írót ismerhettünk meg. A legyek ura a fasizmus, az emberi vandálság okait kutatta, de nem politikai, hanem értelmi és érzelmi oldaláról. A toronyban Golding hű maradt eddigi művei témájához: ismét az emberi gondolatot, érzést veszi bonckés alá, s aprózza olyannyira, äj hogy mikroszkopikus nagysá- ^ gúra bomoljon, elemi részeire, § mert — véli — csak így mu- ^ tatható ki az okok szövevé- ^ nye, így választható szét ösz§ tön és akarat « ^ A torony főszereplője: Jo- ^ celin dékán, isteni sugallatot ^ vél hallani: lázas, eszelős, s ^ mind inkább őrületbe torkolló ^ terv végrehajtását hajszolja, mindenáron. Tornyot, az ege- S kig érő tornyot akar emeltet- $ ni a kolostor templomára. Lé- $ nyegében ennyi a történet: ^ Golding nem „cselekményes” ^ író, a cselekmény szülőjét, az ^ ösztönt vagy a gondolatot ál- ^ lítja középpontba. Az eszelős ^ Jocelin isteni sugallata sem ^ más, mint rokona, a király ^ szeretőjének pillanatnyi ötle- § te. És Jocelin ezért... de va5 lóban ezért? Golding ugyanis § nem szűkíti le csak Jocelinre § a kérdést, hanem az emberi ^ tervek, a nagy célok, s a túl- ^ hajszolt tervek, az irreális cé- ^ lók viszonyait elemzi. Érdekes ^ és izgalmas olvasmány: bár a ^ történet a középkort idézi, a § téma modern, korunk embe- 8 rének egyik nagy témája, ör- Svendetes, hogy a tavaly meg- § jelent könyvet már most kéz- ^ be vehette az olvasó. A fordí- ^ tás Göncz Árpád munkája. 6 (Európa Könyvkiadó.) $ i m. o. ssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ | Háry, | s s ^meg a francia szó| ^ Szirtes Ádám, a Háry Já- \ ^ nos című film főszereplője, ^ ^ a forgatás idején, mivel a ^ ^ vásznon egy-két tőrölmet- \ ^ szett francia szót is kell ej- ^ ^ tenie, nagy buzgalommal ^ ^ adta fejét a francia beszéd ^ ^ tanulmányozására. Vidéki ^ | forgatás után, este a falu ^ ^ presszójában feketézett és s ^ egy csoporttal kedélyesen § $ társalgóit. Közben megér- \ ^ kezeit a művészért a taxi. ^ § A sofőr beszólt: — Művész úr, indulha- Í5 ^ tunk haza ... ^ ^ — Jó, csak befejezem a ^ ^ mondatot — nyugtatta | 8 Szirtes, amolyan Háry Já- í § nos-i gesztussal. ^ A sofőr beült a taxiba. § § Fél óra múlva ismét benyit ^ ^ a presszóba: ^ — Művész úr, bocsánat... § § — Mondtam, hogy befe- ^ ^ jezem a mondatot és me-1 8 gyek — ismételte Ádám. 8 8 — De ennyi ideig- tart? S $ — álmélkodott a sofőr. - ^ Szirtes pödört egyet ba- js $ juszán és nevetett: ^ — Persze, mert franciául ^ ^ beszélek. 8 Galgóczy Imre & V V s/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssl • # 1 1 - 1 A csepeli Egyedi Gépgyár a Szovjetunió I |i«iOŰ csőgyárainak rekonstrukció-programjá*“ V/JL Ido UCI hoz speciális óriás berendezéseket gyárt. Magyar tervek alapján készítették el a 11 millió forint értékű körkemencét, kiszolgáló berendezéseivel együtt. Az óriás forgókemence átmérője 24 * méter. A berendezést a gyár udvarán most összeszerelik, majd alkatrészeire bontva szállítják a Szovjetunióba. Befejezéshez közeledik a 45 méter hosszú lángvágó berendezés szerelése is. A gépsor segítségével darabolják majd megfelelő méretre a csöveket. A lángvágó gépegységhez tartozó görgősorokat is a g57árban készítik. Ezt a berendezést rövidesen „postára” adják a szovjet megrendelők címére. A gyár udvarán felépítik az óriás forgókeme ncét. (MTI Foto — Bara István) ROMANIZÁCIÓ
