Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

1965. DECEMBER 2, CSÜTÖRTÖK *ear MEGYEI v/lirfffP s?SSSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSJ^ Nyisd ki, Kovács! | s Piacnap volt, rengeteg utas ^ várakozott az autóbusz vég- § ; állomáson. Végre kinyitotta s az ajtót a vezető, de csak az S ; egyik felét, s a keskeny kis s I résen nyomakodtunk fel, a S hideg ellenére viszonylag kul- ^ I turáltan. A környékbeli asszo- § | nyok is valahogy felcihelőd- § ■ tek óriási kosaraikkal, csak s egy asszony nem fért fel se- s ; hogysem: hátán jó széles § ! zsák volt keresztbeszíjazva. S > Mi, akik már feljutottunk a % • mennyekbe, követelni kezd- j tűk a vezetőtől, hogy a másik s ; ajtószárnyat is nyissa ki, de s ; oda se neki, mintha nem hal- s laná, cs<ak adogatta ki a je- § gyeket a kisablakon. Már ^ megtelt a busz, az asszonyság ^ ; még csak küszködött lenn, s j jócskán szórta átkait arra, aki s ; az autóbuszt kitalálta. s ! Az utazóközönség uniszónó, S ; ütemesen kiabálta: nyissa ki, § mi lesz már! A vezető a füle ^ botját sem mozgatta. Egy- szercsak a busz mélyéből o felharsant egy réztorkú öreg- § I asszony félelmetes hangja: S ; — Nyisd ki, Kovács! A vezető, mintha kígyó csíp- ^ te volna meg, villámgyorsan a műszerfal felé fordult, s § | csattant az ajtó. Alig tud- « | tunk magunkhoz térni. Egy s ; nagy csizmás úriember tisz- S ; tázta a helyzetet; ■§ ! — Az anyósai ~1 -J '/SSJSSfSSSySJV^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSÍi I Nem az iskolának - az életnek tanulnak A Kossuth hullámhosszán: Féléves kórusbemutató Dunakesziek a mikrofon előtt Nívó-díj a legjobb dalárdának A rádió 2enei osztálya ér­dekes témában invitálta meg az újságírókat egy kis beszél­getésre. Január elejétől Mun­kásénekkarok címmel egy héten kétszer kerülnek mik­rofon elé az ország legjobb dalosai. Az akció elindítói és párt­fogói — a SZOT és a Nép­művelési Intézet — ezzel szeretne módot adni a színvonalas munkásegyüt­teseknek arra, hogy többmil­liós plenum elé kerüljenek. Hatása több iráriyú, egyrészt" kedvet csinál, új tagokat to­boroz a muzsikát kedvelőkés gyakorlók táborának, más­részt a bejutásért folyó ver­sengés magasabb színvonal­ra, gazdagabb repertoárra szorítja az együtteseket. Rendkívül örvendetes je­lenség, hogy — míg korábban a kó­rusok kiöregedéséről, az utánpótlás hiányáról, a fiata­lok érdektelenségéről be­széltek — ma gomba módra szaporodnak az ifjúsági kis- és nagy együttesek. Ennek egyik oka, hogy több tízezer gyermek vésez zened kép­zettséget adó iskolákban A demonstratív esemény so­rán ötven kórus mutatja be legjobban sikerült műsor­számait. S közülük a leg­jobbakat nívó-díjjal jutal­mazzák, s fellépnek a sorozat­záró díszhangversenyen. Erről egyenes közvetítést ad a rádió. A sajtótájékoztatót köve­tően a zsűri megkezdte a már felvett kórusszámok lehallga­tását. Az elsők között szere­pel a MÁV Dunakeszi Jár­műjavítójának férfikórusa. A fővárosi és vidéki felvéte­lek különben nagy erőpróba eJc állít­ják a zenei osztály és a technikai részleg munka­társait. Azt kérik, hogy a nemes cél érdekében a sajtó nyújtson se­gítséget a műsorszámok gya­kori értékelésével. t- gy. MA. Pest megyei jogásznap A hírlaptudósítóknak nem lehet panaszuk: az őszvég és télnyitány érdekes, fontos ren­dezvényekben rendkívül gaz­dag, mozgalmas. Ezeknek so­rában a második megyei jo­gásznap, melynek megrende­zésére ma kerül sor — joggal tarthat számot általános figye­lemre. Miről lesz szó a megyei jo­gás znapon? Dr. Nagy László egyetemi tanárnak, a Jogász Szövetség Pest megyei szervezete elnö­kének megnyitója után dr. Eörsi Gyula akadémikus tart előadást az Anyagi érdekelt­ség, anyagi felelősség címmel. Délután dr. Nagy László Szövetkezeti elvek a termelő­szövetkezeti mozgalomban cí­mű művének ankétja követke­zik. A könyvet dr. Szép György, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese is­merteti a hallgatósággal. A jo­gásznap dr. Nyíri Béla elnök- helyettes zárszavával ér véget. A jogásznap alkalmából a Közgazdasági és Jogi Kiadó a Kossuth-klubbain könyvkiállí­tást rendez. hangja, amint benyitunk az első ajtón. Mintha végszóra történt volna: mi is beléptünk a kabinetba, csak — sajnos, — nem vagyunk diákok. Pedig szívesen lennénk azok, itt, a Zrínyi Miklós Katonai Akadé­mia idegen nyelvű tanszékén! Az audio-vizuális oktatási módszer minden kelléke — szigetelt falú üvegfülkék, két­sávos magnetofonok, diavetí­tőgép, vezérlőasztal, — a nö­vendékek rendelkezésére áll. — 1962 óta alkalamazzuk a nyelvtanulásnak ezt a mód­szerét, amely két részből áll: úgynevezett előkészítő órák­ból, amelyen a hallgatók dia­vetítő és magnetofon segítsé­gével ismerkednek meg az új szavakkal, és a kabinet-fog­lalkozásokból, ahol kétsávos magnó segítségével tökélete­sítjük a kiejtést. Az audio-ví- zuális módszer bevezetése óta mintegy harminc-negyven százalékkal eredményesebb a nyelvtanulás — magyarázza a tanszékvezető. Valamennyien, akik szótár­ból biflázva és memoritert magolva tanultunk idegen nyelveket, irigykedve nézünk körül. Pedig, a java még csak ezután következik! — Januárban — kísérletkép­pen — megkezdjük a hypno- pédiát, az alvás közbeni nyelv- tanítást. A külföldön megje­lent tudományos cikkek alapé ján négy tanárunk most végzi a tananyag programozását. A hallgatókat ideggyógyászati vizsgálat alapján válogattuk ki. „Mi prascsálisz ot tavaris- csev is síi damoj” — diktálja e pillanatban a foglalkozás ve­zetője a vezérlőasztalnál. Igazán véletlen; így szól a lecke. Mi azonban értünk a szóból: elbúcsúzunk, és me­gyünk — ha nem is haza, de tovább. Következő állomásunk a műszaki kabinet Nehéz munkában zavarjuk meg a hallgatókat: egy hídív terve­zése a feladat Sosem szerettem a matema­tikát, most is szent borzadály- lyal állok meg az integrál je­lekkel, másodfokú parabola- számításokkal telerótt fekete tábla előtt Az előadó — „civilben” mér­nök-őrnagy — zavartalanul magyaráz: — A keresett érték tehát egyenlő g null vessző plusz g null két vessző per 1 négyzet­szer integrál 1 mínusz... Körben, a falak mentén ok­tatórajzok, diagramok, szem­léltető eszközök: kétéltű jár­művek, buldózerek, lánctalpa­sok élethű, kicsinyített másai. Ha az a parabola számítás nem volna itt, azt hinném, játéküz­letben vagyok. Tökéletes mo­dellek: hálózati feszültséggel ugyanúgy működnék, mint az igazi. A hallgatók készítettéit Csendben igyekszünk kifelé a tanteremből, ahol a beava­tottak most számítgatják: mekkora legyen a hídív nyílá­sa. Utolsó állomás az elektronikai kabinet. Mik­rohullámú és impulzus-techni­kai mérések folynak épp>en. A parancsnokokból lett növendé­kek szemmel látható bizton­sággal kezelik a bonyolult mé­rőműszereket Egy kis csoporthoz húzódom, kérdem: mit csinálnak? Katonásan szabatos e vá­lasz: — Először egy tíz a mínusz hetediken frekvenciájú üreg­rezonátorral hitelesítjük a ge­nerátort, aztán a generátor és egy hasított koaxiális tápvo­nal darab segítségével mérjük az antenna állóhullámhosszát Fél szavakból értik egymást egy-két kapcsolás, az oscillos- cop ernyőjén titokzatos sinus- görbék villódznak, s máris tel­nek a sorok a jegyzetfüzetek­ben. Növekvő tisztelettel nézem őket. Parancsnoki posztot, ké­nyelmes otthont, családot hagytak oda, hogy lépést tart­hassanak a hadtudomány és a technika rohamos fejlődésé­vel. Ha valaki, ők elmondhatják: nem az iskolának — az életnek tanulnak... Nyíri Éva Százmilliós árukészlet karácsonyra Barostyánnyakék és fémkerámia Csupa csillogás, csupa szín volt tegnap délelőtt a Ma­gyar Sajtó Háza. Itt tartotta bemutatóját a Fővárosi Bú­tor-, Játék- és Hangszer Kis­kereskedelmi Vállalat, amelynek keretében tájé­koztattak, mi újat vásárol­hatunk üzleteikben. A lakberendezési tárgyak közül kisbútorokat hoztak a kiállításira, puffokat, asztal­kákat, a ma annyira divatos (és praktikus) nád választó­falakat. Lakásdíszítésre aján­déktárgyul ajánlották a na­gyon szép vietnami fafaragá­sokat, a lengyel porcelán és apró bőrárut. Külön polcon sorakoztak a magyar és lengyel kerá­..........."v)v.í.v..tv sast Smink nélkül? A smink — színpadi kellék. A színészek arcára ke­rül, hogy elfedje, vagy éppen kiemelje a ráncot az arcon, a szem, a száj vonalát, hogy takarjon, vagy ép­pen szembeszökővé tegyen valamit. Ritka dolog, hogy színész smink nélkül lépjen színpadra. Aminek azon­ban helye van a színpadon, nem biztos, hogy helyén van másutt is. Például... A telepvezető, akire száz­ötven embert, milliókat érő gépi berendezést, tervtel­jesítést stb. rábíztak, mentegetőző mozdulatokkal ma­gyarázza, sajnos, ő nem mondhat semmit, arról sem lehet szó, hogy a munkásokkal beszélgessek, mert „a vezérigazgató magának tartotta fenn a jogot, hogy a sajtót tájékoztassa”. A vezérigazgató azonban most külföldön van... azaz ki tájékoztasson engem? És: va­jon a vezérigazgató mit mond a munkások helyett, én ugyanis velük szerettem volna beszélni? Mindez egy eset a sok közül —, mert sokan és sokhelyütt „fáz­nak” a nyomtatott betűtől, a sajtó nyilvánosságától —, ha a telepvezető nem tett volna hozzá még egy mon­datot. A kérdésre, hogy ml értelme e megkötöttségnek, kérdéssel válaszolt: „Látott már ön színészt smink nél­kül a színpadon?” Ez az, ami — bár kérdó mondat — jellemző, ami megütközésre késztet. Színész? Smink? Mi köze ennek vaslemezekhez, olajos kezű munkásokhoz, téli hideg­hez; a színpad csinált világ, a valóság már nem való­ság, ha „kisminkelik”, színpad lesz belőle. A telepve­zető, a munkások tehát nem beszélhettek; a járód pártbizottságon mondták el, hogy a telepen jelentős eredményeket értek el, ugyanakkor azonban sok olyan gondjuk van, melyek a központban köztudottak, csak éppen ott nem sok ügyet vetnek rá. Kezdtem érteni a telepvezető kérdőmondatát... A nyugtalanság azon­ban, hogy miféle színházat szeretnének, akarnak — és tudnak! — nem is néhányan, nem is néhány helyen, hanem sokan, sok helyen játszani, újabb és újabb ese­teket sorakoztatott a már meglevő mellé. Azt például, amikor kéretlen „kísérőt” rendeltek mellém, aki únos úntalan beleszólt a szájára lakatot nem tevő szocialista brigádvezető és az újságíró beszélgetésébe, már-már nem is titkolva, azon őrködik, nehogy valami kelle­metlen kiderüljön... És például azt is idesorolhatom, hogy igen udvariasan, sőt, igen kedvesen kértek meg rá: menjek más üzembe... Nyilván nem értek rá, hogy — sminkeljenek. És sminkelés nélkül? Ügy látszik vannak, nem is keve­sen, akik pályát tévesztettek. Akik a darab író, a ren­dező, a színész szerepét egy személyben vállalják, sőt, még azt is megszabják, milyen legyen a világítás, mit világítsanak meg a reflektorok, mit takarjanak el a kulisszák! Ha valaki a maga szórakoztatására színhá- zasdit játszik otthon — magánügy. Ha azonban nem is otthon, s nem is a maga szórakoztatására, hanem má­sok megtévesztésére, a tények megmásítására játssza ezt a színházat — közügy lesz belőle. Nem is akármi­lyen rangú közügy! Az újságíró ugyanis nem a maga szórakoztatására megy el ide vagy oda; amit lát, hall, arról írni akar, tájékoztatást' adni, tárgyilagosan, csak fittyeket közöl­ve, vagy szenvedélyesen, a tényeket a maga vélemé­nyével megtoldva, azaz az ország gazdájának, a dolgo­zó népnek kíván szólni — a maga kisebb vagy nagyobb hatókörében — arról, ami másutt történt, de ami min­denkit érdekel. És ezért közügy a „sminkkel, vagy smink nélkül”? Akik ugyanis kelletlenül —, mert meg­tagadni mégsem lehet — mondanak valamit, csak ép­pen sminkeltem megmásítva a tényeket, vagy elhall­gatva azok egyik — természetesen kellemetlen felét, lényegében a gazdát, az embereket, a sokat emlegetett közvéleményt csapják be, vezetik félre! Milyen jogon tehetik ezt? Ki vindikálhat magának olyan jogot, hogy meg­szabja, a műhelyben dolgozó munkások miről és mit beszélhetnek? Milyen lehet ott a bíráló szellem, ahol napokig lázasan nyomoznak, „ki írt be az újság­nak?” A levélben említett hibákról sző sem esik; az lényegtelen. A levélíró — az a fontos! Ki lehet?! Ami­kor országos ügyekről, valóban hatalmas dolgokról a párt a legnagyobb nyilvánosság előtt szól, miféle gya­lázatos ügyeskedés, hogy vannak, akik „birodalmuk­ban” — hírzárlatot rendelnek el? Csak ők beszélhet­nek, csak ők az okosak, ők tudják, hogy ide egy kis púder, oda egy kis rúzs, amoda festék, kölni, lakk — s a valóság, az igazság hová lett? Az nem fontos. A lé­nyeg, hogy csend legyen. A kisminkelt „valóságon” még senki sem háborodott fel! Jól tudják ezt azok, akik így cselekszenek. Sajnos, makacs ember vagyok. Ügy vélem, van, amiben a vezérigazgató, amiben a művezető, s amiben a munkás az illetékes. Senki ne beszéljen a másik h e- lyett! Egy vélemény ugyanis csak akkor hiteles, ha első személyben mondják el. Ennek elérése érdekében vajon nem lehetne eltanácsolni a pályát tévesztett sminkmestereket? Mészáros Ottó Népfrontaktivisták több napos összejövetele Csillebércen |i«.. 'V úr - ; * t * 4': ^ wmm T\ e | tr, | / A farmosl Üj Élet kovácsai nagy munká­I PPTfíKT. 9. SZeKeren ban vannak- a téli időszakban megkezdték 9 C7Ai*8'/9míi!r íai/üú a szerszámok javítását. Most az egyik sze­keret javítják, amely „defekt”-et kapott Foto: Gábor 8 A Hazafias Népfront já- s rási, városi, községi elnökei, § járási és városi titkárai ré- § szére az idén is megrendezik ^ Csillebércen a szokásos több $ napos tájékoztatást 8 A tegnap kezdődött tanács- § kozás első napján Gsala ^ László, a Hazafias Népfront $ Pest megyei Bizottságának ^ elnöke, országgyűlési képvi- ^ selő megnyitója után Gere ^ Géza, az MSZMP Pest me- | gyei Bizottságának helyet- $ tes osztályvezetője a kor&ze- ^ ru népművelésről tartott ^ előadást. Holnap „Gazdasági ^ életünk mechanizmusának & kérdéseiről” Cservenka Fe- % recné, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának első tit­kára ad tájékoztatást. A harmadik nap kerül sor a nemzetközi tájékoztatóra, amelyet Erdélyi Károly kül­ügyminiszterhelyettes mond el. Végül a negyedik napon dr. Sántha Anna, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára „Tennivaló­ink a gyakorlati munkában” címmel tart előadást a jelen­levőknek. Művészi élményben lesz részük az együttlét utolsó napján, a Budapesti Zenei Konzervatórium tanárképző kollégiuma, Farsang Árpád karmester vezetésével, társa­dalmi munkában Vival di­es tét tart REFORMERTEKEZLET A megyei tanácsok elnök- helyetteseinek és művelődés- ügyi osztályvezetőinek részvé­telével országos értekezlet kezdődött szerdán reggel a Művelődésügyi Minisztérium­ban. A tanácskozáson az új határozatokból fakadó, az is­kolareformmal kapcsolatos legfontosabb további tenniva­lókról tárgyaltak. HUN KARD A bátaszéki II. számú álta­lános iskola udvarán ásás közben egy hunkori vaskardot találtak, aranylemezből ké­szült pántokkal. Az épen ma­radt nagy kardhoz bőrből vagy fából készült, megköve- sült hüvelymaradványok ta­padtak, s az egykori hüvelyt aranypántokkal díszítették. miatárgyak, vázák, tálak, feketéskészletek. A karácsonyi választékot bővítik az újvonalú márkás női és férfi karórák. A csi­szolt és természetes formájú borostyán dísztárgyaikból kü­lönösen bő lesz a választék. Az ötvösmunkával készült karkötőket, brossokat és nyak­láncokat manökenek mutat­ták be a megfelelő öltözék­ben. Estélyi ruhákhoz tovább­ra is a strassz bizsu a legmutatósabb, míg a délutáni szövetruhák­hoz jól mutat a fém-kerámia, vagy fém-fakombináció. A vállalat igazgatója tájé­koztatójában elmondta, hogy üzleteik százmillió forintos í árukészlettel várják a? év i végi nagy forgalmat. .......Itt, e falak között szen­vedett mártírhalált Rózsa Fe­renc és Schönherz Zoltán, a magyar munkásmozgalom két kiemelkedő harcosa. Márvány­tábla és mellszobor őrzi emlé­küket az akadémián.” B orbás Máté vezérőrnagy halkan folytatja: „Az ellenforradalom is ál­dozatokat követelt iskolánk személyi állományából. Tizen­hat honvédtiszt áldozta életét a munkáshatalomért. Fényké­püket, emléktárgyaikat mú­zeumunkban őrizzük...” Feszült csend követi az aka­démia parancsnokának sza­vait. Csak a tv-felvevőgép berregése hallatszik. „Most pedig meghívjuk a sajtó képviselőit, ismerkedje­nek meg akadémiánk hétköz­napjával.” Elindulunk. „Sztugyenti vsztupili v ka- binyet” — hallatszik a tanár

Next

/
Thumbnails
Contents