Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-11 / 292. szám

Nem kell a hidegben várakozni — Ami még nincs Elkészült az új várószoba és rendelő Tápiósülyön Tápiósülyön a körzeti or­vos eddig csak igen mostoha körülmények között tudta a betegeket megvizsgálni. Ugyanis a várószoba mind­össze három négyzetméter te­rületű volt. A rendelő helyi­sége sem volt sokkal na­gyobb. A betegek egy része most tél idején is kénytelen volt az udvaron várakozni. Ezért elengedhetetlenül szük­sége* volt a váró- és rendelő- helyiségek bővítése. Végre az ősszel megkezdőd­tek az átalakítási munkála­tok. Dicséretes a körzeti orvos megatartása. A nemes cél ér­dekében az egyik szobáját tel­jes egészében felajánlotta. Az átalakítás gyors ütemben ha­ladt. A mesteremberek négy hét alatt befejezték a mun­káit. Az orvos már az új he­lyiségben rendel. A várószoba és a rendelő most korszerű, kényelmes. Háromszor akkora, mint ez­előtt volt. Egy-két hiányossá­got mégis meg kell említeni, így a várószobába még nincs bevezetve a villanyáram, ezenkívül a kályha is hiány­zik. A tanácselnök megígérte, hogy ezt a panaszt két héten belül orvosolja. Végül szóvá tesszük, hogy a vizet a rendelőbe nem vezet­ték be. A vezeték beszerelése a betegek érdekében feltétle­nül szükséges. Sajnos pénz­ügyi fedezet hiányában ezt a problémát ebben az évben megoldani már nem tudják. Ezt a problémát a jövő év elején azonban feltétlenül meg kell oldani. Krátky László REFLEKTORFENYBEN: a monori vendéglők abroszai Bár tudjuk, hogy a várt iz­galmak jó részét ez elveszi; el­áruljuk: maguk az éttermek vezetői biztattak bennünket arra, hogy a reflektor fényét az abroszokra irányítsuk. Ab­ban ugyanis, hogy ezek az ab­roszok piszkosak, szakadozot­tak, nem ők a hibásak. A főtéri étterem vezetője: — Nem tudunk teríteni. E pillanatban 120 abroszból 100 a mosodában van, mindössze kettő tartalékunk. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat moso­dája elég rendszertelenül szál­lítja a tiszta garnitúrákat. So­kat széttépve kapunk vissza, vagy ugyanolyan mocskosán, ahogy a mosodába küldtük. A Vigadó Étterem vezetője szinte szóról szóra ismétli ugyanezt. Nem volt ez mindig így. Ta­valy, míg egy monori asszony, Márton néni mosta az abroszo­kat, valamennyi hófehér volt, s nem szakadt szét egyetlen egy sem. Hetente kétszer je- letkezett: elvitte a szennyest és .hozta a tisztát — ha ötve- net adtak, ötvenet, ha százat adtak, százat. Négy forintért mosta darabját. A vendéglátó­ipari vállalat solcallta ezt a pénzt, ezért létrehozott Ceglé­den egy központi mosodát. Ott mossák Cegléd, Nagykörös, Monor, Vecsés és Gyömrő ven­déglőinek abroszait. A kezdő vállalatnak nincs még kellő gyakorlata. Az étter­mek reklamáló levelei hetek óta egymást érték. A vendég­lők ugyanis egyelőre szenvedő alanyai a fejlődésnek. Egy ab­rosz ára 120 forint. A sok se­lejt — veszteség a nyereséggel szemben. A szállítás sem fo­lyamatos. Az erkölcsi ítélet a vendégek fogai között hangzik el, akik a piszkos abroszokon könyökölnek. Erre is adni kell! Amikor e sorok megjelen­nek, már valami biztatót is mondhatunk a monoriaknak. Megérkeztek az első nagy ab­roszszállítmányok a mosodá­ból, méghozzá fehéren. Azt beszélik, hogy ez már mindig így lesz. Bízunk benne! MONOB'Vmftl A PEST MEGYEI HÍRLAP K VII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1965. DECEMBER 11. SZOMBAT Hol szenet, hol fröccsöt mér a csapos Az „életképtelen" falu — Az instruktort meg sem hallgatják Mit jósol Kávának az fmsz ? — A világ legrövidebb könyve. Egy belgrádi könyv­kiadónál . jelent- meg- a ^vi­lág legrövidebb könyve”, melynek a címe „A háború”. A könyv voltaképpen világ­atlasz, amely körül az em­beriség tömegei öt nyelven „nem”-et kiáltanak a hábo­rúnak. Ki a munkát nem szereti A Monori Járási Rendőrka­pitányság szabálysértési ható­Ügyeletes orvos Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a Bajcsy-Zsilinszky úti. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Patyolat akció. Gomba: Húsz óra. Gyömrő: Nincs irgalom. Maglód: Alattvaló. Monor: Ugrás a sötétbe. Nyáregyháza: Limoná­dé Joe. Pilis: Hajrá franciák. Tápiósáp: Zöldár. Tápiósüly: 90 perc az élet. Űri: Folytassa Kleó. üllő: Maffia parancsára (széles­vásznú). Vasad: Ne hagyd magad Pitkin. Vecsés: Tilos a szerelem (szélesvásznú). sága 1965. november 10-én Gattyán Mária 22 éves men- dei lakost — mert 1965. au­gusztusában egyik fővárosi üzembe munkára jelentkezett, de a munkát nem vette fel csak a személyi igazolványába a munkahely bejegyzését csi­náltatta meg és elfogadható módon azután sem igazolta, hogy dolgozik — 25 napi elzá­rásra ítélte, de a büntetést, figyelembe véve büntetlen előéletét, hathónapi próbaidő­re felfüggesztette. Gattyán Mária azonban a nevelő jellegű büntetés elle­nére sem helyezkedett el, ha­nem továbbra is munkakerülő életmódot folytatott, ezért a szabálysértési hatóság 20 napi elzárással sújtotta, s egyben elrendelte a korábbi hathdna- pi időtartamra felfüggesztett 25 napi elzárás végrehajtását is. Három évvel ezelőtt több község földművesiszövetkezie- tét — köztük a kávait is — a Pilisi Fmsz-hez csatolták. Ak­kor az fmsz vezetői igyekez­tek eloszlatni a kis községek azon aggályát, hogy a centra­lizáció után majd elhanyagol­ják őket. Később sok minden mégis ezt az aggályt igazolta. A kávai fiatalok már leve­let írtak az újságnak, mert nem találnak szórakozási le­hetőséget a faluban. Miért a vendéglőnek kerthelyisége, ahol nyáron táncolni lehetne? A vendéglő udvarán ma is tüzelőt tárol az fmsz, s a csapos hol fröccsöt, hol szenet mér, a vendé­gek türelme szerint. A pilisi fmsz vezetője: — Valóban tarthatatlan a hely­zet. A kávai tanács felaján­lott egy telket tüzelőtárolás céljára, ott azonban talajszint rendezésre, beruházásra lenne szükség. Ám ez év elejétől rendelkezések kötik meg ke­zünket, egyelőre nem fordít­hatunk pénzt a különben jó elgondolás kivitelezésére. Gaál Ferenc kávai tanács­elnök azt is elpanaszolta, hogy régóta szeretnének zöld­ségboltot kapni. Felajánlottak egy helyiséget az fmsznek, ott azonban hallani sem akar­nak róla. — Megmondom, a jövőben sem akarunk Káván zöldség­boltot létesíteni — mondja az fmsz vezetője —, nincs rá szükség. Káva tótókszáma 710. Évek óta egyre csökken a lakosság. Nem gazdaságos túl sokat befektetni. Valami hasonló indokkal maradhattak ki a kávaiak a leértékelt ruhák vásárából is. Az fimsz vezetője papíron szá­mol, s elmagyarázza, hogy az ottani bolt készletének forgá­sa nem üti meg a kívánt mértéket, sok az elfekvő áru, s hivatkozik egy előttem ért­hetetlen felsőbb rendelkezés­re, mely szerint a leértékelt árukat nem lehet bármelyik községben árulni, így Káván sem. Mint mondja, az fmsz méltányos volt: ha új leérté­kelt szállítmányokat nem is küldhették, az ott leértékelt darabokat engedték helyben árusítani. Káván így sem le­hetett ezeket eladni, s az ilyen készleteket el kell szál­lítani. A másik oldalon: A kávai asszonyok hallva a leértékelésről, napokon át jártak a tanácselnök nyakára, hogy mikor árulják már ezeket a hol­mikat az üzletben. — A kérdés elég sajátosan oldódott meg — mondja az elnök. — Egy nap megérke­zett az fmsz gépkocsija, fel­pakolták a leértékelt árut, és elvitték Pilisre. Ez az „életképtelen” falu, ahol nem érdemes árulni és befektetni, első és má­sodik helyre került az elmúlt évek községfejlesz- tési versenyében. — Bárkit kérjünk a faluból — mondja az elnök — gon­dolkodás nélkül segít, dolgo­zik. Ha kell, éjszaka is végez­nek társadalmi munkát. 1965- ben a tervezett 35 ezer helyett 80 ezer tojást adtunk az ál­lamnak. A tervezett hét hízott sertés helyett 54-et. A barom­fit mind beadtuk, ugyanígy a búzát. 1900 hektoliter a tej­tervünk. Panaszkodik az adó­szedő, hogy nem ismeri a fa­lut: 1961 óta egyetlen egyszer sem kellett senki után járni, hogy az adót fizesse végre be. Káva élő község, s az is marad, ha nem ítélik ki­halásra. Ha fejlettebb lenne a közel­látás, szívesebben is élnének itt az emberek. Az fmsz nem lát e faluban üzletet, pana­szaikkal, igényeikkel nem so­kat törődik. 1964 őszén, ami­kor a község téli ellátását tár­gyalta a községi vb, az fmsz képviselőit hiába várták. Ugyanígy történt az 1965. február 2-i és augusztus 3-i vb-n is, ahol szintén az fmsz munkája volt napirenden. Az augusztus 27-i tanácsülésen végre megjelent a várva várt küldött. — ö azonban azt mondta — mondja Gaál Ferenc —, hogy őt ugyan elküldték, de nem tud miről beszélni, mert nem készítették erre fel, s ö maga nem is ismeri a község prob­lémáit. Az fmsz instruktora is azt mondja, ha panaszkod­nak neki, hogy hiába is be­szélnek, mert a központban meg sem hallgatják. Tudjuk, hogy nemcsak aka­rat kérdése a fejlődés, hogy az fmsz-t is sok rendelet, gaz­dasági korlát köti meg. Az azonban nem megol­dás, hogv a gondot jelen­tő községről szeretnének megfeledkezni. Kinek van joga elhalásra ítél­ni Kávát, vagy akármelyik fa­lut? Márpedig a jósolgatás, a hitelt nem adás, az elhanya­golás ez esetben ítélet. Dozvald János MA: délelőtt fél kilenc órai kez­dettel a járási pártbizottság a tsz-párttitkárok és tsz-elnö- kök részére értekezletet tart a pártház nagytermében. Napirenden szerepel; A tsz-ek 1965. évi zárszámadá­sának előkészítése, a tsz-ek mozgalmi munkájával kap­csolatos feladatok, a három­hetes téli tanfolyamok előké­szítése. Tanácsülést tartanak ma délelőtt nyolc órai kezdettel Péteriben. Az ülés napirendjén az 1965-ös évi munka terv végrehajtásának megtárgyalása és a jövő évi munkaterv megbeszélése és jó­váhagyása szerepel. Hárman vitatkoznak szükségük, volt aki azt állí­totta, hogy jó, ha az ember 'ehhez is ért, mert manapság a szerelőket sem lehet csak úgy „leakasztani a szögről”. A harmadik az mind a ket­tőnek igazat adott, attól füg­gően, hogy mikor melyik ér­velt. Na, de nem is ez a lé­nyeg. Magam is inkább azon tűnődtem, hogy mennyire megváltozott a világ. Hi­szen a tanulás a beszélge­tés fő 'témája. A szellemiek gyarapítása. Nem tudom, de nem is ez a fontos, hogy milyen isko­lába, vagy tanfolyamra jár az a három nő: a lényeg az, hogy tanulnak, gyarapítják ismereteiket, tudásukat. MJ Év végi újításokról Hogy a gép „kezesebb“ legyen Munkahelyén kerestük fel Magócsi Lászlót, a monori ke­fegyár tmk üzemének vezető­jét. Az üzemrész vezetője el­mondta, hogy az utóbbi idő­ben jelentősen növekedett gépparkjuk gépállománya. Így a favonalon egy automatikus mellfúrógépet helyeztek üzembe. Ennél a gépnél a tmk vezető a gyár egyik dol­gozójával (Kökény Béla szer­számlakatossal) módosítást, il­letve újítást vezetett be. Most az automatikus fúró­gépen dolgozóknak az ed­digiektől eltérően, nem kell kézi erővel mozgatnlok a szuportot, illetve a kocsit, ha­nem ezt a műveletet a fúró­fej gépi úton való mozgatá­sával végzik el. Még jelenleg is dolgoznak a három darab használt ál­lapotban levő kartondoboz­gyártó gép felújításán, amely gépekkel ugyancsak ebben az évben gyarapodott gépállo­mányuk. A kartongépek fel­újítási munkáit terven fe­lül készítik és előreláthatólag még e hónap 20-ig befeje­zik, üzemeltetik. Terven felül készítették el három régi tömőgép átalakí­tását, amely a gyár egyik doN gozójának, Bazsó Imrének újítása alapján átalakítás után műanyagtömésre (stan- colásra) is alkalmas. A beszélgetés befejezéséül a tmk-vezető örömmel közöl­te: tervüket sikerül túlteljesí­teniük annak ellenére, hogy az év közben jó néhány dol­gozójuk betegeskedett. —h—y Megkerült az elhagyott gyermek anyja Ki az igazi bűnös? Pár héttel ezelőtt beszámol­tunk olvasóinknak arról, hogy Monoron az árokban elha­gyott csecsemőt találtak. A gyors rendőri nyomozás kiderítette, hogy a 18 hónapos kisleányt Kutka Katalinnak hívják, anyja Kutka Mária, Monor, Veress Pálné utca 13. szám alatti lakos. A gyermek anyja a kérdé­A KMP Pest környéki Bizottságának röplapja, 1930 karácsonyán MATOL GYOMRON ját.sszák a Nincs irgalom című filmet, mely­nek egyik kockáját mutatja be képünk. Ugyanezt a filmet 27-től 29-ig a maglódi moziban láthatják. A Kommunisták Magyar- országi Pártjának Gyomron és vidékén kifejtett tevé­kenységéről egyszer már megemlékeztünk. Akkori cik­künkben a Gyömrői Kerületi Pártbizottság tevékenységével foglalkoztunk bővebben. Most a kerületi bizottság elődjé­nek, a Pest környéki párt­szervnek egyik röplapját szeretnénk bemutatni. „Éhező gyömrői munkások és szegényparasztok! Elvtár­sak!” — így kezdődik a röplap. — „Mi nyomorgunk és éhezünk. Teleki gróf száz­terítékes dáridókat rendez, zsellérei kipréselt véréből! A szegényparasztokat adóval, végrehajtóval nyúzzák, elve­szik kicsiny földjeiket... Munka nélkül ödöng a fél köz­ség és 2,40 pengő napszám­bérekkel nyúzzák le őket pár napig ,segítés’ címén! 14 pengőbe kerül csak a vonat­jegy Pestig, honnan vegye ezt a munkanélküli, mikor még a dolgozó is gyermeke szájától vonja meg” — foly­tatódik a röplap. Szól a szö­veg a gyömrői kommunis­ták tevékenységéről is. Ka­rácsonykor a helyi katolikus kultúrházban a mendei kán­tortanító által írt, népbutí­tó, szovjetellenes színdara­bot adtak elő. A kommu­nisták bűzbombát dobtak a te­rembe, megakadályozták az előadást. Ugyancsak ők vol­tak, akik a forradalmár mun­kások után kémkedő rend­őrspiclit véresre verték és elzavarták a faluból. Mint követendő példát idézi a röp­lap a szovjet viszonyokat, ahol — nincs munkanélkü­liség. Hétórás munkanap van, ötnapos munkahét! A föld a paraszté! Óriási üze­mek épülnek a jólétre! Sa­ját magának dolgozik ott a munkás, nincs kizsákmányo­ló! Ezeket az állapotokat ha­zánkban is meg lehet valósí­tani, a munkásság követke­zetes harcával, a KMP po­litikájának támogatásával. „Minden 100 holdon felüli birtok, a Kóczán- és Teleki­birtokok felosztásáért és a szegényparasztság közötti in­gyenes szétosztásért! Ingyen vasútjegyért a munkanélkü­lieknek! A szolgabíró, csend- örterror ellen, a spiclik el­len! — Harcol a KMP" — fejeződik be a röplap. Gecsényi Lajos ses napon Tatabányára uta­zott — nagyszüleit látogatta meg. A 18 hónapos csecsemőt — erre az időre — mostohaap­jára, Danyi Sándorra bízta. A tanúkihallgatások során kide­rült, hogy a csecsemőt Danyi Sándor fiatalkorú leánya és társa, K. F. dobta az árokba, eddig ismeretlen okból. A rendőrség hathatós nyomozást indított a két felelőtlen fia­talkorú kézrekerítésére, akik a tett elkövetése után ismeret­len helyre távoztak. Az anya, Kutka Mária ha­zajövetele után azonnal ke­reste eltűnt leánygyermekét a tanácsnál és a rendőrkapi­tányságon, ahol tudomást szerzett a történtekről. A fe­lelősség megállapítása azon­ban még várat magára. Az el­lentmondások tisztázása fog fényt deríteni a tett elköveté­sének igazi okára. Hörömpő — Az argot ellen. Nemré­gen társaság alakult a fran­cia nyelv nemzetközi védel­mére. A nyelvművelők har­colnak a nyelvtani tudatlan­ság, az argot (vagyis jassz nyelv) elterjedése és az amerikai kifejezések invá­ziója ellen. i 1 Sűrűn szitálva esett a ha­vas eső. Velem együtt sokan igyekeztek munkahelyükről hazafelé. Arra lettem egy- szercsak figyelmes, hogy va­lakik a vizsgákról, a tanu­lásról vitatkoztak. Nem szo­kásom a hallgatózás, de kénytelenül is figyelnem kellett a beszélgetést. Há­rom nő beszélgetett, s mfnt megtudtam, mindhárman dolgoznak. A vita középpontjában több kérdés is szerepelt. A lényegesebbek a következők: érdemes-e rendszeresen ta­nulni a vizsgák előtt, vagy sem. A többség véleménye az volt, hogy igen, mert nem biztos az, hogy az ember hé­zagos tudással átcsúszik-e a vizsgán. Másrészt nagyon kí­nos érzés úgy beállítani a vizsgabizottság elé, hogy az ember tudatában van annak a ténynek, hogy az anyag­nak csak egy részét vette át becsületesen. Csak egy ré­széből készült fel a vizsgára. A másik fő kérdés az volt: nekik szükségük van-e a géptanismeretre. (A be­szélgetés foszlányaiból úgy vettem ki, hogy mind a hár­man presszóban dolgoznak, de nem kávéfőző minőség­ben.) Ebben a kérdésben a véleményük igen megoszló volt Volt, aki azt mondta, hogy erre egyáltalán nincs

Next

/
Thumbnails
Contents