Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-10 / 265. szám
Tanácstagok beszámolója Détári István, az 55. számú körzet tanácstagja, november 12-én, délután 6 órakor az Újvárosi iskolában, Kovács János a 27. számú körzet tanácstagja pedig, ugyancsak 12-én délután 6 órakor, a városi kórház kultúrtermében tartja tanácstagi beszámolóját _______________ ABONYBAN november 14-én, délután 2 órai kezdettel az Újpesti Dózsa öregfiúk labdarúgócsapata barátságos mérkőzést játszik. A csapat összeállítása: Versed, Balogh II, Túrái, Farsang, Kirádi, Peiler, Egresi, Tóth, Szusza, Tóth M., Horváth. Csere: Búza, Bere, Bálint, Erdélyi. SZABALYSERTOK Nem jelent meg. Losó Julianna Cegléd Gerje-telep 12. szám alatti lakos a kötelező orvosi ellenőrzővizsgálaton nem jelent meg, 150 forint pénzbírságot fizetett Drága tégla. Szalisznyó Sándor ceglédi lakos a városi tanács tulajdonát képező téglarakásból akart hazaszállítani. A rakodásban egy rendőr zavarta meg 150 forint pénzbírságra ítélték. Harminc kiló kukorica — 300 forint. Szabó Sándor, Cegléd, Márta dűlői lakos, a Dózsa Népe Tsz kukoricájából mintegy 30 kilót eltulajdonított. 300 forintot fizetett érte. Paprikatolvajok. Gáspár Fe- rencmé és Gáspár Mártonná ceglédi lakosok, a Kossuth Tsz kertészetéből 11 kiló paprikát, mintegy 44 forint értékben, eltulajdonítottak. 300— 300 forintba került nekik. Slag a dűlő szélén Nem tudom, a Kis járás dűlőben mikor volt utoljára szükség a gumitömlőt pótló vászontömlőre. Az bizonyos, hogy a dűlő mentén elhúzódó kertészetben jó néhány hete véget ért az öntözés’ A tömlő pedig most gondosan összegu- rílva hever az útmenti fűben. Azzal tisztában vagyok, hogy a tömlőre a környékben az égvilágon senkinek nincs szüksége, tehát nem kell attól tartani, hogy pártfogója akadna az értékes felszerelésnek. Bár sosem lehet tudni. (-ssi) CEO LED, PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLEPI JÁRÁS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1965. NOVEMBER 10, SZERDA Építőanyagok — szerződésre A házépítés nem máról holnapra történik. Hosszú hónapok, sőt, évek szorgalma, takarékossága előzi meg hacsak nem vág be egyik napról a másikra — a lottószerencse. Ez viszont csak kivétel lehet: a családi házat építők éppen úgy előre tervezik a maguk kis beruházását, mint maga a népgazdaság. Aki az elkövetkező évben szándékozik ópítsni, az már most rendelkezik a hozzávaló pénznek legalábbis a nagyobbik részével. S ha már — Egy hónapon belül szállít a TÜZÉP — Csak a téli hónapokban! elhatározta magát az építkezésre — gondoskodnia is kell időben a szükséges építési anyagokról. Hogyan juthat hozzá a magános családi házat építő a szükséges anyagokhoz? — kérdeztük Szűcs Sándort, a TÜZÉP telepvezetőjét. — A családi házat építők szabadon vásárolhatják meg „Apu, hazavágunk!" Szerencsésen múlt el eddig az esztendő: a mező- gazdaságban sem halálos, sem súlyos baleset nem történt száz erőgép és megszámlálhatatlan munkagép dolgozott a tavaszi munkában, emberfeletti erőfeszítéssel hajtottak az erőgépvezetők a kenyérgabona-betakarításban és hasonlóan nagy volt a hajtás az őszi vetések idején. E nagy tempó mellett is sikerült a munkát jelentősebb balesetek nélkül elvégezni. — Itt az utolsó nagy hajrá — mondotta Simon István munkásvédelmi felügyelő. Vé- gefelé közeledik az őszi szállítás, de még nagy erővel dolgoznak a , gépek a mélyszántásban. A száraz időjárás miatt a talaj nehéz, csúszósak az utak, korán sötétedik, a reggelek ködösek, az erőgépvezetők csak fokozott óvatossággal tudják munkájukat ellátni. — Nagyon fontos a gépek kifogástalan állapota. Jól működő fékek, megbízható jelzőberendezések, világító készülékek biztosítsák a balesetmentes munkát! A munkásvédelmi felügyelőség öt szakembere ellenőrzi a város határában és a járásban az országutakon szállító gépkocsikat, vontatókat, a határban dolgozó erőgépeket. A szabálytalankodó gépjárművezető ellen eljárást indítanak. Ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy a balesetet megelőző ellenőr megállítsa a szabálytalanságot elkövető járművezetőt. Bőségesen elegendő a rendszám- tábla száma vagy a hely és időpont megjelölése ahhoz, hogy a hatóság a szabálytalankodókat felelősségre vonja. — Arra kérek minden gépkocsivezetőt — mondotta a munkásvédelmi felügyelő, hogy gépeiket ugyanolyan lelkiismeretességgel és óvatossággal vezessék, ahogyan azt az év első tíz hónapjában tapasztaltuk, és akkor az otthoniak nyugodtan várhatják a munkából hazatérő édesapákat, testvéreket. (—ssi) S P & Si T Jól szerepeltek a birkózók Kalocsán és Monoron A szabadfogású NB Il-es csapatbajnokság második fordulója Kalocsán volt, ahol egy győzelem és egy vereség volt. A Budapesti Egyesitett Tiszti Iskola—Ceglédi Vasutas SE 5:3-as találkozón Reznák tussal, Darányi pontozással győzött, míg Gulyás és Varga döntetlent ért el. A CVSE értékes győzelemtől esett el, mert Öcsai pontozásban már 4:0-ra vezetett és a végén helytelenül taktikázott és kikapott. Folytatásban a Ceglédi Vasutas SE—Debreceni Honvéd mérkőzés 5:3-as győzelmet hozott. Reznák ellenfél nélkül, Gulyás és Sárközi tussal, Darányi és Ócsai pontozással győzött. Öcsai az előbbi veszteségért nagy kárpótlást adott azzal, hogy Vargát, a Debreceni Honvéd válogatottját, legyőzte. A CVSE november 12-én Szolnokon a Budapesti Vasas, Kalocsai Honvéd és a Szolnoki MÁV ellen mérkőzik. Legifjabbjaink Monoron versenyeztek a Pest megyei úttörő- és serdülőbajnokságon. Az úttörőbajnokságon 32 kg-ban 1. Sápi és 35 kg-ban 1. Kenéz János, míg a serdülőknél 50 kg-ban 1. Hering Antal, 59 kg-ban 2. Bicskei Ferenc és 66 kg-ban 2. Lengyel János lett. Kezdő birkózóink szép teljesítménye igen dicséretes az utánpótlás szempontjából. — sz — Vízilabdázóink kikaptak a BVSC csapatától Vasárnap délelőtt OB II-es vízilabdacsapatunk barátságos mérkőzésen fogadta az az OB I-es BVSC csapátát. A Ceglédi Vasutas összeállítása: Szepesi I—Revuczky, KisCsemői terefere — Ügy látszik, nemcsak a eltűnnek a környékünkről. széltolók, de a szélmalmok is faludy II—Zsíros, Hajdú dr. Vámosi I. Csere: Vámosi II, Szepes II. Edző: Beck Mihály. Hatalmas párafelhőben kezdett a két csapat. Az első negyedben szép akcióból 4:0-ás vezetést szerzett a BVSC. A második negyedben sem talált magára a ceglédi csapat, sok hibás, rosszul eladott labdából tovább növelte előnyét a fővárosi csapat. Szepes három he’vzetben biztosan védett. A második negyed eredménye 6:0. A harmadik negyedben élénkült a játék, a ceglédi akciókban volt elgondolás, s szép összjáték. Ez eredményezte a hazaiak három gólját Revuczky, Kisfaludy II és Zsíros révén. A negyedik negyedben már csak Zsírosnak volt egy szép balkezes gólja, amelyre a nagyobb tudású Vendégek öttel feleltek. Végeredmény: BVSC—CVSE 15:4. (4:0, 6:0. 0:3, 5:1). (bujáki) telepünkön az építkezéshez szükséges anyagokat — mondotta. Hogyan készült fel a TÜZÉP az 1966-os magánépítkezések anyag ellátására? — Jelenleg a telepünkön minden szükséges építési anyaggal rendelkezünk. Az az építkező, aki velünk szerződésit köt, vállaljuk, hogy a szerződésben meghatározott mindenféle építkezési anyagot, téglát, cserepet, cementet, faárut, vasalással ellátott ajtó- és ablakto- kozatot megkap tőlünk a szerződés megkötésétől számított egy hónapon belük — Bármikor köthető ilyen szerződés? — Szerződéses szállítást csak a téli hónapokban vállalunk, ezért az építkezőknek arra kell törekedniük, hogy olyan időpontban lépjenek vélünk szerződésre, hogy még a tavasz beállta előtt megkaphassák a számukra szükséges építési anyagokat — fejezte be tájékoztatását a TÜZÉP Deák téri telepének a vezetője. (fzL) A KISZ-brigád hazatért Nemrégiben hírül adtuk, hogy a ceglédi téglagyár huszon- kéttagú KlSZ-brigádja felkerekedett és áttelepült a szolnoki téglagyárba — besegíteni. A helyi téglagyár ugyanis már október elejére teljesítette nyerstéglagyártási éves tervét, a szolnokiak viszont lemaradtak. A két üzem között „kölcsönös segélynyújtási szerződés” van, s a „bajban” levőknek igen jól jött a segítség. A Romhányi Rozália vezette szocialista brigád szombaton hazatért és nem dicstelenül. Az egyhónapos ott-tartózkodásuk alatt egymillió-egyszázezer nyerstéglát gyártottak a szolnokiaknak. Forma szerint ez a segítség a szolnoki üzemnek szólt, hiszen az a milliónyi tégla valóban az ő termelési tervükben szerepel. De ennél sokkal többről van szó! S nemcsak erről a brigádról. Ahhoz ugyanis, hogy az üzem „kölcsönadhasson” egy huszonkét emberből álló brigádot, mindenekelőtt a saját szénájának — ez esetben a tervének — kell rendben lennie. S ez itt, a mi téglagyárunkban rendben is volt — annyira, hogy túl is teljesítették. Abból pedig a többi brigád is alaposan, becsületesen kivette a részét. Ami viszont a KISZ-brigádot dicséri — az az a bizonyos milliónyi tégla. Ám ez is több annál, mint amit a szám kifejez. Nézzük csak! Hány családi házat lehetne építeni az általuk egy hónap alatt legyártott nyerstéglából? Egy családi ház építéséhez harmincötezer téglára van szükség. Ennyivel számolnak a szakemberek — átlagolva. Nos, akkor a KISZ-brigád nem sok híj- ján harminckét családi ház téglaanyagát gyártotta le Szolnokon. Azaz: a következő évben ennyivel több család építhet magának új hajlékot. Ez hát az ő besegítő munkájuk társadalmi eredménye. De még ennél is több! Mert mi is tette lehetővé, hogy elmenjenek a szomszédhoz — kalákába? Az, hogy előbb itthon elvégezték a rájuk kiszabott évi feladatot! Hamarább, mint ahogy az elő volt nekik írva! Hogyan? Aki ismeri az ö nyakig sáros munkájukat, azt is tudja, hogy — nem könnyű bánni azzal a nehezen formálódó és nehéz agyaggal. Még ha gépekkel is! Mi hajtotta őket? Nem a brigádvezető, s nem is csak a pénz. Aki már életében küszködött az anyagok súlyos tehetetlenségével, tudja jól: a pénz „motorja” éppúgy felmondja a szolgálatot a nyers erő egy határán, mint az az ember, oíci nem lát túl a bankók függönyén. Cél kell: olyan „eszme-közeg”, amibe belehelyezve — súlyt veszt az anyag, amit a véges erejű ember könnyen átlendíthet aztán a tehetetlenség határán — az alkotó tevékenységbe. Igen, az archimédesi törvény játszódik le naponta új formában azokban az emberekben, akik „kitermelték” előbb magukban azt az „eszme-közeget”, melyben önmaguk is — és ez az egész átalakulásra váró világ — könnyebben lendül át az anyagi tehetetlenség azon küszöbén, melyen túl új arccal néz az ember az egyre köny- nyebben „megmunkálható” világra. S amit ma egyszerűen csak tudatváltozásnak nevezünk, melynek folyamán új értelmet kap az „én” és a „mi”, az „enyém” és a „mienk” egymáshoz való kapcsolata. Nos hát a kis hír mögül — hogy ez a téglagyári KISZ- szocialista brigád szép eredménye után visszatért: így bomlott ki ma előttem a bennük már meglevő anyagkönnyítő „eszmeközeg”, mint a narancs édes húsa, amit első ízben bontottam fel a kisfiamnak. Ferencz Lajos Értelmetlen Inbdn&ns etjtß kitűnő tulálmánnw/ul Dicsérték a kiállításon Evek óta alkalmazzák — A gyártás egyre késik A mezőgazdasági üzemek kertészeteiben millió számra nevelnek évente palántákat. Ennek egyik legfontosabb, de egyben legköltségesebb munkája az aprómag elvetése. Hagyományos eszközökkel ez úgy történik, hogy a talaj gondos előkészítése után az erre a célra készült faráccsal meghúzzák a barázdákat, majd gereblyéhez hasonló szerszámmal megjelölik azokat a lyukakat, amelyekbe a mögöttük haladók egy-két aprőmagot elhelyezhetnek. Utána kézzel vagy a gereblye fokával elsimítják a talajt és ilyenformán betakargatják az elvetett magot. Nehéz, lassú és derékfájdító munka ez. „ Hosszú esztendőkön kérész- * tül így végezték az aprómag vetését a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet ceglédi telepén is, ahol az intenzív páradicsommag-termelés számára milliós tételekben nevelik a palántát. 1960-at írtunk még akkor, amikor Juhász Viktort, a gazdaság vezetősége megbízta egy kerti vetőgép szerkesztésére, amely lehetővé teszi az aprómagvak gyors és az eddiginél sokkal olcsóbb elvetését. — Tizenegy hónapi kísérletezés után elkészült a gép — mondotta Juhász Viktor. — Kezeléséhez egyetlen emberre van szükség. Az öt kilogramm súlyú gép egy óra alatt huszonöt négyzet- méternyi területen veti el az aprómagvakat és nagy előnye, hogy bármilyen méretű mag vetésére alkalmas. — A gépet a telep megvásárolta. Azóta az aprómagvak vetése ezzel a géppel történik és ez minden esztendőben legalább hatezer forintos megtakarítást jelent a telepnek. Különben a gépet az intézet kecskeméti központi kertészetében is sikerrel használják. — Nyújtó Ferenc, a telep osztályvezetője, írásbeli nyilatkozatot adott, amelyben a kerti vetőgépet hézagpótlónak nevezi, mindenkinek szívesen ajánlja és igazolja, hogy a gép a telepen igen eredményes munkát végez. A géppel vetett mag egyenletesen kel, ritkítás nélkül egyöntetűen fejlődik és a gép használata komoly megtakarítást eredményez. 1962-ben a kerti vetőgép az ország nyilvánossága előtt is kiállta a próbát. A mezőgazdasági kiállításon került bemutatásra és a szaklapok nagy elismeréssel írtak az új találmányról. Azóta sok idő eltelt. A Duna—Tisza közi Kísérleti Intézetben változatlanul sikeresen használják a gépet. Lehangoló azonban, hogy ennek a valóban hasznos és a nagyüzemben szinte nélkülözhetetlen kisgépnek a sorozatgyártása egyre késik. Miért? — teszem fel a jogos kérdést Juhász Viktornak. — A ceglédi Vasipari Ktsz szívesen foglalkozott volna a kerti vetőgép gyártásával. Tárgyaltunk is róla, de megállapodás anyagi okok miatt nem született. Az Agroimpex is érdeklődött az újítás után, de szintén anyagi okokon múlt a megállapodás. A külföldi értékesítést egyedül a Technimpex végezheti. — Az idén január 25-én küldtem el a Technimpex címére a kerti vetőgép egy példányát állítólagos angliai értékesítés céljára. Hosszú hónapokon keresztül egyetlen sornyi tájékoztatásra nem érdemesítettek. No, nem az angolok, akikkel nem is leveleztem, hanem a hazaiak. Végre erélyes felhívásra — kilenc hónap után — egyetlen szó nélkül visszaküldték a gépet. Amikor a körülmények iránt érdeklődtem, kurtán azt vá- laszoltaK, nogy az angolok nem kívánnak a gyártásával foglalkozni. Telik; múlik az idő. öt esztendeje annak, hogy a kerti vetőgép eredményesen dolgozik, mindenki által ellenőrizhető helyen. Jogos a kérdés: meddig húzódhat még e hasznos gép sorozatgyártásának a megindítása? (rossi) /
