Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-06 / 262. szám

IX. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1965. NOVEMBER 6, SZOMBAT Jól képzett fiatalokra van szükség Üléseseit a MÉSZ városi hi sottságfa Szerdán ülést tartott a KISZ városi bizottsága. Káló József titkár a KISZ-munka időszerű kérdéseiről beszélt Egyebek között elmondta. — A KISZ egész tevékeny­ségének hozzá kell járulnia a szocializmus gyakorlati megvalósításához. De ez a munka csak akkor eredmé­nyes, ha jól felkészült ifjúsá­gi vezetők és erős KISZ- alapszervezetek végzik. A városban körülbelül ötezer KISZ-korú fiatal van. A tényleges KISZ-tagok száma ezerkilencszáz körül mozog, hatvan alapszervezetben. Észrevehető létszámcsökke­nés is. Például a ládagyár­ban év elején nyolcvan KISZ-fiatal volt, az év kö­zepén csak hatvan, most már hetvennégy. Ennek oka, hogy a természetes cserélődést nem kísérték figyelemmel. A gyár­ból kilépett fiatalok helyét nem töltötték be az újonnan jöttékkel. — Egy ifjúsági vezető a napokban azt mondta ne­kem, az alapszervezetben nem érdemes semmit csinálni, mert a tagokat nem érdekli semmi. Mondhat-e egy ifi­vezető ilyet? Nem! Mert ahol ekkora az érdektelenség, a munka tartalmával is le­het valami baj. — A gyári és iskolai KISZ- alapszervezetek ebben az év­ben sok feladatot vállaltak, és teljesítették is valameny- nyit, A konzervgyár egyik alapszervezete védnökséget vállal az angol exportra in­duló paradicsom felett. Ered­ménye: a rendelő cég minden minőségi kifogás nélkül át­vette. A mezőgazdaságban ha­sonlóan jó eredmények szü­letnek. A Hunyadi és Dózsa termelőszövetkezet fiataljai vállalták a silózás maradék­talan elvégzését, és a Hunya­di majdnem meg is duplázta a vállalást. — Az általános és közép­iskolai diákok a mezőgazda­ságban négymillió forint ér­tékű munkát végeztek. — nyolcszázezer forint munka­bér ellenében. Elvállalták öt­száz hold hibridkukorica cí- merezését is. A városi KISZ ebben az évben a mezőgaz­daságban ötvenötezer mun­kaórát vállalt. Kilencvenöt­ezer munkaórát dolgozott a tavaszi és őszi mezőgazda- sági munkákban. Ezerötszáz facsemete helyett harmincöt- ezret ültettünk el. — Színes, tartalmas KISZ- életet kell teremteni és ak­kor előre tudunk lépni. Po­litikailag, szellemileg és tes­tileg jól fejlett fiatalokra van szükségünk munkánkhoz — mondta Káló József. A beszámolót vita követte. (b. h.) Ünnepi program Ma délután 3 órakor koszorúzás, 4 órakor ünnepség A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 48. évfor­dulójának tiszteletére rende­zett központi ünnepség ke­retében ma délután 3 óra­kor külön autóbusz indul a temetőbe, ahol a város üze­meinek, és intézményeinek képviselői koszorút helyeznek el a harcokban hősi halált halt szovjet katonák sírjára. Ezt követően délután 4 órakor a művelődési ház színháztermében ünnepi gyű­lést tartanak. Ünnepi beszé­det mond Horváth József, a városi pártbizottság osztály- vezetője. Holnap délelőtt 9 órakor a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél tartanak koszorúzást, a város összes iskoláiban megemlékeznek az évfordulóról és a hagyomá­nyokhoz híven idén is rendez­nek úttörő és pionír találko­zót. BAL... BAL Ma este 7 órakor két helyen tartanak bált. Szüreti mu­latság lesz a hagyományos szőlőlopással a Szabadság Tsz alszegi klubjában. Akik vi­szont a disznótor hívei, azok a jó falatokat és a mulat­ságot a sportotthonban talál­ják meg. Négyezer kutya ugat Nagykőrösön A héten befejeződik váro­sunkban a szokásos kutyaol­tás, Pénteken még pótoltás lesz, az összes elmaradottak részére. A napokban betekintettünk az állatorvosi rendelőbe, ahol a több mint 4000 nagykő­rösi kutya veszettség elleni oltása szép rendben folyik. Az oltásra elővezetett ku­tyák túlnyomó többsége kü­lönféle házőrző, melynek 16 forint az adója, de annak a gazdának, aki előre nem fi­zette be, 32 forintot kell fizetnie. A német juhászku­tya-ivadéknak minősített korcs farkaskutyák száma, a 240 forint adó miatt az utóbbi években erősen meg­csappant. De a meglevők közül most már kevés került a mindennap ott várakozó A termelőszövetkezet két kertészetében kilenc kataszt- rális holdon termelnek zel­lert. A nagykőrösi határban ilyen nagy területre még nem volt példa. A termést tisztí­tott állapotban szállítják a MÉK-telepre, ahonnan a zel­ler nagy része külföldi érté­kesítésre, kisebb részben pe­JELEN ES MULT HÉT PERMETEZÉS Józsa István, a Dózsa Ter­melőszövetkezet brigádvezető­je tíz hektoliter mustot szűrt az ezernégyszáz négyszögölről és amellett még igen szépen értékesített csemegeszőlőt. — Hát ez hogyan lehet? — csóválják a fejüket az isme­rősök, akik bizony sokkal sze­rényebb terméssel voltak kénytelenek beérni./ Csak egyetlen példa. Egyik csütörtöki napon Józsa jól délután fejezte be a permete­zést. Másnap reggel az erdő irányából kedvetlen szürke köd ereszkedett a terület felé. Józsa István nem sokat tana­kodott. Hordta a vizet és be­szólt a feleségének. — Mama, áztasd a kékkövet, permete­zünk. Józsáné megjegyzés nélkül fogott a munkához, de akadt olyan ismerős, aki összecsap­ta a két kezét. — Hiszen tegnap délután permeteztek! És Józsa Istvánéknak volt igazuk. A hét — nagyon ide­jében elvégzett — permetezés­sel mentették meg a termést.-si KOSTOLO (Papp felv.) sintérkocsiba, mely az adót ki nem fizetők kutyáit gyűj­tötte. Ottjártunkkor egy nagy bajuszú tanyai ember, Nagy Ambrus egy szép nagy korcs farkaskutyát vezetett oda. — Hát érdemes ezért a dögért 240 forint adót fi­zetni? — kérdezték többen tőle. A tanyai ember megsimo­gatta a hűségesen rákapasz­kodó kutya fejét, s megve­tően nézett a kérdezőkre. — Hát érdemes — mondta —, mióta ez a kutya megvan, a rossz emberek még a ta­nya táját is elkerülik. In­kább megkoplalom, de kifi­zettem érte a 240 forintot. Megfigyeltünk aztán egy hajlott hátú öregasszonyt, aki egy kis fekete kutyát hozott az ölében, olyat, ami­lyen után 60 forint adót kell fizetni. Szétnézett, majd lassan oda vitte a kis ku- tyust a sintérkocsihoz. — Nézze csak galambom — magyarázta a kocsisnak—, öreg már, alig lát, alig hall, s mit tagadjam, kis nyugdi­jamból nem tudom az adó­ját fizetni... És gyengéden beeresztette a felhúzott rá­cson a kocsiba. Azután gyor­san leadta az írnoknak a kutyácska papírját, és tőle telhető sietős léptekkel meg­indult a kapu felé. Onnan még egyszer visszanézett. A kis kutya keservesen szűköit a rácsos kocsiban. Az öreg­asszony elővette zsebkendő­jét. és letörölte kibuggyanó könnyeit. (kopa) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN > Viharos alkonyat. Cserka- szov remek alakítása a világ­hírű szovjet filmfelújításban. Kísérőműsor: Hazug Goskó. 9. Sporthíradó. Előadások kezdete: öí és fél nyolc órakor. Délután 3 órakor: Üzletem­berek. Szovjet film. Elismerés Csütörtökön a Pest megyei Testnevelési és Sportszövet­ség ünnepség keretében Tiha­nyi Lajosnak a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója címet adományozta. ■ Számla p'usz ezer forint pén’bünte'és Kár a kerékpárt őrizetlenül hagyni az italbolt udvarán Kiss Sándor (Eötvös Károly u. 44.) egy májusi délutánon ugyancsak felöntött a ga­ratra. Ebben az állapotában felkereste rövid idő óta kü­lönélő feleségét. Barátságos beszélgetés helyett azonban botrányosan viselkedett, mi­re az asszony kérésére kijó­zanodásáig előállították a rendőrkapitányságra. Egy óvatlan pillanatban azonban meglépett a kapitány­ság folyosójáról, s a KIOSZ italboltjában folytatta az italo­zást. Tíz óra táján 1 aztán elin­dult hazafelé, magával vive Antal István női kerékpár­ját, amit a tulajdonos őrizet­lenül hagyott az italbolt ud­varán. Először hazahajtott, aztán meggondolta magát, újra el­indult. Az utcán néhány is­merőssel találkozott, mire se szó. se beszéd, odatámasz­totta a járművet az utcán le­vő kút mellé és hazaindulí. Rövid időn belül azonban a kerékpárral együtt a rend­őrségre került. A városi ügyészség jogta­lan használat címen emelt ellene vádat és a városi bí­róság jogerősen ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá. HOLNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz: A Kinizsi asztalitenisz női és férficsapata vasárnap dél­előtt 10 órakor a sportotthon­ban mérkőzik a Váci Kötött csapatával megyei bajnoksá­gért. Ugyancsak 10 órakor kezdő­dik a járási TST nagyszabású KISZ asztalitenisz-versenye. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt és ifjúság' csapata vasárnap 12,30— 14 órakor játssza utolsó bajnok! mérkőzését Üllő ellen a sport­telepen. Kosárlabda: A Kinizsi NB Il-es női csa­pata vasárnap délelőtt Buda­pesten mérkőzik a Duna Cipő csapatával. Férfi NB Il-es csapata va­sárnap délelőtt 10 órakor a sportotthon udvarán a Buda­pesti Előre csapatával mérkő­zik. KI TUDJA, hány száz éve dalolja a nép — „Ku- tyakaparási csárda zsandár- ral van körülállva. Azért van az körülállva, mert be­tyár iszik a csárdában”. A múzeumi hónap kere­tében a csárda történetét megörökítő tábla került a csárdaépület ivóhelyiségének falára. A város levéltára há­rom térképet őriz a XVIII —XIX. századból. Az egyi­ket 1166-ban Bállá Antal, vá­rosunk fia — Pest megye mérnöke volt — rajzolta. A Nyársapát, törteti határper­hez készült ez a térkép. A másikat Pető László 1800-ban készítette, Bállá Gergely nagykőrösi főbíró felmérései alapján Törtei község területét ábrázolja. A harmadik térlcépet ugyan­csak Bállá Antal rajzolta. Pest-Pilis-Solt Kiskun vár­megyét ábrázolja 1193-as állapotában. Az első két térképen a rajzolók a „Ku­tyakaparás’ elnevezésű he­lyet határozottan megjelöl­ték. Ott két csárdái is fel­tüntetnek. Az egyik „Diver- sorium Törtelyensis", a má­sik „Diversorium Kocsé­Kutyakaparási csárda riensis” (törtéli korcsma és kocséri korcsma). A KUTYAKAPARÁS a hármas határnál elterülő magaslat neve. A törteli, a kocséri és karai határok összeszögelése található itt. Az elnevezés régi, nincs ki­zárva, hogy a középkorba nyúlik vissza, mint határ­megjelölő hely. A határjá­rások alka'lmával a nép már ezen a néven ismerte. Az elnevezéssel kapcsolatban azt beszélték, hogy valakit egykor itt agyonvertek, vagy az útonállók, vagy a pászto­rok és elásták a homokos dombon. Nem áshatták na­gyon mélyen, mert a kutya kikaparta. A térképen látható két csárda mellett melléképüle­tet is ábrázoltak. A mellék­épület kocsi beálló szín és istálló volt. mert nagyobb­ra rajzolták a csárda épü­leténél. Az 1800-as térképen a mai Kutyakaparó csárdánál levő gémeskutat már felrajzol­ták. A kőszent egyik térké­pen sem szerepel. Az utak­ról is szólni kell, melyek elvezettek a csárdák között. Erre a kérdésre mind a há­rom térkép ad választ. A kocséri rom irányából jött dél felöl egy út, de jött egy út Nagykőrös felöl is. Ezek az utak a csárdáknál négy felé ágaztak. Egy út Törtei­re, két út Tetétlenre és egy Versenyre vezetett. Ezek az utak már nincse­nek meg, mert a kataszteri felmérés alkalmával meg­változtatták a vonalukat, vagy megszüntették őket. Megszüntették a törteli. a vezsenyi, az egyik letétiem és a nagykőrösi utakat. Ak­kor még Nagykőrösről ke­rülő nélkül jutottak a Ku- tyakaparóhoz. Vezsenyre, Karán és Jenön át ugyan­csak kerülő nélkül mehet­tek a körösiek. PETŐFI SÁNDOR erre- jártában már csak a ma­napság is meglevő csárdát találta, mert a törteli csár­da leégett és nem építették újra. Merről jött és hova ment, már nehéz megállapi­Holdanként hatvan-hetven mázsa zeller dig konzervipari feldolgozás­ra kerül. — A zeller erősen munka- igényes növény, amíg meg nem erősödik! — mondotta Illés Gyula, a zsíroshegyi ker­tészet brigádvezetője. — Ami­kor megerősödött, akkor már elég két kapálás is. Az erő­teljes növény ugyanis sátor- gyökereket hajt, ami kegyet­lenül elnyomja a gyomot. — A zellert a konzerv­gyárban a szovjet exportra készülő „zakuszka” gyártás­ban használják fel. A hazai konyhán főleg a húslevesek­ben használják, a francia konyhán pedig igen népsze­rű és közkedvelt a zeller­saláta. — A zeller betakarítását befejeztük. Sőt, a kilenc hol­don elvégeztük a talajmun­kát. A zeller után az egész területen salátát termelünk. — Holdanként négy va­gon szervestrágyát szórtunk, ezenkívül egy-egy mázsa szuperfoszíátot, nitrogén és kálium műtrágyát. A gondos talajelőkészítés után már ja­vában folyik a palántálás. — A zsíroshegyi kertészet másfélmillió salátapalántát nevelt. November 15-ig fel­tétlenül befejezzük a kiülte­tést. tani. Ha a Tiszántúlról jött Debrecen felől, akkor Szol­nokon, Tetétlenen át jött. Ha Kiskunfélegyházára ment, akkor Kocséron át Szentkirálynak ment, ha Kiskörösre, akkor Kecske­méten át kellett mennie. Ha Szabadszállásra, akkor Nagykörösön át juthatott el. Ha ezekből a helységekből ment a Tiszántúlra, akitor is itt kellett elmennie, vagy Tetétlenen át Szolnoknak, vagy Karán és Jenőn át Ve- zsenynek. Mindenképpen el kellett a csárda előtt men­nie. AKKOR MÉG az embe­rek gyalog jártak. A rangos ember járt csak kocsin vagy lovon. A szegény költő, vagy vándorszínész csak gyalog, és volt ideje megfi­gyelni a tájat. Ha betért a csárdába megpihenni, na­gyon nem siettette senki, így volt módjában körül­nézni. Ezért sikerült a Ku­tyakaparó című vers is olyan jól. A leírás oly élet-, hű. hogy szemünk előtt lát- i juk a csárda képét, a csár- i da tájékát.' a vén kocsmá-l rost, Dömötört és élete pár- \ ját. ! Dr. Balanyi Béla !

Next

/
Thumbnails
Contents