Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-05 / 261. szám

Járási párt-vb ülés Pénteken ülést tart a járási párt-vb. Első napirendi pont­ként a járás pártépítő mun­kájának tapasztalatait vitat­ják meg, majd a november 7-i ünnepségek előkészítésé­ről tárgyalnak. MONOMIDÉH PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Utak, járdák —- és emberek... Mooioron több kilométer hosszú betonjárda készült él a második félévben. „Felül- kezelést” kapott a Ságvári és a Mátyás király utca s most — kissé megkésve! — neki- kezdtek a Kossuth Lajos ut­ca elhanyagolt szakaszának építéséhez. A munkálatokat a Pest me­gyei Kőbánya Útépítő Válla­lat végzi. A helyszínen már ott van az útelzáró állvány — egy árva munkagép, s kö­rülötte egy-két dolgozgató munkás. Giliga Ferenc brigádveze­tőé a szó: — Bevallom, kissé döcög a munka. Nincs elég szegélykő, a vontató traktor sem érke­zett meg eddig! — Hány ember dolgozik az útépítésnél? — Egyelőre hét, később tíz. — Mikorra készülnek el az Útépítéssel? — Ha minden jő! megy — két hónap múlva. Reméljük, minden jól megy... de nem bánnánk, sőt, örülnénk annak, ha leg­alább tizenöten dolgoznának az építésnél és lenne elég szegélykő. Legalább az indulás legyen jó! <ő) VII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1965. NOVEMBER 5, PENTEK 17843holdon föld Burgonya, kukorica után - ősziek Tsz-eink befejezték októ­ber 30-ig 17 843 holdon a vetést. Az elmúlt években még novemberben is vetet­tek egyes tsz-ekben. Hogy ebben az évben op­timális időben került földbe a mag, jelentős, mert az idei csapadé­kos év következtében a növények érése két-há- rom héttel eltolódott és igen komoly szervező munkával sikerült tsz- einknek behozniuk a he­tes eltolódást. Több tsz-nél elértük azt, hogy nem kellett nagyobb területeken kalászosok után vetni. Sikerült időben beta­karítani azokról a területek­ről, ahová őszieket vetet­tek. Több mint kétezer holdon kukorica után, 2800 holdon burgonya után és a külön­böző kertészeti növények után. A közel 18 ezer hold el­vetése mellett a tsz-eknek 15 ezer vagon árut kel­lett betakarítaniuk. A szállításnál 110—120 erő­gép dolgozott, ami azt jelenti, hogy naponta 120—150 mázsa árut kel­lett „megmozgatniuk”, A legfontosabb feladat, hogy a hátralevő kukorica minél előbb góréba kerüljön, ez­zel egyidőben a kukoricaszá­rat is gyorsan takarítsák le, kihasználva az egyelőre még kedvező időjárást, hogy az őszi mélyszántást időben el­végezzük. Nyáregyháza, v Gyömrö befejezte a kukorica tö­rését. A gyömrői Petőfi­ben már a szárvágást is befejezték. A kukoricát eddig több mint 11 ezer holdon törték le a járásban, és hét és fél ezer holdon a szárvágást is elvégezték. Hat és fél ezer holdon végeztek az őszi mélyszántással. (spenger) Csendélet az autóbuszon A november 7-í ün népségek nt enetrendje römpő József; Vasad: 6-án, 18 órakor. Kovács Mihály; Ve- cscs: 6-án, 18 órakor, Nagy István; Monori-erdő: 6-án, 17 órakor Andrási Győző. Az ünnepségek Monoron A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ját Monoron november 6- án. szombaton hat órakor ün­nepük meg, a művelődési otthonban. Az ünnepély után koszorúzás lesz a a főtéren le­vő szovjet emlékműnél. Elő­adó: Gál János. Szombat délután az iskolai tanulók róják le kegyele­tüket a Marx-litetben nyug­vó szovjet katonák sírjánál. Az ünnepségek befejezése után a KISZ és a művelődési ház reggelig tairtó balt ren­dez. Labdarúgó-eredmények Magasba lendül a forga­lomirányító tárcsája, s a mo- nori autóbusz méltóságtelje­sen kigördül a Nagyvárad téri végállomásról. Ködös őszi reggel van, a kocsiban kelle­mes meleg, mire Kispestre érünk néhányan már bóbis­kolnak. A Béke téren aztán han­gos tömeg rohanja meg a följáratot, valaki belülről megjegyzi: — Ehun’ a — gyünnek a sáskák! — Sáska vóf ám a komája térdekalácsa — lihegi dü­hösen egy lépcsőre kapasz­kodó bőszoknyás, hátibatyús menyecske. — Nocsak, nocsak, de föl­vágták a nyelvét — citál rá az előbbi. — Ne bántsuk kérem az őstermelőket, rájuk még igen nagy szüksége van a piac­nak — ezt egy szemüveges férfi mondja vontatott han­gon. — Szórakozzanak a... — nyelvel tovább a hátibatyús, de a lépcsőn tülekedők, akik egyre jobban biztatják föl­felé, nem engedik a monda­tot befejezni. — Menjünk kérem a kocsi közepébe! — recsegi egy fiatalember. — Az már tele van, mit okoskodik a kényelmes ülő­helyen. Mosolyog a kalauz, derül­nek az utasok, néhányan azonban csak mondják a ma­gukét. Valaki újból meg­szólal: — Szeressük egymást gye­rekek! Hátulról, az utolsó ülés­ről egy vasutas már rá is kezd a dalra, s közben mur- cis üveget szorongat a ke­zében. Amikor észreveszi a kalauz szigorú tekintetét, el­hallgat s a szájára emeli bűnbánóan a mutatóujját. Kisvártatva azonban ismét dúdolni kezdi: — Söprik a pápai utcát... Szerencsére a motor egy­re jobban erősödő zaja, meg az utasok zsivaja el­nyomja a vasutas hangját. Hozzájárul ehhez a kalauz erélyes figyelmeztetése is. Vecsésen sorozásra igyek­vő legények tolakodnak be az ajtón tizen-tizenöten. Jó­kedvnek, nagy hangúak, lök- dösik egymást. — Hova, hova fiaim? — kérdezi őket egy idősebb bá­csika. — Katonának tata, nem tart velünk? — Rég vöt az már, ami­kor a kalapomon pántlika díszelgett. — No azért még meg tud­ná fogni a puskát — élce- lődnek a legények. Üllő következik, — jelenti be a kalauz, s a tanács­háznál az utasok nagy örö­mére a murcisüveget szo­rongató vasutas a kalauz segítségével lebotorkál. Egy utas: — Ennek is megártott a haj­nal. Másik: — Istenem, neki van igaza. Harmadik: — Maradjanak már csend­ben kérem. Kalauz: — Péter bácsi következik, tessék á leszálláshoz készü­lődni. Fékez a busz, a peronon álldogálókat egy halomba len­díti a hirtelen lassítás. — Ugye, hogy mindjárt van hely — mondják kárör- vendve a regruták — csak egy kis jóindulat kell hozzá. Suhan tovább az autó­busz s újabb párbeszéd hal­latszik. — Hogy adta a tojást? — Hogy adtam volna? Any- nyi volt, majd fölvetette a piacot, potomáron vitték. Emitt meg: — Ni csak, a Teráék sze­dik a répát — s az asz- szonyok tekintete a távolodó répaföldekre mered. Öregember jegyzi meg so­katmondóén: — Az a dóguk, hogy szed­jék. Hervadozó őszi földek kö­zött fut alattunk a műút, be­besüt a délelőtti nap, lassan elhalkul a zaj, többen szu­nyókálni kezdünk. — Monor! — ébreszt föl bennünket a kalauz a végál­lomáson, bódultán tipegünk le a lépcsőn, s megkönnyeb­bülten szívjuk be a friss no­vemberi levegőt.., s. p. GYÓGYTORNA SPORTJEGYZET TISZTES EREDMÉNY? ISZONY Pár hónappal ezelőtt fil­mezték az „Iszony” temetői jeleneteit Monoron. Erről jut eszembe. Minap két gyászruhás, fej­kendős asszonnyal találkoz­tam, amint egy közös isme­rőssel beszélgettek. Amikor elváltak, szemrehányóan szólt rám ismerősöm: — Neked köszönték; miért voltál olyan figyelmetlen. Ok voltak az „Iszony” halotti menetében a gyászolók. Aztán megtudtam: a film forgatása óta le sem vetet­ték a gyászruhát, így jámak- kelnek az utcákon. Sztárok lettek: gyászolják egyetlen filmszereplésüket. Sóhajtoznak, panaszkodnak, hogy nem játszhatnak többé. S még akkor sem vigaszta­lódnak meg, ha igazi temetés­re mennek! (HJ) Hírek Káváról — Negyvenegy bízóval adott le többet a kávai Hala­dás Tsz, így tervét közel 140 százalékra teljesítette. Leg­utóbb 35 darab hízót adott le. Húsz anyakocájuk ebben az évben 300 malacnak adott életet. — Szerdán délután teaestet rendezett a tsz nőbizottsága. Jelen volt Csömör Sándorné, a járási nőtanács elnöke. Fe­hér László, a tsz párttitkára az összejövetelen értékelte a tsz nőbizottságának eddig munkáját és felhívta a figyel­meit a további feladatokra. Gátíűr Viktor felvétele ^ ót fotó iswnvrvtlvtt holf/rc iúvoantt > Szőrén-szálán eltűnt a To­tó az üzletekből. Már nem a totó-szelvény, hanem a ci­garetta. A füstszűrös cigarettát so­kan szívnák, ha volna és ha lehetne kapni. Panaszkodnak a kiskereskedők: a vevők sürgetik és bosszankodnak ha nincs. Miért nem készít: nek belőle eleget? Talán exportálják? Az alábbiakban közöljük a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójával kap­csolatos ünnepségek időpont­ját, előadóját, községenként: Bénye: 6-án 12 órakor, Mé­száros Attiláné; Csévharaszt: 6-án 18 órakor, Bozóki János; Ecser: 6-án, 17 órakor, Varjas Kálmánná; Gomba: 6-án 18 órakor, Romházi László; Gyömrő: 6-án, 18 órakor, Dan- kó Bálint; Káva: 6-án, 17 óra­kor, Árpási Károly; Maglód: 6-án, 17 órakor, Kovács Jó­zsef; Mende: 6-án, 17 órakor, Jámbor Ottó; Monor: 6-án, 18 órakor, Gál János; Nyáregy­háza: 6-án, 17 őréikor, Túrán István; Péteri: 7-én, 15 órakor, idős Varga Mihály; Pilis: 7- én, 14 órakor, Drabek Károly; Tápiósüly: 6-án 18 órakor, Papp Miklósné, Tápiósáp: 6-án, 17 órakor, Szabó János; űri: 6-án, 18 órakor. Bori Já­nos; Üllő: 6-án, 18 órakor, Hö­Maglód—Tápiószele 3:0 A kiesésveszélyes mérkő­zésen idegesen játszott mindkét csapat. Ez annál is érthetőbb, mert tavasszal Tá- piószelén a maglódiak 2:0-ás vezetése után a játékvezető nyolc perc alatt három sza­bálytalan gólt megadott a liazfliak javára. így aztán a szeleiek kissé „félénken” utaztak Maglód­ra Aggodalmuk azonban alaptalannak bizonyult. A maglódiak sportszerűen, min­dent beleadva küzdöttek. Si­került is két gólt rúgniuk. A második 45 percben to- tovább erősödött a nagy fö­lény, s a 73. percben újabb gólt értek el a maglódiak. A szeleiek lest reklamáltak, s amikor Pál játékvezető — igen helyesen középre muta­tott — levonultak a pályáról. Furcsálljuk a szeleiek levo­nulását. Vagy talán ők azt tartják: kölcsön kenyér visz- szajár. Ugyanis a maglódiak tavasszal Szelén a harmadik hazai gól után vonultak le. Ebben az esetben azonban érthetőbb indok miatt. A maglódiak ezzel a győ­zelemmel a 12. helyen vé­geztek. Ha az eredeti kiírás szerint három csapat esik ki, akkor sajnos ők is búcsúznak ettől az osztálytól. Reméljük, csak egy évig... Üjhartyán—Pilis 3:1 A pilisiek esélytelenül áll­tak ki a „szomszédvár rang­adóra”. Bár a hartyániak teljes erőbedobással játszot­tak, a harmadik hely meg­szerzéséért. Végig kiegyen­súlyozott volt mindezek el­lenére a mérkőzés. A helyze­teket azonban a hazaiak jobban kihasználták és meg­érdemelten nyertek. Ceglédbercei—Úri 7:1 • Csak azok számára megle- pő az eredmény, akik nem § látták a mérkőzést, mert a & berceliek rég nem látott len- | dülettel vetették magukat a | küzdelembe. Fiatal csatár- í soruk vezérletével már 7:0- > ra vezettek, amilc&r a vendé- ^ gek 11-esböl szépítettek. Bér- | cél ebben az arányban is ^ megérdemelten nyert. Úri ^ gyenge teljesítményt nyúj- S tott. ^ Ceglédi Honvéd—Ecser 4:3 ^ Jó iramú, gólokban bővel- ^ kedő mérkőzés. Végig ki- i egyenlített küzdelem folyt. ^ Helyzetek mindkét oldalon ^ alcadtak, de az ecseri térfé-§ len eggyel többször jutott a 8 hálóba a labda. A döntetlen ^ jobban megfelelt volna a § játék képének. Az ecseriek ^ az utóbbi hetek legjobb tel-§ jesítményét nyújtották. Min-1 den csapatrészük egyaránt | felnőtt a ceglédiekhez, csak ^ hát az az egy gól, mégis a ^ Honvéd javára billentette a \ mérleget. ^ (rj) S „Vácott — a bajnokjelölt Váci SE ellen — tisztes ered­mény a 3:0-ás vereség” — hal­lottuk a héten a monori szur­kolóktól. Az első húsz percig méltó ellenfél volt a monori csapat. Ezt követően azonban áten­gedte a kezdeményezést a ha­zaiaknak, pedig futotta volna még többre is az erejéből, mondjuk, egy ici-pici kis gó- locskára — mondták azok, akik kevésbé voltak szerény­telenek. És itt vagyunk mindjárt a tárgynál. Miért csak az első húsz percre futotta a mono- riak „erejéből”? Erre a miért­re nem nehéz válaszolni. A bajnoki mérkőzések sorozata sokat „kivett” a játékosokból. Most lazítottak egy kissé. Hi­szen ki ne értené meg, hogy a bajnokjelölt otthonában nemcsak fizikai, hanem foko­zott pszichikai megerőltetés­nek is ki vannak téve a játé- | kosok. Hiszen a nagyobb tudá- ^ sú, jobb ellenfél ellen, még J saját pályán is nehéz egyenlő^ eséllyel megküzdeni. Fogadjuk el tehát a bölcseb- ^ bek véleményét? A tisztes ^ eredmény fogalmáról? Két kapushibából bekapott § gól vasárnap tönkretette játé- ^ kosaink reményeit. Vácott te- ^ hát a nagyobb tudás győzött. \ Ezért nem tartom én a váci ^ vereséget „tisztes” eredmény-1 nek! § (Hörömpő) ^ MAI MŰSOK Mozik Monor: Volt egyszer egy öreg- i ember. Vecsés: Phaedra (széles- s vásznú). $

Next

/
Thumbnails
Contents