Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-05 / 261. szám

MST Mccrsi s/Cnjgp 1965. NOVEMBER 5, PENTEK Ki lesz a következő? — Tudtam az előadásról... nem mentem el... nem gon­doltam, hogy pont én ... Mondatai szaggatottak. Mint­ha önmagában feltett kér­désekre próbálna feleletet adni, nem is az őt kihall­gató rendőrtisztnek. Gyura József szombaton még garázsba vitte teher­gépkocsiját. Futólag átolvas­ta a plakátot, amely vasár­napra Cegléden balesetel­hárítási előadásra hívta a gépkocsivezetőket. Vasárnap? Egyszer már megtanulta a KRESZ-t, mi újat tudnak mon­dani? A napfényes őszi vasárnap hasznosabb programot ígért. Négyszáz gépkocsivezető jelent meg Cegléden va­sárnap, KRESZ-előadáson. — Figyelmetlenség, gondat­lanság sok baleset forrása — mondta egyebek között az előadó, Bemáth Andor rend­őr hadnagy. — Vajon mindig a statisztikának legyen iga­za? Sok év számításai alap­ján a ceglédi járásban még ebben az évben nyolc halá­los áldozatot követelhetnek a balesetek! De hát arra vá­runk, hogy beigazolódjék a statisztika? Ha könnyelműen fogjuk fel, csak azt kér­dezhetjük: Ki lesz a követ- kező? Sok száz szomorú eset tanúskodik. Akik eljönnek, mint önök és részt vesznek az oktatásban nem lehetnek áldozatai a könnyelműségből eredő baleseteknek. De akik azt mondják, hogy ,jiem ér­demes”, azok ... Hétfő, hajnal négy óra. Las­san oszladozik a reggeli pára. Gyura József, a ceglédi TEFU gépkocsijával, hordókkal meg- rakottan halad az Örkényi vásár felé. A kocsifülkében mellette ül a megrendelő, Vörös László italboltvezető. A kocsi rakodóján még há­rom utas: Bán Sándor nyug­díjas kisegítő, Mihály And- rá'Sné és özv. József Lajos- né vásárosok. Az idő kellemes, az ósz ké­sei ajándéka. A sebesség 40—50 km. A kanyarban fel­tűnik a 61-es kilométerkő... Csak egy pillanatnyi figyel­metlenség, a teherautó ki­fut az útpadkára, kidönt két kerékvetőoszlopot, átvág az út túlsó oldalára s egy út­menti fának vágódva felbo­rul ... Csak ketten tudták meg, hogy az Örkényi vásár el­maradt. A 25 éves Gyura József gépkocsivezető sértet­len maradt, a 72 éves özv. József néni karját törte — a többi három utas meghalt. — A mellettem ülő Vörös László italboltvezető rántotta félre a kormányt — mondja védekezésül Gyura rendőr­ségi vallomásában. A meg­vádolt már nem védekezhet, nem is tanúskodhat. A mű­szaki vizsgálat nem látja bizonyítottnak Gyura érvelé­sét. Három ember haláláért a bíróság előtt felel. Ismét a statisztika győzött és ismét felteszi a kérdést: Ki lesz a következő? Hát kik lehetnek ? A kihallgatás után erre ke­restük a választ. A Pest megyei Rendőrkapitányság közlekedési osztályának URH járőrkocsijával veszünk részt két járás közúti ellenőrzé­sén. A 2-es úton nagy a forga­lom. Dunakesziig mégsincs szabálysértés. Itt azonban az SA 30—19-es rendszámú te­herautó vezetője a megenge­dettnél jóval nagyobb sebes­séggel robog keresztül a la­kott területen. Mikor a tem­pót kérdezik tőle. ezt vála­szolja: nem emlékszem. A menetlevél piszkos, elrongyo- lódott, a rendszámtábla ko­pott. Nem okozott balesetet... Vác határában zebracsík gyalogátkelőhelyet jelez. Öreg néni nézelődik bizonytalanul. A szembejövő forgalom nem akar róla tudomást venni. Amikor a rendőrségi kocsi megáll a zebra előtt, egész kocsioszlop blokkol — de a néni már intésre sem mer el­indulni. Nem szokta meg az udvariasságot. Az URH-kocsi Vácrátótnál 5 tonnás teher­gépkocsik nyomába szegődik. Az utolsó kettő tartja a meg­engedett sebességet, az első kettő nem néz a vlsszapillan- itótükörbe, nem látja a kék­fehér Moszkvicsot, s messze elhagyják társaikat. A lakó­területen a kilométeróra a 70-et mutatja. Lendül a jelző­tárcsa, vége a versenyfutás­nak. Egyikük nem emlékszik a sebességre, a másik 55 ki­lométert mond. Az YB 57—32 és az YB 13—19 rendszámú gépkocsik vezetőinél is baj van a memóriával. Nem tör­tént baleset... Aszód. A járási rendőrkapi­tányság vezetőjével, Mihály rendőrőrnaggyal beszélge­tünk. A járás legfontosabb balesetelhárítási feladata a § megelőzés. A gépkocsivezetők % szívesen látogatják az § adásokat. Közülük ritkán ke- ^ rül ki szabálysértő. Danes százados, szabálysér- ^ tési előadó velünk robog az URH-kocsin. Ellenőrzéseink | során a járásban büntetni § nem kellett, csak figyelmez- ^ tetni. A járművekkel, és a ^ gyalogosokkal nincs baj. Az & aszódi járásban, ezen a na- § poai szabálysértés nem tör- S tént. § $ Egy nap a közúton. Két járásban, húsz falun át. A kirívóbb esetekben ta­lálkoztunk azokkal, akik a statisztika visszatérő számai­nak okozói lehetnek. Azt hi­szik, hogy mindig a másik lesz a következő? Szitnyai Jenő RANDEVÜ Foto: Kotroczó 8 /*sssss*sss*sssj,/ysssssss/ssYssssjrssssss^/yyy*xs*ssssYsssss*ss^ssAfsy*s*sy,sYs/vsss*s/ssysssssrsss*sssArs^/*ssss7Sssss*sss*ss*sysy*sssssssA Vörös Október Gyár, amely joggal viseli a büszke nevet Szerelmes biciklisták Uj magyar film válogatás, a különbségtevés hiányzik — így a film sokkal több lehetett volna, mint ami így. A színészek — főiskolások és amatőrök egyaránt — na­gyon természetesek, közvet­lenek, jó alakításokat látha­tunk tőlük. Kiemelkedik kö­zülük is Orbán Tibor, Káldi Nóra alakítása, akik bámula­tosan élő figurákat formál­nak meg mély őszinteséggel és kedves humorral — szinte eszköztelenül. BEFEJEZÉSÜL le kell szö­gezni valamit. Ez a film je­lentős alkotás, ha torzó is. Érdemes tovább próbálkozni a megkezdett úton. Elek János Czett József ma 59 éves. Arcára rovátkákat vésett az idő. Gyötörte életét a múlt. de lelkesedését, bizakodását, munkakedvét nem tudta szeg­ni soha. Beszélgetünk. Egyszerűen berendezett irodájában fel - tárulkozik a régmúlt, és a felszabadulást követő évek eseménysora. Az egykori kis szabómester, a párt régi harcosa, ma vezetőbeosztású ember, vezérigazgatója a Vö­rös Október Férfiruhagyár- nak. 1948-ban létrejött egy alig 20 munkást foglalkoztató üzem. Az ország lakossága súlyos veszteségeket szenve­dett a háborútól. Millióknak ruhájuk is alig maradt. Igaz, elsődleges feladatok voltak a kenyér, a vasút, a víz, a szén. de az embereket fel is kellett öltöztetni. . Kispesten találtak egy fél­behagyott építkezést. Neki­vágtak. Ahogy elkészült egy részleg, megkezdték benne a termelést, a bevételt azonnal beruházták. Egyre több ruha került ki a gyárból. S jelent­keztek a szabók, akik hamar megértették — ruhát kér tő­lük az ország. És elérkezett a nagy nap. Tizenöt esztendeje. Ez a for­radalmi kollektíva kiérdemel­te a Vörös Október címet. Azóta díszeleg minden ná­luk készült férfizakó bélésén a eimke: Vörös Október. A törzsgárda tagjai még emlékeznek a nehézségekre. Konfekcióipart teremteni a semmiből. Csupán ennyi volt a feladat. Ebben az iparág­ban minden új. Nem volt honnan megtanulni a csínját- binját. Az egyedi kézi mun­kán nevelkedett szabóknak nagy gondot okozott az átál­lás a modern gépmunkára. S hogy ez mennyire sikerült, azt. legjobban, bizonyítja egy szám: 1 200 000. Igen. Ponto­san ennyi típusöltönyt adtak 5 a lakosságnak 1951-ben. Ek- 5 kor már 2 és félezer mun- 5 kasnak adott kenyeret a t gyár. És az építkezés tovább $ folytatódott. • i Czett József vezérigazgató 5 nem elégedett. Pedig az általa 5 vezetett gyár többszörös él- ! üzem. Termékei itthon is, kül- j honban is keresett cikkek. És j ha valahol szembeszökően le- ! mérhető a változás, akkor ez a ! konfekcióipar. A készruha üz- ! letek választéka gazdag. A ru- j hák minőségileg szinte kifo- j gástalanok és csinosak is. A ; gyár tervezőkollektívája S igyekszik lépést tartani a di- ! vat változásával. ; — Persze, hogy nem vagyok ; elégedett — mondja a vezér- J igazgató. — De nemcsak én, J hanem a gyár egész kollektívá- 5 ja még jobbra vágyik. Na- ^ gyobb választékot szeretnénk ^ biztosítani a lakosságnak. Pil- | lanatnyilag mintegy 35 méret- 5 ben készülnek a férfiöltö- $ nyök, de 57 különböző méretet $ is tudnánk gyártani. Csak a ^ kereskedelem rendelje meg! • ^ 4500 munkása van a Vörös ^ Október Férfiruhagyárnak. 5 Szinte valamennyien pályáz- 5 nak a szocialista brigád címre. 5 _______________ r ész egyik érde­kes táblázata ar­ról tájékoztat, ho­gyan növekedett a termelés az el­múlt évtizedek­ben a legfonto­sabb termékek­ből. 1929-ben még 287 milliárd kilo­wattóra villamos energiát állítottak elő a világon, 1963- ban már 2907 milliárd kilowatt­óra volt a villa­mosenergia­termelés. Több fontos cikkel kap­csolatban az 1913 és 1963 közötti fejlődésről kap­hattunk tájékoz­tatást. Kőolajból például 52 millió­ról 1301 millió tonnára, nyers- vasból 79 millió­ról 281 millió ton­nára, acélból 76 millióról 386 mil­lió tonnára növe­kedett 50 év alatt a világ évi ter­melése. A világ ipara 1964- ben 160 szá­zalékkal termelt többet, mint 1950- ben, ugyanez idő alatt a szocialista országok 360 szá­zalékkal emelték ipari termelésü­ket. Az évkönyvben olyan táblázatok is találhatók, amelyek a külön­féle gazdasági — Másodpercek alatt szab­nak ki férfizakókat, egyszerre 30—40-et. A körfűrészgéppel, mint asztalosműhelyben a fát, úgy hasítják a szövetet. A vá­laszték egyre bővül. Több mint 130 féle színű anyag áll a fel­dolgozók rendelkezésére. Ha egy külföldi megrendelő végig­megy a mennyezetig érő szö- vetbála-utcák között, nyugodt lelkiismerettel rendel jelentős tételeket, hisz látja a nagy­üzem biztosítékát. Látja a tel­jes erővel termelő gyár kiváló eredményeit. A Vörös Október büszke cí­met viselő üzemben napról- napra törekszenek az újra, a szebbre. R. I. Befejezte a „nyaralást“ a nagykunsági ménes A Nagykunsági Allami Gaz- daság 120 csikóból álló mé­nese egész nyáron a Hortobá­gyon „vendégeskedett”. A mé­nes közreműködött a külföl­di vendégek szórakoztatásá­ban és „főszere%>et” vállalt egy-két filmben. A vidám nyár után a ménes most visz- szaköltözött a gazdaságba, ahol komoly tanulás kezdő­dik. A csikókat előkészítik b fogatolásra és a versenyekre. Épül o Bakony első kempingje Az idegenforgalmi fejlődés­ben mindeddig háttérbe szo­rult Bakony vidékén, Farkas­gyepű határában — a turis­ták régi kívánságának megfe­lelően — megkezdték a hegy­vidék első kempingjének az építését. A festői szépségű er­dő szélén mór bekerítették a táborhelyet és elkészült a fürdőhelyiség is. A kemping épületeit a tél beállta előtt felépítik és tavasszal már a turisták rendelkezésére bo­csátják. Az épülő új kemping szom­szédságában a jövő évi ide­genforgalmi idény kezdetéig új kisvendéglőt épít a föld­művesszövetkezet. M eggyógyították „Quirinus püspök vértanúságát“ lő hely a hatalmas kép felál­lításához. A kép most Móré Miklósnak. a Szépművészeti Múzeum fő­restaurátorának és Varga De­zsőnek, az esztergomi Keresz­tény Múzeum restaurátorának munkája nyomán újjászületett Nehéz dolguk volt, mert a kép szinte a felismerhetetlenségig tönkrement. Munkájukhoz a legnagyobb segítséget a fest­ményről, az 1930-as években készült fénykép jelentette. Ezt részleteiben felnagyítva res­taurálták a remekművet. A mintegy három mázsa súlyú festményt most hengerre csa­varva visszaszállították Szom­bathelyre. 3 milliárd 240 millió ember Japánban épül a legtöbb hajó, az NDK-ban bányásszák a legtöbb barnaszenet Megjelent az idei Nemzetközi Statisztikai Évkönyv ágazatokban elért eredményeiknek megfelelően rangsorolják az országokat. A lis­ták élén a leg­többször az Ame­rikai Egyesült Államok és a Szovjetunió neve fordul elő. A leg­utóbbi adatok sze­rint például a Szovjetunió ter­meli a világon a legtöbb szenet, kohókokszot, vas­ércet, traktort, cementet, cukrot, míg az Egyesült Államokban a kő­olaj, a benzin, a nyersvas és az acél termelése a legnagyobb. Ja­pánban készül a legtöbb hajó, a Német Demokra­tikus Köztársa­ságban bányász­szák a legtöbb barnaszenet. A nemzetközi statisztikai év­könyv érdelces adatokat tartal­maz a mezőgazda­ság helyzetéről, a külkereskedel­mi forgalomról, a fogyasztásról, a bérekről és árak­ról, a világ lakás­helyzetéről, a kulturális fejlő­désről. A 250 ol­dalas kötet 95 fo­rintos áron vásá­rolható meg a boltokban. : A háború alatt pusztult el | a szombathelyi székesegyházat : díszítő egyik legértékesebb al- : kotás: Maulbertschnek, a ; XVIII. század világhírű oszt­ják festőjének egyik legszebb I oltárképe. A Quirinus püspök vértanúságát ábrázoló szín­pompás festményből úgyszól­ván semmi sem maradt meg. A több darabban széthullott, foltos vásznat az év elején a Szépművészeti Múzeumban új vászonra húzták és a hét méter magas és három méter széles festményt Eszetergomba szállították „gyógykeze lésre”. Itt volt ugyanis — a bazilika egyik kupolájában — megfele­; A Központi \ Statisztikai Hi- : vatal kiadásában : megjelent és a i napokban a bol- \ tokba kerül az ! 1965-ös Nemzetkö- \ zi Statisztikai Év­könyv, amely 1 részletes áttekin- : tést nyújt a vi- i lóg, s külön-kü- ! lön a főbb orszá- j gok népmozgalmi, gazdasági és szo­ciális és kulturá­lis helyzetéről. Az adatokból kitűnik, hogy a világ 135, S mil­lió négyzetkilo­méternyi száraz­földjén a leg­újabb becslések szerint 3240 mil­lió ember él, több mint kétszer any- nyi, mint 1900- ban. Területileg a legnagyobb or­szág a Szovjet­unió, a további sorrend Kanada, Kína, az USA és Brazília. A világ népességének 33,9 százaléka a szo­cialista országok­ban lakik. A leg- ; sűrűbben lakott i ország Hollandia, i ahol 1 négyzetki- • lométerre 356 em- \ bér jut, ezt kö- | veti Belgium, i Puerto Rico, Dél- I Korea és Japán. : Ugyanezen a lis- ; tán Magyarország i a huszadik. A gazdasági MIT MOND ÉS HOGYAN MONDJA — ez a művészi al­kotások örök két kritériuma. Ha csak egyikük is hiányzik, vagy tökéletlen, már nem beszélhetünk nagy műről. Vi­tatható, érdekes, izgalmas, szórakoztató lehet, de soha nem lehet remekmű. Nagy kár, hogy Bacsó Péter új filmje a „Szerelmes biciklis­ták” is ez alá a szabály alá esik. Nagy kár, mert igazi ér­tékek vannak benne, de — sajnos — olyan hibák is, amelyek döntőek. ... Három fiatalember, úgy 20—23 évesek, a Bala­tonhoz mennek biciklivel'. A bicikli számukra, ahogy ők mondják.' nemcsak közleke­dési eszköz, de „világnézeti kérdés” is. A vonat az pol-, gári, továbbá pénzbe kerül,! az autóstop megalázó — ma- | rad a bicikli, mint az egyé- ; ni szabadság és tettvágy szim- ; bóluma. Tulajdonképpen nem j is lehet beszélni, hagyományos ! értelemben cselekményről —! mert nincs. Van ellenben mo- i zaikoknak, részleteknek egy j jól összefűzött, aránylag egy- ; séges sorozata. Fiatalokkal j találkozunk ebben a sorban, > fiúkkal, lányokkal, akik sze-! repükkel egy-egy kockát ad- ! nak a készülő képbe. De! mit ábrázol maga a kép? — ä Itt kerül bajba a film. Ezek $ a fiatalok általában rokon- $ szenvesek. Kutatják az éle- 5 tét, vitatják és élik nehézsé- $ geit, keresik helyüket a vi- J lágban. Van bennük tettvágy, $ romantika és akarat, csak ép- $ pen nem tudnak mihez kéz- $ deni ezekkel. Botladoznak és $ tanácstalanok, nem segíti őket $ senki. A rendező sem áll $ melléjük — és ebben rejlik i a film alapvető hibája. Pe- 5 dig rengeteg a jól felvetett $ probléma a filmben, s ismét $ csak az alkotókat hibáztat- $ ja az, hogy ezek többsége J nincs kibontva, megokolva. A ^ filmben semmilyen forrná- ^ ban nem derül ki az aiko- 5 tők nézete. Bacsó, a rende- ? ző-író megengedi magának $ azt a túlzott luxust, hogy a $ néző a saját, befolyásolatlan ^ véleményével távozzon, ho- $ lőtt a művészetek célja ép- ^ pen a hatás. ^ MINT SAJÁTOS, LÍRAI | DOKUMENTUMFILMNEK — $ amely témájául az ifjúságot 5 választotta — komoly, ered- J menyei vannak. Legjelentő- ^ sebb és legmeghatóbb. hogy $ sikerült valamit megfogni a $ fiatalság örök varázsából. $ Bacsó javára szól. hogy $ nincs az érzelmekben egv ^ csöpp érzelgősség sem, tel- $ jességében. ellentmondásaival $ együtt látjuk ezt a kort. ; Ezért lehetnek szimoatiku- 5 sak ezek a „második ka- $ maszkort” élő hősök, még ha $ olykor támaszok, durvák, $ nagyképűek is. Bacsó abban $ mindenesetre állást foglal. ; hogy szereti ezeket a fiata- 5 lókat, s ezt a néző számára $ remekül be is mutatja. Eb- $ bői a bemutatásból épp a; Nyolc embernek meg kell halni? - Két* járásban, húsz falun át az URH-járőrrell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents