Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-30 / 282. szám
Ki sisímet készítenek a járás tanyavilágáról i PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tavasszal v-'déki vendégek ismerkedtek a kocséri Kutyakaparó csárdával. Valakinek eszébe jutott, el kellene hívni az öreg Birkás bácsit, meséljen ő a betyárvilágról. Az idős ember apjától, nagyapjától sok történetet hallott a Petőfi korabeli időkről is. Egy kicsit Birkás bácsi visszaemlékezése adott ötletet a most készülő dokumentumfilmhez, amely Kutyakaparó 1847—1965 ideiglenes címmel — részben az egykori, tájhoz fűződő történeteket örökíti meg. Ennek a filmnek egyéb céljai is vannak, elsősorban eloszlatni azt az álromantikát, amellyel egyesek még mindig gondolnak a tanyavilágra. Ha valaki azt gondolja, milyen idegnyugtató ott az élet, akkor csupán az jusson az eszébe, hogy kenyérért 3 kilométerre kell menni a boltba, orvoshoz 5 kilométerre, be. a faluba. Egyben felmérésül is készül ez a film. Azt szeretné jelezni, mennyit változott a tanyavilág élete, lakóinak sorsa száz év alatt. Ahogy annak idején a pandúrok közeledését jelezték tanyáról-tanyám, ma a művelődési autó tülkölése figyelmeztet: könyvet, filmet, ismeretterjesztő előadást hozott a tanyára. Mindenkinek világosan kell látnia, hogy napjaink tanyai emberének éppen olyan igényei vannak, mint a községben, városban, a zárt közösségben, előnyösebb technikai feltételek között élő embereknek. A félórás, 16 mnves kes- kenyfilmet Kocsis Lajos al- bertirsai amatőr filmes készíti — társadalmi munkában. A film forgatókönyvét Márky Péter írta. A megyei tanács művelődésügyi osztálya az anyag költségeinek fedezetéül 2500 forintos támogatást nyújt. Segítenek az Ódry Árpád irodalmi színpad tagjai is. Május óta készülnek Sánta Ferenc Húsz óró-jávál, s a Felsőkara Il-es iskolában tartandó előadásuk kerül filmre. Csupán a filmezés iránti szenvedélyből, a témáért való Tsz-aka«lémia indul a Kossuth Tsz-ben. Holnap délután Hau Károly, a városi tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa Az időszerű mezőgazdasági munkákról és a gabonák téli ápolásáról címmel előadást tart. Az ismeretterjesztő előadásokat a termelőszövetkezet középkáderei számára szervezik. Az Időszerű politikai kérdé sek című politikai előadásso rozat januárban kezdődik a tsz mindhárom üzemegységében. Hátás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak és mindazoknak, akik szerelteti jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk, déd- nagyanyám, Kernács Pálné szül. Farkas Karolina elhunytával részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Kernács Pál és családja Hálás köszönetét mondunk mindazoknak a rokonainknak, jó ismerőseinknek, szomszédainknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk és testvérünk, Vígh Károly elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánították, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Szeretett nagyanyánk, özv. Gál Józsefné szül. Szebenyi Júlianna elhunyta alkalmából nyilvánított részvéteket, a temetésén való megjelenést, a sírjára helyezett koszorúkért ezúton mondunk hálás köszönetét. Csentei Mihályné és családja Dr. Dékány István ny. egyetemi tanár elhunyta alkalmából együttérző részvétekért, a temetésén való megjelenésért, a küldött koszorúkért ezúton mondunk hálás köszönetét, özv. dr. Dékány Istvánná és családja Köszönetünket fejezzük ki roko- hainknak, jó ismerőseinknek, jó tzomszédainknak, akik szeretett ló édesapánk, nagyapánk, id. Szúnyogh Pál temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították. Sírjára koszorút, virágot helyezlek. A gyászoló család lelkesedésből nyolc-tíz vasár- 1 napját áldozza fel az amatőr operatőr Átlag nyolcórás i munkát jelent három percnyi ! felvétel készítése. Március végére elkészül a ] film. Az első jelenetek már j filmkockán vannak: mint ha- j ladt Petőfi 1847-ban a Tisza i partján a Kutyakaparó csárda felé. A Tisza menti táj és a csárda már megörökítve. Ha elkészül a film, bemutatják a járás húsz termelő- szövetkezetében és a művelődési autó tizenkét vetítési helyén, a tanyasi általános iskolákban. A Mm feltárja, hogyan változik a tanyák lakóinak gazdasági, kulturális lehetősége. Ezt a filmet csak vitának szánják. Szóljon hozzá mindenki, aki érdekelt: mit kell és mit lehet még tenni — a reális lehetőségek figyelem- bevételével? Ma még az ország lakosságának tíz százaléka tanyán él. A ceglédi járás 60 000 lakójából 28 000 ember él a tanyavilágban. Mindenképpen hasznos és előremutató vállalkozás feltárni a jövendő feladatokat. (tamasi) IX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1965. NOVEMBER 30, KEDD Ufeaf szánt a írakfos1, a víz pocsékba megy A lakosság mindenn a tanácstagi beszá mellén Lapunkban már előzetes interjút közöltünk a 21-es és a 22-es választói körzet tanácstagi beszámolóinak előkészületeiről. Jólesett látni, milyen gondossággal szervezi a két egymás melletti körzet két tanácstagja, Kaczur Pálné és Tabáni Ferencné, a választók tájékoztatását. A jó előkészítés után még MOSOLY fokozottabb kíváncsisággal mentünk el a két körzet együttes tanácstagi beszámolójára. A meghívottak közül a városi tanács képviseletében Bódizs Antal tanácselnök-helyettest és Kiss Andrást, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárát láttuk a résztvevők sorában. A választókat — mindkét körzetet érintően — Tabáni Ferencné tanácstag tájékoztatta a városi tanács ez évi költségvetésének és a községfejlesztési alap gazdálkodásának idei eredményeiről. A beszámoló után következtek a hozzászólások. S ezúttal külön is hangsúlyoznunk kell, hogy ritkán tapasztalható felkészüléssel, tájékozottsággal beszéltek a választók s igen szép számban éltek választói jogukkal ezen a kettős tanácstagi beszámolón. Természetesen, a felszólalók most is főleg azokkal a problémákkal foglalkoznak, melyeknek megoldatlansága a lakosság mindennapi életében okoz gondot és ad bosz- szankodásra okot. A Jókai utcaiak a kerékpárosokra panaszkodtak, akik az úttest helyett a járdán haladnak. A Teleki utcaiak sérelmezik, hogy félbemaradt az építési munka. Az ott lakók várták, hogy a vízvezeték lerakásával egyidejűleg a lakásokba is bekötik a vizet, mert hiszen ez lett volna a helyes. Nem történt meg, ezért jövőre újból fel kell bontani az úttestet a házak előtt, amikor a bekötést elvégzik. Egyik választó azt javasolta, hogy a Jókai és a Teleki utcába csak célfuvarral lehessen bemenni, mert traktorok és egyéb nehéz járművek tönkreteszik az úttestet. Ezeken kívül egész sor olyan észrevétel hangzott el, melyeknek megoldása nem tűr halasztást. Elkészítették az Alszegi utat, de bokáig járnak vízben a járdán az emberek. A Jókai utca és a Puskaporos utca találkozásánál nagy pocsolya akadályozza a közlekedést. A Köztársaság utcában a transzformátort ráépítette a DÁV a vízlevezető árokra. A fürdő előtti „melegkút” kifolyójából állandóan folyik a víz. A felvetett panaszokra és bejelentésekre megfelelő részletességgel adott választ Bódizs Antal tanácselnökhelyettes. Közölte a választókkal, hogy megépítik a gázelosztót és gázfejtőtelepet. Befejezésül arról beszélt, hogy a tanács igyekszik kielégíteni a lakosság igényeit, s ennek megvalósítása során évtizedes és évszázados mulasztásokat kell pótolni. <—sí) Mmkck - álarcok címmel nyitotta meg vasárnap délelőtt 11 órakor a Kossuth Múzeum új kiállítását dr. Ikrái Nándor igazgató. Bevezetőjében rövid áttekintést adott a Néprajzi Múzeum vándoranyagához. Elmondotta, hogy a modem ember csupán a vidám népünnepélyekkel, farsangi bálokkal kapcsolatban gondol a „maskarára”, pedig a maszkok egyidősek az emberiséggel. ) A primitív emberek vallási I szertartásaikhoz, a vadászat sikerérért rendezett közös tánchoz és sok egyéb alkalomhoz használták az állatfejhez hasonlító maszkot. Ezeknek anyaga népenként változott. Óceánia népei fából, csontból, nemegyszer az elhaltak koponyáiból, Mongóliában^ Ázsiában fémből, Amerikában bőrből, Afrikában háncsból készítették a maszkokat. A múzeumi tárlókban a gazdag színezésű és fanagású torz, vigyorgó és egyszerű maszkokon kívül fényképes tablók segítik az anyagban való eligazodást. Külön helyet kaptak a mohácsi busójárás maszkjai. Állítólag valaha a törököket ijesztették el a határból a torz figurákat magukra öltve, ma azonban a mohácsiak minden évben megismétlődő kedves, vidám karneválja a busójárás. Nagy érdeklődésre tarthat számot a távoli kontinensek színes néprajzi anyagát tanulságos csokorba foglaló múzeumi kiállítás. SZABÁLYSÉRTŐK „Fekete” munka — feketefuvarral. Szíjj Sándor, Cegléd, Szabadság utca 23. szám alatti lakos, a Győri Építésvezetőség Vízügyi Építő Vállalat dolgozója, vállalatától mintegy 110 forint értékű kavicsot eltulajdonított. Az elszállítást a vállalat vontatójával vitte el az orgazdához. A „feketéző” fuvarost 300 forint pénzbírság megfizetésére kötelezték. Az „eltévedt” ember. Kalmár József Cegléd, Nagykátai út 9. szám alatti lakos egy októberi este — 11 órakor — azzal a szándékkal ment el hazulról, hogy felesége nagyapja földjéről egy zsák kukoricát vigyen haza. Azonban „az éj sötét volt”, s a nagyapa földje helyett a Cifrakerti Állami Gazdaság kukoricatábláján kötött ki. S ha már ott volt — gondolván egyet —, a gazdaság kukoricájából töltötte meg a zsákot. Hazafelé menet azonban — egy rendőri igazoltatás során — kiderült a turpisság. Az „eltévedt” embert 200 forintra büntették. SÜKET TELEFON Egy New York-i cég hozza forgalomba a Sensicall nevű speciális telefonkészüléket süketek számára. A készülék a hosszú és rövid hangokat hosszú és rövid villanó fényekké alakítja át. Olyanok számára, akik nemcsak süketek, de vakok is, vibrálógombos megoldást találtak, úgy hogy a gombokra helyezett ujjakkal a rezgéseket értelmezni tudják. A filozófus eb — Hogy te milyen türelmesen álltad a felcser szúrását, akár egy filozófus, egy valódi fakir — dicsérte beoltott ebét az ebtulajdonos. És felsóhajtott: csak legalább jó legyen az az injekció... — Ne aggódj, gazdikám — vigasztalta a négylábú filozófus —, hiszen majd az ő lábikráján meózom meg az injekcióját .., (Lencsés rajza) András-napi népszokások Az évnek igen sok olyan napja van, amelyekhez évszázadok, sőt évezredek óta valamilyen állandó szokás, vagy babonás hiedelem fűződött, s ez országszerte ismeretes. Ezeket „jeles” napoknak nevezi a néprajztudomány. Ilyen „jeles nap”-ként tartja számon a hagyomány az András-napot is. Az idősebbek szemléletében megmaradt András-napi szokásokat két csoportra oszthatjuk: vagy a gazdasági élethez fűződnek, vagy „férj-jóslóak”. Országszerte ismert dolog, sokan még Cegléden is betartják, hogy András „disznóölö” —, a nagy lakomák kezdete. Ismeretes az is, hogy az ekkor született malacból lesz a legjobb hízó, a kutyakölykökből pedig a leghűségesebb házőrző. Dél-Dunántúlon az asszonyok összeszedik András napkor a venyige szalmakötelét, s a kotlós alá rakják, mert az ilyen fészekben a csibék mind kikelnek. A patkányt, egeret, svábbogarat is el „tudták” űzni, ezen a napon. A gazda egy elkopott seprűt vett a kezébe, körbefutotta vele háromszor a házat, közben a fal tövét ütögette, s mondta: „patkányok, egerek menjetek a legközelebbi városba, András-napi nagyvásárra!” A népi meteorológia még azt is megjósolja: „fehér András — rossz év". András híre-neve azonban leginkább a „férj-jósló”, férjszerző szokásokhoz kötődik mindenütt. Az „andrásolás” számtalan érdekes és mulatságos txtrázslása közül néhány „recept”. András napján böjtöljön a lény. Este pirítSPORT Járási labdarúgó-bajnokság végeredménye 1. Abony n 14 11 — 3 33:22 22 2. Dánszentm. 14 10 1 3 53:20 21 3. Ceglédi VSE II 14 10 1 3 45:23 21 4. Nagykőrösi Kinizsi II 14 7 2 5 29:26 16 5. Nagykőrösi Építők 14 5 1 8 40:33 11 6. Albertirsa II 14 5 1 8 25:44 11 7. Kocsér Tsz SK 14 1 . 13 7:67 2 8. Ceglédi Építők II 14 3 3 9 15:12 0 son egy kis darab kenyeret. Szerezzen egy férfinadrágot, göngyölje bele a kenyér felét, és tegye a párnája alá. A másik felét egye meg. Lefeküdve megálrriodja, ki lesz a vőlegénye. Gegléden egyszerűbben csinálták: tükröt és fésűt tettek a fejük alá, s álmukban megjeleni (?) a férj jelölt. Az ajtónak háttal fordulva, a válla fölött egy papucsot átdob a lány. A babona szerint, ha orral esik az ajtó felé, férjhez megy A megvetett ágyon keresztül és alatta, kör- be-körbe kilencvenkilencszer kell mászni kispárnával a hóna alatt, és- közben a következő versikét mondani: „ágyon mászom, párnám rázom, mondd meg András, ki lesz párom”. Álmában „megtudja” a választ. Papírból vágjunk ki egy tizenkétágú csillagot, minden ágára férfinevet írva. Azt tegyük a fejünk alá, és az első álomból felébredve a csillag egyik ágát hajtsuk be — olyan nevű lesz a férj. Három kalapot tegyünk egymás mellé az asztalra, s gyűrűt, kendőt, és fésűt alájuk. A három közül választott kalap megmondja o jövendőt. A fésű pártában maradást, a gyűrű eljegyzést, a kendő gyors házasságot jelent. Legegyszerűbb megoldás, ha András-nap este, a kapu elé kiállva, a legelső férfitől megkérdezik a keresztnevét. Olyan nevű lesz a jövendőbeli is. Ma már csupán mosolygunk ezeken a „jövendöléseken”. Egykor ilyen, és sok hasonló cselekedettel próbálta megjósolni magának a lány az ő jövendőbelijét, de akinek személye felöl végül is nem ő maga, hanem szülei és a vagyoni helyzete döntött. I. Sándor Ildikó ott as roartésért m két hónap börtön Hrobár Pál 22 éves, büntetett előéletű fiatalember, a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság traktorosa, szántás közben elfogyasztott másfél liter bort, ezután a gazdaság vontatójával lakására ment vacsorázni. Vacsora után ismét útnak indult szántani. Mielőtt munkahelyére visszatért, bement egy italboltba, ahol újabb hat deci bort fogyasztott el, majd magabiztosan pattant a nyeregbe. Miközben egy pótkocsis vontatót szándékozott megelőzni, vontató-; jával az árokba fordult, és ő; maga is megsérült. A vontató-; ban 8000 forintnyi kár kelet-; kezett. A Ceglédi Járásbíróság — nem jogerősen — ittas álla-! pótban való járművezetés és i a társadalmi tulajdon rongá-j lása miatt kéthónapi börtönre \ ítélte, egyben elrendelte a ko- i rábban kiszabott, de 3 évii próbaidőre felfüggesztett két-; hónapi börtönbüntetés végre- i hajtását is. (-esi) I A Ceglédi Építők II csapata 5 visszalépett. A bajnokság tabelláján végig-; nézve megállapíthatjuk, hogy sok; falusi sportkör az adott lehető- 5 ségeket nem biztosította labdarú- 5 gói részére. Csupán Dánszent- 5 miklós és Kocsér vett részt végig j a járási bajnokságban. De hol 5 van Törtei, Jászkarajenő, Nyárs- 5 apát? Ki, vagy kik a felelősek, 5 hogy a fiatalságnak nem biztosi- 5 tották a bajnokságban való rész- vételt? 5 Pí. «Z — >
