Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-30 / 282. szám

1965. NOVEMBER 30, KEDD CTTT HEC.VEI kfiíritm 3 Profilja — nem profilja A kereskedelmi szolgáltatások nehézségei Még 1958-ban rendelte el a belkereskedelmi miniszter, hogy a kereskedelem igyekez­zék minél több szolgáltatást nyújtani vevőinek. Azóta elő­ször most vizsgálta meg a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség a vállalati és földművesszövetkezeti keres­kedelem szolgáltató és kiegé­szítő tevékenységét megyénk­ben. Meg is állapította, hogy ez a tevékenység nagyjából és általában kielégítő. Amit te­het a kereskedelem, megtesz ezen a téren a fogyasztók ér­dekében, de természetesen nem minden nehézség nél­kül. Ruhaigazítás M sem várható például, hogy a kisebb forgalmú ru­házati bolt az eladott kész­ruha igazítását is elvállalja. Nem alkalmazhat mindegyik saját szabót, akkora forgalma még a megye négy városában levőknek sincsen. A megol­dás: megállapodik a bolt a kisipari termelőszövetkezettel, ott végezteti el a szükséges igazítást. A legtöbb ktsz azon­ban nem vállalkozik ilyesmi­re, csekély kapacitására hivató kozik, nem győzi a megren­delt új ruhákat sem. Ennek a következménye, hogy a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat hu­szonhét konfekciós ruhát áru­sító boltja közül mindössze öt vállal igazítást. Ugyanez ok­lék beállításában, az antenna ^ felszerelésében, illő fizetsé-1 gért persze és nem kell neki, !| a vevőnek megfelelő szaikem- :: bér után szaladgálnia. De kell! Mert a kereskedelem keres-1 kedjen, effajta munka nem azé ő profilja. Van GELKA meg s ktsz — már ahol van, fordul- jón ahhoz a kedves vevő. Nos ?. — most már bátran kimond- $! ható az új gazdasági inecha- ^ nizmus küszöbén — ez a né-J; zet elavult. Távolról sem szol- ^ gálja a fogyasztó érdekét. Sokkal ésszerűbb volna, ha az elektromos háztartási és egyéb kisgépeket árusító bolté eladója egyben műszerész vagy í; legalább szerelő lenne és tel- é jesíteni tudná a vevő óhaját, A szerelés díja a boltot illet-S né meg, növelné a bevételét, g Aztán a kisebb hibák javítá- sa sem okozna többé olyan é nagy gondot az embereknek, s ahol vették, ugyanott meg is é javítanák a készüléküket. é Igaz, a kettős szakképzett- ^ ségű kereskedelmi szakaikai- ^ mázott fizetését az eladók mai ^ javadalmazásánál magasab- ban kellene — és a bevételnö- vekedésből lehetne is — meg- S szabni. S Közületi vagy lakossági | szolgáltatás A ktsz-ek évről évre szú ki- § tik. a közületek részére törté- S nő javítások számát. Az az ál- láspontjuk ugyanis, hogy pro- ^ fiijuk elsősorban a lakosság ^ részére végzett javítószolgálta- ^ tás. Nagyon helyes. De.,. & A lakosság egyre több mo- ^ sógépet, magnetofont, porszí- ^ vöt, írógépet, sőt padlókefélőt ^ is vesz bérbe. Egyszóval min­denféle kis háztartási gépet. A gépek azonban, ha kicsik is, elég gyakran elromlanák. Nem is különösen nagy hiba esik bennük, de amíg meg nem ja­vítják, forgalomba nem kerül­hetnek, akadozik a kölcsönzés, csökken a bolt bevétele. A ktsz véleménye szerint a kölcsönzőbolt javításra vonat­kozó megrendelésének elinté­zése közületi szolgáltatás, ami­re csak a lakossági szolgálta­tás után kerülhet sor. Tehát akinek a pénzéből már eddig futotta és vett mondjuk mosó­gépet, az — lakosság. Aki vi­szont még nem tudott kellő összeget ilyen beruházásra for­dítani, az — közület, várjon sorára. Amíg a kölcsönmosó- gép javítása elkészül, menjen, ha nem tud várni, a patakra, sulykolja a szennyesét... És mondja még valaki, hogy nem kell nekünk új mecha­nizmus ... Szokoly Endre A borítekkészítő automata percek alatt százszámra gyártja jövendő levelek takaróját Jubiláló borítékosok ! Egy éve kezdett dolgozni a i Szentendrei Papírgyár boríték- ! üzeme. A jubiláló borítékosok ! jó termelési eredményekkel ! köszöntötték az ünnepet: sok ! millió boríték hagyja el hétről ! hétre az üzemet. t < A válogatók és csomagotoknál ér véget a boríték útja, in­nét már az üzletekbe kerül a Lillafüred és a többi köz­kedvelt levélpapír Foto: Gábor Ne jogászok legyenek, hanem a szocialista erkölcs tanítói Jegyzetek a társadalmi bírósagok tanácskozásáról Arról árulkodott, hogy negy­ven meghívott igazgatóból mindössze hét jelent meg, a szakszervezeti vezetők „akti­vitására” pedig jellemző, hogy egyikük sem szólalt fel a vita során. De adjuk át ismét Pa­lotás elvtársnak a szót. — Hat esztendő alatt a bí­róságoknak csupán 44 száza­léka tárgyalt rendszeresen, 56 százalékuk egyetlen, vagy csak egy üggyel foglalkozott. Az utóbbi évben mindössze 101 „perces ügye” akadt a 149 bíróságnak, holott az üzemek­ben ennek a számnak sokszo­rosát tették ki a fegyelmi el­járások. A társadalmi bírósá­gok „munkanélküliségéért” a vállalatvezetés és a szakszer­vezetek egyaránt felelősek. Felsorolt néhány kirívó ese­tet is: a Kiskunlacházi Gép­állomás, a Kiskunsági Állami Gazdaság, a Ceglédi Húsipari Vállalat a számos fegyelmi ügy ellenére is „ügyetlen” tár­sadalmi bírósággal rendelke­zik. De ez csak néhány kira­gadott eset. Van más hiba is. Egyes vállalatok társadalmi bíróságainak tagjai maguk sem álltak elég magas erkölcsi szinten, másutt pedig üzemve­zetőket, s egyéb vállalati funkcionáriusokat bíztak meg ezzel a tisztséggel. Felsorol néhány jól működő bíróságot is: Mechanikai Művek, Duna­keszi Jármű, Pest megyei Ga­bonafeldolgozó, Pestvidéki Gépgyár, Nagykőrösi Kon­zerv, Csepel Autó ... de el­ismeri, hogy a hibákért nem­csak az szb-k és vállalatveze­tőségek, hanem maga az SZMT is felelős. A beszámoló után érdeke­sebbnél érdekesebb felszólalás következett Erős Jánosné, a Ceglédi Kisker. Vállalattól ar­ról beszélt, hogy a társadalmi bíróság legyen körültekintő, rugalmas és sose feledje a célt. Elmondta, amikor ők tudo­mást szereztek, hogy egyik­másik dolgozójuk alkoholista, nem vitték rögtön a nyílt plé- num elé ügyét Diszkrét meg­beszélés, meggyőzés. Több al­koholistát olyan sikerrel irá­nyítottak elvonó kúrára, hogy ma már a konyakos meggyre sem bírnak ránézni. Batta Mi­hály az Ipari Műszergyárból több szakmai oktatást és na­gyobb sajtónyilvánosságot igé­nyelt. Megjegyzésünk: minden meghívásukat a társadalmi bírósági tárgyalásukra — örömmel vesszük és elfogad­juk. Dr. Bozóki István, megyei főügyész arról beszélt: a tár­sadalmi bíróság nagy jelentő­sége főleg abban van, hogy munkájával megelőzheti a társadalmi tulajdon elleni ko­moly bűnöket, bűncselekmény- sorozatokat. ö is úgy vélte: tarthatatlan, hogy igazgatók és szakszervezeti vezetők ne tá­mogassák a bíróságok munká­ját. A gazdasági vezetésnek a bíróságokkal együtt kell dol­goznia és fordítva — a szo­cialista tulajdon, s az erkölcsi elvek érdekében. Hangsúlyoz­ta, hogy a bíróságok tagjainak nem kell jogtudósoknak, jogá­szoknak lenniük, ellenkezőleg. Ha így volna, a jogtanácsos volna a legalkalmasabb a tár­sadalmi bíró szerepére. Ahhoz értsenek: hogyan kell a szo­cialista erkölcsre nevelni az embereket. Nagy Molnár fontosságú Dánielnek, volt dr. a SZOT képviselőjének felszólalása is. Kijelentette: az a terve a SZOT-nak, hogy a vállalati igazgatókat kötelezzék fegyel­mi ügyeknek a társadalmi bí­róságok elé utalására. Előter­jesztést tesznek ezenkívül a Minisztertanácshoz és az Elnö­ki Tanácshoz, hogy módosítsák az új Munka Törvénykönyve következtében már elavult 24. számú törvényerejű rendeletet, melynek alapján a társadalmi bíróságok jelenleg működnek és a bíróságok hatáskörét bő­vítsék ki. Ha ez megtörténik, a bíróságok a fegyelmi bünte­téseknek szélesebb skáláját al­kalmazhatják. A résztvevők, felszólalók egybehangzó véleménye: a ta­nácskozás hasznos, aktivizáló hatású volt. A véleményeket, panaszokat remélhetőleg egész sor intézkedés követi. A tizen­öt kiosztott éremmel, oklevél­lel kapcsolatban feljegyzésre kívánkozik, hogy a társadalmi bíróságok munkájának segí­téséért nemcsak a bíróságok tagjai kaptak nyilvános elis­merést, hanem dr. Tasnádi Endre, a megyei főügyészhe­lyettes és dr. Tóth Béla, a me­gyei bíróság helyettes vezető­je is. (al) I Csütörtökön megyei jogásznap A Magyar Jogász Szövetség j Pest megyei szervezete és a : TIT Pest megyei szervezeté- : nek jogi szakosztálya, csütör- ; tökön a TIT Kossuth klubjá- : ban (VIII., Múzeum út 7.) i Pest megyei jogásznapot ren- j dez. > Délelőtt 9 órakor Eörti S Gyula akadémikus tart elő- : adást „Anyagi érdekeltség, \ anyagi felelősség” címmel. Az; előadást vita követi. $ Délután ankétot tartanak 5 dr. Nagy László egyetemi ta- $ nár „Szövetkezeti elvek a tér- \ melőszövetkezeti mozgalom- \ bon” című könyvéről. A mű- 5 vet dr. Szép György ismerteti. 5 bői kevés bolt vállalja el a nála vásárolt futószőnyeg, függöny szegését, rojtozását sem. A boltos úr befogja magát Vác tanácsa igen jól mű­ködő boyvállalatot szervezett és ezzel segít az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalatnak is. Egyedül ebben a városban működik kifogástalanul a na­gyobb terjedelmű, súlyosabb áruk házhoz szállítása. Nagy­kőrösön, Cegléden, a bolt fu­varosokkal kötött megállapo­dást Több helyen a házhoz szál­lítás vevőszolgálatát a bolt el­adói, sőt néhol vezetője látja el személyesen. Utóvégre sem­milyen munka sem szégyen, előveszi a kiskocsit és befog­ja magát, a kedves vevő há­zához viszi a bútort, a tele­víziót, vagy a tűzhelyet. Ennek a magánjellegű szolgáltatás­nak a díjazásával természete­sen saját jövedelmét szaporít­ja. Üvegtörő, üvegvágó Ellenkező a helyzet és a boltosok éppen ezért csak rit­kán, ott sem szívesen vállal­ják a táblaüveg méretre vá­gását Vagyis, hogy ablakozás­ra, keretezésre alkalmas le­gyen. Mostanában ugyanis csak olyan üvegvágó kapható, amely, akármilyen ügyes kéz is vezesse, túl gyakran töri el az üveget A kár pedig a bol­tosé. Bérfűrészelés Egyre többen szeretnék a gyorsan dolgozó, hordozható bérJ’j résszel házuknál felvá- g^íAi tűzifájukat, Jogos, de nem könnyen teljesíthető igény. Az egész megyében mindössze néhány ilyen el­avult masinával rendelkezik egyik-másik fmsz. Még az üz­leti élettől visszavonult ma­szekoktól szerezték be hajda­nán. Uj nem kapható, nem gyártja az ipar. Í rthető. Nagy szériában fe- eges lenne készíteni, keve­set pedig nem érdemes, ráfize­téssel járna. Am az országban szükséges néhány tucat elké­szítését talán valamelyik ktsz tervébe iktathatná, vagy ha másként nem megy, akár ma­szek kisiparos is, egyik se fi­zetne rá. Ki szerelje, ki javítsa? Aztán itt van a rádió meg a televízió. Megveszi az em­ber otthon a faluban és elvár­ná, hogy a balt segít a készü­I HÁZAK VÍZ ALATT 1 S ^ ^ Még csak november vége van. Erdliget egy része máris x s viz alatt áll. Nemcsak a Búza- x x kalász Tszcs vetései, lakóházak § $ is. A hosszú Sárd utcában és $ § az abból nyíló mellékutcák ^ ^ egész sorában. ^ § Hogyan lehetséges? ^ A három év előtti árvíz ^ ^ után a fő levezető árkot gép- pel kikotorták ugyan, de csak § x felületében, semmi mélyítéssel, x 5 viszont az abba vezető árko- X X kát egyáltalán nem hozták X § rendbe, a Sárd utcai árkot pe- § ^ dig nem kapcsolták bele a tő vízelvezető árokba. Ezért tör- s ténhetett meg, hogy a leg- x x utóbbi napok esőzései egész x x sor házat vízzel vettek körül, ^ § az amúgy is sekélyre tervezett § ^ szuterének pedig víz alá kerül­6 § A főárkon átvezető hidat az ^ fc; utóbbi hetekben több évi kése- ^ delemmel megépítették ugyan, x X de a -régi kőhíd maradványait X x belehajigálták a mederbe, ami X § sok más szeméttel, ócskavas- § ^ sál egyetemben akadályozza a ^ ^ víz szabad lefolyását. A fahíd ^ felépítése után, attól felfelé x X vagy másfél méteres gátat X S emeltek, ez megakadályozza a X X Sárd utca és környéke vízének S § lefolyását. Sürgősen szükség ^ ^ lenne tehát arra, hogy a Sárd x utca árkát megnyissák és a x x főárokba bekössék. Ugyanak- x x kor azonban arra Is szükség X S lenne, hogy a főárok szintjét § ^ mélyítsék, mert pillanatnyilag ^ ez a szint magasabb, mint a § környező földterület és a raj- x x ta épült házak alapjának x )) szintje. $ Mi a teendő? Mielőbb szak- értő bizottságot kell kiküldeni x a helyzet megvizsgálására és X annak megállapítására, hogy ^ azon kívül, hogy a lakosságot telkeik előtt az árok rendbe- § hozatalára kötelezzék, a köz- x ségre milyen anyagi munka x elvégzése hárul. Három észtén- X dővel ezelőtt a környékbeli la- ^ kosság háromezer munkaórát ^ ajánlott fel a főárok és árok- rendszer rendbehozatalára. Ezt x a felajánlott segítséget azon- x ban azóta sem vették igénybe, X Vajon miért? A lakosság — § mai elkeseredése mellett —, ^ most ennek legalább kétsze- rését ajánlaná fel, olyanok x pedig, akik betegségük vagy x más akadály miatt a társadal- X mi munkában nem vehetnek ^ részt, anyagi hozzájárulást ^ ajánlanának fel, hogy a szűk- séges munkát mielőtt, de na- x gyón sürgősen végrehajtsák. ^ Ezt a munkát csakis szakér- tők vezetésével lehet végrehaj- x tani s természetesen hatósági x segédlettel. Ha ezt a munkát X egy-két héten belül nem vég- ^ zik el, az idei télen, illetve a ^ tél végén, a Jelek szerint a három év előttinél is sokkal x súlyosabb károk sújtják majd x az itt élő lakosságot. Különös, hogy ezen a terüle- ten az elmúlt három esztendő § alatt egész sor új ház építését § engedélyezték az érdi tanács illetékesei. Ugyanakkor arról x megfeledkeztek, hogy ennek a x területnek a vízlevezető rend- x szere sürgős rendezésre szorul. X Hogyan lehetséges ez? Választ ^ ezúttal már intézkedések for- májában szeretnénk kapni x & kérdésünkre az érdi tanács ve- x 5 zetőitől. S Prukner Pál ^ ^ssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss*'. Hírt adtunk arról, hogy szombaton tartották a Pest megyei társadalmi bíróságok tanácskozását. A rövid hír­adás után most felidézzük a tanácskozás néhány érdekes mozzanatát. • Szemelvények Palotás Ká- rolynak, az SZMT megyei tit­kárának referátumából: — A társadalmi bíróságokat ezelőtt tíz évvel azért hoztuk létre, hogy védjék a társadal­mi tulajdont, őrködjenek az üzemi demokrácia fölött és be­tartassák a dolgozókkal a szo­cialista együttélés szabályait. Ez az intézmény azóta kissé magáramaradt A szakszerve­zeti bizottságokban nincs meg e fontos munka felelőse, a vezetők nem eleget törődnek a társadalmi bíróságokkal, a vállalatvezetők pedig passzív magatartást tanúsítanak, sok­szor tekintélyük csorbításának fogják fel működésüket. • A tanácskozás szünetében megnéztük a jelenléti ívet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents