Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1SS5. NOVEMBER 28, VASÁRNAP T anáestagok beszámolója November 29-én este hat ómkor Pej János a KIOSZ székházban, Bélteki Pál pedig a gimnázium I. emeleti helyi­ségében tart tanácstagi beszá­molót. Hegedűs Rozália megyei ta­nácstag november 30-án a vá­rosi tanács vb-termében tart fogadóórát. Megkezdődött a süldők átvétele November 14-én szóvá tet­tük — a panaszok alapjain —, hogy szünetel a süldőátvétel. Borzák János, az állatforgalmi vállalat megbízottja úgy nyi­latkozott, hogy rövidesen megkezdik az átvételt. Most örömmel írhatjuk, hogy november 25-én megkezdődött a süldők és hízott sertések át­vétele. Eddig 220 darabot vet­tek át, és a jövő héten folya­matosan átveszik a süldő szál­lítmányokat. Ebben az eszten­dőben mintegy kétezer darab állatra kötöttek szerződést, de információnk szerint már megkezdődött a jövő évi szer­ződéskötés is. Még egyszer a Kinek van igaza? - Javul az alkatrészellátás - A gépjavító állomások is gyártanak alkatrészt A gépjavító állomás részé­ről Pecze János véleményét kértük ki. Nyugodt, tárgyila­gos hangon beszél. — A Szabadság Termelő- szövetkezet vezetőivel a leg­jobb barátságban vagyunk — mondja. — Soha egymással semmi bajunk nem volt. Ahol csak erre szükség volt, min­dig is segítettük a Szabadsá­got és ezt a szívélyes viszonyt a jövőben is feltétlenül meg­tartjuk — annak ellenére, hogy a Szabadság Termelőszö­vetkezet az egyetlen gaz­daság a környéken, amely következetesen elhárítja javaslatunkat a teljes műszaki kiszolgálásra vagy a motorcserés főjavításra. Változhatatlan véleményem, hogy a felajánlott szerződé­sek — akár a teljes műszaki kiszolgálás, akár a motorcse­rés főjavítás — feltétlenül a termelés zavartalanságát és vezetőség nyugalmát szolgál­ja. Testvérháború Ács Ferencnek és Ács Dé- nesnek az Alpári u. 3. szám alatti ház közös tulajdona. A városi bíróság 1961-ben úgy ítélkezett: a két testvér az ingatlan használatán úgy osztozkodjék, ' hogy Acs Ferenc tulajdonában ma­rad a szoba, konyha és a kamra, Ács Dénesé pedig a műhely. A bíróság azonban ar­ra is kötelezte Ács Ferencet, hogy öccse számára 1962. júli­us 1-ig pontosan olyan kamrát építsen, amilyen az övé. Amíg ez a kamra fel nem épül, ad­dig köteles Ács Ferenc a bir­tokában levő kamrát elválasz­tani és annak felét öccse ren­delkezésére bocsátani. Ács Ferenc nem építette meg a bírói ítéletben megjelölt kamrát. Ács Dénes végrehaj­tással próbálkozott, a bíróság azonban a végrehajtási kérel­met elutasította. Az ügyből testvérháború lett, a vége pedig, hogy a vá­rosi bíróság Ács Dénesi több személy által erőszakkal elkö­vetett magánlaksértésben mon­dotta ki bűnösnek és ezért felfüggesztett négyhónapi sza­badságvesztésre ítélte. Ács Ferencre becsületsértésért négyszáz forint pénzbüntetést róttak ki. — A teljes műszaki kiszol­gálásra szóló szerződés vilá­gos és jól bevált forma. Je­lenleg kilenc gazdasággal van ilyen szerződésünk. A motor­cserés főjavítást mi úgy ér­telmezzük, hogy az erőgépet az utolsó csavarig szétszedjük és minden hibás alkatrészt kicserélünk. Ennél a módszer­nél számtalan olyan hibát fe­dezünk fel, amiknek kijaví­tása elengedhetetlenül fontos. — Külön hangsúlyozni kell azt, hogy a gépjavító állomással szerződésben álló közös gazdaságok ötvenszázalé­kos kedvezményt élvez­nek. Ez nem az üzem nagylelkű­sége, hanem állami támoga­tás. Vonatkozik munkabérre, anyagra és alkatrészre egy­aránt, de — és ezt érdemes hangsúlyozni —, kizárólag szerződéses javítás esetén, sőt hozzátehetjük, hogy csak ab­ban az esetben, ha a szerző­dést február Í8-ig aláírják. Feltéve, hogy a felsőbb szer­vek ezt a rendelkezést nem módosítják esedékes határ- idő-meghosszabítással. — Azon kár vitatkozni, hogy mi a különbség a nagy­üzem és a kisüzem között. Ez szakmunkáskérdés, szerszá­mozottság kérdése és nem utolsósorban anyag- és alkat­részbeszerzés kérdése. — Egy pillanatra álljunk meg az alkatrész beszer­zésénél. E téren vannak problémák, az igaz. De a javulás napról napra in­kább érezhető és az enyhülés még sokkal gyorsabb lesz. Az országban mintegy száz gép­javító állomás dolgozik. Ezek nagy része berendezkedett alkatrészgyártásra és az AG­ROKER-től jelentős megren­deléseket kaptak. Ezeket a megrendeléseket az üzemek soron kívül készítik elő, per­sze sohasem a termelőmunka rovására. Az okos és helyes intézkedés gondosan kihasz­nálja az üzemek munkájában jelentkező hullámvölgyek ki­töltését. Ebédlő — nitrólakkal Azt senki sem állíthatja, hogy a Gépjavító Ktsz Szol­noki úti telepén nincsen öl­töző. Van ott még fürdő is és ugyan miért hiányozná­nak a mellékhelyiségek? Hi­szen ezek a szociális létesít­mények szükségesek, rende­letek írják elő őket és ugyan ki kockáztatja meg azt, hogy rendeletekkel szembehelyez­kedjen. Érdemes azonban megnéz­ni, hogy milyen állapotban vannak ezek a szociális léte­sítmények. Az asztalosok öltözője va­lamikor ebédlőnek készült. De miért ne lehetne ezt többoldalúan hasznosítani? — gondolhatta a ktsz vezető­sége. Ha jó öltözőnek, jó ebédlőnek, ugyan miért ne lenne egészen használható festőműhely. Ide telepítették be a festő­ket, akik exportcélokra mű­anyagtálcákat készítenek és a munka utolsó fázisa itt az ebédlőben folyik le. A nitrólakk tudvalevőleg a levegőbe kerülve igen erő­sen mérgező anyag. Ugyan miért is használnának ezek a derék emberek gázálarcot? És vajon mi lenne, ha még ebben a szükséghelyiségben is Tárolják a kelkáposztát Két liter borocska Haj, de kutyafejű gyerek ez a Bödő Jóska. Jó kezű, szor­galmas, meg is be­csüli a gondjára bí­zott erőgépet. Ha kell, akár egész nap, egész éjjel hajt, a munkának menni kell. De olyan makacs, mint a szamár. Ha egyszer megköti magát, ak­kor ember legyen, aki kimozdítja a helyéből. — Bödő József! Az elnök hivat! — ál­lította meg az öreg Búzás a forduló­ban. — Mégpedig úgy látom, hogy ugyancsak paprikás. Ehhez tartsd maga­dat. Jóska elengedte a szót a füle mellett. Csak éppen vakkan- tott, de abból az éj­jeliőr nem érthette, hogy indul-e azon­nal az irodára, vagy azt, hogy várhatsz, babám, elvárhatsz... A második hívás­ra jellobbant. — Hagyjanak nekem békét a bentiek! Ha valakinek baja van velem, itt vagyok, tessék! Ne nagyon szólítgassanak, mert ha én megharagszok, csak két liter után megyek be. Akkor pedig ugyan kimon­dom a magamét. A harmadik üzenet már nagyon szigo­rú volt. — Azon­nal be az elnökhöz! Jóska káromkod­va ugrott le a nye­regből. Kezetmosott, és hosszú lépések­kel szabta a dűlő hosszát. El is felej­tette, hogy mit fo­gadott néhány nap­pal ezelőtt. Meg ugyan a közelben nem is volt se kocs­ma, se bodega, ahol bekaphatta volna a két litert, amit ki­látásba helyezett. Az elnök látta, amikor befordult a bekötő úton. Itt már lassabban lépegetett. Az iroda ajtaját il­ledelmesen megko­pogtatta. Sánosiék íróaszta­lán kékszínű mű­anyagtálca. Azon két palack bor meg egy háromdecis po­hár. — Begyüttem. Jó napot! — Látom! Jó napot. Ülj le, József. Ide az asztal sarkához. — Hát mondja meg, Laci bátyám, hogy mi baj van velem? Az elnök félszem­mel nézte a trakto­rost. Közben meg­markolta a boros üveg nyakát. A pi­ros borocskát vidá­man bugyogtatta a pohárba. — Igyál, József! Egészségedre! A traktoros tana­kodott. — Korán reg­gel. Éhgyomorra ? — Jólesik az még égzengésre is. Bödő Jóska nyúj­togatta a nyakát. Kereste a másik po­harat. — Csak úgy ma­gamban? Laci bá­csi pohara hol van? — Nem ihatok! Tízre a tanácshoz kell menni. Fogd meg. Ne vacakolj! Józsefnek sosem esett rosszul, ügy gondolta, ha az el­nök nem bánja, ő ugyan miért szabód- jon. Egy szuszra le­hajtotta a három de­cit. Alig koppant a pohár a tálcán, Sá- nosi már a követ­kezőt öntötte. — Egészségedre! — biztatta a fiatalem­bert. — Hamar lesz! — Ne törődj vele! A második is jól­esett, a harmadik is. Kicsi szünet után legurította a ne­gyediket és virtu- sosan vágta be az ötödiket is. Arca kipirosodott. Hom­lokát kiverte a ve­rejték. Utoljára már csak két deci ju­tott a pohárba. — No, ezzel már ne valljunk szé­gyent! Be vele, Jó­zsi! Megrázta magát, amikor az utolsó korty is leszaladt. Megkezdték a kelkáposzta téli tárolását a Dózsa Termelő- szövetkezetben (Papp felv.) legalább elszívóberendezést alkalmaznának ? — A mellékhelyiségek még a legszerényebb falusi igé­nyeket sem elégítenék ki! — jegyezte meg az egyik dolgo­zó. És nem is téved. Minde­nütt piszok, szenny. Az emész­tőgödör betonteteje derékon törött és felerészben belelóg a gödörbe. — És mindezt miért tűrik? — teszem fel a jogos kérdést. — Nincs olyan gyűlés, amin szóvá ne tennénk! — jegyzem a tájékoztatást. A vezetőség azonban elzárkó­zik és az indokolás. — Nin­csen munkaerő, illetve pénz! Mire? Arra, hogy megjavít­sák és rendbehozzák ezeket a kifogásolható szociális léte­sítményeket? Vagy arra, hogy a vezetőség elszánja ma­gát, hogy a panaszokat orvo­solja? —si ★ (Pomázi Kálmán elnök és Bálint Pál műszaki vezető is­merik a helyzetet. Tájékozta­tójuk szerint most járult hozzá a városi tanács ahhoz, hogy a szóban forgó telep háta mögött levő három ker­tet kisajátítsák. 500 ezer fo­rint összeget biztosított fe­lettes szervük ahhoz, hogy a jogos igényeket orvosolják. Ha időben kézbekapják a jó­váhagyó papírt, még az idén hozzákezdenek a panaszok orvoslásához, vagyis az épít­kezéshez. — A szerk.) ÖNARCKÉP Arcom mint a márvány: hideg és fehér. Szívemben konok-szép, szelíd szenvedély. Szemem fókuszában kard-élű tárgyak. Sebző acél-kések húsomba vágnak. Fájdalmas, zord fintor szájam szegletén; bűnömért Krisztusként megszenvedtem én. Úgy állok elétek, mint ki mindenét barát s idegen közt szétosztotta rég. Nem maradt más nekem csak a tiszta Szó ... így leszek bennetek örök osztható. Pintér István Két szakelőadás November 30-án két szakelő­adás hangzik el, mindkettő es­te 6 órakor. S. Hegedűs László, a városi tanács elnökhelyettese, a Pe­tőfi Tsz nyársapáti üzemegy­ségében, A magyar népgazda­ság és a világgazdaság ter­méseredményei, Sz. Tóth László pedig a Szabadság Tsz klubjában, Alszegen A fólia alatti zöldségtermesztés cím­mel tart előadást. letet. Miért ne csinálhatnánk meg mi is? — gondoltuk. A Csónakázó-tó jege úgyis csak néhány napig jó, ad­dig, amíg hó nem esik, s aiz meg nem olvad. Különben pedig a hínáros, mély víz ve­szélyt jelent az önfeledten játszó gyerekeknek. — Megpróbáljuk az 1500 négyzetméternyi területen a jeget felhizlalni. A vizet a Csónakázóból és a pályán le­vő kútból biztosítjuk, — ve­szi át a szót a másik szorgos­kodó, Horváth László. A pá­lyára villanyvilágítást szere­lünk — s ebben tartogatunk egy kis meglepetést... A ze­ne szolgáltatását is megold­juk, ehhez azonban a város intézményeinek a segítségét szeretnénk kérni. A konzervgyár már kez­deményezett. Egy ifjúsági brigádja már elkezdte a ká­belek lefektetését, s a pere- mezést már el is végezték. Nemsokára sor kerül az árasztásra. — Mennyi lesz a belépési díj? — A legminimálisabb, csak annyi, hogy a ráfordítás költ­ségei megtérüljenek. A legnagyobb gondként a felügyelet biztosítását emle­gették. Itt feladat vár az isko­lák. KISZ-szervezeteire. A gimnázium és az élelmiszer- ipari szakközépiskola KISZ- istái biztosíthatnák a délutá­ni ügy eletet. A több éve vi­tatott korcsolyapálya-kérdés most már reméljük, megoldó­dik. Papp Ambrus MIT UTUNK A MOZIBAN ? A gyilkos halála (Merény­let). Csehszlovák film. Széles­vásznú. Kísérőműsor: Éj. Magyar híradó. Előadások kezdete: 3,5 és fél 8 órakor. Matiné: Darázsfészek. Hétfői műsor: Az igazság pillanata. Olasz színes filmdráma. Szélesvász­nú. Csak 16 éven felülieknek. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és fél S órakor. Értesítem a t közönséget, hogy női fodrász üzletemet megnyitot­tam. Nagykőrös, Alpári u. 2. Nagy Lászlőné (Deák Mária) Nem anyagi érdekből - sportszeretekéi Végre megoldódik a korcsolyapálya régóta vitatott kérdése ! Negyed, óra alatt két\ liter mégis csak sok j volt. — No, fiam, most i aztán beszélgessünk! I — nézett rá szigo- \ rúan az elnök. —| Ahogyan üzented, a \ két liter benn van. \ Mondjad a maga- \ dét. Jóska azért tudott \ tisztességet. Felállt. I Két kézzel megmar-l kolta az asztal lap-\ ját. Nehogy eldől-', jön. — Mit akarsz ne-! kém mondani a két] liter után? A traktoros cső- i volta a fejét. Na- \ gyokat nyelt, mint- i ha ezzel akarná ma- \ gát szóra biztatni. \ Újabb nógatásra fel-] kapta a fejét és ke­ményen kivágta. — Csak annyit, hogy Laci bátyám a leg­rendesebb elnök a vi­lágon. Sánosi ráhagyta. — De most azt tessék megmondani, hogy miért álltam ki a munkából, hogy azonnal fel­jöjjek az irodára. Az elnök mosoly­gott. — Jó munkáért jutalomra és kitün­tetésre terjesztet­tünk fel a tanács­hoz. Nem állt meg már bennem, Józsi fiam! Most aztán in­dulj hazafelé. Aludd ki a két litert! —si Csípős, hideg az idő. Az em­berek fáznak, mindenki siet, hogy minél kevesebb időt töltsön a hidegben. Üres a Cifrakert, a sportpálya, a Csó- nakázó-tó pedig még nem fagyott be annyira, hogy az itt korcsolyázó gyerekek lár­mája felrázná álmából a hó- ; világot. : Aki azonban jobban meg- ; figyeli, a teniszpályán szor- ! gos munka folyik. „Teniszöl- I töző” hirdeti a felírat az aj- | tón, s vajon mit láthatunk | mögötte? i Két ember kábelek és ; kapcsolók között — nagy \ tervekkel a fejében — szor- ; galmasan dolgozik, szabad ! időben, társadalmi munká- i ban. | — Meg akarjuk valósítani | a hosszú ideje halasztgatott í álmot, a korcsolyapályát — I emelkedik fel az ablakgitte- | lésből Nagy Imre, a városi ; sportiskola egyik edzője. 1 — Nyáron a teniszpályát : 700 óra társadalmi munkával ! (aminek fő részét a sportis- Ikolások végezték) NB l-es i színvonalra emeltük. Több i városban láttuk már, hogy ; télen korcsolyapályaként j hasznosítják a már elsimított, ! szépen kialakított földterü-

Next

/
Thumbnails
Contents