Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
1965. NOVEMBER 28, VASÄRNAP MST UEliVEI \mrlsw kély zsírtartalma mellett Áramfejlesztő „szatyorban“ Különösen a lakott területtől távol pihenő, nyaraló ember kerül oly körülmények közé, hogy szüksége lenne elektromos áramra, a főzéshez, világításhoz, rádiózáshoz, de nincs. Ezen is kíván segíteni az a kisméretű, jóformán „szatyorban hordozliaató” 6,3 kg súlyú áramfejlesztő aggregát, melyet német mérnökök konstruáltak. A kétütemű benzinmotorral hajtott dinamó 300—500 watt elektromos teljesítményre képes, és azt 2,2 liternyi üzemanyaggal négy órán keresztül szolgáltatja. A túlterhelést a szerkezetbe épített thermoelem akadályozza, szükség esetén automatikusan kikapcsol. Vízzel a fagy ellen A fagyok gyakran okoznak jelentős kárt a gyümölcsfákban. Különösen ártalmas ez tavasszal, a virágzás idején, hiszen az egész évi termés veszélyben foroghat. Eddig úgy segítettek, hogy valami úton-módon légmozgást idéztek elő, a gyümölcsösben, vagy tüzet raktak, illetve füstöltek. Legújabban azonban a korai és kései fagyok ellen a leghatásosabb védekezésnek a fakoronák lassú, esőszerű öntözését tartják. Amint a higanyszál mínusz 0,5 C fok alá száll, a magas állványokra helyezett esőztetőket üzembe kell helyezni. A fagy elleni védelmet, különös módon, a jégképződés segíti elő. A csepegő víz a fakoronát jégköpenybe burkolja, a fa legérzékenyebb részei, a rügyek, virágok, pompás jégcsapokká válnak, anélkül, hogy bármilyen kárt szenvednének. Az eljegesedő növényi részeket a megmerevedés közben felszabaduló csekély, de elegendő meleg védi meg a további lehűléstől. Megakadályozza, hogy a virágok hőmérséklete 0 C fok alá süllyedjen. Mínusz 7 C fokig terjedő lehűlések ellen így hatásosan lehet küzdeni. Az esőztetést azonban a nappali, növekvő felmelegedéskor is folytatni kell, amíg ugyanaz a hőenergia felhasználódik, amely a fagyásnál felszabadult. Ha nem így járunk el, a fagykár éppen a felmelegedéskor fog bekövetkezni. A „könnyű" hús A baromfifogyasztás előnyei A CSIRKE, A TYÜK, általában a baromfihús fogyasztása hazánkban növekszik. Ezt mutatják a statisztikai adatok is: 1957-ben hat és fél kilogramm, 1963-ban már tíz és fél kilogramm volt a városi lakosság — fejenkénti — baromfihús fogyasztása. A következő tíz-tizenöt esztendőben ez a mennyiség várhatóan tizenöt kilogrammra növekszik. A sovány baromfihús cseKincskeresés növényekkel (Arany a kukoricaszem ben — Fémraktár az agancs ban OLAJHlD. Hegyen-völgyön át, szakadékok és folyók felett több ezer kilométeren át húzódik a Barátság kőolajvezeték. A végtelen csőkígyó szállítja az egyik legfontosabb és legkorszerűbb energiát, az olajat. Az Ural vidékéről indul, s több baráti országba vezet. Ezen a drótkötélre függesztett olajhídon ömlik a föld hasznos leve a hazai végállomás, Százhalombatta felé is Két csehszlovák vegyész 1934-ben megvizsgálta az Os- lany környékén termett kukoricaszemeket. Eredetileg azt kutatták, hogy mi a különbség az egyes csövekről vett kukoricaszemek vegyi összetétele között. Az elégetett szemek hamuját vizsgálva a két tudós meglepetéssel pillantott meg olyan „lemezkéket” a mikroszkóp alatt, amelyeket csak királyvízzel tudtak feloldani (tudvalévőén ez az arany egyedüli oldószere). Vajon hogyan jutott arany a kukoricaszemekbe? Következő lépésként a taEGY KIS ORVOSTUDOMÁNY Mit tudunk a nátháról? Vírusok: esőben — Hogyan védekezzünk? Az ötvenes évek végefelé találták meg az első, náthát okozó vírust, de ma már tudjuk, hogy ezt a mindennapos, kellemetlen betegséget sok különféle vírus okozhatja. A leggyakrabban náthát okozó, úgynevezett rhino-vírusnak mintegy 30—50 típusa van. A felső légutak nyálkahártyáiA távfűtés múltja r • •• // • es lovoje A legrégibb ilyen rendszerű fűtést Angliában 1919-ben építették. A súlyos csővezetékkorróziók miatt a kísérlet nem sikerült és néhány év múlva a vezetékeket is kiásták. A második világháború után ismét fellángolt az érdeklődés Nagy- Britanniában a távfűtés iránt Az NSZK-ban, főleg a második világháború után, a városok helyreállításakor csaknem mindegyik lakást központi, körzeti fűtéssel szerelték fel. A körzeti fűtést elsősorban a szénbányaérdekeltségek szorgalmazták, hogy a szénnek új és állandó fogyasztókat szerezzenek — az olajjal szemben. A Szovjetunióban is nagymértékben és sikeresen alkalmazzák a távfűtést. Az első telepet 1924-ben építették Le- ningrádban. Moszkvában 1945-ben 5 fütőkörzet volt, ma 12. A moszkvai rendszer kétszázszor nagyobb, mint a legnagyobb angol rendszer. A szovjet távfűtőrendszereket főleg a hőerőművekkel kapcsolták össze, és az egész világon a leggazdaságosabbak közé tartoznak. A körzeti fűtés rendszere által a levegő szennyezése majdnem teljesen kiküszöbölhető. A háztartási tüzelőberendezések jó minőségű tüze- lőanyagigényévcl szemben a korszerű, nagyméretű távfűtés nagyon gyenge minőségű tüzelőanyaggal is gazdaságosan és zavartalanul üzemeltethető. A leggyengébb lignit és barnaszén 90 százalékos hatásfokkal tüzelhető el. A hazánkban épülő új nagy lakótelepek túlnyomó többségét szintén távfűtéssel látják WL Sz. M. ban (esetleg a szem kötőhártyáján) szaporodnak el, de a gyomorba jutva elpusztulnak. A nátha könnyebben megtelepszik a nyálkahártyán, ha annak a hőmérséklete a normálisnál 1—2 fokkal alacsonyabb, vagy ha vérellátása nem kielégítő. A nátha emberről emberre általában a levegő útján cseppfertőzéssel terjed, de például a kézfejre rászáradt vírusok is továbbadják a betegséget. Náthajárványok is előfordulhatnak, bár ezek nem tévesztendők össze az influenzával. (Utóbbi magas lázzal, tagfájdalmakkal és többnyire hosszabb lábadozással jár, míg a náthát csak enyhe hőemelkedés, esetleg fej- és torokfájás kíséri.) Tekintélyes kutatók azt állítják, hogy tavasszal és ősszel nemcsak a változékony időjárás miatt olyan sok a náthás ember. Az évszakváltozás nyugtalan idegállapotot okoz, és ilyenkor a legtöbb ember különösen fogékony a betegségre. Kétségtelen, hogy az idegrendszer állapota a betegségekben, illetve azok elkerülésében jelentős tényező. Kipihent, kiegyensúlyozott állapotban még náthásak is ritkábban leszünk. A vírusok ellen a szervezet kétféle módon védekezik. Egyrészt a vírusokban levő nukleinsav hatására a megtámadott sejtek sajátságos védőanyagot termelnek: az interferont. Másrészt a vírus fehérjéi arra kényszerítik a szervezetet, hogy azok elpusztítására specifikus védőanyagot, antitestet is termeljenek. Ha az első „ütközetben” a vírusok erősebbek, akkor már csak a náthás napok „átvészelésére” gondolhatunk. Ez — ellentétben más vírusbetegséggel — sajnos nem jár tartós védettséggel. Nátha elleni védőoltást az orvostudomány még nem ismer, ezért a védekezésről a cseppfertőzés megelőzésére kell törekedni. Leghelyesebb a papírasetokewdőr-melyet-egyet- len orrfúvás után elégetünk. A zsebkendőt a náthavírussal szennyezett egyéb tárgyakat lehetőleg ki kell főzni: a náthavírus már 56 C-fokon, fél óra alatt elpusztul. A nátha iránti fogékonyságot csökkenteni lehet elsősorban a szervezet edzésével. Legfontosabb, hogy minél többet tartózkodjunk, mozogjunk a szabadban, tiszta, hideg levegőn, ruhánk legyen többrétű, de ne a naptárhoz, hanem a hőmérséklethez alkalmazkodjék. A szervezet ellenállóképességének fokozására hasznosak a C-vita- min tartalmú gyümölcslevek, a savanyúkáposzta és a citrom, valamint a csipkebogyó is. —rp— lajt és kőzeteit vették vizsgálat alá és tényleg aranyat találtak bennük, keveset ugyan, egy tonna kőzetben csupán 0,2 grammot. Ezt tudva, ismét a növények felé fordult a figyelmük. Mikroszkóp alá tették nemcsak a kukorica, hanem a mezei zsurló, a napraforgó, a jegenyefenyő, az erdeifenyő, a bükkfa és más növények hamuját is, és azokban is megtalálták a fém nyomait, a fenyőtobozok hamujának minden kilójában pl. 7—10 milligrammot Kiderült, némely növényben megvan az a képesség, hogy ionok alakjában a talajból felszívja és felhalmozza az aranyat (és egyéb fémeket). Amikor a növényeket elégetik, a bennük oldott fém lemezszerű, mikroszkopikus aranyrészecskékké alakul át, így válik felfedezhetővé. Felmerült egy újabb kérdés: mi történik a növények aranytartalmával, ha az táplálékként az állatok szervezetébe kerül? Az Oslany környéki erdőkben lőtt őzbak elégetett agancsában sikerült kimutatni a fémet. Ugyancsak „arany- raktárosoknak” bizonyultak a környék cserebogarad is (egy kiló cserebogárhamuban 25 milligramm aranyszemcse volt kimutatható). Viszont pl. a vaddisznó és néhány más állat csontjaiban semmi nyomát nem találták a „fémek királyának”. A meglepő felfedezések, a sorozatos vizsgálatok eredményeként egymás után jelentkeztek. Kiderült, hogy más fémeket is felhalmoznak magukban a növények, pl. nikkelt, cinket, rezet, vanádiumot, urániumot. Só —.tengervízből Ha testünk sótartalmát kivonnák, a szervezet életképtelenné válna. Mindez megmagyarázza, miért folytak háborúk a sóért, és hogy a közlekedés, a hajózás fejlődését menynyire befolyásolta ez a fontos nyersanyag. A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt bányászták. A régiek úgy hitték, hogy a só olyasvalami, ami nem vész el, ami maradandó,-ezért a tartós barátság, a szövetség jelképének tekintették. Honnan szerezték az emberek a sót? Ahol nem volt sóbánya, ott sós források vizéből, vagy a tengervízből párolták, főzték a sót. A történészek véleménye szerint az első ipari sófőzdét a Földközi-tenger partján a rómaiak létesítették. Tengervizet engedtek nagy tartályokba és a vizet elpárologtatták. Ma a nagyipar is előállítja. Nemcsak az ember táplálkozásához nélkülözhetetlen, hanem a vegyipar egyik legfontosabb alapanyaga. A modem kémia anyagaiból legalább 90%-nak valamilyen formában köze van ehhez a nyersanyaghoz. Így ma só nélkül nemcsak az ember nem tud megélni, hanem az ipari civilizáció sem képzelhető el. K. J. A növények azonban nemcsak tartalmuk révén elárulói a talaj összetételének, de a virágok is — a fém-fajtának megfelelően — megváltoztatják a színüket, így a talajban levő fém jellemzői, indikátorai lesznek. A Szovjetunióban a szö- szös aranyfürt volt a nikkeltartalmú ércek indikátora. Nyugat-Európában a szokatlan virágzatú ibolyák és kerti árvácskák hívták fel a figyelmet a cinklelőhelyekre. Az Egyesült Államokban pedig az asztragálbokrok segítségével találtak uránium- és szclén-érctelepe- ket. A növények a földalatti vízforrások hollétéről is tájékoztatást adnak. Közép-Ázsiában hihetetlenül nagy, olykor torz alakú növények hívják fel magukra és a talajban található bitumenre a figyelmet A növények szokásostól eltérő fejlődését, csoportosulását felépítését és anyaguk összetételét a geobotanikusok vizsgálják és segítségükkel jutnak előbbre a föld kincseinek feltárásában. ugyanakkor a legértékesebb tápanyagot jelentő fehérje, eléri a 22 százalékot is. E fehérjegazdagság teszi kiváló táplálékká a betegek és gyermekek számára. A tyúk, a kakas, a gyöngyös és a pulyka húsa is csak mintegy öt százalékban zsír, míg a fehérje- tartalom több mint 20 százalék. SOKAN AZT ÁLLÍTJÁK, hogy a baromfi a gyenge húsok közé tartozik. Ezt csak abban az értelemben igaz, hogy könnyen emészthető. Ha a fehérjékre legjellemzőbb alkotórészek mennyiségét — az aminósavak — összehasonlítjuk, semmiben sem marad el az egyéb húsok között. Vitaminokból — különösen á húsokra jellemző B-csoportba tartozókból — éppen annyit tartalmaznak, mint a sertés-; marha-, vagy juhhús. HA AZ ÉRTÉKES ÖSSZETÉTEL és kedvező élettani hatás mellett még azt is hozzátesszük, hogy igen sokfélé módon készíthetjük el, a szárnyasok húsát minden vitán felül áll: csak örülhetünk annak, ha minél gyakrabban fogyaszthatunk baromfiból készült ételt. Dr. Lindner Károly Az űrhajók kabinjában a levegőben állandóan jelen van bizonyos mennyiségű vízpára, részben az elpárolgó verejték, részben a tüdejéből távozó vízgőz révén. Újabban érdekes rendszert alkalmaznak, amely a verejték és a tüdőből kikerülő vízpára oxigénjét hasznosítja. A berendezés foszfor- pentoxidot tartalmaz, amely a rajta átáramolta- iott levegő párául lesz az űrhajós verejtékével? tartalmát megköti, miközben foszfarsavvá alakul. A foszforsavat elektromossággal újra alakítják a megkötött vízpára pedig gáznemű hidrogénre és oxigénre bomlik. Az oxigén így „visz- szakerül” a kabinba, míg a hidrogént kémiai úton megliötik. A vízpára eltűnése azért fontos, mert a levegő páratartalma bizonyos idő után a kabin és a benne levő berendezések felületére csapódik, akadályozva a műszerek leolvasását, működését. A növekvő párasűrűség nehezítené az űrhajósok légzését is. i Vietnamban a Hai Chau sómocsarak értékes ásványkincsét is párologtatással nyerik
