Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
1965. NOVEMBER 38, VASÁRNAP "V/fíVfíip 3 KARÁCSONYRA: DALOL A DÁLIA - SZALAGON A DALLAM Ki hogy látja ? Várossá szervezik Gödöllőt A megyei jogásznap elé A kispénzű emberek fogadják a hírt legnagyobb örömmel: megszületett a rádiócsalád két legifjabb tagja. Az egyik Dália, a másik Dallam nevet visel. Az előbbi 640 forintért, a másik 820-ért kapható rövidesen. Az új rádióról ezt mondja a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat: — Mindkét berendezés egysávos, középhullámon dolgozó készülék, amely a Kossuthon és Petőfin kívül természetesen több más külföldi állomást is fog örömmel vettük megjelenését, hiszen jelenleg csak két típus kapható, s így növeljük az áruskálát. — Mikor láthatjuk az üzletekben? — Székesfehérvárott a Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek gyárában már szalagon készül. Mindkét új készülékből még az ünnepek előtt forgalomba kerül, összesen ötezer példány. Ebből jut Pest megyének is. Jövőre harmincötezer olcsó rádió készül. Az „egyetemi falu'/ polgárai az eseményről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén mint ismeretes, törvényerejű rendelettel Gödöllő községet járási jogú várossá nyilvánította. Végre teljesedett tehát a község régi vágya: városi rangra emelkedett. A hír általános örömet keltett Gödöllőn, mindenki erről beszél és találgatja, hogy a nagy jelentőségű határozatnak mik lesznek az eredményei, hogyan alakul át a már eddig is gyors ütemben fejlődő — a világon talán az egyetlen — „egyetemi falu” igazi várossá? A most már időszerűvé vált kérdést először Németh Sándornak, a Gödöllői Fémtömegcikk Ipari Vállalat igazgatójának tettük fel. — Pillanatnyilag jelentősebb változást természetesen nem várhatunk ettől a rang- emeléstől, hiszen nagyoh sok minden hiányzik még ahhoz, hogy az eléggé szétszórt település városi jelleget ölth essen. Bizonyos, hogy az elvi jelentőségű határozat megnyitja a várossá fejlődés útját Gödöllő számára, amihez megvannak a természeti adottságai. A meglevő és a közeljövőben megnyíló lehetőségek kihasználása és hasznosítása az új városi vezetőség rátermettségétől, lelkességétől és hozzáállásától függ. A legfelsőbb szervek elhatározását mindenki a legnagyobb örömmel üdvözli. Gödöllőt a vasút két részre szeli és a két részt eléggé el is különíti egymástól. Az egyik oldalon a régi község terül el, a másikon pedig az Agráregyetem és a körülötte részben már kiépült, részben most épülő egészen városi jellegű egyetemi rész gyönyörű parkkal, a sokemeletes, korszerű lakóházak és egyetemi intézmények egész sorával. Itt dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi professzort, a gödöllői járás országgyűlési képviselőjét kerestük föl. — Nagy jelentőségűnek tartom az intézkedést Gödöllő jövője, de az Agráregyetem szempontjából is. Megszünteti az eddigi paradox helyzetet: az egyetemi faluból végre egyetemi város lesz. Azt "hiszem, remélhetjük, hogy Gödöllő problémái belátható időn belül megoldódnak, köztük talán elsősorban a kulturális téren mutatkozó elmaradottság felszámolása. Fontos, hogy az Agráregyetem hallgatóit a magyar mezőgazdaság olyan szocialista szakembereivé' képezhesse ki, akik jövendő helyükön, tehát a falvakban és a tanyák világában, a szakmai irányításon túl, a kulturális és a sportélet irányításában is fontos szerepet tölthetnek be. Erre pedig egy városi keretek között működő egyetem sokkal inkább biztosíthatja az adottságokat. A gödöllői Juhász Gyula járási könyvtár, amely a községi könyvtár funkcióját is betölti, a megyei hálózat egyik legszebb eredményekkel működő könyvtára. Igazgatója, Kovács Sándorné, is sokat vár a változástól. — Könyvtárunk már évekkel ezelőtt kinőtte jelenlegi helyiségeit, de terjeszkedésre nem volt lehetőségünk és így nem végezhettünk a művelődésügy szolgálatában any- nyi munkát, amennyit szerettünk volna. A városi rang elnyerésének a híre már csak azért is nagy örömmel töltött el • velem együtt minINTERURBAN Plüss Mikulás — szakálla habszivacs Szalagon a hideg őr — piacon a mérő Ahogy tetszik — forróság gom bford itásra — Elkésett! Már elment az utolsó Mikulás is; — Csak találkozunk valahol... — Minden játéküzletben. A Nagymarosi Háziipari Szövetkezet már jókor postára tette plüssruhájú, habszivacs szakállú Mikulásait Van még adósságunk — De karácsonyra is van még adósságunk. Kilenc és fél ezer játékfigurát szabnak- varmak asszonyaink — mondja az elnöknő. — Rengeteg a habszivacs, — illetve plüss és habszivacskombinációval készülő játék. — Mekkora a farm? — Mackóból, kutyából rengeteg. A kutyus különben fehér plüssből való, füle, orra, lábfeje narancssárga. Bobó- baba ugyancsak vegyes házasságból született, apja habszivacs, anyja plüss. — A karrier biztosítva? — Annyira, hogy nem is tu- ^ dunk eleget tenni a Sport- ^ és Játékáru Nagykereskedel- ^ mi Vállalat kérésének. Az év k első negyedére 31 ezer szi- s vacsholmit kémek és csak $ tízezerrel kevesebbet vállal- ^ hattunk. De így is világra jön ^ 14 ezer húsvéti nyuszi ... $ Kapcsoló fagyüzemekhez § Mínusznál kikapcsol! Na- § gyón elkelne egy ilyen óriás ^ szerkezet amely egész télen ^ kapcsolna egyet, ha túlontúl ^ megközelítjük a fagyot. Saj- § nos csak miniatűr méretekben ^ valósíthattuk meg, de egyelő- § re annak is örülünk, hogy a kis hazai hőfokszabályzó jól $ működik a frizsiderben. A ^ Ganz Árammérő Gyár helyét-^ tes vezetője legalábbis ezt ^ erősíti. — Kétezres tételű hőfoksza- ^ bályzó szériát készítünk. Fel- ^ adata, hogy átvegye a Lehel * hűtőszekrényekben a külföl-1 diek szerepét. — Nem kevés ez? — Kezdetnek, s próbának $ elég. Az eddigi vizsgálatok ^ eredménye Kielégítő. Jövőre $ talán elérhető, hogy havonta $ kétezret szereljünk. Persze, ^ kokkal több kell, de évi 80— sí 100 ezres igény fedezésére * mór épület, s berendezés kell. ’’ Valószínűleg meglesz hozzá a pénz __ — S mi lesz édes gyermekükkel? — Az árammérőkből ma is rengeteg készül, s ami legalább ilyen fontos: mindnek megvan a vevője. Olajkályha — minden mennyiségben — Nehéz a helyzetünk. Akár ötször annyit is elfogadnának tőlünk, mintamenynyit most képesek vagyunk összeszerelni. — Nem csoda, hiszen a kályhák szezonja a tél. — Nemcsak a hideg miatt. Hiszen tavasszal vagy nyáron is rengeteg ólajkályhát adhatnánk el idehaza, de külföldön is. A kereslet nagy, s ennek kettős oka van: az olajtűzhely korszerű fűtőeszköz, s a Mechanikai Művek gyártmánya, a MEKALOR, jól sikerült berendezés. — Hányat raknak teherautóra? — Ev végéig 24 ezret. Ez a tavalyinak duplája, de őszintén szólva még kevés ahhoz, hogy minden vásárolni szándékozó megszerezhesse. Talán mégis jó hímek számít, ha azt mondom: Az utolsó hetekben az eddiginél több olajkályha kerül a kereskedelemhez. A MEKALOR már sok háztartásban ontja a forró- ságot egyetlen gómbfordítás- ra, addig, s olyan hőt árasztva, ahogyan, s ameddig tetszik gazdáj árnak. Az enyhülő idő biztat, hogy nem kell maximumra fordítani az idei télen. (t- gry.) denkit, aki szívén viseli a kultúra ügyét, mert bízom benne, hogy majd megvalósulhat a gödöllői kultúrkombinát terve, a városi könyvtár megfelelő, új helyiséghez jut, kiépítheti fiókhálózatát is, egyszóval jobban és eredményesebben teljesítheti kultúr- misszióját. A nagyközönség véleményét Csiba Józseftől, lapunk tudósítójától tudakoltuk meg. — A^ .városi rang_ elnyerésével régi kívánságunk teljesedik — mondotta. — Ez örömmel töltheti el Gödöllő minden lakosát. Egyáltalában nincs igazuk azoknak a keveseknek, akik azt híreszte- lik, hogy a városi rang elnyerése a közterhek emelkedésével jár együtt. Reméljük, hogy a városi tanács eredményesebben dolgozhat a lakosság igényeinek kielégítéséért, a község kulturális színvonalának emeléséért, az egészségügyi szolgálat jobb megszervezéséért és nem utolsósorban a kereskedelmi hálózat fejlesztéséért. Végül tréfára fordítva a komoly szót, még ezeket fűzte nyilatkozatához: — Gödöllővel együtt jómagam is rangosodon. Eddig, a Pest megyei Hírlap „falusi” levelezőjének mondhattam magam, ezután már „városi tudósító” lesz a titulusom. m. L o ' dern vendéglátóipari üzemmel Ma még csak a szó szoros értelmében vett központi világítás deriti fénnyel az ö nkiszolgáló éttermet Leányfalun. De már csak néhány nap — remélhetőleg —, s felvillannak a fénycsövek a fabor,tasu, elegáns mennyezeten. Az új esztendő szép és mo- ajandekozza meg a helybelieket, s az ide igyekvő nyaralókat. Gábor felv. * A Magyar Jogászszövetség és a Tudományos Isme- retterjesztő Társulat megyei szervezetei december 2-án tartják a II. Pest megyei jogásznapot. Az idén különös jelentősége van a megyei jogásznapnak. Ismeretes, hogy gazdasági fejlődésünk szükségszerűen megkövetelte, hogy pártunk és államunk vezetése előtérbe helyezze a gazdasági irányítás korszerűsítését. Szocialista társadalmunk ^ továbbfejlődése szempontjából oly jelentős gazdaságirányítási reformot azonban nem lehet közgazdasági és üzem- gazdasági kérdésre redukálni, a reform rendkívüli mértékben érinti a jogtudományt: a jogalkotást és a jogalkalmazást egyaránt, hiszen a gazdasági reformok rendszerint jogi öltözetben látnak napvilág Jogászaink számára izgalmas és egyben megtisztelő feladat azoknak a jogi eszközöknek a kimunkálása, amelyek a tervezés megalapozottságának növelését, a vállalati önállóság és felelősség bővítését, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozását, az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia hatékonyabbá tételét mozdítják elő. Az MSZMP KB. novemberi ülésén gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról tartott előadói beszédében Nyers Rezső elvtárs — többek között — kiemelte, hogy a szocialista gazdaságban az áruviszonyoknak és a velük összefüggő gazdasági kategóriáknak: a piacnak, az áraknak, az önköltségnek, a nyereségnek, a hitelnek stb. az eddiginél lényegesen nagyobb aktív szerepet kell biztosítani. Az áruviszonyok és az értektörvény követelményeinek fokozottabb figyelembe vétele természetszerűen 'fokozottabban előtérbe állítja az anyagi érdekeket közvetlenül kifejező jogi eszközöket, és azokat a jogi formákat, amelyekben ezek a jogi eszközök érvényesülhetnek. Jobban előtérbe kerül az anyagi ösztönzés mind az üzemi érdekeltség, mind a személyes érdekeltség vonatkozásában, de szükségképpen jobban előtérbe kerül a materiális felelősség mind az üzemi kollektívát, mind az egyént illetően, s fokozottabban előtérbe kerül az érdekeltségfelelősség az egyén teljesítményének és az egész üzem teljesítményének összefüggésében is. Nos, a jogásznap főreferátuma, valamint könyvankétja is e témakörben mozog. A főreferátum éppen azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés van az anyagi ösztönzés és az anyagi felelősség között, és hogy a jogra az anyagi ösztönzés és az anyagi felelősség fokozottabb hatékonysága érdekében milyen feladatok várnak. Ez a probléma úgyszólván az ún. civiljog minden területét érinti: a polgári jogot, a termelőszövetkezeti jogot, a munkajogot, és a földjogot egyaránt, s nemcsak kodifikációs. hanem jogalkalmazási kérdés is. Feltehetően izgalmas vitát vált ki azoknak a kérdéseknek a vizsgálata, hogy — a jogi eszközöket és formákat tekintve — milyen legyen az anyagi ösztönzés, hogy kiket kell a kollektíva dolgozói közül elsősorban ösztönözni, hogyan célszerű ösztönözni, mikor van elsősorban helye anyagi«« felelősség útján való ösztönzésnek, és hogyan célszerű ösztönözni az anyagi felelősség segítségével stb. stb. A problémák tulajdonképpen annak a törvényszerűségnek fokozottabb kutatását igénylik, mely szerint az anyagi ösztönzés és az anyagi felelősség között adekvát kapcsolat van, s az anyagi ösztönzés rendszerének felelősségi vonalon is — az adminisztratív jellegű felelősség helyett — elsősorban az anyagi felelősség felel meg. Az anyagi ösztönzés és anyagi felelősség problematikája áthatja egész gazdasági életünket, a vállalatok egymás közötti szerződéses kapcsolatát, a szövetkezetek és a vállalatok kapcsolatát, a dolgozó és a munkáltató vállalat, a tsz-tag és a szövetkezet közötti kapcsolatot egyaránt. Remélheiő, hogy a jogásznapon részvevők helyi tapasztalatok alapján jelentős mértékben hozzájárulhatnak a probléma gazdag kibontakozásához. A program második napirendi pontja — a szövetkezeti elveket tárgyaló könyv vitája — is összefügg gazdasági irányítási rendszerünk megjavításával. Közismert, hogy a Központi Bizottság novemberi ülésén milyen jelentős elveket szögeztek le a termelőszövetkezeti mozgalom külső irányítása és belső vezetése, általában a termelőszövetkezetnek a népgazdaság rendjében elfoglalt helyét illetően. Elég, ha utalunk az említett előadói beszédben elhangzottakra: a termelőszövetkezet önigazgatási elvére, a termelőszövetkezet vállalatszerű gazdálkodásának követelményeire. A jogásznap délutáni programja éppen ezeknek a fontos termelőszövetkezeti elveknek megvitatására fordítja a figyelmet. Ez a program, bár körülhatároltabb, mint a délelőtti, szintén több jogágat érint, hiszen itten a termelőszövetkezetek működésének elvi alapjait kifejező jogi elvek megvitatásáról van szó. A Központi Bizottság határozatában, valamint az előadói beszédben vázolt gazdaságpolitikai elvek a jogszabályalkotásban (s ennek egy sajátos válfajában: a tsz-alapszabálykészí- tésben) valamint a jogalkalmazásban jogpolitikai célokként ültetődnek át. Következésképp e jogpolitikai célok alapos ismerete jelentős mértékben megkönnyíti a tsz-ek gazdálkodásában, szervezeti életében számtalan és a termelési viszonyok fejlődése által meghatározott kezdeményezés (pl. a tsz. és tagja közötti munkamegállapodás) elemzését és általánosítását. Megóvja a jogalkalmazót a prakticizmustól és a konzervatívizmustól, arra készteti, hogy elemző módon nyúljon a tsz-ek egy-cgy kezdeményezéséhez, s a társadalmi fejlődés diktálta követelményekkel összhangban oldja meg azokat a konkrét kérdéseket, amelyeket az élet eléje tár. Ügy véljük, hogy a jogalkalmazás, a termelőszövetkezetek belső vezetése, a termelőszövetkezetek és az állami szervek kapcsolata vonatkozásában a vita hozzájárulhat az e körben érdekelt szervek és személyek munkájának megjavításához. Természetesen, egy nap nem elegendő e rendkívüli fontos kérdések minden irányú megvitatásához, de bízunk abban, hogy a jogásznap eléri célját, ha el- j gondolkodásra készteti a részvevőket, s egy obulussal segíti megyei jogászságunk tevékenységében a színvonal növelését, s a jogászi munka kulturáltságának növelésén keresztül hozzájárulhatunk a jog ama funkciójának érvényesítéséhez, hogy betöltse tudatformáló, nevelő szerepét. Dr. Nagy László egyetemi tanár V ________________________________---------------------------—------—---------—---------— / K özponti világítás.
