Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

Tápió mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1965. NOVEMBER 25, CSÜTÖRTÖK Árvízveszély a Sport útiéban Iszákos szülők, elhanyagolt gyerekek - Tervek és lehetőségek A valóság adja a témát a szentmártonkátai vb-üléseken Mezőgazdászok fóruma Feladatok az állattenyésztésben A vb-üléseknek megvan a szokásos menetrendje, szabá­lya, és ami a legdöntőbb: cél­kitűzése — a jobb munka ér­dekében. Több ülés belső tar­talmát nézve, egybevetve, megállapítható, hogy a köz­ség vezetői sokat foglalkoztak ifjúság- és családvédelmi kérdé­sekkel, községfejlesztési tervekkel és sok más egyéb problémá­val. Községünkben sok az álla­mi gondozásba veendő gyer­mek. Szüleik morális maga­tartása, felelősségérzete el­tompult, s úgy fogják fel a dolgot, hogy anyagi terhűk­től mentesülnek, ha az állam gondoskodik ezentúl gyerme­kükről. Sok szülőt elvonó kú­rára kell irányítani, mert a Tápiószentmártoniak Verpeléten 52 forintos munkaegység, de hogyan? Ezt kutatta a tápió- szentmártoni Kossuth Tsz 60 főnyi csoportja — a tsz-akadémia hallgatói — a verpeléti tanulmányi kiránduláson. Igen, a ver­peléti Dózsa Tsz vezetősége előtt több, mint 100 belépési ké­relem fekszik —, elintézetlenül. Pontosabban, ők már megol­dották a városból a faluba való visszaáramlás problémáját. Minden napra 10 forintos „hűségjutalmat” fizetnek annak, aki a mezőgazdasági idényben hetenként 4 napot a közösben dol­gozik. A művelődési ház által szervezett tanulmányi kirándulás kitűnően sikerült, összekötötték a hasznosat a kellemessel, Verpelét után kirándultak a Bükkbe, egészen Lillafüredig. Fe­ledhetetlen élményekkel tértek haza falujukba, Tápiószent- mártonba. — Helyszíni előadás a nagyüzemi szőlőművelésről Verpeléten Kép, szöveg Várallyay Béla MŰVELŐDÉSI KLUB TÁPIÓSZECSŐN Régi probléma oldódott meg november közepén Tápió- szecsőn. Évek óta törte a fejét a községi tanács vezető­sége és a művelődési ház igaz­gatója. hogy hogyan lehetne a művelődési házat tágítani. A lakosság igényelte a klubéle­tet. A terjeszkedést akadá­lyozta, hogy a régi gondnok nem volt hajlandó a művelő­dési házban levő lakásából kiköltözni. Végül aztán mégiscsak elment onnan. Közel 100 ezer forint álla­mi támogatással sikerült most a volt lakásból remek klub­szobát és igazgatói irodát csi­náltatni. A klubszobát nagyon ízlé­sesen berendezték. A helyi nőtanács függönyöket vett, a hazafias népfront helyi cso­portja asztalokat. A szépen kifestett szobában ruhasző­nyegeken iárhatnak a klub­tagok, televízió, rádió, napi- és képesújságok várják a vendégeket. Azt akarta az igazgatóság, hogy aki a műve­lődési klubba eljön, otthon érezze magát, s egy kicsit ki­zökkenjen a mindennapi gon­dokból. Az asztalokon kötetek: Sze» cső története. A község kelet­kezésétől napjainkig szól a krónika a falu életéről. Hely­beliek állították össze a feje­zeteket. ■ A megnyitóra sokan eljöt­tek főleg tsz-asszonyok. Egy idős néni, amikor belépett a helyiségbe, álmélkodva mond­ta: vajon Szecsőn vagyok, vagy Pesten? Olyan szép itt minden! ö egyébként a művelődési csoport tagja is, a népszerű Julis néni: — Nehéz körül­mények között kezdtük 15 évvel ezelőtt a kultúrát ter­jeszteni, — mondja — de érdemes volt, mert ide jutot­tunk. Valóban nagyon szép ered­mény ez. S ebben nagy érde­mei vannak Ofella Sándor­nak, a művelődési ház igaz­gatójának. aki fáradhatatlanul járta a hivatalokat, támoga­tásért. Antal Erzsébet MEGVERTE A VÖDÖRREL Müller Vilmosné, Tóalmás, Petőfi u. 42. szám alatti lakos szeptember 20-án, a reggeli órákban minden szó­váltás nélkül megtámadta Bállá József idős tsz-tagot, aki ugyanabban a házban lakik. Először leöntötte egy vödör vízzel, majd utána a vödörrel úgy megütötte a szerencsétlen embert, hogy annak eltörött a karja. A 66 éves ember csak a napokban jelentette fel Mül- lernét. A verekedős asszony ellen megindították az eljá­rást. Pándi hírek — A községi könyvtár fej­lesztésére 7 ezer 200 forin­tot, az idény napközi otthon üzemeltetésére csaknem 13 ezer forintot, a művelődési otthonra 5 ezer forintot for­dított a községi tanács eb­ben az évben. — Párttaggyűlés lesz hét­főn, 29-én a községi alap­szervezetben. A községi or­vos számol be az egészség­ügy helyzetéről, majd párt­építéssel foglalkoznak a párt­tagok. — Befejeződnek a héten a községi tanácstagok beszá­molói. — Három oktatási csoport­ban indult be a párt- és KISZ-oktatás. A különböző előadásokat összesen ötvenen látogatják. (muka) MOZIMŰSOR Nagykáta ma: szünnap, péntek­től vasárnapig: Vízivárosi nyár. Tápiószele ma: szünnap, péntektől vasárnapig: Beáta. Kóka ma: Többgyermekes agglegény, szom­baton: A Tenkes kapitánya XI. Farmos ma: Éjfé'kor, szombaton: Nem. Tápiószőllős ma: Vadul, vagy engedékenyen, szombaton: Hurrá, nyaralunk. Tápióság szom­baton: Hamlet I—H. Tápióbicske szombaton: A tizedes meg a töb­biek. Pánd szombaton: Egy krumpli, két krumpli. Szentlőrinc- káta ma: Az életbe táncoltatott leány, szombaton: Folytassa Kleó! Tápiószecső ma: A „Preludió” ak­ció, szombaton: 90 perc az élet. Tápiószentmárton ma: Az arany­ember, szombaton: Mi, olaszok és a nők. fokozott szeszfogyasztás szen­vedő alanyai a gyermekek. Az ülések általános irány­elve: „legyen közös ügyünk megtévedt embertársaink ne­velése”. Persze, ha másként nem megy, az eddiginél na­gyobb szigorral. Az új elnök, Romhányi Ferenc már beil­leszkedett a község életébe. Fegyelmezett, pontos ember. O is azt javasolja: a közbotrányt rendező személyeknél példát kell statuálni, hogy közsé­günk életében a szabály- sértések minimálisra csök­kenjenek. Pornói Károly vb-tag, az újtelepi iskola igazgatója a község kulturális helyzetét méltatva megállapítja, hogy jó lenne egy valóban megfe­lelő mozit létrehozni, a kul­túra fejlesztésének érdekében. Végre megjavult a hangos­híradó is, amely eddig recse­gésével csak a lakosság bosz- szantására szolgált. Helyes, körültekintő ter­vek készültek a község csatornázására. Itt a Sport utca áll a középpontban, ahol nagyobb esőzések esetén valóságos árvíz- veszély áll fenn. A terv szerint az ügy megol­dást nyer a közeljövőben. Az évek óta áhított autó­buszváróterem is valósággá válik. A típus megtekintésére a tanács elnöke és Tasi Ven­del tanácstag Jászfelsőszent- györgyre utaztak. Maga a község is tetszett nekik. A ki­sebb település parkírozott fő­térrel, vízhálózattal rendelke­zik. Hazajövet, elmondták, hogy a lakosság nagyobb lel­kesedéssel, találékonysággal érte el ezeket az eredménye­ket. Tény, hogy nem könnyű egy község életét irányítani. Az elmúlt időszak mérlege alapján azonban megállapít­ható, hogy a szentmártonkátai ta­nács vezetői reális terve­ket készítettek. Ezt leg­jobban a gyakorlati kivi­telezés bizonyítja. A vb-ülések anyaga a való­ságból meríti témáját, üres szavak helyett tettek szület­nek, de azért még van bőven tennivaló. Molnár Bertalan Tápiógyörgyét nemcsak a nagykátai járás területén, ha­nem a megye határain túl is úgy ismerik és emlegetik, mint kiváló állattenyésztő községet. A nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérés utá­ni első években a tsz állat­tenyésztési eredményeiben nem mutatkozott meg az a szakmai hozzáértés és ügy­buzgalom, ami joggal elvár­ható volt egy állattenyésztési múlttal rendelkező községtől. A kezdeti időszakban nehéz­ségek voltak nemcsak a takar­mányellátás, hanem az állat­férőhely tekintetében is. Az­óta a szükséges istállók részben megépültek. Az állatférőhelyek biztosítá­sával egyidejűleg fokoztuk a takarmánytermő területeket is. A tömegtakarmányok: zöld, siló, répa, répafej, lucer­naszéna megtermesztésére kü­lönös gondot fordítunk. Az abraktakarmányokat saját termesztésű kukoricával, ár­pával és borsóval biztosítjuk. A haszonállattartás mérté­kének és irányának megál­lapítása a legnehezebb üzem- szervezési feladatok közé tar­tozik, éppen ezért minden esetben komoly előszámítá- sokat kell végezni. Fő fel­adatunk annak megállapítá­sa, hogy a haszonállattartás kiterjesztésének milyen mér­tékénél állandósítható a foko­zott jövedelmezőség. Még nem értük el azt a szintet sem mennyiség, sem minőség tekintetében, ami a mi viszo­nyaink között indokolt és kívánatos. Szövetkezetünkben a szarvas- marhatartás fő iránya a te­nyésztéssel kapcsolatos tejter­melés és a marhahizlalás. Tu­dott dolog, hogy a tehenésze­tek jövedelmezősége főként a hozamok emelésével fokozható. Ismeretes, hogy a tejtermelés'öt-hat literes ho­zamokkal veszteséges, mert nagy az állandó költség. Az okszerű termelés érdekében kettős feladat megoldása vár ránk. Emelni a tejtermelést és ezzel egyidejűleg csökkenteni az állattartás költségeit. Ezen belül főleg a takarmánykölt­séget. Szövetkezetünkben egy kilogramm tej takarmánykölt­sége évi átlagban két forint tizenhat fillér. Ha felbont­juk az egy kilogramm tej ta­karmányköltségét nyári és téli időszakra, akkor egy igen tanulságos adat birtokába ju­tunk. Nyári időszakban egy kilogramm tej takarmány­költsége egy forint nyolcvan fillér, téli időszakban két fo­rint negyven fillér. Ebből azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy az úgynevezett nyári időszak takarmányozási ide­jét minél hosszabbra kell ki­nyújtani. Elsősorban olcsó zöldtakarmányok, de főleg a legelő hasznosítása útján. Tehenészetünk a tervezett évi kétezer ötszázhatvan­nyolc literes átlagot túltelje­sítette, és egy tehén évi tej­termelése a háromezer liter fölé emelkedett. Nagy feladatok várnak ránk a szállításnál. Az üze­men belül és kívül az anyag- mozgatás főleg az adott idő­szakban jelent nagy felada­tot. A termények szállítása halasztást vagy késést nem tűr, mivel az őszi vetési és szántási munkálatok időben való teljesítése a mi talajvi­szonyaink között létkérdés. A kora őszi időszakban ezer­nyolcszáz—kétezer vagon szántóföldi terméket kellett szállítanunk: A rövid szállítá­si időt ,(hatvan-hatvanöt nap) figyelembe véve naponta har- minc-harminckét vagon szál­lítási kapacitásra kellett be- állnunk. Ezt szervezetileg már önálló szállítóbrigád beállí­tásával biztosítottuk. Dr. Varga Ernő (Vége.) Ma Nagykátán Kolozsvári- Grandpierre Emil Ma Nagykátára látogat Ko­lozsvári Grandpierre Emil író. Este fél 7-kor szerzői estet tart a járási könyvtárban, amelyre ezennel is szeretette) várnak minden érdeklődőt. A helyszínen könyvárusí­tást is tartanak, s az író sa­ját műveit dedikálja. Izgalmas vadászat a kalocsaiért. avagy miért sáros a Kossuth utca ? VERADONAP lesz ma Tóalmáson. Tápióbicskén a Kossuth La­jos utcába mégy? Akkor húz­zál csizmát, s ha szerencséd lesz, nem folyik be a tetején a sár. Gyakran hallani ezt, ha egy kissé csapadékosabb az időjárás. Nem fogadtam meg a jóta­nácsot. Félcipőmre felrán­tottam a kalocsnit, s próba­szerencse, elindultam. „Ingo- vány ..jutott eszembe a jól ismert sláger, ahogy végigte­kintettem a sötéten bugybo­rékoló sártengeren. Óvatos léptekkel elindultam, hogy megpróbáljam a lehetetlent. A harmadik lépés után el­maradt az egyik sárcipőm. Mindjárt meg is telt, s mint a léket kapott hajó, eltűnt a mélységben. Am én nem hagytam veszni a veszendőt. A szemben levő házból siet­tek segítségemre. Hosszú deszkát fektettünk le, s egy fadarabbal addig kotorásztunk a mélyben, míg horogra akadt egy sárcsomó. Valaha az én gumicipőm volt. A gaz­da készségesen felajánlotta a csizmáját. Megköszöntem a szívességét, de nem fogadtam el. Pár évvel ezelőtt jó út volt itt, mondják a környék­beliek. A sok traktor és kocsi azonban összevágta a földet. Hosszú évek óta senki sem javította, mindig rosszabb és rosszabb lett. ■ Ma már a traktorok sem merészkednek ide, ha esik az eső. — Miért nem javítják meg? — kérdeztem az ottani embe­reket. — Nincs fogat. He a közsé­gi tanács biztosítana fogato­kat, akkor az utcabeliek biz­tosan vállalnák a többi mun­kát. Közös erővel el tudnánk tüntetni ezt a vendégmarasz­taló sártengert a falu egyik leghosszabb útcájából. Mert jó lenne ismét cipőben járni ott... (pápai) MÉSZÁROS NÉNI LESZ A FŐSZEREPLŐ Vasárnap délelőtt 10 órakor — a hagyományokhoz híven — Pándon, a községi tanács dísztermében ismét megren­dezik az öregek napját. A fő­szereplő kétségtelenül a falu legidősebb lakosa a 97 éves Mészáros Jánosné lesz, akinek külön jutalommal kedvesked­nek. ^ssss*s'*ss'y**yy*s*s*ssssvyj’ssssssssssss< | Gimnáziumi beszámoló | 1 — szervezési hibákkal I N S | A IV. osztály kivételével | ^ november 16-a nagy napja, ^ ^ illetve délutánja volt a ^ ^ nagykátai gimnázium leve- $ ^ lezó hallgatóinak, s nem $ ^ utolsósorban a tanároknak. $ ^ Igen hosszúra nyúlt ez a $ ^ délután és megerőltető $ 8 volt tanár, tanuló számára ^ S egyaránt. A szervezés kő- $ rül lehetett valami problé- ^ ^ ma, piert megkívánni egy 8 § tanártól, hogy délután 3 5 ^ órától öt osztályt, körül- 8 ^ belül 150—200 embert be- ^ ^ számoltasson — ez enyhén ^ ^ kifejezve, túlzás. 8 Lakatos Gyula tanár úr, ^ S akinek a névsorán a leg- ^ § többen szerepeltek, este 8 ^ ^ óra után kimerültén jött ^ ^ ki a folyosóra, ahol még ^ ^ több, mint negyvenen vár- 8 ^ tunk rá. Vállalva a követ- 8 ^ kezményeket, eleget tett $ ^ többek kérésének, hogy $ ^ egy későbbi időpontban je- ^ 8 lentkezhessenck nála be- ^ 8 számolóra. Hiába, ami sok, ^ S az még neki is sok! | Ha már egyszer tollat ^ 8 ragadtam, leírom azt is, ^ ^ hogy 4 óra után fűtetlen 8 ^ tantermekben üldögéltünk. 5 ^ Persze, jól jön negyed- 8 ^ évenként egy ilyen rend- 8 ^ kívüli délután a takaró- ^ 8 kosság szempontjából, gon- ^ S dolván azt, hogy ilyenkor ^ S úgyis fűt a vizsgaláz. Igaz, $ 8 néha melegünk volt, de ez ^ ^ nem tartott órák hosszat. ^ ^ No, de gondolom, emiatt ^ ^ senki nem esett ki másnap ^ ^ a munkából, mert ha fáz- 8 ^ tunk, sétáltunk egyet, vagy ^ ^ kabátot vettünk. De a sze- § Í 1, gény tanárok! Egész idő ^ alatt egyhelyben ültek, és ^ , szakadatlanul kérdeztek. ^ | Lehet, hogy ők csak más- ^ 5 nap érezték, hogy hideg $ § volt? ^ | Természetesen, ha az ^ 1 8 igazgatóság és a tanárok ^ helyesnek tartják ezt a ^ vizsgáztatási módszert, ám ^ legyen. Mi így is hálásak ^ vagyunk, hogy tanulha-1 tunk, de azért ha valami | ^ észrevételünk van, gondo- 8 | lom, szóvá tehetjük. Hátha S 8 valahol meghallgatásra ta- í ^ Iái. $ 8 Egy levelező hallgató S N í VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSTSSSSSSSSSSSSSS& MEGHALT PUSKÁS OTTÓ A Nagykátai Járási Tanács vb művelődési osztálya, a nagykátai általános iskolák tantestületei, • mély fájdalom­mal tudatják, hogy Puskás Ottó általános iskolai tanár, járási szakfelügyelő, 1965. no­vember 22-én, 50 éves korá­ban tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése ma délután 2 óra­kor lesz a nagykátai temető­ben. Új szociális otthon nyílt Pándon Hosszas huzavona után végre megnyílt Pándon, a község szélén, a volt Palló- féie kastélyban a szociális otthon. Az intézmény köz­vetlen főfelügyeletét a Pest megyei Tanács vb egészség- ügyi osztálya látja el. A volt kastélyt a Ceglédi Épí­tőipari Vállalat alakította át jelenlegi rendeltetésének meg­felelően. Az udvaron a rend, a tisztaság hiánya még arról árulkodik, hogy az építés nagy részét nemrég fejezték be. Akad még csinosítási, szépítési munka bőven. De sajnos erre már csak ta­vasszal kerül sor, hiszen a fagy, a korán leesett hó er­re már nem ad lehetőséget. Amikor az intézet irodájá­ba belépünk, dr. Csikós Sán­dor fogad, és ő tájékoztat a „je­lenlegi” helyzetről. Igaz, hogy csak ideiglenesen ve­zeti az intézetet, de mégis szeretettel és lelkesedéssel be­szél róla. Elmondja, hogy az intézetbe már 18 gondozott meg is érkezett. Elhelyezé­sük kényelmes, jó, az öre­gek elégedettek. Nyugodt han­gulatot ad a természet, a táj szépsége, az intézet elhe­lyezkedése. Csikós doktor még elmondja, hogy a koszt is kifogástalan. Jól és ízlete­sen főznek a szakácsnők. Az intézet dolgoséi szinte kivétel nélkül pándiak. Az egyik fiatalasszony szerint 6 is és munkatársai is hamar megszerették az intézetet. Jövőre — az intézet élel­miszer-szükséglete egy részé­nek fedezésére — konyha­kertet létesítenek, s ugyan­csak a jövő évben kerül sor az épület és az udvar csi­nosítására, szépítésére. (Mj.)

Next

/
Thumbnails
Contents