Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-25 / 278. szám
4 "fstWMaP 1965. NOVEMBER 25, CSÜTÖRTÖK Tisza menti óriások ii. Csövek, csövek, csövek ... Foto: Váradi Ibolya Az igazgató megjelenik szobája ajtajában. Bemutatkozunk, Huszár Andor vegyészmérnökkel, a gyár igazgatójával állok szemben. Negyven év körüli, fekete, de már egy kicsit, itt-ott a halántéka és a tarkója felett őszülő férfi. Tíz olyan nagy egység vezetéséhez szükséges szálak futnak nála össze, amelyek mind egy-egy külön gyárat képezhetnének. Merészen beszél: az átlagéletkor az üzem vezető garnitúrájában, beleértve technikusokat, művezetőket, üzemvezetőket is, nem éri el a harminc évet. A fiatal szakembereket a korábban épült nagy vegyipari üzemekben képezték ki a munkára. Kazincbarcikán, Péten és külföldön, elsősorban a Szovjetunióban. Az üzem teljes felszerelése, a gépek mind szovjet gyártmányúak, a kombinát szerelése szovjet dokumentáció és közvetlen segítség útján vált lehetségessé. Kértem az igazgatót, hogy Gyulai mérnökkel beszélhessek, s elmondtam ismeretségünk történetét. — Kitűnő mérnök — válaA bakdaru Irigylem Szabadost, ő már nem fél, nem szorong az első pillantásra félelmetesnek tűnő és titokzatos hivatású gyárberendezések láttán. Nem messze az igazgatósági épülettől, ahol üzemi sétánkat megkezdtük, áll a bakdaru. Ugy- tűnik, hogy ez a sínen járó óriás, két lába között a metánbontó és ammóniaszintézis üzemmel, a modern gyárépítés szimbóluma lehetne. Csak az, ami a legszükségesebb fedett védelmet igényli, került itt a Tiszai Vegyi Kombinátban tető alá és falak közé. Régebbi időkhöz szokott képzeletünk szerint előbb felépítik az üzemi épületeket, azután az épületen belül futódarukat szerelnek a két szemközti falra erősített sínpályára. Ezek a tető alatti futódaruk aztán beemelik a helyükre a nehéz gépegységeket. A Tiszai Vegyi Kombinátban részben szabadtéri szerelés volt, a bakdaru lábai alatt egész üzemrész helyezkedik el a szabad téren. Öles, vastagon szigetelt csövek, alumínium burkolattal, szövevényesen tekerednek, acéltornyokba torkoltának, morgás, nyöszörgés hallatszik belőlük, mintha elégedetlenkednének Műszaki ember fülének szokatlanul, meg is jegyzem ezt Szabados elvtársnak. Mire ő elmosolyodik és rábólint. — Van benne valami — mondja —. hiszen ez veszélyes üzem, gyúlékony anyagok, gázok, folyadékok áram lanak nagy nyomással a cső vekben. A gáz mindig vészé lyes, ha robban, ha ég, s akszolta, s azon derült, hogy milyen jó orrom volt, hogy ezt a fiatal mérnököt választottam útikalauznak a kombinátban. Az üzemrész, ahol ő dolgozik, talán a legérdekesebbek egyike, nagy platinahálókon zajlik le ott a különleges vegyi folyamat, a műtrágyagyártás közbenső fázisa. És ez a fiatal mérnök eredményeket ért el annak felderítésében, mi is történik a vegyi anyagokkal az izzó platinahálón? Sajnos, akit a jó hír szárnyra kap, azt sokfelé hívják. Gyulai István ezért nem tartózkodott a kombinátban. De egy gombnyomás, rövid beszélgetés a telefonon és az igazgató hívására máris megjelenik egy alacsony növésű, kissé mongolos fiatalember, Szabados Lajos vegyésztechnikus. Megyei szakszervezeti elnök volt, ezt a fontos állást cserélte fel a technikussággal itt a kombinátban azért, hogy kevesebbet kelljen utazgatnia, s hogy együtt legyen a család. Amikor bemutatkoztunk egymásnak, gondosan felírom a nevét, ő lesz útimarsallom a kombinát rengetegében. iái kezdjük kor is, ha csak alattomosan szivárog. Egyik előnye a szabadtéri üzemnek, hogy a veszélyes berendezéseket átjárja a levegő, egyúttal magával ragadva a töményen mérgező gázokat, s ha netalán robbanás keletkezik, az is veszélytelenebb a szabad téren, mint zárt helyiségben ... No, de mi legyen, ami eligazít bennünket, hová, merre induljunk a rejtélyes vegyi anyagok útját követve, hogy eljussunk a végtermékig. A műtrágyához hidrogénre, nitrogénre van szükség, mégpedig a kombinátban készített napi 600 tonnához sok ezer köbméterre. Azért nyögnek a berendezések, dolgoznak együtt a vegyi kolonnák, fut az anyag a csöveken, melegszik, összenyomódik, kitágul, lehűl, cseppfolyósodik, stb. Olyan sebesen és nagy erők hatása alatt, hogy végül azt adja ki magából, amire az embernek a szántóföldeken szüksége van. Amikor ezt így mondom, Szabados ismét ráncolja a homlokát, berzenkedik, sokat ad arra, hogy a technológiai folyamatot szakszerűen megismerjem. Tehát, lássuk, mi is történik valójában? Felmeli fél karját, úgy mutat a távolba, miközben figyelmeztet azokra a csövekre. ~<m ’veket már említettem De akkor még nem tudtam, hogy azok levegőt szállítanak. A levegő az első számú nyersanyag, a műtrágya egyik alapanyagát, a nitrogént ugyanis levegőből nyerik. Nem lenne célszerű, ha a lég- kompresszor szívótorka az üzem területén lenne, ahol egy kis port mindig keverhet a szél, s kóbor gázáramok is adódhatnak, megfertőznék a nyersanyagnak szánt levegőt. Ezért a levegőforrás az üzemtől másfél kilométer távolságra helyezkedik el s a hosszú csővezetékeken áramlik ide a kombinátba. Valahogy elhallgatunk, rövid szünetet tartunk a beszélgetésben, nem is indokolatlanul, hiszen a berendezések működésére összpontosítjuk figyelmünket. Utána gondolok: a nitrogén... színtelen, szagtalan, olyan híg nagyjából, mint a levegő, nehezen cseppfolyósítható gáz ... igen állandó, más elemekkel nehezen egyesül... érdekessége, hogy nagy hőmérsékleten és nyomáson bizonyos katalizátorok arra késztetik, hogy feladja kémiai „zárkózottságát” és például a hid- rogénnnel házasságra lépjen Érdekes, kicsit még titokzatos jelenség ez. De miért is hallgattunk el hirtelen? Talán azért, mert nem is csak a nitrogénről, hanem az életről, az élő szervezet alapjairól beszélgetünk tulajdonképpen. A sok százezer hold termőföldről s egy varázsszerről, amellyel a termőföldet nagyobb életre, bővebb termésre serkenthetjük. És nitrogénben gazdag minden ország, a levegő négyötöde ugyanis nitrogén. Nem különös, hogy az élőlények mégsem a levegőből veszik fehérjeállományuk e fontos építőkövét, hanem a növényekből? Csövek, csövek, csövek, mint vastag erek hálózzák körül a nitrogén kinyerését lebonyolító nagy tartályokat. Meg kell azonban küzdeni a levegővel, hogy nitrogénjét kinyerjük, Az összesűrített levegőt mint a rugót engedik, hirtelen kinyújtóztatják, „ex- pandáltatják” — mondja Szabados elvtárs, de közben turbinát hajtatnak meg vele, amely villamos energiát termelő gépeket hajt meg... majd lehűtik a levegőt mínusz 190 Celsius fokra, ezen a hőfokon a levegő cseppfolyósodik s ebből nyerhető a nitrogén gázalakban. A későbbi technológiai folyamatban a nitrogén ellensége az oxigén, akkor már alig szennyezi, egy köbméter nitrogénben mindössze négy-öt ezredliter oxigénszennyeződést tűrnek meg! A feladatot a BR 6 elnevezésű készülék oldja meg, szakmai nevén a levegőszétválasztó. Szluka Emil Téli napfény Fehér hó hull, vattás a táj, tar-gallyak kapargatják az leget ferdén, csorog a napsugár, s lomha felhők úsznak fejed I (felett. í Varroda és lakás Igazgatóság a vetítőfülkében A megyei múzeumok helygondja Széncinke szálldos, bokraid megrezzennek a pici súly [alatt, s a frissen hullott hópihék pilinkézőn a földre szállanak. Fejed lehajtod. Hulldogál s lassan belepi homlokod a hó. csillagok szállnak nesztelen hajadra; zengő szavuk altató. | ' ringató ének. Elpihensz, mint a hósuba alatt a gallyak.; fölötted hókristályokon törik ezer színre a téli nap. ÁGOSTON IMRE A héten német pedagógusküldöttség kereste fel a mo- nori József Attila Gimnáziumot. A vendégekkel együtt érkezett Monorra az országos és megyei szakszervezeti pedagógusküldöttség és’ Hargit- tay Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Egész napos látogatásuk során megtekintették az iskola tanműhelyeit és tanórákon is részt vettek. A vendégek elismerően nyilatkoztak az itt folyó munkáról. ElA megyei hálózathoz tartozó tizenhárom múzeum legtöbbjének igen súlyos elhe- I lyezési, kiállítási és raktáro- I zási gondokkal kell küzdenie, j Helyiséggondok nehezítik meg a Megyei Múzeumi Igazgatóság munkáját is, mert ez az irányító hivatal jelenleg alig kilenc négyzet- méter alapterületű helyiségben, a megyei tanácsház volt mozivetítő fülkéjében működik. Itt van az íróasztala a vezemondották, hogy az itt szerzett tapasztalatokat hazájukban, a Német Demokratikus Köztársaságban felhasználják majd. ★ Képzőínűvészeti kiállítást rendezett a Művelődésügyi Minisztérium a gimnázium kultúrtermében: A képek százezer év anyagát mutatják be, az ősember barlangrajzaitól napjaink festészetéig. Az iskola tanulói osztályonként tekintették meg a kiállítást. tőnek, a gazdasági főelőadónak és az adminisztrátornak, az iratszekrény pedig már kiszorult a nyílt folyosóra. A szobi Börzsöny Múzeum jelenleg egy elzárt folyosórészben szorong, a váci Vak Bottyán Múzeumnak négy kisméretű terme van, de ezeket teljesen elfoglalja a nem régen megnyitott állandó kiállítás anyaga, így időszaki és vándorkiállítások rendezésére nincs lehetősége, raktára is nagyon szűk. Problémáját csakis emeletráépítéssel, vagy más, nagyobb helyiség biztosításával lehetne megoldani. Hasonló a helyzet a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban is. Itt egy új szárny- épületre lenne sürgős szükség. Ráckevén a Csepel Múzeum megfelelő elhelyezése a Savoyai kastély restaurálásának elhúzódása miatt lehetetlen. A restaurálási munka folytatására viszont gondolni sem lehet addig, amíg nem gondoskodnak a szárnyépületben lakó családok / elhelyezéséről. A ceglédi Kossuth Múzeum épülete kielégítené a szükségletet, ha egy részét nem foglalná el egy ott működő varroda és két ott lakó család. Ez a múzeum 1967-re új, állandó kiállítás KMP emlékmúzeum Német pedagógusok látogatása Monoron Képzőművészeti kiállítás a gimnáziumban A KMP megalakulásának 47. évfordulója alkalmából szerdán a XIII. kerület, Visegrádi utca 15. számú házban, a párt egykori székházában dr. Münnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja ünnepélyesen megnyitotta a „Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának emlékmúzeumát”. párt első vezetőjének hagyatékaiból. Az emlékmúzeumot hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között tartják nyitva. létesítését határozta el, de terve csakis akkor valósítható meg, ha addig az épület lefoglalt részét felszabadítják. BEFEJEZŐDÖTT a havas szüret Tokajhegyalján Havas, novemberi télben feA Legújabbkori Történeti Múzeum á kiállításon több száz dokumentummal és számos tárgyi emlékkel szemlélteti a párt megalakulásának történetét. Külön emlékszobát rendeztek be Kun Bélának, a A Hollóstető környékén történt súlyos autóbuszbaleset okának felderítését szerdán folytatta a Borsod megyei Rendőrkapitányság. A helyszíni szemle alkalmával a havas, csúszós országút úgynevezett „halálkanyarában” féknyomokat nem találtak, s ezért elrendelték a 41 utasával szakadékba zuhant farmotoros autóbusz műszaki vizsgálatát. A mintegy 60 méteres mélységbe zuhant autóbusz kiemelését a rendőrség irányításával a honvédség és az AKÖV dolgozói már megkezdték. A miskolci kórházak jelentése szerint a 26 sebesült — köztük 13 súlyos, nem életvejeződött be a szünet Tokajhegyalján. A rekonstrukció során újonnan termőre fordult területekkel együtt mintegy szélyes — állapota változatlan, szerda reggel 12 könnyebben sérült utas, akiket a helyszínen részesítettek elsősegélyben, elutazott Miskolcról. Szlávics László szobrászművész kiállítását pénteken délután Basa László iparművész nyitja meg a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében (V., Dorottya u. 8.). — Móritz Sándor Munká- csy-díjas festőművész kiállítása pénteken nyílik meg a Fényes Adolf teremben (VII.. Rákóczi út 30.). 9000 holdon szüreteltek az idén. A szüret befejeztével több mint 100 000 hektoliter must került Sátoraljaújhelyen, Tolcsván, Mádon, Bodrogke- resztúron, Tarcalon és másutt az egyéni szőlőtermelők, a hegyközségek, valamint az állami gazdaságok pincéibe. A szüret legtovább a tarcali Szőlészeti Kutatóintézet történelmi nevezetességű Szarvas szőlőjében tartott, ahol e héten szedték le az utolsó fürtöket. Ezek a fürtök, amelyeken aszusodást is megfigyelték, 24 fokos mustot adtak. Új könyv Solymár József: Üdvözlet a hitvallóknak (Magvető). A realitás iránti érzék jellemzi Solymár József novelláit, szóljon az írás akár Seneca haláláról, akár egy mai lelkész kalandjáról az elveszített ol- táriszentség körül, akár az egyik emberből a másikba át- vándorló rossz kedvről. Különösen vonzó mű a címadó elbeszélés, mely a kényesnek tűnő téma buktatóin tehetséggel siklik át. De akár a falusi élet mai problémáit, akár a sajátos városi környezet- adta élményeket dolgozza fel. fel kell figyelni arra a fölényes biztonságra, mellyel az élet apró jelenségeit ábrázolni tudja. — Kedden és szerdán tanácskozáson vettek részt az ország megyei és városi könyvtárainak igazgatói Kaposvárott, a Palmiro Togliatti megyei könyvtárban. Megvitatták a megyei könyvtárhálózat munkaszervezeti kérdéseit, emellett előadás hangzott el a megyei könyvtárak módszertani problémáiról és a könyvtárosok ideológiai-politikai továbbképzéséről is. Erdősítik a Solymár környéki kopárosokat a Rózsika forrás Az októberben megkezdődött új gazdasági évben a Budai Erdőgazdaság dolgozói 3.2 millió forintot költenek a kedvelt kiránduló- helyek ápolására. Ebben az időszakban többek között 15 kilométer sétautat építenek. s ezzel a budai hegyekben 103 kilométerre növekszik a sé- tautak hossza. Ezenkívül 80 padot. nyolc esőházat helyeznek el szerte az utak mentén és öt tahidat építenek. Üj sétautak „Újjászületett“ épülnek többek közöt a Hármas- határhegyen, a hűvösvölgyi Vadaskertben, a Hu- nyadormon, a Rupp-hegyen és az ördögorom szikla környékén. Az erdészek tervében több szépfekvésű kirándulóhely csinosítása is szerepel. Nem régen fejezték be az újpesti természet- barátok régi, illegális találkozó- helyének, a Solymár melletti Rózsika-forrás környékének a rendezését. A tavaszon kerül sor a Gugger-hegyi Árpád-kilátó tatarozására. Az erdőgazdaság az új gazdasági évben 68 hektáron telepít erdőt. A budai hegyekben a Csillebérc, a Kamaraerdő és a Solymár környéki kopárosokat erdősítik, s nagyobb telepítések kezdődtek Soroksár, Cinkota, I valamint Pestim- , re környékén is. I Hollóstető Megkezdték a szakadékba zuhant autóbusz kiemelését
