Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-24 / 277. szám

Kövezésre vár IX. ÉVFOLYAM. 217. SZÁM 1965. NOVEMBER 24, SZERDA A „zsákmány": léfelöntő, zárógép, üvegöblítő Nagykőrösi konzervipari szakemberek csehszlovák tapasztalatcserén A látogatásra november elején került sor. Szabó Mi­hály, a gépüzem vezető mér­nöke, valamint Szentpéteri György, a gyár újítási előadó­ja utazott el két hétre a test­vérgyárba. — Az ilyen gyárlátogatás nem új dolog! — mondotta Szabó Mihály. — Gazdag ta­pasztalatokkal tértünk haza, amiket rövid időn belül gép­üzemünkben jól fogunk hasz­nosítani. — A znoimói gyár, lényege­sen kisebb, mint a Nagykőrö­si Konzervgyár. Terjedelmé­ben, de kapacitásban is. Fő­leg gyümölcsöt tartósítanak. Gépesítés tekintetében körül­belül ugyanazon a szinten áll­nak, mint a Nagykőrösi Kon­zervgyár. Találtunk azonban néhány olyan figyelemre mél­tó újítást, amelyek kivitelezé­se és üzembehelyezése a mi gyárunkban is feltétlenül eredményes lesz. Ezekről a gépekről rajzokat és részletes feljegyzéseket készítettünk. létöltés az öt kilogrammos üvegekbe még csapokkal tör­ténik. Ezzel a módszerrel el­kerülhetetlen a felöntőlé él- csurgása. A cseh gyárban ezt a munkát géppel végzik, amely egyszerre öt üveget tölt, szeleprendszerrel működik, csurgás nélkül. A gép végte­lenül egyszerű, üzembiztos, óránkénti teljesítménye ezer­kétszáz üveg. — Végtelenül egyszerű a znoimói gyárnak az ötki- logrammos üvegeket öblí­tő berendezése. Kis hely­igényű, működése folya­matos, üzembiztos és óránkénti teljesítménye 1500 darab üveg. A gépről rajzot, működéséről feljegyzéseket készítettünk. — Nálunk az uborka szele­telése késekkel történik, a csehszlovák .gyárban ezt gép végzi. Az ötletes berendezés­ben szállító serlegek továbbít­ják az uborkát az egyenlő osz­tással beállított kések felé, amelyek az uborka egyenletes szeletelését biztosítják. A sár­garépa és zeller tisztítását dörzsölő korongok végzik üzembiztos körülmények kö­zött. Erről az újításról is ké­szítettünk rajzokat és feljegy­zéseket. Gépesítették csehszlo­vák barátaink a fűszeradago­lást is. Jellemző, hogy a gé­pet igen ötletes, bütykös me­chanizmusokkal készítették el. A prototípusban bemutatott berendezés pontosan adagolja a fűszert és teljesen kiküszö­böli a kézi munkát. — És mikor lesz ezekből a hasznos feljegyzésekből és rajzokból gép a Nagykőrösi Konzervgyár számára? — te­szem fel a kérdést. — Rövidesen. A gépüzem szerkesztése már ezeknek a gépeknek a tervezésén dolgo­zik. Az ötkilós léfelöntő, a zá­rógép és az ötkilós üvegek öb­lítő berendezése hamarosan elkészül. (rossi) A nagyüzemi állattenyésztésről Holnap délután 5 órakor a Dózsa Termelőszövetkezet Örkényi úti klubjában Ka- kuk János az állattenyésztés nagyüzemi jelentőségéről, es­te 6 órakor a Petőfi Tsz I. számú üzemegységében Csá- for István a szarvasmarha­tenyésztés hazai és világgaz­dasági jelentőségéről tart elő­adást. Napirenden: a szőlatelppítés és az egészségügy Holnap 9 órakor ülést tart a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. A mezőgazdasági osztály jelentest ad a város szőlő- és gyümölcstelepítési tervének teljesítéséről, majd az egészségügyi osztály mun­kájáról ad számot az egész­ségügyi osztályvezető. Ezt kö­veti a végrehajtó bizottság­hoz benyújtott kérelmek, fel­lebbezések és egyéb ügyek el­bírálása. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? a Pálfájai út. A köveket már kihordták az út szélére, és remélhetőleg most, a hó olvadása után — ha az idő is engedi — még hozzáfoghatnak a munkához (Papp felv.) Megfogták az ürgét Kihallgattam a nyelvismereti órát — Az első gép egy na­gyon egyszerű, üzembiztos üvegzáró berendezés, amely az üvegek törését teljesen kizárja. Az ötletes gép nem görgősen zár, hanem egy álló fejben levő spirálrugóval zárja le, mondhatnám, tökéletesen az üveget. — A gyárban működik egy függőleges emelő pálya. Min­den más megoldással szemben nagy előnye, hogy aránylag kis helyiségben fér él és nincs szükség a szállításhoz bonyo­lult berendezésre. Megjegy­zem, hogy a szállítási elgon­dolással magyar szakemberek is foglalkoztak, de kivitelezé­sére és bevezetésére nem ke­rült sor. — A nagykőrösi gyárban a Rossz a cipője? — Rögtön kijavítják — Most már nincs az az egykori nagy túlterheltség a hábbelikészílő Ktsz-ben — kaptuk az információt Gimes Lászlótól. Egyes munkákat egyik napról a másikra elvég­zik, sőt, ha valakinek nagyon sürgős, a helyszínen is meg­várhatja. Hogy mi az oka ennek a gyors javításnak? A cipészek egyik okát abban látják, hogy az idén négyszer volt leszállí­tott árú cipővásár. A mélyen leszállított árak nagyon von­zották az embereket a vásár­lásra, ez a magyarázata an­nak, hogy kevesebb a rossz cipő, s így viszonylag keve­sebb munkája akad széknek. a cipe­Szombaton délután öt óra­kor Vajda János, a Kossuth Lajos út 2. szám alatt, Nő- nási Sándor ugyancsak 5 órakor a Hunyadi Termelő­szövetkezet klubjában tartja beszámolóját. A Rákóczi iskolában dél­után 6 órakor Biczó Amb­rus, Lócskai Lajos, Kapta Gyula és Tekes Balázsné be­számolójára kerül sor. Szerelmes biciklisták. Ma­gyar film. Rendezte Bacsó Péter. Főszereplők: Orbán Ti­bor és Káldi Nóra fh. Szé­lesvásznú. Magyar híradó. Előadások kezdete: öt és fél nyolc órakor. Folyik a tanítás a kisegítő iskolában. A folyosón megcsapnak a kiszűrődő hangok. Megállók figyelni — olyan, mint egy rádiójáték. — Ki volt Petőfi Sándor? — hangzik a kérdés. Gyermekek a gyámhatóságon Akik a veszélyt jelzik — Árvácska 1965 A legnagyobb veszély az alkoholizmus F« a leleményesség! Húrom hónap — hóSfjhóóri Kollár Dénes egy májusi dél­előtt kedvére mulatott a Kis­papában. A kihozatott két liter borocska alaposan megártott neki, s amikor az italbolt dél­ben bezárt, Kollár is kényte­len volt odébbállni. A piacon letelepedett egy fűrészporos kályha mellé, amit egy árus hagyott ott, hogy majd visszajön érte. De mi­előtt visszajött volna, az ál­mából ébredt Kollárt megszó­lította egy asszony: — Atyafi, eladó ez a fűrész­poros kályha? Kollár Dénes gyorsan rá­vágta: — El hát, mégpedig olcsón. — Mi lenne az igaz ára? — Százötven! — nézett kö­rül Kollár, hogy nem hallja-e valaki. De nem hallotta sen­ki. Gyorsan létrejött az alku: a férfi potom áron eladta az ötszáz forintot érő kályhát. Az ügy a városi bíróság elé került. Kollárt jogtalan elsa­játításban mondották ki bű­nösnek — s mivel hasonló cselekményekért háromszor volt már büntetve, három hó­napi elzárást kapott és há­romszáz forint pénzbüntetést. Kép szöveg nélkül (Káspári karikatúrája) A gyermek rendszerint ak­kor kerül veszélybe, ha a szülők közötti harmónia meg­bomlik. A gondozás hiánya, a megszokott rend megszűn­te a legtöbb gyermekben vál­ságot idéz elő. Dr. Kovács Imre gyámügyi előadó asztalán akták tö­mege. Sorsok. Gyerekeké, akiket az egyedüllét vagy a lehetetlen körülmények ve­szélybe sodortak. — Hogyan vesznek tudo­mást az ilyen gyermekekről? — Rendszerint, a szomszé­doktól, vagy az iskolától. Legutóbb a Törteli úti is­kola egyik tanítónője figyel­meztetett bennünket egy kis­lányra, akit a szülei kiadtak egy nyársapáti tanyára kis- kondásnak. Reggeltől estig legeltetett 16—IS süldőt. Amikor hazahajtotta őket, még el kellett mennie a fél kilométerre legelő tehénért is. Karját, testét kék-zöld foltok borították. Husánggal tanították „móresre”. Azóta állami gondozásban van. Hol a kapukulcs ? Nyitnám a kaput, a zár nem enged. Me­gyek az ablakra, ko­pogtatok, hát kivágó­dik az egyik ablak- szárny és világszép fiatal asszony hajol ki. — Sepernék, ké­rem, sepernék! — Helyesen mond­ja, jó ember, hogy seperne, ha ugyan beengedném... — És itt már el is öntötték az asszony szemét a könnyek. Perceken át szóhoz sem jutott. Én meg csak ámultam. Amikor a szomorú­sága csillapodott, ak­kor elmondta, hogy fiatal házasok, csak néhány hete lakják a házat, és a kapukul­csot .., Megint elsavanyo- dott a kedve. Megint várni kellett arra, hogy lecsillapodjon. Végre fájdalmasan kibökte: — Az uram úgy megy el, hogy rám zárja a kaput! Any-’ nyira félt! Megesett a szívem az asszonyon. És a kéményt meg kell ta­karítani. Mert, ha nem, abból szabály- sértés lesz, meg bír­ság, de nem is ki­csiny! Férfiasán vál­laltam hát, hogy el­kopogok a kulcsért a A kórus hangosan válaszol. — Költő! — Nagyon jó! Tudnátok mondani egy Petőfi verset, ami nektek nagyon tetszett? A hafig még erőteljesebb. — János vitéz! — Nagyszerű! Hanem gye­rekek, Petőfi Sándor írt egy szép költeményt egy másik nagy költő fiához. Ki tudná megmondani, hogyan hívják azt a nagy költőt? — Arany János! — jelent­kezik egy erőteljes fiúhang. — Igen! És ki tudná meg­mondani közületek, hogy mi volt a neve Arany János fiá­nak? — Lacika! — Hű! Hát ti ilyen sokat tudtok? Nahát akkor most elmesélem nektek Petőfi Sán­dor híres versét, amelynek címe: Arany Lacinak. La­pozzátok fel a könyv negy­venkilencedik oldalát, és fi­gyeljetek. Az utolsó pisszenés is el­csendesedik. Az igazgató bácsi meleg hangon felolvas. — Laci te. hallod-e? Jer ide, jer, ha mondom, rontom, bontom. Élj meg itt az ölem­ben, de megne moccanj, mert különben megtalállak csípni. így ni! Csendes nevetés gyűrűzik végig a tantermen, de már tovább folyik a felolvasás. Az emberről, aki a tenyerébe visz vizet az ürgeöntésre. Az ajtó mögött sejtem az áhítatosan figyelő osztályt, amint szájtátva hallgatják a nagy költő szavait. — Hanem aztán csak ki­mászott. Még az inge is át­ázott, Nyakon csípték, haza­vitték. S mostan... Itt uan... karjaimban, mert a fürge, pajkos ürge, Te vagy Laci, te bizony. Pillanatokig mélységes csend. Az igazgató bácsi hangja ébreszti az elmélyedt osztályt. — Na, mi tetszett legjobban, gyerekek? Szinte egy hangon kiáltot­ták. — Megfogták az ürgét! Rik— SPORT versenyzővel szemben. Az eredmény azért is értékes, mert Pest megyéből sem Bajkó, sem Reznák nem sze­repelt, de távolmaradt Papp és Ronkó Dénes is. Az ifjúsági versenyzők Pest megyei sikert hoztak, ll:9-re diadalmaskodtak Csongrád megye csapata feheti vSzalhá»/ — Van olyan eset, amikor az apa elhagyja a családot, négy gyerek sorsát kell a gyámhatóságnak intézni. Ilyenkor előfordul, hogy mi kérünk országos körözést, s így sikerül a „feledékeny” apán behajtani a tartásdíjat. Az ilyen eseteket rendsze­rint a feleség jelenti be. ö kér segítséget. De ad ne­künk „ügyeket” a rendőr­ség és felfedezünk mi ma­gunk is — sőt előfordul az is, hogy a gyermek önma­gát kéri állami gondozásba. Ebinek egyik oka az, hogy az intézetben az ilyen gyermek­nek sokkal jobb, és embe­ribb a sorsa, mint a koráb­bi környezetben. Hiszen egy gondozott gyerek több mmt ezer forintba kerül ha­vonta az államnak. — Bűnözők is vannak köz­tük? — Tizenkét és tizennégy éves fiúk. „Galambászok”. Galambot lopnak. De elő­fordult már óralopás is, nyá­ron a strandon. Ilyenkor én adok nekik „lelki masszázst”. Súlyosabb esetben a bíróság állapítja meg, hogy próbára bocsátja-e, vagy intézetbe küldi őket. — Mi miatt kerül ide a legtöbb gyerek? — Az iszákosság miatt. Ha egy szülő inni kezd — ez a legsúlyosabb veszélyeztető a gyermek életében. (b. h.) BIRKÓZÁS Vasárnap Cegléden tartot­ták Pest és Csongrád me­gye válogatott felnőtt és if­júsági birkózóinak találko­zóját. A Pest megyei váloga­tott mindkét korcsoportban tartalékosán állt ki és az erő­sen megfiatalodott felnőtt csapat döntetlen eredményt ért el, a négy válogatott első osztályú Csongrád megyei férjuram munkahe-I lyére. Azonmód munka- \ ruhában állítottam bel az irodába. A férj; szúrós tekintettel \ hallgatta a hardikálá- \ sómat, de utóbb még-1 is belemártotta hosz- \ szú ujjait a zsebébe \ és ideadta a kulcsot.! A fiatalasszony! boldogan táncolta kö- 5 rül a konyhaasztalt al kapukulccsal. Örömé-1 ben megsimogatta \ kormos arcomat. Azóta nem kell \ zörgetni a Mátyás ki-\ rály utca kettes szá-$ mú házának kapuján. 5 A szőke fiatalasszonyJ pedig — valahány- 5 szór felmászok a pad- \ láslétrán —, mindig \ mosolyogva emlék- \ szik a segítségemre. \ —si $ Magamfajta egy­szerű kéményseprő­nek sok felesleges bosszúságot jelent az. hogy az embereknek egyéb dolguk is van, nemcsak az, hogy a kéményseprő érkezé­sét várják, lessék. De sokszor hiába zörgetek a kapun, hasztalanul kopogta­tok az ablakon. Sen­ki sem nyit ajtót és \ mérgesen tovább bal- i lagok, mert tudom, l hogy újra vissza kell \ kanyarodni, néha ; nem is egyszer, hogy : a seprést elvégezzem. ; No, azt jól megje- i gyeztem, hogy mi- : ként jártam egy szét ! a Mátyás király ut- | cában, éppen a ket- \ tes számú háznál. 700 FORINT BÜNTETÉS Miklós László (Mészáros út > 4.) augusztus 21-én ellátogatott i Ceglédre. Amikor hazaindult, j egyet gondolt és kölcsön kért i egy lovaskocsit. Mivel előtte j ugyancsak emelgette a poha- j rat, így virágos jókedvvel in- i dúlt a tizenhat kilométeres | útra. A jókedvű utazásnak nem : is volt semmi akadálya, égé- j szén a vasúti sorompóig, i amely a szabályoknak megfe-; lelően gondosan ki volt vilá­gítva. De Miklós László oda- csördített a lovacskának, az megugrott és megrongálta a sorompót. A kár 580 forint. Miklós Lászlóra — társadal­mi tulajdon rongálásáért — 700 forint pénzbüntetést sza­bott ki, tárgyalás mellőzésével a városi bíróság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents