Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-02 / 258. szám
1985. NOVEMBER 2, KEDD PEST HEGYE I kMíríap 3 Elgondolkoztató tanulságok Az ideológiai irányelvek vitája az Agrártudományi Hónapok óta a taggyűlések és pártnapok egyik legfontosabb napirendje az ideológiai irányelvek feldolgozása, megvitatása az egész országban. Hol tartunk az ideológiai munkában, milyen hibák, téves nézetek gátolják az előrehaladást, hogyan tovább? — ezekre a kérdésekre keresik a konkrét válaszokat az üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben és hivatalokban egyaránt Érmek szellemében tárgyalták meg az ideológiai irányelveket a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai és hallgatói is. © A taggyűlések és kibővített partcsoport-értekezletek kiindulópontja az irányelveknek az a meghatározása volt, miszerint „Az egyetemeken és főiskolákon uj értelmiségi nemzedék neveiken dik, amely már a mi társadalmunk értelmisége... mégis jórészt az egyetemi és főiskolai nevelőmunka gyengeségeiben kell keresnünk annak okát, hogy ifjúságunk egy része közömbös a világnézeti kérdések iránt és polgári hatások alá került”. A viták résztvevői azt vizsgálták, milyen eredményeket értek el az ideológiai nevelőmunkában, milyen hiányosságok tapasztalhatók, s melyek azok a téves nézetek, amelyek megtalálhatók a hallgatók körében csakúgy, mint az egyetem tanárainak sorában. Nem sokkal az elmúlt tanév befejezése előtt, közvetlenül az ideológiai irányelvek megjelenése után, érdekes és tanulságos felmérést végzett az egyetem párt- és KISZ-bizottsága, a mezőgazdaságtud ományi ka r első és negyedéves hallgatói között. A felmérés az ideológiai irányelvekből fakadó kérdésekre kereste a választ, a hallgatók erkölcsi-politikai magatartását, a munkához és tanuláshoz fűződő viszonyát vizsgálta. Arra a kérdésre például: milyen világnézetűnek vallód magad, a megkérdezett elsőéves hallgatók 12,3 százaléka, a negyedéveseknek tizenkét százaléka vallotta nyíltan idealistának magát! Az első évesek 37,7, a negyedévesek 3,3 százaléka pedig nem tudott dönteni világnézeti hovatartozásáról. Elgondolkoztató számok! Érthető, ha a viták során jelentős helyet kapott ez a kérdés. Nemcsak a beszámolók, a felszólalók is őszintén beszéltek az ifjúság nevelésében meglevő hibákról, hiányosságokról. Elmondották, hogy az egyetemi ideológiai munka nem elég hatékony, leginkább csak a felmerült kérdésekre igyekszik választ adni, de azokra sem eléggé gyorsan reagál. Az ifjúság erénye, hogy élesen figyel a jelen eseményeire, hibáira és visszásságaira. Minden esetben őszinte választ vár kérdéseire. A baj az, hogy a marxizmus tanításának jelenlegi módszere és a valóság között még gyakori az ellentmondás. Túlságosan síma, egyenes utat mutat az ifjúságnak, nem készít fel a várható nehézségekre, nem mutatja meg az életben jelentkező nehézségek forrásait feltételeket egyéni boldogulásához. A valóságnak és az illúzióknak az összeütközése végső soron kiábrándultságot és pesszimizmust szül, segíti a polgári nézetek terjedését. Olyan vélemény is hangot kaphatott a tanév kezdetén: miért kell a jegyzeteket, tankönyveket, ideológiai szempontból megvizsgálni, hiszen „a tudomány mentes a politikától”, és milyen tudós vagy oktató az, aki eltűri ezt. A mai ifjúságnak nincsenek személyes élményei a kapitalista Magyarországról és ezért gyakran idealizált kép él bennük a mai nyugati kapitalista világról is. Ezeket az országokat az „autós-jólét" országainak képzelik el csupán — hangsúlyozták a felszólalók, és elmondották, hogy az egyetemen folyó ideológiai munka nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a kapitalista világ valós arcát tárja fel a hallgatók előtt. S ami szintén gátja az eredményes munkának: sokan kizárólag a marxizmus—leninizmus tanszék feladatának tekintik, az ifjúság ideológiai nevelését. Ez súlyos tévedés. Az ifjúság ideológiai nevelése minden tanszék, minden oktató feladata. Keresni és kutatni kell azokat a módszereket és alkalmakat, amelyek közelebb visznek az if jósághoz, segítenek erkölcsipolitikai világnézetük kialakításában. Az első kezdeményezés már megtörtént ennek érdekében. Az új tanévben létrehozták az évfolyam- és csoportfelelős nevelőtanárok gárdáját. Vagyis: egy-egy húsz—huszonkét fós tanulócsoportot egy-egy tanár kísér végig az első évfolyamtól kezdve egészen az államvizsgáig, függetlenül attól, hogy tanítja-e a diákokat vagy sem. Ezeknek a nevelőtanároknak módjuk nyílik rá, hogy a négy, illetve öt esztendő alatt alaposan megismerjék a gondjaikra bízott húsz—huszonkét hallgató egyéni problémáit, jellembeli fogyatékosságait és erényeit, segítsék, formálják őket, befolyásolják jellembeli fejlődésüket Az államvizsgák alkalmával elmondott véleményük hozzásegíti az állami vizsgabizottságot a jelölt reálisabb elbírálásához. © Az élet minden területén még jelentős szerepet játszik az individualizmus, annak sokféle, a burzsoá szemlélet és magatartás felé húzó változata. Ennek következménye, hogy olyan nézet is hangot kaphatott az egyetemen, miszerint a végzett mérnököt miért nem várja kész, berendezett lakással a termelőszövetkezet, miért a végzett mérnöknek kell megteremtenie a Az ideológiai viták részvevői jelentősnek ítélték az ifjúság nevelésének ezt a most bevezetett módszerét, bár — s ezt is el kell mondani őszintén — akadtak ellenzői is. Az eltelt másfél hónap munkája azonban máris azokat igazolta, akik az új módszer bevezetése mellett foglaltak állást. Lenin mondotta: „Minden iskolában legfontosabb az óra eszmei, politikai iránya. Mi határozza meg ezt az irányt? Teljes egészében és kizárólag az előadások összetétele... Semmiféle ellenőrzés, semmiféle program sem képes arra, hogy megváltoztassa a foglalkozásoknak azt az irányát, amelyet az előadók összetétele meghatároz.” Ez a lenini megállapítás talán még fokozottabban vonatkozik egyetemeinkre, ahol már tudományos szinten képezik a hallgatókat Érthető, ha az ideológiai irányelvek megvitatásakor sok szó esett a tanárok ideológiai felkészültségéről, világnézetéről, hovátartozásá- ról az Agrártudományi Egyetemnek is. Nem véletlenül. Az, hogy milyen ifjúságot képezünk az egyetemen, hogyan formáljuk-alakftjuk erkölcsi- politikai-világnézeti arculatukat, túl minden tanterven és paragrafuson, elsősorban a tanárok oktató-nevelő munkájától függ. Ezért nem lehet* közömbös — hangsúlyozták a felszólalók — senki számára sem, az oktatók világnézete, ideológiai hovátartozása, erkölcsi-politikai magatartása, állásfoglalása. A harmadik nagy kérdés- csoport, amely az ideológiai irányelvek vitája során felmerült, a szövetségi politikával kapcsolatos. Az egyik oldalról bizonyosfajta értelmetlenség, a másik oldalról féligazságok hangoztatása az, ami zavart kelt és hátráltatja a párt helyes szövetségi politikájának sikeres valóra váltását Az értetlenség forrása az a téves nézet, miszerint a munkásosztály felhígult, gyengült vezető szerepe. Tény, hogy valóban megnőtt a munkásosztály létszáma; soraiba sok új elem került, s ezekkel rendszeresen foglalkozni kell, gondoskodni szakmai fejlődésükről, s ideológiai felvilágosító munkán keresztül politikai nevelésükről. Ez azonban nem jelenti azt hogy a munkás- osztály gyengült volna. Nemcsak azért nem, mert a munkásosztály létszáma a háború előttinek mintegy kétszeresére nőtt, hanem azért sem, mert képessége és öntudata emelkedett, a szocializmus építésében sokoldalú tapasztalatot szerzett — mindez vitathatatlanul erősíti a társadalomban elfoglalt helyét és szerepét A másik téves nézet, amikor a szövetségi politikából csak a szövetség jelleget hangsúlyozzák. Tény, hogy a munkásosztály, a parasztság és a kispolgárság alapvető érdekei megegyeznek, de arról megfeledkezni, hogy ugyanakkor szükségszerűen sok mindenben eltérnek egymástól, súlyos hiba. A szövetségi politika nemcsak szövetség, hanem harc íj. osztályharc is. Az osztályharcnak olyan sajátos formája, amikor a munkásosztály célkitűzéseiért küzdve fellép a szövetségeseinek sorában megmutatkozó és érdekeivel ellentétes törekvésekkel szemben. Társadalmunkban ma is a munkásosztály a legkövestkezeter sebb szocialista erő éis annak élcsapata a párt. Aliik a szövetségi politikának csupán szövetség jellegét hangsúlyozzák, erről feledkeznek meg, és a pártnak a párton kívüliek iránt folytatott helyes politikáját torzítják el. A gyakorlatban ez a kommunisták munkájának lebecsülésében, a szerényen, becsületesen dolgozó kommunisták félreállításában, a hangosko- dók és ügyeskedők előtérbe helyezésében nyilvánul meg. A taggyűlések részvevői állást foglaltak a párt szövetségi politikájának helyessége mellett és az ideológiai munka hatékonyabbá tételével kívánnak válaszolni a téves nézetek hangoztatóinak. Az ideológiai irányelveket tárgyaló gyűlések legnagyobb pozitívuma abban áll, hogy az Agrártudományi Egyetemen is erőteljes érdeklődés tapasztalható az ideológiai kétdések iránt. Olyan emberek is bekapcsolódlak a politikai élet vérkeringésébe, az ideológiai kérdések vitájába, akik eddig a szavukat sem hallatták. Egyetlen példa is beszédesen bizonyítja ezt. A mezőgazdaságtudományi kar kibővített pártcsoportjainak vitájában több mint háromszáz ember vett részt, s ezek mintegy fele őszintén elmondta véleményét az irányelvekkel kapcsolatban. Kommunisták és pártonkívüiliek egyaránt. Az elhangzott vélemények és javaslatok megerősítették azt, hogy az egyetem pártbizottsága jó munkatervet készített, amelynek középpontjában az ideológiai irányelvek további feldolgozása és az ideológiai mur.ka fellendítése áll. Ebből következik, hogy az ideológiai kérdések vitái egy hosszú időre szóló feladat 1 ’■•■tét jelentik csu pán. i .V PniUner Pál Jó hír Tatabányára: Dicsérik a vasipari ktsz-t Igaz, hogy nem a mi megyénk ipari kisüzeméről van szó, de számunkra sem érdektelen, amit a cím ígér. Ismeretes, hogy a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kollektívája által tervezett libatömőgépet a Tatabányai Vasipari Ktsz készíti. S mert az is tény, hogy a nagyüzemi libahizlalás a megyében terjed legnagyobb arányban, a legtöbb libatömőgépet is nálunk vásárolják. A megye különböző termelőszövetkezetei nemcsak azzal elégedettek, hogy a libatömőgépek jók, hanem elsősorban a mellékszolgáltatásaiért dicsérik a Tatabányai Vasipari Ktsz-t. Bárhol érdeklődtünk — legutóbb például a zsámbéki Üj Élet Tsz-ben —, a tsz-ek vezetői elmondották, hogy a ktsz nemcsak az alkatrészellátásról gondoskodik gyorsan, hanem a javítást is idejében igyekszik elvégezni. Házépítők figyelmébe: Van-e még üres telek a szobi járásban? Az első lépés a telekvásárlás. A megyében nem egy olyan község akad, ahol már gond telket találni. A községi tanácsok oly módon igyekeznek segíteni, hogy az eddig üresen hagyott területek sorsát tisztázzák és utána átadják az OTP-nek parcellázásra. A szobi járásban Verőce, Nagymaros és Szob kivételével sok még az üres, jófekvésű telek. Nagybörzsönyben két évvel ezelőtt parcelláztak fel egy 18 holdas részt, amelynek kisajátítására most kerül sor. Nagymaroson — mivel összefüggő terület már nem áll rendelkezésre —, úgy próbálnak segíteni, hogy a még megépítetten, foghíjas telkek tulajdonosait felszólítják, nyilatkozzanak, szándékoznak-e építeni? A közeljövőben, ha megoldják ennek a területnek a közművesítését — újabb százötven telket adhatnak el. SZÉTSZEDIK ÖSSZERAKJÁK ÄZ ÖRIÁSKAZÁNT Most építették fel, máris szétszedik? — kérdi a tájékozatlan szemlélődő. Mi történik valójában? Az, hogy az első, 150 megawattos áramtermelő berendezés többemeletes kazánját már felhúzták Százhalombattán. Tekervémyes csőrendszerét, amelyben a hajtóerő, a gőz születik, már korábban összeállították. Az így végzett próbák után hozzáfogtak a tisztításhoz. A vezetékeket szakaszonként megnyitják, Kombájn a kukoricatáblán A tápióbicskei Április 4 Tsz 130 holdas, vegyszerrel kezelt kukoricatáblájáról, kombájGyimesi Imre, a tsz agronómusa: — Nem volt még ilyen kukoricatermésünk. Szobon már nem ilyen jó a helyzet, mindössze három házhely vár gazdára. Verőcén elkészült a Dunamező rendezési terve, de a terület kisajátítását még nem kezdték meg. Itt, Verőce és Nagymaros között kívánnak újabb — a vácihoz hasonló — KISZ-házakat építeni. szétvágják, s a belsejében található vasrészeket, hulladékokat speciális folyadékkal kimaratják. A rendkívül fontos munkát azért végzik el, mert a legkisebb eltömődés, leváló fémdarabka is nagy bajt okozhat a gőz erejét forgó mozgássá alakitó turbinában. A savazás hamarosan befejeződik. Az ismét lezárt csőrendszerben ezután megkezdhetik az igazi próbát, a fűtést, a gőzfejlesztést. nokkal takarítják be az igen jónaik mondható — 35—38 mázsás — szemtermést. A kombájn tartályából a vontatóra kerül a morzsolt kukorica O Foto: Mihók i ? § I I tv.figVelö I I I Szombat este \ I a képernyő | előtt s $ Érdekes, új formában jelent- ^ fi kezett a televízió rövid idő § s alatt népszerűvé vált Szombat fi N este című műsora. A legfőbb fi § érdem ezúttal Szepesi Györgyé, S aki játékvezetője és riportere § volt ezúttal a közel három ^ ^ órás, szórakoztató műsornak, v ötletesség, frisseség, techni- § ka — ez jellemezte leginkább s S ezt a produkciót. A szom- s S bat esti program a Hungária $ ^ kávéházban kezdődött — nem fr- a legszerencsésebben. A két' § interjú — Darvas Lili, Pethes $ fi Sándor — kevésbé sikerült, ; fi akárcsak a két fiatal, kezdő f s énekes bemutatása. Szatmári J S Imre énektudása még nem kö- ‘ ^ zönségképes, Szentkirályi Ibo- v lya pedig csupán unikumként * S érdekes. 5 § A szokásos szombat esti krl- 5 S mi következett ezután. Ezúttal fi a Leclerc felügyelő sorozatban J ^ Az áruló telefon című produk- 5 S ció jelenetsora kezdett peregni- ^ ^ a képernyőn, amikor ... a mű- í ^ sor színvonala ugrásszerűen ‘ § megjavult. A filmet a kibonta- *. fi kozás előtt félbeszakították s £ s egy rögtönzött kerekasztal kon- * § ferencia közepébe csöppen- ^ ^ tünk, amelynek során egy kri- § minalista, egy jogász, egy író, 5 N egy gépkocsivezető és a ripor- ^ fi tér arra a kérdésre kereste a $ fi választ, hogyan fejeződik majd s S be Leclerc felügyelő legújabb s ^ kalandja. Aztán pergett tovább 5 a film és — senkinek sean lett ^ ^ igaza. J ÜJabb váratlan fordulat t i S máris a televízió I-es stúdiójá- 5 fi ban voltunk a Kristóf a ma- s s gánzó című, készülő tv-játék § S próbáján. Kitűnő részletet kap- J § tunk előzetesként Rideg Sán- $ ^ dór művéből, amit a főszereplő $ Bodrogi Gyula és Fónay Már- 5 ^ ta magánszáma egészített ki. ^ ^ Heltai Jenő A nagy nő c£- ^ s mű mulatságos jelenete volt a fi Szombat este következő pro- J ^ dukciója. Szellemes, de hosz- s § szú lére eresztett tréfálkozás 5 ^ volt néhány színészi telitalálat- ^ § tál: Káló Flórián, Várad! Hédi § S Csákányi László, Báró Anna. < fi A rendező — Seregi László — *5 > pergőbbé, gyorsabb ritmusúvá s ^ tehette volna Heltai jelenetét. ^ ^ Megint meglepetés követke- ^ fi zett: rögtönzött hangverseny a s > Rákóczi úti hangszerboltban, s § rejtett kamerával Ízesítve. El- ^ ^ sősorban Ambrus Kiri produk- ^ dója tetszett, Zelatnay Sarolta £ fi ízléstelen előadásmódja, s az í § Erkel Palotásából fabrikált s § dzsessz-szám már kevésbé. ^ Jó ötlet volt a Görbe tükör v § együttes szerepeltetése. Remek s paródiáját adták a Ki mit tud- $ ^ nak. Kellemesen szórakoztunk ^ § Stella Adorján Jól megérde- ^ fi melt pihenő (Bilicsi Tivadar, J S Bárdi György, Fejes Teri) és J S Tabi László Ketten beszélnek $ § (Kállai Ferenc, Bárdi György) 5 című jelenetén. ^ Minden jó, ha a vége jó — ^ fc; csattanós befejezése volt a mű- ^ ^ sornak a Népszabadság vasár- S fi napi számának humorelőzetese. £ fi (Az újságíró noteszából, Mészá- fi § ros András karikatúrái, Tab! J1 ^ László népszerű Pardon egy í percre című írása a kártyává- ■ ^ sárról.) * jü összegezve: igen jól szóra- fi koztunk ezen a szombat estén § a televízió képernyője előtt, x Kíváncsian várjuk a folytatást. P. P. I >SSSjrssss/sssssssss/sssssssssssssss/ssss