Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-23 / 276. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! IX. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM ARA 50 FILLER 1965. NOVEMBER 23, KEDD Mohamed próféta mennybemenetelének évfordulója alkalmából ELNÖKI BESZED - SZIRÉNAVIJJOGÁSSAL Sukamo indonéz elnök va­sárnap beszédet mondott a djakartai elnöki palotában egy muzulmán vallási ünnep, Mohamed próféta mennybe­menetelének évfordulója al­kalmából. Az elnök kijelentette: „A történelem azt tanítja, egy nagy civilizáció mindaddig nem kerülhet veszélybe, amíg saját maga belülről nem rom­bolja le önmagát. Ha azonban az indonéz emberek továbbra A reform irányelvei A Központi Bizottság állás- foglalása, Nyers Rezső elvtárs előadói beszéde a Központi Bizottság ülésén hónapok óta tartó alapos és elmélyült munka summázata: gazdaság­irányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáé, s az annak megreformálását szolgáló ki­induló irányelvek meghatáro­zásáé. A Központi Bizottság „állást foglalt a gazdaságirá­nyítás reformjának szükséges­sége mellett”. Lényeges ezt hangsúlyozni, mert még min­dig vannak, akik értetlenked­ve s idegenkedve fogadják a reform gondolatát, „kapitalista eszközökről” beszélnek, holott — például — a szocialista tervgazdálkodástól nem ide­gen az áru- és pénzviszonyok aktív szerepének biztosítása, azzal a különbséggel, hogy míg a kapitalizmus a magán- tulajdon, addig mi a termelő- eszközök össznépi tulajdona alapján állunk. Míg tehát a kapitalizmusban a spontanei­tás, addig nálunk itt is a terv- szerűség érvényesül. Leginkább erről feledkez­nek meg azok, akik gazdaság- irányítási rendszerünk reform­jának szükségességét nem ér­tik; az elért eredményeket vélik ezzel kockára tenni, hol­ott éppen arról van szó, hogy — mint a Központi Bizottság állásfoglalása leszögezte — a reform célja az: „a szocialista gazdálkodás hatékonyabb le­gyen és következetesebben valósuljanak meg terveink.” A gazdaságirányítás reformja — s ezt mindenkor hangsú­lyozni kell — nem cél, hanem eszköz, éppen céljaink gyor­sabb eléréséhez, feladataink jobb teljesítéséhez. Az elmúlt évek gyakorlata bebizonyítot­ta, hogy a jelenlegi irányítási rendszer — amelyen ugyan 1957-ben lényeges változások történtek — nem felel meg a követelményeknek, sőt, nem egy területen akadálya a gyor­sabb fejlődésnek. Ezért „alap­vető, lényeges változtatásokra van szükség” — mint ezt Nyers elvtárs előadói beszé­dében megállapította — s ezek a változtatások átfogják gazdaságirányítási rendsze­rünk egészét. Újból és újból ismételni kell, hogy az irá­nyítás vált korszerűtlenné, s nem a szocialista gazdálko­dás, mint azt — elsősorban nyugaton, de itthon is — a re­form fogadatlan „támogatói” hangoztatják. Az áru- és pénzviszonyok szerepének egészséges érvé­nyesülése — s ezen belül pél­dául a piac, az árképzés, a hitel, a nyereség stb. foko­zott érvényrejuttatása — il­letve az értéktörvény alkal­mazása történelmi szükség- szerűség; míg hazánk gaz­daságának fejlődését, egé­szen az 1960-as évek ele­jéig, az extenzivitás — azaz leegyszerűsítve a foglalkozta­tottság növekedése, a „kül- terjesség” — jellemezte, ad­dig most az intenzív jelleg — a technikai fejlődés, a jobb munkaszervezés, a „bel­terjesség” — kerül előtérbe. És itt kel] szólni arról, hogy — ha átvitt értelemben is — a gazdaságirányítás reform­jának megvalósítását lénye­gében már meg is kezdtük. Természetesen csak az elő­készítő, az igen kezdeti lé­pésekkel, de a párt Köz­ponti Bizottsága december 10-i határozata végrehajtása ezt jelentette. Üzemeink egy részében igen helyesen érzé­kelték, hogy a gazdaságirá­nyítás reformjának megva­lósításáig sem „áll” a vi­lág; keresték és keresik azt, ami már ma előbbre visz, s ugyanakkor a reform he­lyi megvalósításának alap­ját is jelenti. A reform ugyanis csak akkor lehet si­keres. ha a gazdasági irá­nyító szerveket nem találja felkészületlenül, s itt nem­csak — sőt, elsősorban nem — az országos hatáskörű szervekre gondolunk, hanem az üzemekre. A reform ki­induló irányelvei például hangsúlyosan foglalkoznak a vállalati önállóság kérdésé­vel. Erre az önállóságra fel kell készülni, mind szemé­lyi, mind az anyagi feltéte­lek biztosításával, s ezit csak­is akkor lehet elérni, ha üzemeinknél, vállalatainknál nem választják ketté a dol­gokat, nem úgy fogják fel, hogy ma is más, a reform után is más a dolguk, ha­nem úgy, hogy már ma is a reform bevezetését követő feladatok számára készítik az alapokat. Mi a célja a reformnak? A termelési színvonal emelése, a műszaki fejlődés meggyorsí­tása; az életszínvonal meg­alapozott emelkedésének biz­tosítása; a vállalati önálló­ság növelése; a fokozott rész­vétel a nemzetközi munka- megosztásban; a termelés és a fizetőképes szükségletek egyensúlyának megteremtése. E célok megvalósítását szol­gálja a reform minden rész­lete, tehát szó sincs arról, hogy bármit feladtunk vol­na a szocialista gazdálkodás alapvető célkitűzéseiből, ha­nem — mert éppen erről van szó — hatékonyabb esz­közökkel, módszerekkel se­gítjük e célok elérését. Ezt segíti elő a tervezés tu­dományos megalapozottságá­nak növelése, az éves ter­vekkel szemben az ötéves és távlati tervek kidolgozására fordított, az eddigieknél fo­kozottabb energia, a bizony­talansági tényezők számítás­ba vevése stb. És ezt segíti a vállalati önállóság növelése, az, hogy éves terveiket ma­guk készítsék, maguk dönt­senek a rendelkezésükre álló anyagiak legjobb felhaszná­lásáról, s tevékenységüket mindössze két, központilag meghatározott elv szabályoz­za: a megrendelők tökéletes kielégítése — tehát kellő mennyiségben, minőségben, időben — valamint a jöve­delmezőség állandó növelése. Igen fontos szerepet kapnak e célok elérésében az ár­rendszer, az árképzés jelen­tette ösztönző eszközök — így például az árak tükröz­zék a társadalmilag szüksé­ges munkaráfordítást, ne le­gyenek függetlenek attól —, a beruházási politika megvál­toztatása — a beruházási ja­vak piacán régóta fennálló, kereslet—kínálat közötti fe­szültség feloldása —, a keres­kedelemben a valóban keres­kedelmi módszerek érvénye­sülése. Mindezt úgy kell végrehajtani, hogy „a reform megvalósításának időszaká­ban tehát folytatnunk kell az életszínvonal további eme­lésének politikáját” — mint Nyers Rezső elvtárs hangsú­lyozta. A reform fokozatos végre­hajtása, s most, az előké­születek időszaka alatt sem pihenhetünk, sőt: napról nap­ra eleget kell tenni gazda­sági feladatainknak, de úgy, hogy azokkal egyben a re­form megvalósítását is szol­gáljuk. Ehhez valóban tár­sadalmi összefogásra van szükség, s elsősorban a kom­munisták helytállására. „Ha­talmas, tudatformáló tevé­kenységre kell felkészülniök pártszervezeteinknek. Régi, beidegzett nézeteket kell megváltoztatni, s a maradi- ság, a konzervativizmus és a várható ellenséges propagan­da elleni harcban kell új szemléletre, bátrabb kezde­ményezésre, felelősségválla­lásra nevelni.” Mészáros Ottó Viharkabátban, gumicsizmában — küzdelem a sárral Folytatódik a szőlő-gyiimölcstelepítés - Főkönyvelők „fejtágítója" Királyréten - Komplex kutatócsoport Gödöllőn hült az idő — ahol még erre szükség van — minden má­(Folytatás a 2. oldalon) Olvadt a hó, esett az eső, ám több helyütt vasárnap is meg­kísérelték a kinti munkát szö­vetkezeti gazdaságainkban. Viharkabátban, gumicsizmá­ban törték a kukoricát, hord­ták le a földekről a tengeri- szárat és vastagabb földtaka­róval fedték be a termény- tároló prizmákat. Hogy mit sikerült elvégezniök, arról még a járási tanácsok tegnap nem tudtak beszámolni, minden­esetre ahol a mostoha lehetősé­gek engedték, ott vasár­nap is dolgoztak. Például Pátyon a Petőfi Tsz- ben vagy Százhalombattán és a solymári termelőszövetke­zetben. Ahogy Lőrinc Miklós, a Budai Járási Tanács mező- gazdasági osztályvezetője el­mondotta, még a szántással is megpróbálkoztak. A hirtelen jött tél bizony váratlanul érte a termelőszövetkezeteket, most már azonban, hogy megeny­is egymást ölik, lerombolják önmagukat?’. Sukarno felhívta az in­donéz népet, kövesse Mo­hamed tanításait és kerülje el az önmegsemmi­sítést. v Az AP beszámol arról, hogy Sukamo már beszélt, amikor hirtelen sziréna szólalt meg és négy percen át vijjogott. A rádión tisztán lehetett hallani a gyűlésteremben támadt zavart — Sukamo elnök megszakí­totta beszédét és kiment a teremből. A djakartai rádió bemondója ezután közölte, hogy az elnök rövid megbe­szélést folytatott politikai tit­kárával és Suharto tábornok­kal, a hadsereg főparancsno­kával. Sukamo 15 perccel később visszatért és folytatta beszé­dét — de nem szólott a szi­rénázás okáról. Lehet-e házilag gyártani telefont? Gond a színes készülékkel — Szak­képzés műszak után ? — Gyár a tanyán A bugyi telefongyár fejlesz­tési terveiben van egy első pillanatra furcsa tétel is. — Az az elgondolásunk — mondja Bálint Jenő főmérnök, hogy „profilunkat” részben el­toljuk a háziipar felé. A háziipari vonás egyéb­ként nem egészen új a gyár­ban. Jelenleg is körülbelül fél­száz hivatalos bedolgozó­juk van. OTP-AKCIÓ: Kevesebb pens. hosszabb hitei Újabb akcióval bővítette a kört az OTP: kevesebb pénz- befizetéssel hosszabb hitele­ket nyújt — iparcikkvásár­láshoz. Az eseményről ezt mondja a Pest megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi vezetője. — Mostantól a hitelakció cikklistájára kerül a köz­kedvelt Favorit televízió. A Horizont tv-re viszont nem 1800, hanem 1000 forintot kell befizetni, ötszáz forintra csökkent a 70 literes Lehel hűtőszekrény, s 200-ra a 102- es típusú mosógép „előfi­zetése”. — Van-e megfelelő árufe­dezet? — ötszáz Favorit, illetve Horizont készüléket szerez­tünk be. Külön indokolja ezt, hogy megkezdődött az immár hagyományos televí­zióhónap. A többi árucikk­ből bőségesen áll rendelke­zésre. — A választék? — A rádiónál kifogásolhat­juk, hogy mennyiségben ugyan elegendő, de választék­ban meglehetősen szegényes a skála. — Mit szólnak a vásárlók? — Néhány boltvezetőnk már arról tudósít, hogy élénkebb lett a tv-forgalom ... t. gy­— Hát lehet telefont házi­lag csinálni? f — Ha Svájcban órát lehet... — mosolyog a főmérnök. Persze nem komplett készü­lékek házi gyártásáról van szó, hanem arról, hogy a be­dolgozók otthon, a gyárban készült alkatrészekből, külön­böző szerelvényeket készíte­nek. A gyár most fogott neki, hogy elkészítse az egész évi háziipari tevékenység mérle­gét s annak alapján jövetre nagyobb arányban „alkalmaz­za” az üzemben a háziipart, ügy igyekeznek megszervezni (Folytatás a 2. oldalon) BERLIN Az évszázad novemberi Berlint több mint 30 centi- méteres hóréteg borítja. A me­teorológusok megállapították, hogy ÁTUTAZOTT HAZÁNKON A ROMÁN PÁRT KÜLDÖTT SÉG Ion Gheorghe Maurernek, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek vezetésével — Ausztriá­ból hazatérőben — hétfőn át­utazott Budapesten a Román Szocialista Köztársaság kor­mányküldöttsége. Üdvözlésére a Keleti pá­lyaudvaron megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nöke, Péter János külügymi­niszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter. A román kormányküldött­ség néhány órát Budapesten töltött, Kállai Gyula, a dele­gáció tiszteletére ebédet adott. A magyar és román állam­férfiak baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemé­ben megbeszélést folytattak a két országot kölcsönösen érin­tő, időszerű kérdésekről. A román vendégek a dél­utáni órákban tovább utaztak Budapestről. legnagyobb havazása a szombat estétől hétfő reggelig tartó szakadatlan hóhullás az évszázad legerősebb novem­beri havazása volt nemcsak Berlinben, hanem az egész Né­metországban. A hóakadály az NDK-ban számos helyen, különösen az északi megyékben közlekedési nehézséget okozott. Vasárnap délután leállt a forgalom a berlin—schö- nefeldi repülőtéren. A magas vasú ton, Berlin leg­fontosabb közlekedési eszkö­zén viszont zavartalanul fenn tudták tartani a forgalmat. A havazás okozta rossz útviszo­nyok számos közlekedési bal­esethez vezettek. Rhodesia Smith: - Össze keil húzni a nadrágszíjat Ian Smith vasárnap a Vik íória-vízesésnél részt vett eg; alapkőletételi ünnepségen. í nagyszabású, fényűző játékka szinó építkezésének beindítá sa alkalmából Smith kijelen tette ugyan, hogy a lakosság nak „össze kell húznia a nad rágszíjat”, de rögtön utáni hozzátette, hogy a kilátáso' távolról sem olyan fenyege tőek, mint amilyennek „bizo nyos vészmadarak” mondjál: Tüntetés Amerikában a vietnami háború ellen ä rs nam napjat szerve­ző amerikai bizottság kezdeményezésére mintegy tízezren vonultak tüntető menetben a Berkeley-egyetemtől Oklandba, tiltakozásul a vietnami háború ellen. Képünkön: A tünte­tők egy csoportja a békemenet során. (Rádiótelefoto) MURMANSZK Nyilvános tárgyalás Murmanszkban megkezdő­dött Newcomb Mott amerikai állampolgár ügyének nyilvá­nos tárgyalása. A szovjet ha­tóságok vádat emeltek a 27 éves Mott ellen, mert Norvé­giából, ahol turistaként tartóz­kodott, törvénytelenül behatolt a Szovjetunió területére. Mottot szeptember 4-én tartóztatták le.

Next

/
Thumbnails
Contents