Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-19 / 273. szám
4 MST MEGYEI írlem 1965. NOVEMBER 19, PÉNTEK 50 EZER ELÓADAS ÖTVEN ÉVES A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ Jubilál a Csárdáskirálynő: az „örökifjú hölgy” pontosan ötven éves! Minden idők egyik legnagyobb operettkar- rierje 1915. november 17-én kezdődött; ekkor mutatta be Kálmán Imre művét a bécsi Johann Strauss Theater. S a Csárdáskirálynő elindult világkörüli hódító útjára ... Berlinben a Metropol Theater mutatta be, Fritzi Mas- sary-val a főszerepben. Éveken át zsúfolt házak előtt játszották — összesen mintegy ezerkétszázszor —, majd műsorra tűzték Hamburgban is, ahol több mint hétszázszor adták. Stockholmban 1918-ban maga Kálmán Imre vezényelte az ünnepi, 300. előadást — a svéd király jelenlétében. A darab 1000. svéd előadását 1932-ben a svéd királyi operaházban ünnepelték meg. New Yorkba is eljutott az operett, itt 1917-ben tűzték műsorra. A londoni premier időpontja 1920. Párizsban két színház is műsorára tűzte, a Trianon Lyrique és a Gaité Lyrique. Óriási síikért aratott a darab Oroszországban, ahol „Sylvia” címmel adták elő az első világháború alatt és több ezerszer játszották. A budapesti bemutató után 300-as sorozatot ért el a Csárdáskirálynő, s azóta újra, meg újra felújították. Éppen az elmúlt színházi évadban ünnepelték a Fővárosi Operett- színházban a 700. előadást. A Csárdáskirálynő pályájának első 17 éve alatt több mint 30 000 előadást ért meg. Fél évszázad telt el az ősbemutató óta és Kálmán Imre műve változatlan népszerűségnek örvend: hozzávetőleges számítások szerint miár az ötvenezredik előadás körül tart __ P ályázat szabadtéri bányára Egyre több óriásművet építenek félig, vagy teljesen szabadtéri kivitelezéssel. A szabadtéri megoldás előnye többszörös. Egyrészt gyorsítja a beruházás kivitelezésének idejét, nem kell hatalmas épületeket emelni. így jóval olcsóbban érnek célt, s nem terhelik az építőipart. Az egyik nagyszerű példa a Dunamenti Hőerőmű, amelynek fő berendezései, óriáskazánjai teljes egészében szabad ég alatt állnak. A bányászatban — eltérően a vegyipartól — még nem próbálkoztak a szabadtéri telepítéssel. A különböző külszíni, gépet, eszközt, eddig falakkal, tetőzettel zárták körül. Most pályázatot hirdetnek a külszíni berendezések szabadba helyezésére. — A második világháború utolsó napjaiban a menekülő németek felgyújtották a nagykanizsai városházát, a város legszebb épületét. Csak a földszinti falak maradtak épen. Most megkezdték az épület maradványának bontását. Helyére modem lakóházat építenek. Emberek vagyunk... LELTÁR Megyei értekezlet. Az elnök megállapítja, hogy a háromszáz „illetékesből” jelen van: kettőszázötven, „ötvanen pedig nyilván úton vannak .. — szól megcsillantva az örvendetes értekezleti humort KÉRDÉS-FELELET Gyárudvaron láttam egy kérdezz-}eleiek táblát. Íme a kérdések: Ki felel a kérdésünkre? — Mire szolgál nálunk az üzemi büfé? íme a válaszok: A kérdésekre bizottság válaszol, melyben részt vesz a vállalatvezetőség, pártszervezet, szakszervezet. — Az üzemi büfében pedig csakugyan nincs más csak pár nyamvadt konzerv. Több kérdés nem lévén, sajnálattal otthagytam az izgalmas táblát és benéztem a bódé-büfé ablakán. A vállalatvezetőség, pártszervezet és szakszervezet nyomában magam is tanúsítom: csakugyan nincs benne jóformán semmi. Kalauzi naivitás Kalauz „néni” romlatlan, egyelőre még hisz az emberiségben, illetve az utazóközönségben. Mert nézegeti imént kapott pénzeit és így szól: „Valaki tévedésből hamis forintost adott. Nem lenne olyan szíves visszacserél ni?” * Az emberek még röhögni ^ se tudnak, úgy meglepődnek ^ a kalaiuzi naivitástól. i I Takarékossági év | Sok a lapokban a helyre- | igazítás. Arra gondoltam: fél- § re kellene tenni a cilckeket 9 és rögtön helyreigazítva leközölni. BÁLVÁNY A nők bálványa . ^. Milyen ellentmondásos kifejezés? Hát érdekli a nőket a bálvány? Jó helyen mondta Ismerősöm mindössze másfél méter magas, s még ehhez képest is sovány. A múltkor elment egy idegorvoshoz, ki kétméteres és mázsa-húsz kiló. Az orvos térdére ültette őt, fejét tenyerébe vette s így szólt: na, tessék csak mondani: mi baj? — Doktor úr kérem, kisebbségi érzéseim vannak ... GROTESZK Miután elolvastam a róla szóló irodalmat, megnéztem Rajkint. Aztán megkérdeztem valakit. — Mondja, uram, magának például miért tetszett? — Azért, mert amikor gúnyolja az embert, olyan szomorú ... (András) Korszerűen - tudományosan A. szovjet iptír irányi tás #7*/«vntjíé ró # A szovjet nép és barátai őszinte örömmel fogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülésén elhangzott adatokat a népgazdaság újabb sikereiről. A most befejeződő hétéves tervben az ipari termelés az előirányzott 80 százalék helyett 84 százalékkal növekszik. A hétéves terv időszaka alatt a Szovjetunióban több mint öt és fél ezer nagy iparvállalatot építettek és helyeztek üzembe, a szovjet népgazdaság termelési állóalapja 90 százalékkal, ezen belül az iparé a korábbi kétszeresére növekedett. Igen érdekes és meggyőző képet mutat, ha az ipari termelés növekedésének ütemét vizsgáljuk. A hétéves terv alatt, évi átlagban, 9,1 százalékkal növekedett a szovjet ipar termelése, míg az Egyesült Államok iparáé 3,1 százalékkal. A Szovjetunió ipari termelése az Egyesült Államok ipari termelésének kevesebb mint 30 százalékát tette ki 1950-ben, 1957-ben ez már 47 százalék, 1964-ben pedig már több mint 65 százalék volt! Az SZKP Központi Bizottságának ülése az eredmények összegezésekor rámutatott arra is, hogy a szovjet népgazdaság körülményei a korábbiakhoz mérten jelentősen megváltoztak. Hatalmas mértékben növekedtek a termelőerők, tovább fokozódott a termelés társadalmi jellege. Meggyorsult a tudományos és a műszaki haladás s ezzel egyenes arányban még elengedhetetlenebb, hogy maximális gyorsasággal alkalmazzák a legújabb tudományos és műszaki eredményeket a termelésben. A fentebb, igen röviden ismertettek aláhúzzák a szocialista népgazdaság tudományos megalapozottságú irányításának jelentőségét. Ezt szolgálta az SZKP Központi Bizottságának több, ebben az esztendőben hozott fontos határozata, melyek biztosítják a gazdasági törvények még fokozottabb érvényesülését s kiküszöbölik a szubjektivizmust, az esetlegességet a szocialista népgazdaság irányításában. A tudományos megalapozottságú termelésirányítás fokozott követelményeket támaszt a közgazdaságtudománnyal szemben. Az elmúlt esztendőkben a szovjet közgazdaságtudomány megújhodásának voltunk és vagyunk tanúi: a közgazdasági szakemberek szakítva a személyi kultusz időszakának hibás módszereivel, mindjobban a nép- gazdasági gyakorlat felé fordultak, ugyanakkor pedig a gazdasági vezető szervekben megnövekedett a közgazdaság- tudomány iránti érdeklődés. A közgazdaságtudomány szerepének növekedését jól bizonyítja, hogy széles körű feldolgozás, vita és részben a gyakorlatban való kipróbálás előzte meg a Szovjetunióban a gazdasági irányítási rendszer tökéletesítésére vonatkozó reformok kialakítását. E munka eredményeképpen világossá vált, hogy azok a gazdasági irányítási módszerek, amelyek a termelőerők korábbi, lényegesen alacsonyabb szintjének feleltek meg, ma már nincsenek összhangban a termelőerők jelenlegi színvonalával, s a követelményekkel. A gazdasági irányítás tökéletesebbé tételéről folytatott vita középpontjában az a kérdés áll: hogyan lehet a leghelyesebben összekapcsolni a központi tervezést az áru- és pénzviszonyok fokozottabb érvényesítésével. A vitában mind inkább kikristályosodó álláspont szerint a központi tervezést nem gyengíteni, hanem erősíteni kell, de úgy, hogy növelik az anyagi ösztönzők, ár, nyereség, prémium, hitel szerepét a vállalatok munkájában. A szovjet szakemberek azt is megállapították, hogy amennyire helytelen a túlzott centralizáció, ugyanany- nyira káros lenne a túlzott decentralizáció is. A részben már határozatba foglalt reformok ennek sízem előtt tartásával növelik a vállalatok gazdasági önállóságát. Csökkentik a központilag meghatározott tervmutatók számát és a különböző törvényszerűségek érvényesítésével megváltoztatják a továbbra is érvényben maradó mutatók hatásának irányát. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a bruttó termelés meny- nyiségi mutatója nem ösztönözte a vállalatokat oly termékek kibocsátására, amelyekre a népgazdaságnak és a lakosságnak valóban szüksége van, s nem egy esetben e mutató a termékválaszték és a minőség javításának akadályává vált. A vállalatok a jövőben az értékesítendő áru mennyiségére kapnak tervszámot. Ez arra készteti őket, hogy korszerű és jó minőségű termékeket küldjenek piacra, mert máskülönben gyártmányaik a nyakukon maradnak. Az értékesítendő árukra vonatkozó tervmutató célja tehát az, hogy a termelést fokozottabb összhangba hozza a fogyasztással, -a termelékenység növelésére viszont a nyereség s a jövedelmezőség megállapítását szolgáló tervmutató ösztönzi a vállalatokat. Az új irányítási rendszer szerint a nyereség egy része a vállalatnál marad, egyrészt a dolgozók anyagi ösztönzésének fokozására, másrészt a különböző vállalati alapok bővítésére. Ugyanakkor hangsúlyozni kell — s ezit a Szovjetunióban lezajlott vitákban, különböző tanácskozásokon meg is tették —, hogy a nyereség nem jelenti a termelés egyedüli és fő célját. A termelés fő célja továbbra is az újratermelés fokozódó követelményeinek, illetve a lakosság növekvő fogyasztási igényeinek kielégítése. A nyereség tehát ösztönzője és célja a termelés és a termelékenység növelésének. A gazdasági irányítás reformja a Szovjetunióban elősegíti a szocialista gazdaság fejlődésének meggyorsítását, a társadalmi termelés hatékonyságának növelését. Ezek a reformok tanulságosak valamennyi szocialista ország számára. A szocialista országok népgazdaságának adottságai eltérnek egymástól s ezért az iparirányítás reformjának gyakorlati módszereit tekintve, minden szocialista országban más és más megoldás vezethet eredményre, ugyanakkor azonban a reformok elvi alapja és hatásának iránya kivétel nélkül minden szocialista országban azonos. Szabó József A rendőrség felhívása VIGYÁZAT! BALESETI VESZÉLY! A váratlanul beköszöntött havazás, az ólmoseső erősen megnövelte mind a gyalogos, mind a gépjárműközlekedésnél a baleseti veszélyt, a rendőrség ezért kéri, hogy a közlekedési szabályokat mindenki fokozottabban tartsa szem előtt, vigyázzon saját és embertársai testi épségére. A gyalogosok közlekedésének könnyítése érdekében a házfelügyelők rendszeresen Szüret — hóban Tokaj-hegyalja világhírű bortermő vidékén, a tarcali és á tolcsvai állami gazdaság, Valamint a Szőlészeti Kutató Intézet egyes tábláin még mintegy 200 holdról kell leszedni a szőlőfürtöket. A gumicsizmás, vattakabátos szüretolők 5—8 centiméteres hóval borított hegyoldalakon dolgoznak, és ve- 9 nyigéből rakott „tábortűz- 9 nél” pihenik ki a szedés, § puttonyozás fáradalmait. $ Utoljára 1945-ben szüretel- ^ tek téli hóesésben Tokaj- ^ hegyalján. A szakemberek 9 szerint a hirtelen jött tél nem ártott a tőkén maradt ^ fürtöknek. Foto: Kotroczó \^'*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS I I TV-FIGYELŐ |Csak felnőtteknek? ^ Szerda este került sorra a ^ televízióban a Csak felnőt- | teknek adássorozat kereté- ^ ben a párválasztásról szóló \ ^ kerekasztal-beszélgetés, \ ^ amelynek részvevője ezút- \ ^ tál a riporteren, Molnár : ^ Margiton kívül író, filozó- i 9 fus és demográfus volt. A i | vita során — amely való- ; $ ban sok érdekes kérdéssel \ ^ foglalkozott —, gyakran j \ került szó arról, hogy a \ ^ gyakori válás egyik oka a j ^ meggondolatlanulf fiatalon \ ^ kötött házasság. Ez statisz- \ ^ tikával igazolható, vitatha- \ ^ tatlan tény. De ha így igaz, j 9 akkor a párválasztásról szóló i | beszélgetést miért a késő \ \ esti órákban s kizárólag \ $ csak felnőttek számára \ ^ rendezték? A felnőttek ál- \ ^ falában már házasemberek, \ ^ akik régen, vagy kevésbé ! ^ régen túljutottak a párvá- ! ^ lasztás koránt sem könyvi & nyű feladatán. Miért mégis : s csak előttük vitatkozunk : 5 róla? Miért nem hallgat- | 9 hatták — persze csak elv- \ 9 ben, mert gyakorlatban aki ; | akarta, megtehette —, az \ § érdekes vitát éppen a leg- \ ^ érdekeltebbek, a párvá- $ 6 lasztás előtt álló f iatalok? ! S $ ^ Figyelmesen végighall- \ ^ gattam a műsort, de abban $ ^ semmi tizennyolc éven fe- \ ^ lüli téma nem akadt. Még \ ^ kevésbé olyan, amit a mai j ^ fiatalok ne tudnának. Jól í 9 vagy rosszul, de tudják. í 9 Beszélnek róla egymás kö- ; 9 zött. Sőt, uram bocsá’, cse- \ 5 lekszik is. Akkor miért va- \ ^ gyünk szégyenlősek előttük \ \ mi, felnőttek, ha a szere- \ \ lem, a házasság, a párvá- \ ^ lasztás kérdésére kerül a i ^ szó? Nem egymás között i ^ kell tisztáznunk: mi, fel- ^ ^ nőttek, hogyan gondolko- ^ ^ dunk erről a kérdésről, ha- ^ | nem a fiatalokkal együtt, \ 9 hiszen a kérdés helyes \ S megoldása elsősorban az ő\ 9 érdekük. Ami szintén vitatható ^ 9 volt ebben a műsorban: § $ a kerekasztal-beszélgetés $ | részvevői valamennyien a \ \ fiatalabb korosztályok tag- ^ ^ jai voltak. Talán az idő- ^ ^ sebb, tapasztaltabb nemze- ^ ^ dék kevesebbet tudott vol- ^ ^ na mondani erről, a kiha- S 9 fásában társadalmilag is \ 9 nagyon fontos kérdésről? § 9 Aligha hisszük! > ,* ^ ^ Es még valami: a beszél- 9 ^ getést riportfilm egészítette \ 9 ki. A riporternő az utcán § 9 „szólította le” a fiatalokat ^ 9 és idősebbeket és „szögezte \ \ nekik” a kérdést: kit tart ^ ^ ön ideális házastársnak? A ^ ^ válaszadásra általában tíz- ^ ^ húsz másodperc állt a vá- ^ ^ ratlanul megszólítottak ^ ^ rendelkezésére. így érthe- 9 ^ tő, ha ez a műsorba ékelt 8 9 riport legfeljebb csak szint \ 9 jelentett a beszélgetésben, \ 9 de egyetlen okos gondolat- ^ ^ tál sem gazdagította azt. § § Akkor pedig mi szükség ^ ^ volt rá? A vitatkozó szak- ^ ^ emberek is alaposan meg- ^ | fontolták véleményüket. ^ ^ mielőtt kimondták volna 9 9 azt, gondolom, fel is ké- 8 9 szültek a vitára, akkor pe- 9 9 dig miért épven az „utca S 9 emberétől” váriák el, honv 9 ^ gondolatai rendezése nél- \ \ kül mondjon véleményt a ^ ^ nem is könnyű kérdésre? ^ ^ A műsor szerkesztői de- § % cember 21-re ígérték a vita ^ ^ folytatását. Helyes lenne, ^ ^ ha az már nemcsak a fel- ^ I nőttek előtt hangzana el. ^ I hanem azok előtt is, akik ^ ^ sokkal „érdekeltebbek” a ^ ^ kérdés megválaszolásának 9 9 tettekre váltásában. 9 P. P. 9 9 9 “ ////w///////////////////////////w>v>> söpörjék el a havat az épületek előtti járdáról, a gépkocsik pedig, amelyek utcán parkíroznak, reggelenként kellő óvatossággal induljanak. Az autóbuszok, a tehergépkocsik vezetői ügyeljenek arra, bogy a fordulóban lassítsanak, mert a hóval borított úton könnyen megcsúszhatnak a járművek, s ez balesetet idézhet elő. Fontos az is, hogy a követési távolságot gondosan tartsák be, sőt, valamivel növelhetik is, mert a fékezésnél előfordulhat megcsúszás, ami szintén baleset forrása lehet. Két napig tartó hidegtálas bemutatót rendeztek november 17—18- án Gödöllőn a 20-as számú önkiszolgáló Népboltban. A Dózsa György úti üzletben tanácsadással egybekö-' tött kiállításra az Agrártudományi Egyetem konyháján készültek az ízletes falatok Sándor János konyhafőnök irányításával. A hidegtálakat Sipos László többszörösen kitüntetett aranyérmes szakács, a Pest vidéki Üzemi Vendéglátóipari Vállalat dolgozója állította ösz- sze. A bolt dolgozóit dicséri — akiknél már hagyományossá vált évről évre az árubemutató, hogy ugyanakkor tanácsaikkal segítik a háziasszonyokat,
