Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
Ez is „kulcskérdés": Kire loccsan a víz? A Gubodi utcában peregnek a filmfelvevő gépek. A Vízművek segítségével ezúttal megrendezett csőtörés történik. A felzúduló vizen egy gépkocsi halad majd keresztül. A Kulcslcérdés írójának elképzelése szerint az j autó ráfröccsenti a vizet egy ' arra sétáló kislányra, és Túri cipész kirakatára. Minden előkészület rendben „folyik’. Ám az autó semmiképpen sem fröccsent akkora „vízsugarat”, amekkorára a filmben szükség lenne. Nosza, segít a bajon Bánk László, első asszisztens. Vödröt kér a szomszédból, s színültig megtölti latyakos vízzel. Indulhat az új felvétel. Á jelenet pereg, a feltört víz elárasztja az utcát. — Halad a gépkocsi és a sétáló kislány is, akinek meg kell ijednie a felfröcs- csenő víztől, sártól. De a kislány nem ijed meg, hanem sietve tovább halad. Bánk László „korrigál": széles mozdulattal öntésre lendíti a szennyes vízzel teli vödröt, de vissza is rántja a kezét, nehogy a kislányra zúduljon a piszkos víz. A következő pillanatban harsány kacaj: a vödör tartalma Bánk László fejére zúdul... És kezdődik elölről a felvétel, amíg sikerül. (dózsa) PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA DÓZSA SZOBRA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS IX. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1965. NOVEMBER 14, VASÁRNAP Megkezdték a Kulcskérdés forgatását A filmfelvételek híre élénk érdeklődést váltott ki városunkban. Sokan figyelték eddig is a műszaki előkészületeket, a Kossuth tér átrendezését, a Dózsa-szobor elmozdítását, az új szobor felállítását, amely körül zajlik majd a film szatirikus cselekménye. Egvre-másra jelentkeztek a legkülönbözőbb korú statiszták is. Pénteken aztán meg is kezdték a film forgatását, a Gubodi utcában és a járásbíróság előtt. A késő délutáni órákban a film alkotói — élükön Máriássá Félix Kossuth-díjas rendezővel és Hegyi Barnabás operatőrrel — felkeresték a városi tanács vezetőit, és meg— Új szobor a Kossuth téren — Ezer ceglédi statiszta dig élethűek, mozgalmasak Nehezebbek ugyan a műtermi felvételeknél, de a sok szín, hangulat, elevenség megéri a fáradságot — mondja Máriássy Félix, a film főrendezője. — A film megalkotásában a legszebb pillanat mindig az, amikor az első bemutatón felcsattan a közönség tapsvihara — folytatja. Mi mindig a legtöbbet igyekszünk nyújtani a közönségnek. A bemutatóig azonban végig rejtély marad a siker, amelyre pedig minden alkalommal feszült belső szorongással várunk. És hozzátehetjük: o közönség is. D. beszélték a film készítésével kapcsolatos együttműködést. A vendégek elmondták, hogy az egész város szeretettel fogadta a film alkotóit, művészeit. Rövid időn belül mindenki megfelelő szállást kapott, s akikhez fordultak, mindenki — egyének, társadalmi szervek, vállalatok — készséggel segítették a technikai feltételek előteremtésében. — Hány ceglédi statisztál a felvételeken? — Ezer közreműködőre van szükségünk — közölte Ónodi György gyártásvezető. — Mikorra várható a film bemutatója? — A jövő év első felében feltétlenül vetítésre kerül a Kulcskérdés. A ceglédiek nagy érdeklődéssel és szeretettel segítenek a külső felvételekben. Viszonzásul elintézzük, hogy az ősbemutatót a ceglédi közönség előtt tarthassuk meg. — Nem zavarja a felvételeket a sok érdeklődő és kíváncsi nézelődő? — A külső felvételek minUtcai vadász Elvitathatatlan: itt a vadászszezon — a vadászok örömére, vadak riadalmára. Két vadásztársaság is van városunkban — meglehetősen nagy vadászterülettel. Van tehát, ahol érvényesülhet a vadászszenvedély. Miért durran akkor fényes nappal a puska a Mátyás király utcában? Talán a fácánok berepültek oda, hogy a vadásznak ne kell- jejfcMfávadvia á szeles mezőkre? Ö, dehogy! Nem ilyen figyelmesek és önfeláldozóak a fácánok. De a vadász sem igazi vadász. Szenvedélye azonban van. Ha nem is éppen „vadászi”, csak amolyan pusztító. Madarakra vadászik az ebadta — légpuskával. Verebekre! Nem is cinkékre, dehogy! Akár cinkékre, akár verebekre: az utca nem vadászterület, még a légpuskás fiatalembernek sem! (-ez) Átmenetileg eltűnt a Kossuth térről — a Kulcskérdés forgatásával kapcsolatban szükségessé vált térátrendezés miatt. Reméljük, hogy megfelelő helyen és méltóbb alapzaton — a filmfelvételek befejezése után — minél előbb viszontlátjuk a szobrot Tóth István felvétele Kömleménykutaíás a moziban — Előzetes hozzászólás — Jeleztük már lapunkban, hogy a Szabadság mozi vezetősége közvéleménykutatást tervez a mozi működésével kapcsolatban. A helyes elgondolást követte a tett is: elkészültek a kérdőívek, s azokat szétosztják a mozilátogató közönség között. Nyolc kérdés található a kérdőíven. Első helyen áll a következő: Mit vár ön a filmszínházunktól, hogy kellemesen érezze magát? A többi kérdés végeredményben e bevezető kérdés részletezése. Kíváncsian várjuk magunk is a kérdésekre beérkező válaszokat, melyek — minden bizonnyal — sok hasznos tanácsot adnak majd a mozi vezetőségének. Nem akarunk hát ennek elébe vágni. Inkább arról írnánk, amiről nem beszél — és a mozi vezetőségének tapintata következtében nem is beszélhet — ez a kérdőív. S mindjárt meg is fogalmazzuk a magunk kérdését: Mit várunk a közönségtől annak érdekében, hogy maga a közönség jól érezze magát a moziban? Mindenekelőtt azt, hogy mindenki vegye már egyszer tudomásul, hogy a filmvetítéseket a mozinak pontosan kell megkezdenie. S meg is kezdi. Igenám, a késve érkezők lépten-nyomon zavarják a már bentlevők szórakozását. J ennek megszüntetése érdekében a mozi vezetőségének határozottabban kell fellépnie, azaz: a késve érkezőket csak a szünetben engedjék be a nézőtérre. Ez a többség érdeke! S ezenfelül: városunkban ma még igen sok mozilátogatónak meg kellene tanulnia, hogy mi illik — mi nem illik a moziban. Nem illik például előadás közben beszélgetéssel, hangos megjegyzésekkel, a jelenethez nem vágó kurjongatásszerű nevetéssel zavarni a film cselekményét figyelők szórakozását. Nem illik és nagy neveletlenségre vall az is, hogy egyesek földimogyorót ropogtatnak, tökkmagot majszolnak a nézőtéren, s azok héjái elszórják a székek alatt. Az sem helyes, hogy egyes késve érkezők mindenáron a Batthyány utcai bejáraton akarnak bejutni, s ha a jegykezelők nem akarják beengedni őket — illetlen megjegyzéseket tesznek. Bizonyára a beérkező válaszokban még több hasonló modortalanságról írnak majd a rendes mozi látogatók. A magunk részéről előzetesen egyelőre csak ennyit akartunk elmondani — indítékul is a válaszokhoz. (ferencz) BARAB00 Gyilkos házőrző Kutyája ölte meg Rasmussen asszonyt — állapította meg a nyomozóhatóság a Wisconsin állambeli Baraboo- ban. Az is kiderült, hogy a hatvanéves asszony annyira ragaszkodott a hűségesnek éppen nem mondható házőrzőhöz, hogy tűrte az állat harapásait, amelyek miatt legutóbb két hétig kórházi kezelés alatt állt. Hétfőn azután halálra marva találták meg otthonában. HALADÓ TÁNCTANFOLYAM indul vasárnap délelőtt 10 órakor a Kossuth Művelődési Ház emeleti tánctermében. Tánctanár: Tetz Hédi. Korszerű közlekedés csak korszerű úthálózaton Százkilencvenkétezer négyzetméter utat portalanítoftak ebben az évben elavult és nehezen járható makadámúi akat, és helyettük korszerű, portalanított utakat adunk át a forgalomnak. (—ssi) A gépjárművezétő és az országúton közlekedő kerékpáros tud leginkább számot adni arról, hogy menynyivel könnyebb, biztonságosabb a gondozott úton vezetni. Az utóbbi hdsz esztendőben nagyon elhanyagolódtak az utak, ezért szükség vélt rendbehozásukra, portalanításukra. A 4-es fő közlekedési út Budapestről kiindulva átszalad városunkon, kelet felé. A 41-es útvonal a fővárost köti össze Szegeddel, az ország egyik legnagyobb városával. Ezeken az utakon mostanában állandóan dolgoznak. Portalanított a Tá- piószelei út, a Nagykátai, igen jó a közlekedés a portalanított Törteli út egy részén, jól halad a Csemö—La- josmizse felé vezető út építése. Szédületes munka ennek a hatalmas úthálózatnak a javítása és karbantartása. Ácsai András, a KPM Közúti Igazgatósága ceglédi kirendeltségének szaktechnikusa elmondta, hogy a ki- rendeltségen huszonnyolc út- őr és hat segédmunkás dolgozik. Az ő feladatuk az utak javítása, karbantartása. — Munkájuk egyik legfontosabb része a kátyúzás, így nevezzük azoknak a lyukaknak, gödröknek az eltüntetését, amelyeket főleg a gépjárművek gumikerekei okoznak a nagy forgalom következtében. Ezeknek a kátyúknak az eltüntetésére egy év ab tt háromezer tonna anyagot használtunk fel. — Az út legnagyobb ellensége a víz, meg a sár. Nagyon fontos, hogy biztosítsuk a víz könnyű és zavartalan lefutását. Ennek érdekében embereink hatvanezer négyzetméteren végeztek padkavágást kézi erővel és háromszázötvenezer négyzetméteren géppel. — A 4-es közlekedési vonalon hatvan tonna 0,45 ős lágyulású bitument használtunk fel a betonhézagok betömésére. Dolgozóink a b: tument száznyolcvan fokra felhevítve öntik a hézagokba. — A ceglédi területen nyolcvanhétezer négyzetméteren végeztünk portalanítást és a nagykőrösi szakasz dolgozóival együttműködve a járás területén száztízezer négyzetméternyi utat portalanítot- tunk. És a jövő évi tervek? — kérdeztük. — Egy bizonyos.•- hogy a jövő évben felszámoljuk az tosan mozgolódtak. Végül is a: egyik nem bírta tovább. — Mi lesz? Meddig tartji még fel a kartársat? Adja odt a panaszkönyvét! — Űgyis van! Elő a panaszkönyvvel! — Megérdemli! — Az ilyent be kell írni e panaszkönyvbe. — Gyerünk hát, mama. Mire vár? Az asszony szemében köny- nyek csillogtak, amikor belekotorászott a kosárba és lassan, óvatosan odatette a pultra a panaszkönyvét. Molnár Jóska levette a füle mögül a plajbászt és miután félhangosan morogta maga elé, beírta az asszony panaszkönyvébe: — „Gorombán és szemtelenül viselkedett. Egyáltalán nem volt tekintettel arra, hogy az eladó is ember, sőt érzékeny ember. Fenyegetőzött és úgy viselkedett, mintha ö lenne az egyedüli úr a boltban. Aláírás”. Amikor a könyvet összecsapta, visszaadta az asszonynak, aki megszeppenve csúsztatta vissza a kosarába. — Most mondja, mit kér? — Három kiló marhahúst, pörköltnek! Jóska villámgyorsan csapta a húst a mérlegre. Az asszony fizetett a pénztárnál. Átvette a húst és lábujjhegyen kiment a boltból. A többiek csendben, suttogva kérték az árut és illedelmes köszönés után távoztak. Több panaszkönyvi beírásra nem került sor. Tudniillik Jóska felébredt álmából és gyorsan kiugrott az ágyból. (rossi) Kérem a panaszkönyvet! csendben, hogy dolgozni tudjak! — Azt szeretném én látni! — csapott a pultra a termetes — keményen. — Mit gondol, hogy lopom az időméi? Nézze meg az ember. Vége van annak a világnak, amikor még a mészárost is megnagy- ságosuraztuk. Adjon húst! A hang indulatos volt és goromba. A többi asszony egy pillanatra elcsendesedett. Mind a termetes asszonyság felé fordult. Jóska a körülményekhez képest elég nyugodt volt, s csak akkor szólalt meg, amikor az asszony elhallgatott: — Kérem a panaszkönyvét! Az asszony elsápadt. Rémülten nézett Molnár Jóskára. — Mit akar tőlem? — Megmondtam világosan! Tessék ideadni a panaszkönyvét. — De hát bocsánat, én nem tettem semmi olyasmit, ami miatt maga ezt a csúfságot megtehetné velem. — Kérem a panaszkönyvét! — támaszkodott a pultra Molnár Jóska. — Addig nem vagyok hajlandó egy dekát se mérni. Az asszony elsápadt. Az izzadtság kiverte a homlokát. — De, kedves kartárs. nem kell olyan érzékenynek lenni. — Vagy ideadja a panaszkönyvét, vagy gyerünk tovább. A huszonkilenc asszony türelme fogytán volt. Dühösen néztek a termetesre. IndulaMőlnár Jóska frissen és l könnyedén lökte fel a húsbolt j rolóját. Már vagy két órája S szorgalmasan dolgoztak oda- \ bent. A bárd nagyokat dob- \ bant a tőkén, a csontfűrész si- ! mán fütyülve mélyedt bele a \ legvastagabb velőscsontba is. ! Szüretidő volt. Jó húsleves, \ ízes marhapörkölt nélkül pe- \ dig az nem sokat ér, s vagy \ harmincán vártak már az üz- \ let falának támaszkodva. Csu- \ pa asszony. Fiatalok és öregek. ! Amint a roló felcsikorgott, a | tömeg megmozdult, egymást i törték az asszonyok, hogy mi- : né! hamarabb sorra kerülje- : nek. \ Molnár Jóska már a pult ! mögött állt. Hetykén, hófehér \ köténnyel a nyakában. Jobb ! kezében a frissen köszörült ! kés. Ügy nézett végig az asz- j szonyok hadán, mint egy dia- I dalmas hadvezér. \ — Kérek három kiló marha! húst, pörköltnek —, kiáltotta i elsőnek egy terebélyes asz- \ szony. I — Egy kiló hátszínt, két ki- ! ló szép elegyes húst adjon j paprikásnak — kiáltotta egy \ másik. ! — Adjon nekem négy kiló ! vastag lábszárat! ! És így tovább. Jóska még i csak meg sem mozdulhatott, s : máris harminc asszony cséro- \ gott, kiabált. ! — Nekem adjon, mert megy | a vonatom! \ — Értse meg, hogy három > unokámra zártam rá az ajtót. \ — Nekem mérjen! ! — Mondja, meddig áll még, ! mint egy fancsali feszület? — ! emelte fel a hangot újból a ! termetes asszonyság, i — Ameddig nem maradnak Nyugdíjasok találkozója Á'1 'nyugdíjasok', . nevében Ozsgyányi Pál volt közgyám emlékezett meg a tanácsházán eltöltött időkről. A barátságos beszélgetések keretében felelevenedtek a két világháború közötti nehéz napok, a felszabadulás utáni lelkes munka évei. Az idős közalkalmazottak és a tanács jelenlegi dolgozói megállapodtak abban, hogy ezt a kapcsolatot tovább is ápolják és a jövőben rendszeresen megrendezik a nyugdíjasok találkozóját. A városi tanács szakszervezeti bizottsága kedves meglepetéssel emlékezett meg idős nyugdíjasairól. Pénteken este, a szakszervezeti bizottság rendezésében vacsorára hívták össze az öregeket. A harminc rríegjelient nyugdíjas előtt Szelepes én yi Imre, a végrehajtó bizottság elnöke emlékezett meg az együtt eltöltött évtizedekről, majd Halasi István köszöntötte a megjelent régi közalkalmazottakat.