Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
1965. NOVEMBER 14, VASÁRNAP MEGYEI BONYODALMAK NAGYKŐRÖSÖN Kivel szerződjön a tsz ti} Miért merev a konzervgyár f Mi a gyors megoldás " A vitát sürgősen le kell zárni! Nagykőrösön, a Petőfi Tsz elnöke, a konzervgyárral kötött szerződést mutatja. A zöld színű nyomtatvány szabályosan kitöltve, a fejléc feletti szabad helyen kézzel írott szöveg: „Ha a tsz más vállalattal is köt szerződést, akkor a gyár a szerződést felbonthatja.” — Hogyan egyeztethető ösz- sze a szövetkezet önállóságával? Miért engedik meg, hogy egy vállalat ilyen előnyöket élvezzen? Számunkra ez hát, rányos és sérelmes — mondja indulatosan Susán János. Talán egyedi esettel állunk szemben. Hamarosan meggyőződünk azonban arról, hogy nem erről van szó. A Rákóczi és a Szabadság termelőszövetkezetek vezetői is megerősítik: a szerződések kötésének kezdetén a konzervgyár szigorúan kikötötte, hogy csak abban az esetben köt szerződést a tszszel, ha a többi vállalatokat mellőzik. A vita hetek óta tart. Egyesek már belefáradtak, „beadták” a derekukat, mások kitartottak a szövetkezet érdeke mellett, s engedményeket tudtak „kicsikarni" a konzervgyártól. Miről is van szó? Az Élelmezésügyi Minisztérium és a SZŐ VOSZ elnöksége már a korábbi években utasítást adott ki az úgynevezett területi elhatárolásról. A cél: a két vállalat ne akadályozza, illetve ne zavarja egymást a felvásárlásban. Tudni kell ehhez, hogy az utasítás megjelenése előtt egyes „élelmes” szövetkezeti vezetők ugyanazon zöldségtermő területre két vállalattal is kötöttek szerződést. Az előlegeket is felvették, s csak a felvásárlás idején tűnt ki, hogy szerződés ugyan van, de áru nincs, vagy (fsak kevés. Az első pillanatban igazságosnak és jogosnak tűnik a felvásárlóknak ez a „védekezése” a spekulatív termelővel szemben. De csak az elsőre. Sok hátulütője van ennek, s különösen sok bonyodalomra ad okot itt Pest megyében, ahol a zöldségtermelés — főleg a déli részeken — fő hiánya a primőráru-termelés. Az első dolog, ami vitára ad okot, az a szövetkezetek önállósága. A szerződéskötés új rendszere nagyon helyesen arra ösztönzi a szövetkezeti vezetőket, hogy gazdaságossági számítások alapján azt termeljék, ami jövedelmező. — Hogyan álljak én év végén a tagság elé? Hogyan magyarázzam meg a mérleghiányt? Mondjam azt, hogy a konzervgyár érdeke előbbre való, mint a szövetkezeté? — Pest megyei kisiparosok a „könnyűipar kiváló dolgozói" Megyei választmányi ülést tart a KIOSZ A KIOSZ megyei választmánya holnap Budapesten értekezletet tart. Az értekezleten a vezetőség beszámol a legutóbb hozott határozatok végrehajtásáról, foglalkozik a megye kisiparosainak legfontosabb problémáival: a helyi iparpolitikai tervek teljesítésével, az iparitanuló-nevelés- sel, szakmai képzéssel és anyagellátással. A választmányi értekezleten sor kerül kiváló iparosok kitüntetésére, megjutalmazásá- ra is. Mint a KIOSZ közölte, két Pest megyei kisiparos minisztériumi elismerésben részesül, megkapja a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. teszi fel a kérdést Hajdú Lajos, a Rákóczi Tsz elnöke. — A szövetkezet érdeke az, hogy termeljünk primőrárut és tömegárut is. Csak abban az esetben jövedelmező a kertészet, ha kihasználjuk a primőrtermelésben rejlő lehetőségeket is. Igen, itt Pest megyében, de főként Nagykörösön a termelésire a koraiság a jellemző. De az erre való törekvés megegyezik a népgazdaság érdekeivel is. Könnyebb itt korán termelni, mint az ország északibb részein. Ezen túlmenően, nem elhanyagolandó szempont, hogy közel a főváros, innét hamarabb a fogyasztó asztalára kerülhet a friss zöldségféle. A konzervgyár érdeke ezzel szemben az, hogy nagy tömegű árut vásároljon fél, akkor, amikor beindítja az üzemet. Az üzemkezdés időszaka azonban akkor van, amikor az árak alacsonyabbak, amikor kifizetődő számára a konzervkészí- tós. — Mi az idén is hosszú ideig tizenöt forintért adtuk el a paradicsomot. A konzervgyár az első tétéit három forint hetven fillérrel vásárolta fel — magyarázza Hajdú Lajos. A szövetkezetek a korai termelés érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek. Olyan fajtákat választanak, amelyek korábban „bejönnek”. Egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett fóliás termelés. Csaknem valamennyi szövetkezet üvegházzal, nagy területű üvegfelülettel rendelkezik. A MÉK. de a szövetkezetek is jelentős áldozatot vállalnak azért, hogy minél korábban vigyék piacra a termést, A MÉK holdanként 1200 forintot fizet abban az esetben, ha a korán kiültetett palánták el fagynak. Bizonytalan dolog a korai palántaki- ültetés, de a szövetkezetek vállalják ezt a kockázatot. Ha ugyanis a fagy nem tesz benne kárt, ez a kockázatvállalás bőségesen kamatozik. A területi elhatárolásról szóló utasítás nem új. S hogy eddig nem vert fel ilyen nagy port, mint az idén, annak az az oka, hogy alkalmazásához eddig nem ragaszkodott a konzervgyár. A múlt év őszén — tehát az idei termésre — mindkét felvásárló kötött szerződést. Mindegyik külön-külöm területen biztosította maga számára az elegendő mennyiségű és minőségű árut. Most ősszel lépett fel első ízben ilyen igényekkel a konzervgyár, s elhatározásából nem enged. Mereven hivatkozik az együttes utasításra. Szerinte, semminemű kár nem éri a szövetkezeti gazdaságokat, ha csak velük szerződnek. Vállalja ugyanis a primőráru átvételét is. Átveszi a primőrárut, amelyet két százalékos kezelési díj felszámolása mellett azonnal átad a MÉK-nek. A zöldségfelvásárlás eddigi rendszere is elég nehézkes, bürokatikus, amiatt, hogy sok kézen megy keresztül, amíg a fogyasztóhoz ér. Most még egy közbeiktatott szerv' lassítja a felvásárlást. Merően ellentétes ez azokkal a helyes törekvésekkel szemben, amelyek szeretnék az áru útját lerövidíteni. Mi lenne a helyes megoldás? S. Hegedűs László, a városi tanács elnökhelyettese, aki maga is sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel, a következőket tartja helyesnék: — Kössön szerződést a termelőszövetkezetekkel mind a két vállalat. Természetesen nem ugyanazon területre, hanem külön-külön. így volt ez ebben az esztendőben is, és sem a MÉK-től, sem a konzervgyártól, de a termelőszövetkezeti gazdaságoktól sem érkezett be panasz. A gyakorlatban az történt eddig, hogy amíg a konzervgyár nem kezdte meg az üzemelést, az egész területről a MÉK vásárolta meg a termést. Az üzemkezdet után a MÉK „kilépett”, s akkor már csak a konzervgyárnak szállítottak a szövetkezetek. Szerintem ebben az esetben mindhárom fél érdekei kellően képviselve vannak. Ez felel meg leginkább a város érdekeinek. A vita még tart. S hogy ez mennyire nem előnyös, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a szerződéskötések állása. A vitás cikkekből mind a konzervgyár, mind pedig a MÉK messze elmaradt a szerződéskötéssel. A konzervgyár például a tervezett 600. hold paradicsomból 400-at, a 150 hold paprikából 95 holdat kötött le. A MÉK terve paradicsomból 190 hold, paprikából 25, s 40, illetve 9 holdat szerződött le. S ha számításba vesszük azt is. hogy a szövetkezeteknél bizonytalanság tapasztalható, amely a termelés rovására is mehet, akkor senki előtt nem lehet vitás: mihamar le kell zárni, mégpedig megnyugtatóan, a hetek óta tartó vitát. Mihók Sándor Első mozzanat: az eligazítás. Túl a célon - 3 millióval... Év vége a nyerstégla-készítésben — rí; Hét végéig ' kerete ennyit jelentettek. Az Épületkerámia,és Burkolóanyagipari Vállalat főmérnöke ezzel folytatja — Senki sem irigyelt az év első három hónapja után. Továbbmegyek: már -az év fele elszaladt, s mi még 8 millió téglával tartoztunk. Hogy ez mit jelent, nem kell mondani a lakásra váróknak ... — Minek köszönhető a fordulat? — Valamennyi munkatársunk soronkívüli többletet vállalt. Ismeretes: ezt ajánlották az árvízkárok helyrehozására. — S mennyit ért a jő szándék? — Ha az imént 3 milliós nyerstéglatöbbletről beszéltem, úgy ennek dupláját mondhatom. Egyenértékű 300 lakás építőanyagával! — Az idén nem formálnak több nyerset? — A hideg idő beálltával az ország csaknem valamennyi bányaüzeme, téglaprése megáll. Év végéig a rendelkezésre álló nyersáru égetésére kell feltenni a koronát. — Kik a zászlóvivők? — A Lőrinci és az árvízi i mozgalmat elindító Erdőker- | tesi Téglagyár. Szorgalmasan I dolgozó üzemtársaikkal együtt 4 biztosítják, hogy a rendkívüli 3 időjárás, az esőzések miatt 5 tönkrement másfél millió tég- S la ellenére tisztességgel zár- s juk az 1965-ös évet. t- gy- | Tsz. Ép. Vállalat — Bernecebaráti Egyesítik a szobi járás termelőszövetkezeti építőbrigádjait Rangosodik a bernecebaráti Hunyadi Tsz építőbrigádja. Ha minden simán megy és a szobi járás termelőszövetkezetei megegyezésre jutnak, rövidesen vállalattá alakul át. Ilyen értelmű elvi határozatot hozott a Szobi Járási Tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése. A Hunyadi Tsz elég jól felszerelt és gyakorlott szakmunkásokból álló építőbrigádja saját szövetkezetén kívül eddig is sokszor vállalt új építkezéseket, vagy tatarozási munkálatokat a járás többi tsz-ében. Munkáslétszáma azonban kicsi ahhoz, hogy a következő ötéves terv időszakában a járás építőbrigáddal nem rendelkező tsz-eiben a tervezett gazdasági épületek emelését elvállalhassa. A járási tanács vb. határozata értelmében most a tsz-ek közös szakbizottságot alakítanak a szövetkezeti vállalkozás megalakításának előkészítésére és az új társulat alapszabályainak kidolgozására. Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Közös Építőipari Társulása lesz a neve az új vállalatnak, amely természetesen elsősorban a járási tsz-ek építési beruházásainak kivitelezésére alakul. PÉNZZEL FIZETENDŐ A FÖLDADÓ Az eddig érvényben volt földadórendelet módot adott arra, hogy a négy katasztrális hold földnél, illegve az egy katasztrális hold szőlőnél kisebb területet használók — ideértve a tsz-tagok háztáji területét is — tetszés szerint, . akár pénzzel, akár búzával róják le a földadót. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a fizetésnek ez a módja az átadott terményhez képest aránytalanul sok adminisztrációval jár. Ezért a kormány most úgy határozott, hogy ezentúl pénzzel fizessék a földadót. Ezzel több ! mint egymillió adózó egy-‘ szerűbben, a löbbi adó lerovásával egy időben, tehet eleget adófizetési kötelezettségének. Izgalmas pillanat! Mennyi a találat? Egy kis pihenő! Jólesik gyakorlat közben a festői környezetben elfogyasztott tízórai. Foto: Mészáros Vasárnapi gyakorlat Nem ritka eset, hogy vasárnap kora reggel benépesül a budaörsi lőtér: a szürke egyenruhás munkásőrök — fegyverrel a kézben — gyakorlatra készülődnek. Számukra ezek a vasárnapok — a fegyelem ellenére is kikapcsolódást jelentenek, s így egy kicsit olyan a jellegük, mint a kirándulásnak. Persze a fegyelmezett gyakorlat az elsőrendű feladat. Fényképezőgépünk a munkásőrök vasárnap délelőttiének egy-egy jellegzetes pillanatát örökítette meg. sssryrsrsssssssssssssrsrsssAfsssssss'SSSsssss.
