Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Családi pótlékból házvásárlás IX. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1965. NOVEMBER 13, SZOMBAT ©lesén és szépet Ami már kapható - Hűtőszekrény OTP-re A tette kirakati kislámpa kel­fel kíváncsiságom. Kö­zelebbről is meg kell nézni. Ezt is meg lehet venni. (Papp felv.) Mennyi újdonság van itt! Szép üzlet a RÁVILL. — Mivel várják a vásárló­kat? — Sok újdonságunk van — kapom a választ Szarvas Mi­hály vezetőtől. — Hűtőszek­rény, mosógép, rádió, tv, ál­lólámpa, mi szemnek és szép­érzéknek ingere. — Mit lehet OTP-re vásá­rolni? — 70 literes Lehel hűtő- szekrénytől 1000 forinton fe­lüli rádiókon át — 33 lite­res. nagyon jó, kis lakásba való mosógépig. Ennek 1600 forint az ára. Másfél kiló ruha fér bele. — Hűtőszekrényből milyen a választék? — Van 120 literes Lehel szekrényünk 5200 forintért, és Szaratov ötezerért, vannak villanyfűtőink, autóba való akkumulátorral fűthető kávé­főző gép — és kenyérpirító­tól a lemezjátszóig majd­nem minden elektromos ké­szülék megtalálható. — Ez a modern formájú vasaló? Mi az ára? — Szabályozható, rendkívül gyorsan melegedő német va­salónk óra 210 forint. Van­nak gyönyörű külföldi csil­lárjaink. Ez a kecses álló­lámpa 609 forint. — És a tv-n levő lengyel lámpa? — Olcsó. 140 forint. De van már százért is kis asz­tali lámpánk. Kínálat van. Csak kereslet is legyen. A kirakatot csodáló sze­mekből ítélve — lesz. (b. h.) YtkUalták A Faáru- és Dohányzócik­keket Gyártó Vállalat KISZ- szervezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának tiszteletére el­vállalta a hazánk felszabadí­tásában hősi halált halt szov­jet, román és magyar kato­nák közös síremlékének rend- behozását. A sírok felfrissítve várták a kegyelet koszorúit és a tisztelgő küldöttségeket. Eltemették Kőházi'Kís Balázst Szerdán délután nagy rész­vét mellett kísérték utolsó út­jára, az ötvennyolc éves korá­ban elhunyt Kőházi-Kis Ba­lázst, a Szabadság Termelőszö­vetkezet volt brigádvezetőjét. Több, mint három esztende­je annak, hogy Babiczéknak ügyes-bajos dolguk akadt a városi tanács igazgatási osz­tályán. Nem is éppen kicsiny panasszal álltak elő: a csa­lád nem fér a lakásban, le­gyenek tekintettel arra az il­letékesek, hogy öt gyerek van a házban és adjanak megfe­lelő lakást. — Bizony, ha az olyan könnyen menne! — csóválta a fejét a lakásügyi előadó és inkább csak úgy jóakaratú ta­nácsként megjegyezte: öt gyerek után annyi családi pótlékot kapnak Babiczék minden hónapban, hogy ér­demes lenne ezeket az össze­geket összerakni. Ez hozzáse­gítené őket ahhoz, hogy meg­SZÓDAVIZ Nem is szé­gyellem bevalla­ni, hogy egyetlen percre le nem tudtam tenni, amíg az utolsó soráig el nem ol­vastam. Ez a mű az első olyan fan­tasztikus regény volt, ami a ke­zembe került, faltam az egyes fejezeteket. Együtt izgultam a szereplőkkel, akik elindultak a világűr meghódí­tására. Hű, micsoda kalandok. Az el­ső stáció a hold, amelyre kitűzték a hupikék és a jajvörös zászlót. Utána a Mars. Találkozás, az el­ső Marslakóval. Jesszusom, az orra a térdét ver­te, az ujjak he­gyén méteres ta­Izgalmas téma pogatók. Fülei óriási legyezők. Tovább a Vé­nuszba! Nem hiá­ba a szerelem is­tennője. Micsoda meztelenség, mennyi szépség! Egyetlen füty- tyentésre sztrip­tíz a javából. Le a ruha, le a kom­biné, le a mell­tartó. Van még valami? Aklcor az is mehet a fené­be. — Mester, ol­vastam a regé­nyét! Nem tud­tam letenni, amíg végig nem olvas­tam. Éjjel két órakor még min­dig dideregve faltam. Nem is tudtam, mitől va­gyok lúdbörös. A hidegtől vagy az izgalomtól. Mi­csoda kalandok, micsoda hátbor­zongató fantázia. Fantasztikum a felső fokon. Mes­ter, csak annyit feleljen, hogy honnan vette ezt a ragyogó témát ? Átélte? — Nem, kérem! A kisujjamból szoptam! Tovább nem is figyelt rám. Zse­béből előkapta a cuclit. A szája sarkába vágta. — Látja, ez a fejlődés. Már nem a kisujjamat szopom. Es ez meg is fog látsza­ni a legközelebbi fantasztikus regé­nyemen. Vegye meg! Az olvasók kérése Állapítsák meg a termálkutak vízhordási idejét A HÉTVÉGÉ SPORTMŰSORA Asztalitenisz: A Kinizsi asztalitenisz női és férficsapata vasárnap dél­előtt Kistarcsán, a Kistarcsai KS-sel mérkőzik. Birkózás: A Kinizsi felnőtt csapata vasárnap délelőtt Abonyban mérkőzik a Szolnoki Honvéd csapatával a Keleti Területi CSB bajnokságért, kötöttfo­gásban. Az ifjúsági csapat vasárnap Kecskeméten lép szőnyegre a vidék egyéni bajnoki címért. Kosárlabda: A Kinizsi NB II-es férfi csa­pata vasárnap délelőtt Sziget- szetmiklóson mérkőzik a Cse­pel Autó csapatával. Szeretem a szódavizet. Nemcsak elvi síkon, hanem iszom is. Néha azonban mintha szaga lenne. Olyan jellegzetes illat, ami a szelíd békanyálas pocsolyák emlé­két idézi. Nem szóltam egy darabig senkinek, lehet hogy káprázik az orrom. A minap hallom mástól is: büdös a szódavíz. Más is érzi. Van a dologban • valami. Kezdem jobban figyelni. Többen pa­naszkodnak a szódavízre. Gondolkodni kezdtem, mi lehet az oka, a dolognak? Büdös a víz, amiből csinál­ják? Bízok abban, hogy nem a gátból szivatják. A szén­dioxid szagos? Bevallom, ta­nácstalanul álltam a problé­ma előtt. Most tudtam meg az igaz­ságot. A megoldás olyan egy­szerű, hogy soha rá nem jöt­tem volna magamtól. Nem mossák az üvegeket és a mindig visszamaradó vízben algák tenyésznek. Kicsit meg is hatott a dolog. Élet van a szódásüvegben. Sajnos, az al­gáknak szaga van. Nem víz­tiszták. Az az egyedüli meg­nyugtató tény, hogy a tudo­mány megállapítása szerint az alga magas tápértékű, ét­kezésre alkalmas élőlény. Ha így nézzük a dolgot, megelőz­tük a világot. Mi már fo­gyasztjuk, nemcsak beszé­lünk róla. Ismét van azonban egy bökkenő. Én egy forint tíz fillérért szódavizet veszek. Ingyen kapom az algát, mert az nincs a víz árában. Tehát félek attól, hogy rövidesen felemelik a szódavíz árát. Megjelennek a hirdetések. A tej folyékony tehén, a sör folyékony kenyér. A szódavíz folyékony alga. Haladjon a korral. Igyon szódavizet! Ára: 2 forint. Lehet, visszahúzó erőnek tűnök majd, de jobban sze­retném, ha kimosnák az üve­geket. Egyen algát az uno­kám. Szódavízzel, vagy majo­nézzel, ez már az ó dolga. (Róka) felelő lakást biztosítsanak a család számára. Eltelt három esztendő. Most azonban nem Babiczék mentek az igazgatási osztály­ra, hanem az előadónak volt valami hivatalos dolga a csa­ládnál. Babiczné már az elején as­zal kezdte, hogy három év" nagyon sokszor emlegetik cr előadót. — Engem? — hüledezet Nóniusz Sándor és természe­tesen nem is tudta, hogy mi­re magyarázza az asszor’ szavait. — Három esztendeje annal hogy azt javasolta: takarítsuk meg minden hónapban a csa­ládi pótlékot és akkor majr sokkal könnyebben és hama­rább jutunk megfelelő lakás­hoz. Még haza sem értünk, amikor az urammal eldöntöt­tük, hogy megfogadjuk a:: okos tanácsot és a hatszáz forintot minden hónapban el­helyezzük a bankban. — Több, mint húszezer fo­rintunk gyűlt össze! — mon­dotta mosolyogva Babiczné és a napokban már házai néztünk a Tormásban. Focisták bálja Ma este 7 órakor pacalva­csorát rendez a Kinizsi lab­darúgó szakosztálya. Vacsorát tánc követi a sportotthon nagytermében. Esőköpeny a jázminbokorban Bak József (Salamon u. 15.) június 10-én este már jól a sötétedés után elindult a la­kása közelében levő káposzta­földre, káposzta szedésre. Üt- közben észrevette, hogy Gu­lyás Imre háza előtt őrizetle­nül hagyott kerékpár van, azon pedig egy esőköpeny. Nem sokat tétovázott, pártfo­gásába vette a köpenyt, de nem vitte haza, hanem szé­pen összehajtotta és elrejtet­te egy jázminkerítés alá. A városi bíróság Bak Jó­zsefet négyhónapi szabadság- vesztésre, valamint négyszáz forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. BIZONYÍTOTT Bevétel 70 ezer — A kislány nem válogatós — Igaz, hogy egy kiszol­gálóval szaporodik az üz­let? — Elsejére ígérték. Már nagyon várom. Egyedül na­gyon nehéz — panaszolja Szabó Sándorné, de ez a panasz inkább büszkeség. Mert jól megy az üzlet. — Mikulásra mi újdon­ság jött? — Csokoládételefon, csak sajnos kevés. Aprócska, fehér sapkás kislány táblából az üzlet­ben. — Te mit szeretsz iga­zán, melyik csokit? — ö nem válogatós. — Válaszol a kérdésre a ma­ma — csak az én pénztár­cám bírja az étvágyát, így van ezzel minden anyuka. Bányász—Papp Megnyitását sokan elle­nezték, mára bebizonyítot­ta, kell. Lassan ki Is növi ruháját. Havi 70 ezer fo­rint forgalmat bonyolít le az édességbolt. Ünnepek előtt 130—140 ezret is. — Mi megy a legjobban? — A kávé. Soha nincs egy hetesnél régebbi. Ha­vonta kétszer-háromszor szállítanak, harmincöt- negyvenezer forint érték­ben. MIT LÄTUNK MA A MOZIBAN ? Bűntény a művészpanzió­ban, Fordulatos, magyarul be­szélő NDK-film. Kísérőműsor 18. Világhír­adó. Előadások kezdete: öt és fél nyolckor. Délután 3 órakor: Kapitány. Szovjet film. A múlt évben nagy örömet keltett városszerte a ter­málvizes kutak felállítása, melyekből meghatározott idő­ben mindenki vihetett langy- meles forrásvizet. A nyáron a strandszezon idejére lezárták a kutakat. Nemrégiben azonban ismét megkezdték a vízszolgálta­tást, de érthetetlen okból csak bizonytalan időközök­ben, hol ekkor, hol akkor adnak vizet, ami főleg a távolabbról járó idősebb em­bereknek ókoz sok bosszú­ságot, amikor sokszor üres kannával kénytelenek haza­menni. Ezért arra kérnénk az il­Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik felejthetetlen feleségem, édesanyánk, nagy­anyánk, MÓDRA FERENCNÉ te­metésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkon enyhíteni igyekez­tek, sírjára koszorút és virágot helyeztek. A gyászoló MÓDRA család SZERENÁD SOK VÁLTOZATA van annak, hogy az ember a ked­ves szívét megpuhítsa és ma­ga felé fordítsa. Van, aki hosszú leveleket körmöl és türelmesen várja a választ. Olyan is akad, aki kerek-perec odaáll, összecsapja a cipője sarkát és megkéri a lány ke­zét. A muzsikus a kedves ab- \ laka előtt elmuzsikálja a La- í votta szerelmét, amire a vá- \ lasz egy percenő gyufaszál fé- \ nye, édes biztatás a továb- \ biakra. i Könnyen beszél a trombi- i tás, a fuvolás, a harmonikäs. \ Mindegyiknek a muzsikája a j szívhez szól. De mit tegyen az ; a szerencsétlen trombonos, ! aki mikor nyakába kanyarít- ! ja a muzsikáját, ki sem lát- \ szik belőle. A zeneszerszámja ! meg olyan hangot ad, mintha \ láncon tartott medve morog- jna. Zenekarban nélkülözhetet- ! len a trombon, de arra nem l alkalmas, hogy a szerelmes \ ember kibrummogja rajta szí- \ vének szándékát. j LONTAI FERI a zenekar ! trombonosa. A magányosan ! élő emberke fejéről hatalmas í művészfrizura lobogott. 5 Ádámcsutkáját nagy művész­nyakkendő mögé bujtatta. Ta­vasz volt. Az orgonabokrok virágai kibókoltak a kerítése­ken. A nap meleg nemcsak a földet melegítette fel, hanem felforralta Lontai Feri körül a levegőt. Halálosan szerelmes volt. Becsei Jolánka minden reggel eltipegett a muzsikus ablaka alatt. Feri dobogó szív­vel haladt a lány lába nyo­mán. Jolánka észrevette Lon­tai érdeklődését, de azt is, hogy a fiatalember gyávasá­gában nem mert közelíteni. A tavasz érvényes volt a ze­nekar többi tagjaira is. A fu­volás egy kis szőke ablaka alatt fújta el a Schön Rozma- rint, a trombitás egy kis fe­kete háza előtt remekelt a Cseresznyevirággal. Egyedül a trombonos szomorkodott, de nagyon. Egyik este a harmadik spriccer után Lontai elvesztet­te az eszét. Hazarohant, nya­kába kerítette a trombont és hosszú lépésekkel sietett az állt, éjszakában. Meg sem csak Becseiék háza előtt. Szétvetett lábakkal megállt a kedves ablaka előtt. Tele­szívta a mellkasát és belefújt a hangszerbe. A trombon megremegett és mintha együtt érezne a muzsikussal, lágy dünnyögő hangot sóhaj­tott bele az éjszakába. Feri behunyt szemmel fújt. Talán azért, hogy ne lássa, amikor kicsapódik az ablak és valaki elküldi a fészkes fenébe. JÁTSZOTT a Tolvaj szarká­ból, improvizált a Könnyű lo­vasságból. Homlokát kiverte az izzadtság. Félszemmel oda­sandított az ablakra, amely mögött váratlanul félrelibbent a függöny és a hófehér leány­kézben megcsillant a réz szí­nű gyertyatartó, s benne vi­dáman lobogott egy kis darab gyertya. Lontai örömében ak­korát fújt a hangszerbe, amekkorát csak bírt. A hang­szer is vele érzett, mert indu­latosan elbőgte magát. A gyertya ellobbant és a függöny visszalebbent a he­lyére. A zenész boldogan vág­tatott keresztül a téren. Másnap reggel már hét óra­kor talpon volt. A kapuban remegve várta, hogy mikor ér oda a lány. Jolánka cipői vi­dáman kopogtak a járdán. A muzsikus remegve lépett ke­resztül a küszöbön. Értelmet­len szótagokat dadogott. Jo­lánka nyugodtan nyújtotta fe­lé a jobb kezét. — Köszönöm a muzsikát! Gyönyörű volt! — Tetszett? Jolánka elmosolyogta ma­gát. — Legkedvesebb hang­szerem és maga igazán művé­szien játszik rajta. VIDÁMAN LÉPEGETTEK az utcán. Szó-szót követett és ezzel meg is volt a kedves is­meretség. Amikor Lontai elbúcsúzott a lánytól, hazarohant és bár­milyen furcsán hangzik, meg­csókolta a trombont. Szájon csókolta, mintha nem is egy rézből sajtolt hangszert csó­kolt volna meg, hanem Becsei Jolánkát, akinek legkedvesebb hangszere a trombon. (rossi) letékeseket, hogy ha már a város vezetősége a lakosság­nak biztosította ezt a jó­téteményt jelentő vizet, in­tézkedjen, hogy valóban hoz­zájussunk. Hogy ne a sze­rencsétől függjön, mikor vi­hetünk egy-egy kanna termál­vizet. Kovács Dániel, Hangácsi út 1. Tanácstagok beszámolója Ma, szombaton 17 órakor a tejüzemben Marosfi György, a Kinizsi úti iskolában 18 órakor Székelyhídi József tart tanácstagi beszámolót. Holnap, vasárnap 15 óra­kor az Árbózi iskolában Za­bodat Dénes, 16 órakor a Kálvin téri iskolában Gönczi Károly számol be válasz­tóinak eddigi tevékenységé­ről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents