Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
PEST MtCYEI 1965. NOVEMBER 13, SZOMBAT \ TA $ Az elmúlt szombat este vattás köd ült Csepel szigetére. Az utak, a falvak elrejtőztek. De Tököíre érve már mutatták az irányt a sűrűsödő gyalogosok. F alusi művelődési otthon három és fél millióért! Erre a villanygyújtásra várt • község hat év óta. Mert 1959-ben kezdték építeni. Volt akkor a tanácsnak egy kőbányája, úgy gondolták, jövedelméből telik majd az új kultúrotthonra. Maszek tervet csináltattak, és feiás- ták a telket. Rendeleteik jöttek és mentek: a kőbányát azóta rég felosztották a két szövetkezet és a falu között,, de a falu részén leállt a munka, mert a jelenlegi pénzügyi szabályok között nem volt érdemes üzemeltetni. Az aranybánya tehát megszűnt, miközben a művelődési ház költségvetése növekedett. A kétszáz főre méretezett első tervet nem engedélyezték. A négyszáz személyes típusterv meg a tökölieknek nem tetszett. Ezért a megyei tervező- irodához fordultak, — kétmillió lett a költségvetés végösszege. Közben egy átárazás: megemelkedett három és fél millióra. Beolvadt így a kultúrotthon- ba a járdáktól a ravatalozóig mindaz, aniire csak égető szükség lenne Tökölön. De beolvadt a majdnem kétmilliós állami támogatás is, — s ne feledkezzünk meg a százötvenezer forintos társadalmi munkáról. Szóval, megizzadta Tököl a művelődési otthont. Csak e°y dolog vígasztal a hat esztendős várakozásért, a járdátlan utakért: maga á művelődési otthon. Mert nem egeret szült a hegy. (Inkább fordítva. — Bocsánat.) Szép a kultúrotthon. Nagyon szép, — bólogatnak a szinte átlátszó, üvegfalú, fényben úszó modern épületre a konzervatív tököli öregek is. Eddig fejcsóválva szá- mítgatták, megér-e egy hiány megszüntetése három és fél milliót, — sok egyéb községié jlesztési, termelési gond között? De a szombat esti megnyitón ők is úgy érezték, megérte, mert ez az épület már nemcsak egy jelen idejű gond befoltozására teremtődött, hanem a jövő igényeinek is megfelel. A község nem nagy lélekszámú. Mégis, már a megnyitóra önálló műsort adott. A válogatásban helyet kapott szerb népdal, székely ballada, lengyel polka, Arany, József Attila vers, Csoóri prózája. Így nyitott Tököl. Röviden két együttesről. Az egyik a Milkovics-féle tamburazenekar. Tagjai ötven, hatvan, hetvenévesek. Vezetőjük, a hetvenkét éves Milkovics bácsi — aki ötven év óta muzsikál —, híres tamburásdinasztia sarja. Az együttes megjárta Németországot, Jugoszláviát, többször megszólalt a rádióban, muzsikájuk lemezre került. (Milkovics bácsi filmben is szerepelt.) De megmaradtak a tököli tamburazenekarnak, melynek tagjai a napi munka után elsősorban a maguk kedvére zenélnek. Csak népdalt játszanak. Szerb, és néha magyar nótákat. Tambu- ra iránt érdeklődő fiatal ma már nincs Tökölön. de énekes szólista igen: hárman is felléptek Milkovicsékkal. Milkovics bácsi néha előrelép- dslt, és ő is énekelt, szerényen, kísérőn. Ilyenkor lenézett a színpadról, s egy kicsit, csak a szeme sarkából, mosolygott a közönségre, mint akiknek közös titkuk van. Muzsikált. A másik együttes, amelyről szólni szeretnék, a tököli fiatalok irodalmi előadógárdája. Szereplésükből ítélve, azt hittem, régóta összeszokott csoport. Műsoruk címe: A Dunánál. Egy narrátor és a hol tzavaló, hol sétáló vagy .leleteteket rögtönző „kórus” szó- 1 Itatta meg a földrajzi leírásiól. József Attila címadó versből. Aranv-balladából, fiald magyar író s-ociográfiájá1 51 összeállított szöveget. A itok, amely a közelmúltban Verbuválódott csoport mögött múltat éreztetett — a köny- nyed, fekete pulóveres eszköz- telenség, mely a színész- színházutánzás helyett a szövegre, a mondanivalóra figyelt. S nem véletlenül járult hozzá a bemutatkozás sikeréhez, hogy a szöveget úgy keresték meg, ne csak a Duna tematikáján keresztül, de távolabbi, mélyebb mondanivalójában is kapcsolódjon Tökölhöz. * H ogy fogadta a falu a műsort, a minden hígítást nélkülöző tömény irodalmi, népzenei esszenciát? A nyolcszáz ember — egy feszült és értő figyelem lett. ☆ Hogyan tovább? Erről beszélgettem a kultúrotthon fiatal, friss diplomás igazgatójával, Dóra Bélával. — Első kérdésem: Bár a nyitó ünnepség kedvező képet mutat, úgy vélem, a tököli művelődési otthon tartalmas létét is az kérdőjelezi meg, ami a legtöbb községét — a kétlakiság. — Igen. Szerintem most az a legfontosabb, hogy összetartsuk az irodalmi együttest, melynek tagjai a rögtönzött műsorban remekül egymásra találtak. — Belenyugszanak, hogy a híres tamburazenekaruk utánpótlás nélkül marad? — A mai fiatalokat nehéz lenne rábírni, hogy nagyapáik muzsikája iránt érdeklődjenek. Az általános rokonszenv NAGYMAROS Foto: Kotroczó természetesen itt is a teenager- zene felé fordul. — De úgy tudom, a KISZ mégis szakszofont, tangóharmonikát vásárolt, mondván, hogy a gitár csak divat... így aztán most semmilyen tánczenekar nincs Tökölön ... Erről jut eszembe: mi lenne, ha a fiatalok gitáregyüttese — mert az itt is meg fog alakulni, sorsszerűén — a pengetés hangszerjáték alapelemeit a Milkovics bácsitól tanulná meg? Hiszen állítólag a Beat- lesek sem szégyelltek a skót népzenéhez nyúlni? — Hasonló gondolattal már mi is foglalkoztunk. — Azt hallottam, híres délszláv népi táncegyüttese volt régebben a falunak? — Sajnos, amikor a központi délszláv táncegyüttes tőlük toborzott új tagokat soraiba, akkor a helyi csoport megszűnt ... Időközben az illetők a központi együttesben koreográfiát is tanultak, s remélhető. hogy az ő segítségükkel ismét feltámad az egykori tánccsoport. — Eddig hol zajlott a tököli kulturális élet? — Többnyire a kocsmában. Ha a kocsma és a művelődési otthon különbségét — melyet tököliesen szólva, tam- burázni lehetne —, figyelembe vesszük, joggal támaszthatunk reményteljes várakozást a falu legújabb épületével szemben. Annál is inkább, mivel mindaz, amellyel Tököl bemutatkozott a megnyitón, biztató alap. Padányi Anna Élrlirifzcsliiiiiénia: S&k 41& ételmérgezés Bíetrés 4t sujjút szállítőhecsi Nem kielégítő u tisztáséig Értekezlet 4M UÚJÁt,-n4Íl rekek — bár jól tápláltnak látszanak — túl keveset esznek. NYÚLEXPORT Pedikűr—Dró, kefe— Baiuszpödrés A MA VAD kecskeméti ki- rendeltségére hetenként 1500 —2000 lőtt vad érkezett az alföldi megyék vadásztársaságaitól. Eddig csaknem négyezer fácánt és nyulat vásároltak fel. Az apróvadakat különleges ápolás után mélyhűtik, majd exportálják. A nyulakat előbb „pedikűrözifk”, majd bundájukat drótkefével átfésülik, bajuszukat hegyesre pödrik. így kerülnek külföldre. Az első lőtt nyúl és fácán- szállítmányt pénteken indították útnak Kecskemétről Nyűge t- Né me tors zá gb a. Ezt követően folyamatos lesz az export. IIYPNOPAIDEIA Egyes cseh iskolákban az idegen nyelvek tanításánál bevezették a „hypnopaideiát": az oktatás egy része a tanulók álmában zajlik le. Yadászotthon — Egerben A Heves megyei vadásztársaságok több mint ezer tagja részére vadászotthont rendeztek be Egerben. Az új létesítmény a mégye különböző területeiről a megyeszékhelyre érkező vadászok találkozóhelye lesz. Itt tartják megbeszéléseiket, itt intézik szolgálati ügyeiket. A Heves megyei vadászok otthonukat stílszerűen rendezték be, falait trófeákkal díszítették. — Te, micsoda illatok — ez itt tearózsa! Gyerekkoromban anyámnál ... — A jó anyjába — nem beleléptem egy leanderbe. — Szegyeid magad. Gyerekkoromban anyámnál a kiskertben, volt mindenféle rózsa. Meg petúnia. sarkantyúvirág ... — Dobd már ide a csavarhúzót! ... — Várj, nézd bazsalikom — óh, érzed a mezők, édes illatát. — Pofa be — na veled se török be többet virágüzletbe. — Mit csináljak, nagyon szeretem a virágot. — Mondtam, hogy menjünk a hentesbe. — Pfúj, ki nem állom a felvágottakat. Ez meg egy jól menő viragos, remélem, hagyott itt valami pénzt. — Egy eV're csak egy pár félcipőt látok. — Vak ember, és a sok gyönyörű virág? De azért azt is elvisszük. Oda n ézz, oda nézz — agave! Kár, hogy nem lehet elvinni. — Aktatáska. — Jöhet, abba tesszük a tulipán- hagymát. Okvetlenül viszek egykét tulipánhagymát — Rohadt fiók, nehezen nyílik. — Nem baj, legalább tovább nézelődhetem. Én a börtönben is a kertészetben dolgoztam... — Kuss! Újra börtönbe akarsz kerülni? — Isten ments — itt még a virágok is valahogy másképp illatoznak. A börtönben az árvácskákat palántál- tam. szép, színesek voltak, kékes-sárga ... — Pszt! Mintha valaki kopogna! Analfabéta. Ezt a szegény öreg kaktuszt koA vásárlók között szerepel Olaszország, valamint Svájc is. Ebbe a két országba lucfenyő-, hegyi juhar-, gyertyán- és akácmagot szállítanak. Az olaszok értesítése szerint a csereháti akácerdőben gyűjtött magot a Pó völgyében az utak mentén ültetik el: A katona apja Szo\jet filmbemutató pébe. Kedvesen esetlen téb- lábolása a halált osztó gépfegyvergolyók között önkéntelenül Tolsztoj: Háború és béke című művének egyik hősét, Piere Bezuhovot idézi- De már a következő jelenetben hősies erőfeszítéssel cipeli ölében a megsebesült fiatal katonát. A* alakítás ebben a jelenetben fedi a címet, válik egyetemessé — minden katona apjává. Mint saját fiáért, úgy vállalja a veszélyt, s száll szembe a sebesültet meggyilkoló némettel. Látjuk az elhatározása mellett csökönyösen kitartó férfit, aki ezzel eléri, hogy kora ellenére felvegyék katonának. Szinte felejthetetlen, ahogy a harchoz már hozzáedződött ember egy pillanat alatt visszaváltozik földművelővé:, amikor az ellenséges ország földjén meglátja a gyümölcsök királynőjét, a háború alatt is szépen fejlődő szőlőt. Géppisztolyhoz idomult keze oly gyengéden, oly hozzáértéssel simogatja végig a leveleket, úgy beszél hozzájuk, mintha valóban értenék. Hasonlóan felejthetetlen jelenet, amikor megállítja a diadalmasan vonuló hadoszlopot, mert egy falon felismeri a fia nevének felírását. De az is a nagy jelenetek közé tartozik, amikor az e<rv- órás tűzszünetben rátalál fiára. Legszívesebben felrohanna az épület második emeletére. nem törődve azzal sem. ho«v a földszmt és az emelet között németek tartózkodnak. Sajnos, a film vége túlságosan édeskés. A két ember utolsó pillanatban még!s találkozik. de csak egy mondat erejéig, mert a fiatal hős apja kezében hal meg. Ez akarva-akarat'anul is ront yr,'!rnriadzn alakításán is Bár ő még ezekben a jelenetedben is mezonéból a va’ósówKoz hű e-*—7^r"s?zgel játszani. Azt nem mondhatjuk el, hogy a szovjet filmheteken az eddig már megszokott szívonalas nagy . filmet látjuk. De azt igen. hogy Szergo Zakariadze méltán érdemelte ki az idei moszkvai filmfesztivál legjobb férfi alakításáért járó díját. Nyugodtan mondhatjuk „Ö a film”. Hiszen a 2800 méter hosszú filmszalagnak egyetlen olyan kockája sincsen, ahol ne lenne jelen. Ungvár Mária ! A Keletbükki Állami Erdő- | gazdaság bükki és csereháti g erdőségeiből 650 mázsa külön- ! böző magot gyűjtöttek össze és ! küldenek exportra. A legna- ! gyobb vásárló a Német Szö- \ vetségi Köztársaság, ahová 600 > mázsa csermakkot továbbíta- ! nak. Csereháti akácmag a Pó völgyében pogtatom, nagyon beteg lehet, odvas a belseje .. — Odvas! Ezen jár az esze. Itt meg ... — na tessek, mégis csak a henteshez kellett volna men- ] ni — üres a fiók. j — Talán a má- ] síkban van. — Azt már i megnéztem. Fél i vajas zsemle van \ benne, meg vala- \ mi magok. — Magok? Hadd nézzem —! olló, százszorszép! mag. Pióca néni \ éppen mondta, i hogy kellene ne-> ki. j — Hagyj már! lekén — most'i mit csináljunk, üres kézzel \ nem mehetünk\ haza. Holnap lesz « a Magdi születés-\ napja. •— Hát akkor, \ hol itt a problé-\ ma? Mit akarsz, \ rózsát, szegfűt,! primulát? Sze-! gény nő, még ! úgyse kapott tő-! led soha egyetlen\ '<!. virágot... j Nagy S. József $ Egy főszerep, néhány epizód, sok statiszta. így jellemezhetnénk röviden A katona apja című szovjet filmet. Georgij .^aharasvili egy hátországi kis grúz faluban él, a háború zaja ide csak a frontról érkező levelekben jut el. Az öreg szőlőművelő paraszt fia, a fiatal Maharasvili páncélos főhadnagy megsebesült. A hátország egyik kórházában fekszik. Innen ír apjának. Az apa elhatározza, hogy meglátogatja rég nem látott fiát. Az útnak indulás nagyon egyszerű, az öreget az egész falu elbúcsúztatja, ellátja minden jóval, nehogy szükséget szenvedjen. Utazik teherautón, szekéren, vonaton, gyalog, míg végre eléri a célt és belép a kórház kapuján. A fáradtságtól elgyötört, de a viszontlátás reményétől túlfűtött idős ember egyszerűen nem tudja elhinni, hogy mindem hiába volt, mert fia már meggyógyult, s visszatért a frontra. „Nem, ez nem lehet igaz, ezt nem tehetik meg egy apával” — mondja csalódottságában. A fiú utáni vágy, a meghiúsult találkozó szinte eszét veszi. Végső kétségbeesésében arra kéri az orvost, hogy legalább a szobát, az ágyat nézhesse meg, ahol a fia feküdt. Fia volt betegtársai közt újra jókedvű lesz. Közben úgy, hogy a katonák ne lássák, áhítattal megsimogatja az ágyat, amelyiken a fia feküdt. Aztán szomorúan elhagyta a kórházat. Maga sem tudja mitévő legyen. Legszívesebben utána menne fiának a frontra, de oda már nem érvényes az engedélye. Az elhatározást, hogy mégis tovább megy, egy fiatal katonával való véletlen megismerkedése és egy éppen arra induló vonat érleli meg benne. S ezzel elkezdődik egy sok veszély- lyel terhes vándorút — a hátországból egészen az ellenség hazájába. Már eddig is kitűnő karakterszínészt ismertünk meg, az idős parasztot alakító Szergo Zakariadzében, s nem vártuk, hogy ezt még fokozni tudja, pedig így történt. Látjuk Zakariadzét mint búzaföldeken bandukoló öreg parasztot, aki sehogysem érti, hogy egyszerre hogyan került a háború kellős közeAki a virágot szereti??? A Pest megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Bizottság pénteken dr. Kéri Miklós megyei főállatorvos elnökletével ülést tartott és megvitatta a megye élelmezésegészségügyi helyzetét, amelyet dr. Bágyoni Attila ismertetett. Tavalyelőtt 524, múlt évben 251, idén október 15-ig azonban már 315 ételmérgezés fordult elő a megyében. Mégpedig az esetek 90 százaléka háztartásokban, gondatlanul eltett ételmaradék és főleg házi disznósajt fogyasztása következtében. De az élelmiszerhigiénikus kénytelen aggódni a dolgozók házon kívüli étkezése miatt is, főleg több üzemi és éttermi konyha korszerűtlensége ad erre okot, különösen az állami gazdaságokban, amelyek közül egyedül a tápiószelei konyhája tiszta és korszerű. Az ipari üzemek konyhái általában gondozottabbak, bár még az adott lehetőségek határain belül is sok hibát kiküszöbölhetnének. Ahol az ennivalóval foglalkozók személyi tisztátalansá- \ gát észlelik, ott először szóbeli j figyelmeztetést alkalmaznak, j másodízben viszont beidézik j az érdekeltet a KÖJÁL-hoz és i egész napos felvilágosító elő- i adást tartanak neki. Aznapi i munkabérét elveszti és az úti- i költségét sem térítik meg. j Az élelmiszerek higiénikus \ szállítására egyetlen megoldás i lenne, ha minden élelmezd vállalat megfelelő berendezésű sa- ! ját szállítóeszközzel ren- ! delkezne j * és megszűnne a bérbe vett j gép-, vagy lófogatú kocsikon! történő szállítás. I — Nemcsak azzal, törődünk i — mondotta még az előadó —,• hogy jó, egészséges és tártál- j más étel kerüljön az asztalra, ] de azzal szintén, hogy ez az! étel eljusson a szervezetbe is. j Emiatt rövidesen vizsgálatot | tartunk a Fóti Gyermekváros- ! ban, ahol igen jól és ízletesen i főznek, mégis sok jó étel ke- i rül a moslékba, mert a gye- ’
