Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

1965. OKTOBER 10, VASÄRNAP

irtJT MECHI

<cJ€ivlap

EGY KULTÚROTTHON MUNKÁJA

A szakszervezetek megyei tanácsa a (napokban foglalkozott a Pest megyei Taná-r esi Építőipari Vállalat váci művelődési otthonának munkájával. A művelődési otthon működési körletébe nyolc vállalat tartósak 2300 dolgozóval, azonkívül 12 munkás- szállás, körülbelül 900 lakójával. A kulturális munkát részben az otthon falain belül, részben pedig kint a munkásszállásokon végzik. Az összefoglaló kép elég színes, változatos.

Az otthon ismeretterjesztő tevékenysége például

nagy területet igyekezett átölelni.

A tudományos ismeretterjesztés egészségügyi, közgazda- sági és társadalomtudományi témakörökből tevődött össze, s a szakmai filmvetítések jól bővítették az oktatás, a továbbképzés anyagát. Két német . és egy angol nyelvű tanfolyam megrendezése is az otthon kulturális munkájának eredményei közé tartozik, valamint az az igyekezet, hogy játékfilmek rendszeres vetítésével adjanak a dolgozóknak színvonalas szórakozási lehetőséget.

A kultúrmunka a termelés segítését is célozta: volt az otthonban egyéves művezetői és villanyszerelői tanfolyam, s rendszeresen előkészítették az épületgépészi,

Személyi ellem* tétek helyett: ron> zóbb prey mm !

•

Leyyen S vállalat és 12 munkásszállás művelődési központja

nekelőtt itt kell eredményes munkát végezni.

Megállapította az SZMT, hogy

az otthon eredményes működését nehezítették azok a személyi ellentétek,

amelyek egyrészt az otthon dolgozói, másrészt az otthon vezetője és az Építők Szak- szervezetének Pest megyei Bizottsága között keletkeztek. Hangsúlyozta, hogy az otthon a szakszervezeti bizottság irányítása alatt áll, s az szőnek nemcsalt joga, hanem kötelessége beleszólni munkájába.

Az építők váci művelődési otthonának a következő népművelési évadban tovább növekednek a feladatai. Az intézménynek vonzóvá — az építőmunkások s főleg a fiatalok látogatott otthonává kellene válnia.

— andrás —

Z//////////////I»ssssssssssssssssssssssssss.

..

Üzem

— képekben elbeszélve

Már többször írtunk a ceglédi cipőgyárról, mely korszerűbb telephelyre költözött Ez a költözés a napokban fejeződött be. Tegyünk fényképezőgépünkkel egy kis sétát. Kísérőnk: Tímár Károly igazgató.

Először az aljakör futószalagját és kikészítő gépsorát tekintjük meg. Mi itt a nézni való? „Az, hogy duplájára növekedett az aljakör gépparkja s ezzel természetesen kétszeresére a termelés. Nem 200, hanem 400 ezer pár cipő kerül ki egy év alatt innét.”

Az is fontos, hogy nemcsak több gép fér, hanem jobban is elférnek a gépek, s dolPÁLYÁZATI FELHÍVÁS

bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK, román és szovjet ösztöndíjra

A Művelődésügyi Minisztérium az 1966—1967-es tanévre külföldi egyetemek, főiskolák, illetve mérnök-szakiskolák nappali tagozatára ösztöndíjas pályázatot hirdet. A pályázók ösztöndíjjal a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió egyetemein (főiskoláin), illetve a Német Demokratikus Köztársaság szakiskoláin tanulhatnak.

A pályázati hirdetmény és az ehhez csatolt mellékletek tartalmazzák a pályázati feltételeket, a választható szakokat, a felvételi vizsgakövetelményeket és az ezzel kapcsolatos egyéb tudnivalókat.

Az egyes munkahelyek, illetve oktatási intézmények a pályázati felhívást, a jelentkezéshez szükséges űrlapokat a felettes hatóságoktól — a kiküldetésben érdekeit szakminisztériumok, illetve főhatóságok személyzeti osztályaitól, Budapesten a kerületi tanácsok oktatási, vidéken a megyei tanácsok művelődési osztályaitól, valamint a Műveié dés- ügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályától — igényelhetik.

A pályázatokat 1965. december 15-ig kell beküldeni a Művelődésügyi Minisztériumhoz.

A „Ceglédi ősz“ nyitánya

Az ünnepi hét kezdő akkordja a kecskeméti, szolnoki, s megyénkben képzőművészek alkotásaiból nyüt kiállításon hangzott el, tegnap délelőtt, örvendetesen nagyszámú érdeklődő jött el birtokba venni az egyhetes program első ajándékát.

Míg a Ceglédi ősz galériájában a nézők Baranyó Sándor képe előtt az őszi verőfényről ' vitatkoznak, mi körülnézünk odakint, a cseppet sem verőfényes őszi délelőttön,

mi minden várja még az ünnepi hét alkalmából Cegléd város közönségét.

Idekint bizony az ősz már az ember inge alá is benyúl. Mintha jelképeznék a nyár végső visszavonulását, a zeneiskolában a nagykőrösi, ceglédi és kecskeméti konzervgyár kedvelt és új keletű készítményei — mintegy két és fél vagon áru — várják a látogatókat. Ugyanezekkel az árukkal tele van az üzlet is, főzelék-, gyümölcs- és halkonzervek, szárított külnönlegességek, hagyma, aszaltalma. zöldségek. Az irodalom és írott kultúra hódolói a vasutasotthon könyvtártermében Dózsa, Kossuth, Táncsics, Herman Ottó, Kárpáthy Aurél — Cegléd történelmének hírességei előtt tiszteleghetnek.

Betekinthetnek a szép- irodalomba is. kiket hogyan inspirált, ihletett ez a város.

Móricz Zsigmond Gyalogolni jója épp ott van felütve, aho! a ceglédi piac parasztasszonyainak „véresen komoly” alkuiról ír. Odakint, a mostani piacon elég kopott a forgalom, Az eladók már le- helgetik a körmüket, a vevő pedig nyilván a délutáni gyümölcsbemutatóra spórol, ahol a tsz-ek, az fmsz és a Terményértékesítő Vállalat pompás zöldség- és gyümölcspéldányai versengenek majd az elismerésért — nem kisebb nyilvánosság előtt, mint a televízió kamerái.

Ácsolják a téren a pavilonokat, az fmsz lacikonyhája már talpon áll, csak a ceglédiekre vár, s bizonyár; nem hiába. Ez a csupabicik lis, kicsit rendetlen külseji város emlékezetes, értéke.- héttel ajándékozza meg ma gát.

— d —

Csővári ház épül Pencen

A tájmúzeum néprajzi és borászati kiállítása lesz benne

Megyénkben kétségkívül nagy eseménye a múzeumi hónapnak, hogy a penci múzeum saját házat kapott. Megvásárolták részére a minek is nevezhető ez a kockaalakú épület? Mondjuk úgy, aíhogy Pencen beszélnek róla, megkapta a régi nemesi kúriát, ahol immár ötödik éve lakik.

Mindenesetre a múzeum szerény külsejű kúriájához már régen nem tartozott semmi föld sem. Legutóbb a Bugár-család mondhatta magáénak, hat örökös osztatlan tulajdona volt és most megvették tőlük, állami ingatlan lett, múzeum.

— Talán rövidesen rendbe is hozathatjuk, elég kopott már a külseje, ráfér — mutat az itt-ott máladozó vakolatra Jakus Lajos múzeum- és egyben iskolaigazgató, sőt még több is: a penci múzeum alapítója.

Negyvenhatban

került a községbe, két évre rá elkezdte gyűjtögetni, amit a föld a határban kivetett, mindenféle régi szerszámot, kőből vagy fémből valót. Csakhamar annyi régisége volt már, hogy kis múzeumot rendezhetett be az iskola irodájában, de az anyag mindig csak egyre gyűlt. Hatvanban megürült a kúria, elköltözött belőle az utolsó lakó. Megkapta múzeumnak, akkorra azonban a gyűjteménye már nem volt az övé, átadta az államnak. Alapja lett a tájmúzeumnak, ahová négy község, Penc, Rád, Csővár és Kösd földje bőségesen szállítja mind a mai napig a régészeti és történelmi leleteket, régi házaik padlásai meg a néprajzi anyagot.

A múzeummá lett épület mintegy kétszázötven éves, egyik szobájában, eredeti helyén legalább kétszáz esztendős zöldmázas cserépkályha mindjárt múzeumi tárgy lett. Meg is érdemli nemcsak koránál, szépségénél fogva is.

Mi minden látható a múzeumban? ötezer esztendő.

A korai kő-, a réz-, és a bronzkor maradványai, a szkíta, kelta, hunkori germán,

avar, magyar honfoglaláskori, meg középkori és a közelmúlt emlékei mellett. Még a második világháború néhány

rozsdás fegyvere is.

TÁGASABB AZ ÜZEM, TÖBBET TERMEL AZ ALJAKÖR

kapnak takarékossági prémiumot. Hogyan kell gazdaságosan felhasználni t bőrt?

— Mikor magam elé terítem, gondolatban már megjelennek s elrendeződnek elöí- ■ tem a minták — mondja Nyer- gesné. — Az a fontos, hogy az ember képzeletben felrajzolja a cipömintákat. áttekintse a terepet és kalkuláljon.

Gyigor György is sok mindent tud mondani a bőrről. Olvas róla. Ez egy durva ostorcsapás helye, az egy tüskekarcolás.

És íme egy felvétel az ú. tüzödéről, ahol a cipők felsőrésze készen kerül ki a gépek alól. „Sima" varrógépek mellett már „speciál” gépeket is látunk, itt hetven százalékkal növekszik idén a termelés. v

a)

AHOL A CIPŐFELSŐRÉSZ SZÜLETIK. KOMJATH MAR GIT, TÜZÖ

Foto: Gábor

— Régészeti tárház az egész környék — mondja Jakus Lajos igazgató. — Minden mélyszántásnál újabb leletek kerülnek elő. Csupán ősrégészeti lelőhely tizenöt van a négy község határában.

A csővári rom

néhány gyönyörűen megmunkált kövét, párkánydarabját meg kapuboltívét is őrzi a múzeum. Néprajzi ruhagyűjteménye legszebb darabjai szintén Csővárról kerülnek ki. Sokszínű, ví- \ rágós hímzéssel díszített ] ingvállak — ezeket még ma ] is hordják az asszonyok — és : ugyanígy ékesített férfiin- i gek.

Talán legérdekesebb mégis i az egyik penci házban lelt i múlt század elején készülhe- j tett, gépnek beillő famoto- i la. Gondosan esztergált, pon-. j tosan egymásba illeszkedő fa- \ fogaskerekek forgatják, akár j ma is felsodorná még a mót- i ringot. Amint az ugyancsak i teljesen fából csinált öreg i prés szintén kisajtolná még I a szőlőt.

— Valaha világhírű volt a ! penci bor, de a filoxera a ! szőlőket itt is tönkretette — ! állapítja meg sajnálkozva a i falu múltjának nagy isme- > rője, az gazgató. — Minden- j felé Menyecskehegyi, így is-j merték a borunkat, ma már ! csak néhány öreg tőke van j a régi, jó szőlők utódaiból a j Menyecskehegyen.

Sajnálatos, hogy ennyire i kipusztult az a jó bortadó S szőlőfajta. Annak viszont ör- \ vendezni lehet, hogy a régi: korok emlékeit valaki össze- s gyűjti és megőrzi. Elveszhe- < tett volna talán az is mind, > ha húsz éve nem ikerül; Pencre tanítónak Jakus La- > jós.'

A múzeum udvarán 5

téglahalmok meg finom- 5 szemcséjű homok. — Jelleg-1 zetes, eredeti csővári házat | emelnek. Kétszobásat. Az; egyikbe a néprajzi anyag ke- ; rül, a másikba a borászati; eszközök gyűjteménye. Hogy j mikor? Amint lesz az épít-j kezésre egy kis pénz, talán j jövőre. Munkaerőben nem! vIesz hiány, annyian vállal-! tok máris társadalmi mun- 5 kát.

Sz. e. :

5

$ KÉPZELET ÉS KALKULÄ- $ CIO .., GYIGOR GYÖRGY, A SZABÁSZ

5

J gozhatnak az emberek. A fu- 5 tószalag hossza 18 méterről 5 32 méterre nőtt. A munka- 5 terem — mondja az igazga- J tó — végre megfelel az or- j szágos szakmai elrendezési J szabványnak. Pillantás a ki- ! készítőre, mely ugyancsak ; szellősebb, kényelmesebb, | mint a régi, s lencsénket máris ; a következő munkahelyre, a ! szabászatra irányítjuk, j Van itt egy lefényképezhe- j tetlen siker. Az üzemrész 5 feltűnően csendes. Az idén ; beállított gépek olajhidrau- 1 likával, s ebből kifolyólag J nesztelenül dolgoznak, csu- ; pán egy excenderes szabász- ! gép csattogása riaszt időn- ! ként, míg „őt” is ki nem cse- j rélik.

: A szabászgépek mellett ! megismerkedünk Nyerges ! Pálnéval és Gyigor György- ; gyei. Airól nevezetesek, hogy S csaknem minden hónapban

építőamyagipari technikum felvételi vizsgáira a jelentkezőket. A műszaki propaganda- munka keretében sor került építőipari filmestek megrendezésére, ismertettek új technikai eljárásokat,- munka védelmi eredményeket

Mindezek ellenére — miként azt az SZMT megállapította —

a művelődési otthon munkájának eredményei korántsem kielégítőek

s az intézmény niem gyü- mölcsözteti azt a jelentős anyagi segítséget, amelyet az SZMT-től rendszeresen kap. Az ismeretterjesztő előadások kevés kivétellel gyér hallgatóság előtt hangzottak el. A szakköri élet kevés számú nyugdíjas galambkedvelő csoportjára korlátozódott csupán.

A Szakszervezetek Megyei Tanácsa hangsúlyozta, hogy a kultúrotthonnak a jövőben elsősorban az építőipari üzemek és a munkás- szállások dolgozóinak kulturális igényeit kell felkeltenie ;

s kielégítenie. Csak másod- S sorban lehet vállalkozni a vá- ! rosi lakosság kulturális éle- 5 íének szolgálatára. Az ott- í hon vezetőinek szem előtt i kell tartaniuk, hogy sajátos; feladataik vannak az építő-; munkásak körében, s mindé-;