Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ix. Évfolyam. 231. szám 1985. OKTOBER 1, PÉNTEK Ankét az őszi közlekedésről Még idejében, az őszi csúcs­forgalom és a ködös idő be­állta előtt, vasárnap dél­előtt kilenc órakor rendezi meg közlekedési ankétjét a Pest megyei Rendőrfőkapi­tányság, a művelődési ott­honban. Az ankétot film­vetítéssel teszik még szem- léltetőbbé, színesebbé. Két testvér a nyertes Versenyben szántottak a Hunyadi Tsz erőgépvézetői A LEÉRTÉKELT NÉNI Könnyen beszél, akinek pénze van! Az Arany János Termelő­szövetkezetben a tagok be­csületbeli kötelessége, hogy évente legalább ötvenegy Desztilláló készülék a konzervgyárban A képen látható csövek la­birintusa desztillálóberende­zés. A konzervek gyártásá­hoz még desztillált vízre is szükség van — igaz, csak nagyon közvetve, mellék „ág­ként”. Ugyanis a gyár területén az elkészült konzerveket, a még üres üvegeket targoncákkal szállítják. A targoncák akku­munkaegységei teljesítenek a közös munkában. Az egyik tsz-tag kétezer öl paradicsomot, ezerkétszáz öl uborkát, négyszáz öl takar­mányrépát, ugyanannyi cu­korrépát, és kereken négy katasztrális hold burgonyát vállalt. Az aratás idején hat ka­tasztrális holdon dolgozott. Paradicsomból és uborkából tizennyolcezer forint körül volt a járandósága. Mindezek mellett Monori László a közös munkában ed­dig száznyolcvan munkaegy­séget szerzett. Év végére sze­retné elérni a kétszázötvenet. Nem is csodálkozom azon, hogy fülem hallatára egy másik termelőszövetkezeti tag megjegyezte, hogy könnyen beszél, akinek pénze van. De nem is nagy dologról volt szó, csak éppen egy fél­deci pálinkáról. Híradástechnika óh! Egy párizsi üzletember nem­régiben sürgős telefonkap­csolást kért az egyik milá­nói üzlettársához. Meg is kapta a vonalat — négy és fél óra múlva. Amikor Milánó­ban csöngött a telefon, nem az üzlettársa emelte fel, ha­nem ö maga. Időközben oda- repült. Katalin nagyon szórako­zott. Sétálunk az utcán. A konzervgyár egyik nyugdí­jas asszonya üdvözöl min­ket. Jól ismerem. A nevét nem tudom, próbálom emlé­kezetembe idézni. — Segíts Katalin — ösztö­kélem. — Tudom, ismerem, — hajtogatja. Látom, másutt jár az esze. Megmakacsodom. Hát nem emlékszel rá? — próbálkozom, hogy megtud­jam a néni nevét. — Portás volt a gyárban! — emlékszem vissza hirte­len. — Igen-igen. Portás is volt. Jól tudod. Valami be­tegsége miatt „leértékelték” — derül fel Katalin arca. Elképedek. Majd a kezé­ben levő csomagra tekintve elhallgatom a kimondásra kí­vánkozó gondolataimat. Csak azt kérdezem meg, úgy csendesen: — Mit vásároltál az újabb leszállított áru holmikból?! (bi) Cikkünk nyomán Nem titok már: hétfőn indul a tanfolyam A titok és a jövendő au- folyam első előadását. Csak- tósok címmel szeptember 1-i nem hatvanon jelentkeztek lapszámunkban bíráló cikk a hivatásos és nem hivatá- jelent meg. Bíráltuk a KPM sós gépkocsivezető-tanfolyam- autóközlekedési tanintézetét, ra. SSä* februáriján meg- Az érdeklődők tíz hét alatt hirdetett tanfolyamról meg sajátítják el a gépkocsive­18 me yen zetést Szombat, vasárnap hallgattak. kivételével mindennap tar­Cikkünkre reagálva októ- tanak előadást, délután öt bér 4-re tűzték ki a tan- órakor. den gép remekül kitartott a verseny során. Vasárnap reggel öt órakor — még alig szürkült —, star­toltak a gépek. Az erőgépve­zetők tisztában voltak a ver­seny feltételeivel, nagyon ko­molyan vették a versenyt.' Volt a részvevők között olyan is, aki annyira hajrázott, hogy még az ebédidőt sem vette igénybe. A terület csak naplemente után. csendese­dett el. A verseny részvevői har­minc holdon végezték el a ve­tőszántást. Háromtagú bizott­ság értékelte a munkát. Az első számú nyertes maga. a termelőszövetkezet. Az őszi vetésben igen jól jött ez a gondosan elvégzett harminc- holdnyi talajmunka. Jól jártak azonban a trak­torosok is. Azok is, akik a nyolcvan forintot kitevő napi munkabér helyett százhúsz fo­rintot kaptak. De különösen az a két testvér traktoros — Tóbi János és Tóbi István —, akik közül az egyik a mennyi­ségi, a másik a minőségi ver­senyt nyerte meg. Kétszáz fo­rintos célprémiumot kaptak amellett, hogy megkapták az ötven százalékkal felemelt napi munkabért is. TARKA VIRÁGÚ LUCERNA Grábner Emil, a Mosonma­gyaróvári Agrártudományi Főiskola egykori igazgatója, neves kutató nemesítette ki a sekélyebb termőrétegű tala­jok; fehérjedús takarmány- növényét, a tarka virágú lu­cernát. A háborús években azonban az értékes növény csaknem teljesen kiveszett. A főiskola növénytermesz­tési tanszékének tanárai kezdték meg újra néhány kiló megmentett maggal a szapo­rítást. A Kisalföldön és Ko­márom megyében már is­mét nagy területen ad biz­tonságos termést a tarka vi­rágú lucerna, harminc közös gazdaság pedig magfogásra is berendezkedett. Ezek a szö­vetkezetek tízezer holdra ele­gendő vetőmagot takarítottak be. GÉPESÍTETT SZILVASIÜRET VJ SZÍNFOLT a városban a Ceglédi úti ú.j ház (Godány felv) Az ideihez hasonlóan bő­séges szilvatermés betakarí­tásánál nagy -segítséget je­lenthetnek a Mezőgép- és Malomgép Fejlesztési Inté­zet új rázó-szedő berende­zései, amelyeket . a mostani szilvaszüret során próbálnak ki a gyakorlatban. A már is­mert, traktorra szerelhető rá­zógépek mellett az egész szil­vaszedést gépesítő berende­zéssel is kísérleteznek. Az önjáró gépnek még egy percre sincs szüksége ahhoz, hogy egy fa teljes termését lerázza szalag­jaira. Amíg a gép továbbhalad a következő fához, a gyümölcs a szalagokról ládákba kerül. Az ötletes konstrukció 3—4 ember közreműködésével na­ponta mintegy 500 szilvafa termését szedi le és ládázza. Termelékenysége, a termés mennyiségétől függően, 10— 20-szor nagyobb, mint a kézi munkáé. A gép használata an­nál kifizetődőbb, minél több termés van egy-egy fán. A ta­pasztalatok szerint a gépi szedés nem árt a gyümölcs minőségének, s az ágak még kevésbé ron­gálódnak, mint a kézi sze­désnél. Az új rázó-szedő gépet az idén a mandula- és dió szűr ét­nél is kipróbálják. SPORT í, Egy délután nagy 2 vihar kerekedett. Jí Zuhogott az eső, £ dörgöt az ég és a 0 termelőszövetke- £ zet átvevő telepén belecsapott a villám (Godány felv.) í egy nagy akácfába. ... . í Kegyetlenül meg­mulatorok segítségével vég- í tépte, megégette az zik hasznos munkájukat, í öreg fa koronáját, s ide-oda száguldva a gyár ud- z a csúcsrész teljesen varan. í elszáradt Az akkumulátorokat savval í A. , ’ , töltik fel, a savazáshoz pedig ' Áldozatul esett a desztillált vízre van szűk- $ ,a 1an levo Ehhe, km . cseh manyu uj desztillálókéért- j Az anya ,, aya ma. lék, amit a konzervgyár hő- ^ dár kétségbeesetten központjában helyeztek ^ keringett napokig a üzembe. | villámsujtotta fa A desztillálóberendezést ^ körül, majd halk Dobi Gyula, a hőközpont ke- ^ turbékolások után zelője működteti. í az épen maradt BÁNAT alsó gallyak közé hevenyészett új fészket raktak. Megtépettségében sem hagyták el a régebben sok szél és vihar ellen védel­met nyújtó öreg fát, s az ismerős, kedves vidéket. Ott töltöt­ték azután a telet, s a környékbeli serté­sek mindig hagytak nekik egy kis reg­gelire meg ebédre valót. Tavasszal vidám turbékolással fog­tak hozzá fészkük tatarozásához, s mi­re kinyílt az akácfa virága, kikelt egy kis fióka, melynek versenyezve hordták az ennivalót, majd boldogan tanítgat- ták repülni. Egy szép napon azután elszállt a hálátlan kis gerle, s nem is jött vissza többé. Az anyamadár na­gyon szívére vette fiókája elvesztését. Beteg lett. A tolla felbórzolódolt, bal szeme bedagadt, le­szállt a földre, s fél szemével panaszo­sait nézegetve sé­tos különbség a félidő fe­léig megmaradt. Ekkor Padányit kipontoz­ták, és a helyére állt Ko­vács rögtön távoli. kosárral mutatkozott be. Nagy hajrá­ba kezdett a Kinizsi, és négy perccel a befejezés előtt 68:62 volt az eredmény. A végén még a debreceniek is erősíteni tudtak, így a körösi csapat 11 pontos vereséggel hagyta el a pályát. Első félidőben biztos ha­zai vezetés után a második félidő közepén feljött a Ki­nizsi és úgy látszott, hogy meglepetés születik az egye­temi pályán. A debreceniek legjobb do­bói: Siklósi (20), Pataki (18) és Bakonyi (12) voltak. Szentpéteri Zolián MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Hölgyeim, vigyázat! Magya­rul beszélő francia filmvíg- játek. Tizennégy éven fe­lülieknek! Szélesvásznú. Kísérőműsor: Szomjúság. Előadások kezdete: fél hat és nyolc órakor. ) \ JXyári példa össsi tanulsággal Hogyan töltik a nyarat a nagykőrösi napközi otthonos gyerekek A papa a világért sem pa­naszkodik. Őszinte dicsérettel beszél arról, hogy mennyire megkönnyítik a napközi ott­honok a gyermeknevelést azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik. — Teljes elismeréssel szól­hatok arról, hogy a napközi otthonok segítsége még a nyá­ri hónapokra is kiterjed. Üzemben vannak pontosan úgy, mint a tanítás idején, és a pedagógusok, akiket köte­lességük a napközi otthonok vezetésére szólít, készségesen áldozzák fel nyári pihenésük egy részét. — De szívesen elmondanék valamit, amit néhány napos fővárosi tartózkodásom idején tapasztaltam. Ott is üzemben vannak az iskolák napközi otthonai. A pedagógusok szinte minden napon színes, változatos programmal várják a gyerekeket, és ennek során a lehetőség szerint kiviszik a kicsinyeket a zöldövezetbe. — A mi iskolánkban — szándékosan nem említem meg, hogy melyik iskoláról van szó, — a gyerekek az egész nyarat az iskolában töl­tik. Unatkoznak, ide-oda tén- feregnek az iskola udvarán. A bátrabbak felkapaszkodnak, ahová lehet, és még az épület padlásán is körülnéznek. Egy kis változatosságot jelent az, hogy az iskolát tatarozó mes­tereket kíváncsi kérdésekkel ostromolják a gyerekek. — Senkit sem kérdeztem meg eddig, hogy miért van ez így. Talán a mi gyerme­keinknek nem kell a zöldöve­zet? Vagy Nagykőrösön nin­csen mód és lehetőség egy kis kirándulásra? A Cifrakert, a múzeum előtti fásított, füves tér és a Pálfája, de néhány órás séta a négy égtáj felé mutató utak mellett, mind­mind nagyszerű kikapcsoló­dás, színes és változatos idő­töltés lenne. — És hogy el ne felejt­sem, a strand. Minden szülő szívesen odaadná reggel a belépődíjat, ha türelmes pedagógusok megéTtő vezetésére bízhatná gyermekét. Megjegyzem, volt erre már néhány tiszteletre méltó példa, kezdeményezés és ennek meglehetősen nagy sikere volt a gyerekek köré­ben. — Ne vegye senki okvetet- lenkedésnek ezt a néhány megjegyzést — mondotta be­fejezésül a papa. — Csak azért mondtam el, hogy a jö­vő nyárra már színes, válto­zatos program várja a szünet­ben a napközis iskolásokat. 270 ebéd Juci ment el tanulni Szűcs Lászlóné szorgalma­san tisztogatja a krumplit. Közben szakértő szemmel né­zegeti a többiek munkáját. Nemrégiben ő volt itt a sza­kácsnő. A szakmai oktatásban, ami­nek elvégzéséhez kötötték az állást, nem vett részt. Közel van már a nyugdíjazás ide­je — no meg tanulni sem szeretek — mondogatja. így Esztike ' helyett, Nagy Ferencné — Juci — ment el tanulni. Serényen intéz­kedik és dolgozik a kony­hán. Sietni kell, hiszen két­százhetven személy részére készül az előfizetéses ebéd a vendéglátóipari vállalat nagy­kőrösi üzemegységének kony­háján. Az étterem számára a me­nüt Kakulya Pálné készíti. Bizony sok a munka és ke­vés a munkaerő. Nem futja a bűvös keret. Megépült a kor­szerű fagylaltkészítő üzem, új köntösbe öltözött az ét­terem. Csak a konyha a régi. Bi­zony itt nemigen változott semmi. Tudja ezt a személyzet is és dicséretükre légyen mond­va, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy változa­tos és megfelelő minőségű ebéddel és kész, vagy fris­sen sült ételekkel lássák el vendégeiket. Félhivatalosan munkanap­nak nyilvánították 1965. szep­tember 26-át: erre a napra ugyanis szántóversenyt hir­dettek a Csukros és Palásti földeken. A legjobb munkát végző erőgépvezető jutalma: kétszáz forint. Minden a szán­tóversenyben részt vevő trak­torosnak erre a napra ötven százalékkal felemelt munka­bér kifizetését rendelték el. Szombaton, szeptember hu­szonötödikén minden trakto­ros megkapta a vezetőség ha­tározatának szövegét. A hatá­rozatnak nagy sikere volt, örömmel és lelkesedéssel je­lentkeztek az erőgépvezetők, akik közül hatot jelöltek ki a versenyre. Alig egy negyed óra múlva megindult a felké­szülés nagy hajrája. Érdemes megjegyezni, hogy a gépek előkészítése példás volt. Min­tálgatott. A telep minden dolgozója részvéttel nézte. Búzaszemmel, ke­nyérmorzsával traktálták. Ha szól­tak neki, megállt. Tűrte a simogatást, és hálás tekintettel fizetett. Minden reg­gel az volt az első kérdés a telepen: — Hol van a kis beteg gerlice? És egy reggel, az első őszi hulló fale- véllel holtan esett \ le az öreg fáról. Párja néhány na-! pig még ott röpkö-! dött a fészek körül,! majd azt is elnyeltél a messzeség. (kopa) ^ KOSÁRLABDA: Férfi NB II. Debreceni EAC—Nagykő­rösi Kinizsi 78:67 (41:29). Debrecen; kétszáz néző. Ve­zette: Kővári, Gili. Nagykőrösi Kinizsi: Bartha. Matuska (1) — Abrahám (10, (— Hoffer (13), Zsákai (22). i Csere: Papp dr. (2), Padá- $ nyi (13), Varga (4), Kovács 5 (2). ! A mérkőzés kezdetét jelző i füttyszó után Pataki jóvol- ! Iából azonnal megszerezte a ! vezetést a debreceni csapat, | de ezt Zsákai kiegyenlítette, : Majd 6:2-re elhúztak a ha- ; zaiak, de Zsákai személyije ; és Ábrahám kosara 6:5-re I alakította az eredményt. 17:9-es állásnál cserélt a körösi csapat, Papp dr. és Varga állt be. Tartani tud­ták előnyüket az egyetemis­ták, kosaraikra Hoffer, Zsá­kai és Varga válaszolt. Ezt követően ismét csere volt, röviddel a félidő vége előtt 16 ponttal vezetett a DEAC. A körösiek dobták az első kosarat a második 'félidő­ben. Padányi—Hoffer—Zsá­kai felváltva találtak a ko­sárba, de a tízrtizenkét pon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents