Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-09 / 238. szám
MST HEGYEI kúrián 1965. OKTOBER 9, SZOMBAT Bizonyára sokan emlékeznek még az olvasók közül Pausztovszkij előző sikeres műveire, a Nyugtalan ifjúságra és a Nagy várakozások ko- rá-ra. A Barangolások könyve ennek a ciklusnak a folytatása. Szoros kapcsolatban áll az előző kötetekkel, de önmagában is kerek egész. Szinpompás keleti szőnyegre hasonlít leginkább ez a regény — egy eseményekben gazdag írói élet több évtizedét fogja át. Pausztovszkij önzetlenül és bőkezűen nyitja meg az olvasók előtt emlékeinek, élményeinek gazdag tárházát. Megkapó közvetlenséggel beszéli el az elszállt évek eseményeit, idézi fel azoknak az elhunyt barátoknak, íróknak, művészeknek alakját, akik ma már csak alkotásaikban és az utódok szívében élnek. Nemcsak felnőtt férfikorának eseményeit eleveníti meg a regény lapjain, de hiteles és érdekes képet fest neves kortánsairól, Bábelről, Bagrickijról, Gajdarról. Ugyanakkor a kornak, az elmúlt évtizedeknek is őszinte, hiteles szavú krónikása. A mű cizellált írói hangja, mondanivalójának művészi közvetlensége, meséjének méltóságteljes áradása maradandó élménnyé teszi a művet. (Európa Könyvkiadó) Karel Polacek: Michelup űr motorkerékpárja Karéi Polacek morista. Nem hogy kritikusai roslav Hasekkel legetik nevét. kitűnő hu- véletlen, gyakran Ja- együtt em- Elsősorban azért, mert ha más-más formában is, de mindketten az önző. köpönyegforgató kispolgári életfelfogás ellen emelik fel szavuk. Kare! Polacek a Michelup- ról és motorkerékpárjáról szóló regényében a kisembernek a tárgyakhoz fűződő viszonyáról írt kacagtató kritikát. Hősének annyira tulajdona lett a költséges motor- kerékpár, hogy már nem is ő birtokolja azt, hanem a motorkerékpár őt. Michelup úr ízig-vérig kispolgár, akinek egyetlen törekvése, hogy túljárjon mindenkinek az eszén, mindent kedvezményes áron és olcsóbban vásároljon, mint a többiek. Ma a motor- kerékpárt, holnap valami mást. A fontos az, hogy ügyességéért felnézzenek rá s csodálják és irigyeljék őt az emberek. Az író hősében és a hozzá hasonlatos alakokban a harmincas évek kispolgári figuráit rajzolta meg. Akkoriban ezer és ezer ilyen Michelup élt s tegyük hozzá, él l még közöttünk ma is. Hará- ' csoló jellemvonásuk, kap- ZíSiságuk, önzésük nem ártatlan szenvedély. A Miche- lupok önzésükkel, felelőtlenségükkel, meddő erkölcsökkel akarva-akaratlanul szál- lásesinálóivá váltak a fasizmusnak. Ma pedig azok útját egyengetik, akiket csupán önös. érdekeik foglalkoztatnak s nem törődnek embertársaikkal, a körülöttük zajló élettel, a világ gond- jával-bajával. A szórakoztató és tanulságos szatirikus regény a közös magyar—csehszlovák tönyvkiadási egyezmény keretében jelent meg magyar nyelven, az Európa Könyvkiadó gondozásában. —p— íro-olvasé találkozó A járási könyvbarát bizottságok. elkészítették az őszi megyei könyvhetek iró-olva- só találkozóinak programját. Ezek szerint az aszódi járás községeibe Tímár Máté, Passuth László és Czine Mihály látogat el. Barabás Tibor és Papp László a budai járás olvasóival találkozik majd. Berkesi András és Bihari Klára a ceglédi járásba kapott meghívót. A da- basi járás író-olvasó találkozóin Baranyi Ferenc, Czine Mihály, Molnár Gábor és Szilvási Lajos vesz részt. A monori járás iró vendégei: Fekete Gyula, Szilvási Lajos. A nagykátai járás községeibe öt írót várnak: Berkesi Andrást, Fábián Zoltánt, Galgóczi Erzsébetet, Kolozsvári Grandpierre Emilt és Tahi Lászlót. A ráckevei járás községeibe Berkesi András és Fejes Endre, míg a váci járásba Baranyi Ferenc, Fehér Klára és Váczí Mihály látogat el. A találkozókat könyvkiállítással és könyv- árusítással kötik össze. KIBÚVÓ Az egyesült államokbeli Columbia City-ben megjelenő valamennyi lap főszerkesztője díszes meghívót kapott a városi tanácstól a számukra rendezendő fogadásra. Az egyik főszerkesztőtől azonban ez a válasz érkezett: „Nagyon örültem kedves meghívásuknak, de sajnos, nem élhetek vele. A városi börtön foglya vagyok és ebben a minőségemben szerkesztem a börtön lakóinak lapját ...” Napirenden a leptospirózis Budapesten a fertőző betegségek szakorvosai találkoztak, s 'rendeztek egynapos előadássorozatot. Az eseményről dr. Román József, a budapesti László fertőző- kórház igazgató főorvosa munkatársunknak így nyilatkozott. — Az előadássorozat keretében többek között egy Október 31-én Szabadtéri szüret a Lencsés-dűlőben Tűzijáték a Finánc-dombon Hazánk leghíresebb történelmi borvidékén, Tokaj-Hegy- alján régi népszokások felújításával és sok vidámsággal köszöntik az idei szüret kezdetét. Ebből az alkalomból -a hegyaljai falvak dolgozóinak részvételével központi ünnepséget rendeznek Tokaj községben. Az október 26-tól 31-ig tartó szüreti napokra gazdag programot állítottak össze. Az igazi vigadalomra-, amelyre külföldi vendégeket is várnak — október 31- én kerül sor. Ezen a napon kora reggeltől késő éjszakáig egymást váltják majd a látványos rendezvények. Az s ünnepi nap másfél óráig tar- 5 tó színes szüreti felvonulás- $ sál kezdődik. Ezen saját $ zászlójukkal és címerükkel 5 felvonuljanak Hegyalja $ 28 községének küldöttei $ is. S A vidám menetben felújítják $ a már feledésbe merülő nép- ^ szokásokat: a török időből S származó mádi népi hagyó- 5 mányokat, a hivogatőkat, rig- $ musokat és a híres bognár- \ táncot. J A nap egyik legérdekesebb $ eseménye a délutáni szabad- $ téri szüret lesz: a hazai és $ ülföldi vendégek térítés el- 5 lenében ' saját maguk szed- ^ hetik a szőlőt. Erre a célra i a Tarcali Állami Gazdaság i| a Lencsés-dűlőben félholdas $ táblát jelölt ki. A szüretelő $ vendégek megtekinthetik a 5 szőlő feldolgozását és meg- ) kóstolhatják a mézédes mus- > tot. i A Bodrogon vízikarneválra $ kerül sor. Ebből az alkalom- $ bői 5 kevéssé ismert és viszonylag ritkán előforduló fertőző betegségről esett szó. Neve leptospirózis. — Hol fordul elő, s milyen tünetekkel jár? — Gazdája az állat, s a velük foglalkozó emberek megkaphatják a betegséget. De hasonló eset fordulhat elő akkor, ha a gyerekek az ilyen betegséget hordozó állatok legelőin, vagy a jószágok járta vízkiöntéseknél játszadoznak. A kórokozót sem a baktériumok, sem vírusok családjába nem sorolhatjuk. A parányi lény agyhártyagyulladás tünetet okoz, s velejárója az elesettség és gyön- geség. — A résztvevő orvosok, laboratóriumi szakemberek, egészségügyi munkások megállapodtak a komplex megelőzés módszerében, illetve a terjedés megakadályozásának módszerében. Az állatoknál a védőoltás segít s a gyakran tanácsolt és mindenféle kórokozó ellen leghatásosabb higiénia és rendszeres vizsgálat, szűrés a célravezető út. A megbeszélések, előadások nyomán várható, hogy az alig ismert betegség még az eddiginél is kevesebb esetben okoz bajt. t. Raj kin Budapesten A külföldi művészek közül keveseknek sikerült úgy meghódítani a magyar közönséget, mint Ax-kagyij Rajkinnak. „A legnépszerűbb budapesti színész” — mondta róla nem régen egyik színházunk vezető művésze. Rajkin valóban a pesti ember legkedvesebb ismerőse. 1961 decemberében, mikor először járt hazánkban, napok alatt hódította meg a közönséget. A Váci utcai Bar- tók-teremben lépett fel, kicsiny színpadon, kis nézőtér előtt. Az első előadáson foghíjas széksorok várták a bemutatkozó művészt. A harmadik előadáson már telt ház volt. Szinte megrohamozták a pénztárakat, akik látták, továbbadták műsorának hírét. Üzemek hívták, a vidék kérte, újságírók, fotóriporterek, filmesek ostromolták. Az előadás után percekig zúgott a vastaps. Az utolsó estén ötször adta elő a „Válámi ván”-t és a Chaplin-magán-, számát. A közönség helyéről felállva tapsolt. Minden előadásán ott voltam és szinte lemérhettem a siker emelkedő hőfokát. Külföldi művésznek ilyen gyors hódítására még nem volt példa. Igaz, Yvés Montand koncertjeire hetekkel előbb elkeltek a jegyek, s igaz az is, hogy a Royal Shakespeare Company társulatának produkciói még tízszer több estén is telt házak előtt mentek volna. De nem szabad elfelejteni, hogy Yvés Montand lemezei, számai, illetve az angol társulat kitűnő előadásainak híre már vendégjátékukat megelőzően eljutott hozzánk. Rajkint nem ismertük. S a közönség csak első előadásai után figyelt fel rá. Az ismeretlenségből napok alatt szívünkig jutott el. Mert nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is. Négy év óta várjuk, s most amikor megjelent a vendégszereplését hirdető plakát, napok alatt elkeltek a jegyek. Még Pes- ten. sem.,v.oit, amikor már. a pénztárak egyetlen érdeklődőnek sem tudtak belépőt biztosítani nyolc előadására. ★ A bemutató sikere azt mutatja, hogy Rajkin második fellépésének emlékét is őrizni fogja a közönség. Minél előbb szeretnénk ismét viszontlátni. A Leningrádi Miniatűr Színház műsora két és fél órás. Rajkin két és fél órán át a színpadon van. Hihetetlen az energiája. Fáradhatatlan, friss, pedig hány embert kelt életre, s egyik percről a másikra változik át. A fiatalember előttünk válik remegő kezű aggastyánná, a magabiztos, törtető, buta karrierista önmagát vizsgáló csalódott emberré, a boldogan ugrándozó újdonsült diplomás magányos öreg professzorrá. Nem alakokat, embereket vonultat fel a színpadon. Olyanokat, akikhez hasonlók ott ülnek a nézőtéren, akikkel találkozhatunk az utcán, vagy éppen főnökünk, barátunk. vagy talán mindenki valahol magára ismer. Kérdéseket tesz fel, olyanokat, amelyek öt ember közül legalább egynél célba találnak. Korunk egyik legnagyobb emberismerője. Rajkin mindig tudja, hogy mi van a levegőben, s azt kérdezi, arról szól, ami nem tetszik neki, és úgy, hogy ne csak nevessünk, hanem gondolkodjunk is. Ismeri gyengéinket minden téren. Ülünk a nézőtéren, mo- solygunk és tapsolunk, aztán akaratlanul is plagizálunk, mert feltesszük önmagunknak, s egymásnak Rajkin kérdéseit. Olyan emberi tulajdonságokat vesz észre és állít pellengérre, amelyekre más talán fel sem figyelne. Rajkin azonban rácsap és beszél róla, mert azt akarja, hogy elhagyjuk hibáinkat, hogy megváltozzunk. Azért harcol művészetével, hogy jobb legyen a világ, jobbak legyünk mi emberek. Rajkin minden számában más ember, hangot, mozgást, alakot tud váltani. Aztán ott előttünk lekapja parókáját, zsebreteszi szemüvegét és önmaga lesz. Mintha mindezt egy paróka tenné. De mi művészetének titka? Miért ragad minket magával? Bravúrosan játszik a színészettel. Színészi eszközei gazdag tárházát tárja ki előttünk, de alig vesszük észre, hogy játszik, illetve Rajkin nem is játszik, hanem inkáb utánoz. Olyan embereket kelt életre, akiket ismer. Ö a legmagasabb fokon utánoz, de ne is próbálja senki öt utánozni. A legnagyobb színészek egyike, bár a szatíra műfajában ritkán adományozzuk ezt a jelzőt. Rajkin azonban bármilyen műfajban megállná a helyét, s ugyanilyen magas színvonalú produkciót tudna nyújtani, mint a szatírában. Ahhoz, hogy egy színész 'két és fél órán keresztül szinte egyedül le tudja kötni a közönséget, a legnagyobbnak kell lennie. ★ A mostani programja kevésbé humoros, inkább szatirikus, mint a négy évvel ezelőtti volt. Akkor talán többször hangzott fel a nézőtéren harsány kacaj. Ez á műsor „nehezebb”. Nem véletlen, hogy Rajkinról ennyit szóltunk, hiszen ez a kis társulat csak azért, s addig világhírű, amíg Rajkin vezeti a színpadon. Sajnos, egyetlen művésze sem tudja még megközelíteni sem. Rajta áll vagy bukik a produkció. Mi talán egy kicsit örülünk is ennek, hiszen így mindén számban vele találkozhatunk. Előzőleg azt írtuk, hogy fáradhatatlan, friss. De csak a színpadon. Rajkin fáradt, s ez nem csoda, hiszen rövid idő alatt végigjárták Angliát, az NSZK-t, Romániát, Bulgáriát, Budapestről pedig Varsóba utaznak. Rajkin minden országban a nemzet nyelvén szólal meg. Pesti műsorát két hét alatt tanulta meg. Valóban nyelvzseni. Kellemesen idege- genes akcentussal, végig hiba nélkül mondja el a nem éppen könnyű szöveget. De azt, hogy fáradt, csak azok tudják, akik a közelében élnek, vagy akik éppen civilben találkoztak vele a repülőtéren vagy a szállodában. A közönség ebből semmit sem vesz észre. Szerény, csöndes, rend*- kívül szolgálatkész ember. Nemcsak a színészt, az embert is szerem: kelj. Sebes Erzsébet BARCOG A DAMVAD „Dámvadországban”, a gyulaji rezervátum dombos-völgyes erdőségeiben „bareognak” a dámszarvasok. Barcogásnak nevezik a vadászok a dámbikák horkolásszerű nászbőgését. \ A gímszarvasnál kisebb, kecses alakú nemesvadból mintegy 800 él a világrekorder trófeákat produkáló rezervátumban. Közülük 250—280 a lapátos agancsú bilca. A mostani barcogás eredményes vadászatot ígér. Böröczky Kornélnak, a vadrezervátum Afrikát megjárt vezetőjének megfigyelése szerint a dámbikák szép agancsot „raktak”, több arany-, ezüst- és bronzérmes trófeára lehet számítani. A barcogás időszakában 25—30 lapátost ejthetnek el a Gyulajra látogató vadászok. Megszólalnak a régi hangszerek Koncert a Nemzeti Múzeumban szőlővel díszítik fel a lampionokkal kivilágított Sárospatak nevű laktanyahajót, amely 16 feldíszített csónak kíséretében Bodrogker esztúr határáig úszik fel. Közben ; a Bodrog és a Tisza torkolatánál levő Finánc-domb tetejéről színes tűzijátékkal szórakoztatják az ünneplő közönséget. A vízikarnevál után a halászcsárda alatti Bodrog-par- ton megkezdődik a reggelig ] tartó szüreti bál. A színpompásnak ígérkező szüreti napokra a tervek I szerint különvonatokat is in- I ditanak. — Hé, komikus! Művész úr, Bisi! — szólították meg a derék mikolaiak ifj. Tóvári Pál színészt a Nagykörúton. — Emlékszik-e még Ida regényére? Vagy hat éve annak! A falusi nép legalább úgy becsüli a vándorszínészt, mint a vándormadarakat. Persze a madár is, színész is, önzetlen énekével rászolgált a szeretetve. Vajon Tóvári Pali mi jeleset cselekedett Míkolán, hogy hat év után is megőrizték jóemlékezetükben. Egy augusztusi vasárnap előre sietett a műszaki gépkocsin. Míg a díszletezés tartott a mikolai színpadon, gavalléro- san végigsétált a Fő utcán. Ha lányokkal találkozott, odasúgta.- Szép a darab, lesz benne szerelem. A kocsma ajtaján bekiáltott: Háromórás kacagás! A lé tán i ás néniket így csalogatta: Ida regénye kerül színre. Sírni is lehet rajta. Este hétkor megtelt a szála. De a többi színész, motorhiba miatt, Zebegény határában vesztegelt. Tóvári Paliról a verejték patakzott. Mi lesz? A publikum sürgette a kezdést. Tapsolt. Pali kilépett a függöny elé. csillapította a közönséget: Megjönnek a kollégák, bízzanak a szavamban. KOMIKUS A FALUBAN Később kiszaladt a falu szélére. Minden felbukkanó kocsiban a theátristákat vélte. Sajnos, amelyikben legjobban bízott, az is csak a bába nénit hozta visz- sza Tölgyesről. A vecsernye harangszavára oszladozott a közönség. Palika, akkor felszaladt a toronyba, onnan kérte a „nagyérdeműt”: Maradjanak jóemberek! Ida regényét játsszuk, nem csalódnak!... Egy menyecske megsajnálta a színészt, így kiáltott fel: Jöjjön le fiatalember, még baja esik! (Szegény, talán éhes is lehet). A komikus leste a holdfényes országutat, Lassan kihunytak a falusi ablakszemek. Meteorok hullottak az égről. A kocsmáros húzta a rolót. Neszeztek a részegek, meg a kutyák. Az öreg éjjeli ör is bóbiskolt, horkolt a temploma jtónak dőlve. Palika, ahogy lekászálódott, meg is jegyezte: Bár a színészi busz brummogna igy! Az istenek meghallották kérését Egyre közelebbről hallotta a színészbusz, ismerős bugását. Egyszeresek éktelen kiáltásokkal verte fel az öreg este csendjét. — Jóemberek! Megjött a színház! Kezdjük Ida regényét. Háromórás kacagás! Szerelem, öröm és bánat. Az emberek első álmukból riadtak fel. „Alkalmi” öltözékben szaladtak az udvarra: Talár, tűz van? Vagy a jég verte el a szőlőlugast? A derék mikolaiak felocsúdtak és azon örömükben, hogy sem tűz nem pusztít, sem jég —, felöltöztek és pontban éjfélkor, zsúfolt ház előtt megszólalt a gong. Felgördült a függöny. Tóvári Pál „levelében” volt. Bisit, a mókás figurát formálta meg. A közönség pecsenyepirosra tapsolta tenyerét.: Mivel Bisi figurája és az Ida regénye előadás. Mikolán emlékezetes marad:: Tóvári Pali játszhatott azóta abban a ] faluban drámát, tragédiát, megfagyott] gyermeket, csak „Bisi” maradt, aki po-\ fákat vág... A krónikás azonban még hozzátenné:: Ügy rajong a falusi színpadért, mi- i ként a kis Nemecsek lángolt a grundért. j Galgóczy Imre ! ; A múzeumi hónap alkalmá- I bő! október 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor régi hangszerek megszólaltatásával koncertet rendeznek a Magyar I Nemzeti Múzeum dísztermé- I ben. Az esemény érdekességét fokozza, hogy a történelmi értékű hangszerek „doktorai” a thüringiaí Ammer-Schulz restaurátor házaspár az idén nyáron állította helyre a Thököly-család egykori tulajdonát képező csembalót. amely ezúttal szólal meg első ízben a meghívott közönség előtt. Ugyancsak az NDK e kitűnő szakemberei restaurálták két évvel ezelőtt a múzeum Jozcfinus-cscmbalóját, amely a koncert másik „szereplője” lesz. A hangverseny minden hangszeres művésze hasonlóan ritkabecsű zeneszerszámon adja elő műsorát. A történelmi érdekességű hangszerek koncertjén megszólal egy n00-as évekből származó viola da gamba és egy korabeli brácsa is. A régi mesterek\ műveit csembalón Gát József, a violán Deák Ágnes hegedűművész, a gambán pedig Mezey Erzsébet tolmácsolja. KÖNYVESPOLC Konsztanfin Pausztovszkij: Barangolások könyve
