Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

MST HU. hírlap 1965. OKTOBER 7, CSÜTÖRTÖK KÉT KIÁLLÍTÁS tai művészeket körükbe von­ja? A nagyok mágneses erején kívül feltétlenül a Pest közeli város artisztiku- ma. A „megfestett” Szent­endre kövein, utcáin, a há­zak rajzolatán továbbra is szívesen kalandozik a szem, és mindig, és még azután is felfedez újat a tekintet. Közös téma, — különböző felíosások. Ez jellemzi a ki­állítást. Barcsay Jenő. mint a leg­több tárlaton, ahol szerepelt az utóbbi időkben, most is szinte miniatűr vászonnal je­lentkezik. S mint mindig, most is az elsők számára fenntartott helyen kell őt említeni. Női feje ugyan­azt a szeré-ny és súlyos kon­zekvenciát, esszenciát tartal­mazza, amelyet csendéletei, tájképei, városrészletei. Az ő hatása érezhető Kó­sza Sipos László képein, aki vallott mesterénél oldottabb fogalmazással jelentkezik, (Várakozó), és sok érzelmi- séggel is. (Kapu) Kmetty János ugyanazt a sorozatot folytatja, amellyel a X. képzőművészeti kiállí­táson szerepelt. Az álló tég­lalap keretei között kristá­lyosodott részekre tagolja a átványt A szentendreiek kö­zül másokra is jellemző ez az elsődlegesen analizáló készség. Mondok Mária csak színfoltokra bont. (Madárfé­szek, Öböl) Korniss Dezső szinte körzővel, vonalzóval „rajzolja” képét. (Angyalok) Beck Judit, Gráber Mar­git, Czóbel Béla, Ilosvai Var­ga István és a többiek — is­mertek és még fiatalok — ne­vei és művei gazdagítják még a kiállítást. P. A. Újdonság ? Nem! Pogácsasajt Hónapok óta nem lehet po- gácsasajtot kapni. A Tejipari Tröszt tájékoztatása szerint a pogácsasajt különleges tú­róból készül, könnyebben emészthető, mint kevésbé il­latos társai, viszont gyor­sabban romlik. Nyáron egyál­talán nem bírja a tárolást, ezért a melegebb hónapok­ban szünetel az előállítása. A mátészallcai tejüzemben most ismét megkezdődött a pogácsasajt gyártása. Eiadfárai a rozsda ellesi A mezőgazdasági épületek korrózióvédelmét ellátó szervezet alakul Eddig: 12000 munkaóra Amdi gimnazisták a határban A mezőgazdasági épületek a szakemberek becslése sze­rint jelenleg mintegy 40 000 tonna vasanyagot tartalmaz­nak. A mezőgazdasági épüle­teken is sürgető feladattá vált a korrózióvédelem. A Földművelésügyi Minisz­térium tervező vállalata rész­letes tájékoztató anyagot ál­lított össze az épületek vas­szerkezeteinek rozsdavédő ke­zeléséről. Maguk a mezőgaz­dasági üzemek azonban csak A DUNAÚJVÁROSI PAPÍRGYÁR nehezen tudnák bdztositani épületeik rendszeres korró­zióvédelmét, mert általában nem rendelkeznek az ehhez szükséges szakmai és baleset- elhárítási ismeretekkel. Mindezek figyelembevételé­vel a Földművelésügyi Mi­nisztérium építési osztálya ja­vaslatot dolgozott ki a mező- gazdasági épületek korrózió- védelmét ellátó szervezet lét­rehozására. A szervezett kor­rózióvédelemmel csak a már- meglevő mezőgazdasági épü­letekben évente mintegy 1000 tonna vasanyag- tönkremené- sét Lehetne megakadályozni. Változó kereset - 20 forintos órabér A tanároknak nem fizetnek ? Az aszódi gimnázium min­dennap három osztályt küld szeptember 13 óta a járás ter­melőszövetkezeteibe. Eredmé­nyekről, tapasztalatokról kér­deztük Kardos Győzőt, a gim­názium igazgatóját: — Eddig 12 000 munkaórát dolgoztak tanulóink, minden tanuló három napot. — Hol -nyújtottak eddig se­gítséget? — A domomyi, a galgahéví- zi, a hévízgyörki, a vácegresi, a gjalgamácsai tsz-ekben. — A munka? — Általában paradicsom- és paprikaszedés. — Hogy fizetnek? — A jobban jövedelmező gazdaságok nem fukarkodnak, sokat és gyorsan fizetnek. Míg néhol 20 forintot alig kerestek i a gyerekek naponta, Galgahé- vízen és Hévízgyörkön a szor­galmasabbak 100—120 forintot kaptak. — Milyen a kapcsolat a munkaadókkal ? — Általában jó. Kiszállítják a diákokat a munkahelyre. Ha vonattal utaznak, megté rílik az útiköltséget. Egyedik a tanároknak vonakodtak ki­fizetni . több helyen a minisz­teri rendelet értelmében járó 31 forint napidíjat, plusz 25 forint irányítási díjat. A mun­kával legtöbb helyen meg vannak elégedve, sok köszönő levél érkezett már a tsz-ektől — Hogy halad a tanulás? — Az iskolai élet folyama tos, de a tanmenetben zökke­nők vannak, átalakítással próbáljuk ezt kijavítani. Ke­vés a tanerőnk, a helyettesi tést is elég nehéz volt megöl dani. — Túl vannak már a műn ka nagy részén? — Egyelőre. A kukoricatö­rés idején még nagy szüksé” lesz ránk. d. j. Lengyel faházak Verőcén HUNGAROCOOP A Külkereskedelmi Minisz­térium ez évben a SZÖ- VOSZ-szal egyetértésben ki­bővítette a SZÖVOSZ-nál 1956 óta működő árucsere- forgalmi iroda jogkörét és HUNGAROCOOP néven mint külkereskedelmi jog­gal felruházott vállalatot megbízta a belkereskedelmi áruválaszték bővítésével. A HUNGAROCOOP áru- cserekapcsolatot tart fenn s a társadalmi kapcsolatokon kívül már kereskedelmi együttműködést is épített ki az angol, az izlandi, a dán, a norvég és más tőkés orszá­gok szövetkezeteivel. Áruválasztékcsere formájá­ban a HUNGAROCOOP a Szovjetunióból például gömb fát, tűzifát, szenet, hűtőszek­rényeket, fotócikkeket, órá­kat és egyéb, hazánkban ke­resett szovjet gyártmányokat importál az államközi szer­ződésben foglalt kontigen- sen, illetve mennyiségen fe­lül. Az NDK-ból többek között műszálszövetet, csillá­rokat, halkonzerveket, Romá­niából az árvízkárok helyre- állításához különösen szük­ségessé vált tetőcserepet, aj­tó- és ablakkereteket, Cseh­szlovákiából Jawa Mopede­ket szerez be a HUNGARO­COOP. A Verőcén felépült üdülőváros fa házai szintén a szövetkezeti kereskedelmi szervek útján kerültek Len­gyelországból hazátikba. Napirenden: a fiatalkoriiá bűnözése • • # Ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága építőinek november 1-re kell elkészülniük a papírgyári üzemi főépülettel. A hatalmas épü­letcsarnok középső részét az építők befedve, kifestve átadják a szerelőknek. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói megkezdték a papírgyártó gép alapjának elhelyezését, s a ke­ringető osztályozó berendezést is szerelik. Az üzemi főtartó gerendáit már végig a helyük­re emelték, s fokozott tempóban emelik be a további előregyártott elemeket Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga szerdán ülést tartott a Parlament Gobelin-termében. Dr. Gödöny József, az Or­szágos Kriminalisztikai Inté­zet igazgatója tájékoztatta a képviselőket a fiatalkorúak bűnözéséinek okairól, a bűnö­zés számszerű alakulásáról. Egyebek közt beszámolt ar­ról, hogy az illetékes állami és társadalmi szervek állan­dóan figyelemmel kísérik a fiatalkorúak bűnözésének ala­kulását. A kérdés többek kö­zött azért is jelentős, mert a fiatalkorú bűnözés alakulása a tapasztalatok szerint dön­tően befolyásolja a következő évek bűnözési statisztikáját. Az igazgató rámutatott ar­ra is, hogy az ifjúsági bűncselekmé­nyek számának csökken­tésében elért eredmények jelentősek. Erről tanúskodik például az is, hogy a fiatalkorú terhel­tek száma jelenleg csaknem fele az 1955. évinek. Elgon­dolkoztató azonban, hogy a legutóbbi esztendőkben a bűnügyi krónikák adatai sze­rint a bűnesetek száma stag­nál, a terheltek száma is nagyjából azonos színvonalon mozog. Ez arra inti az illeté­keseket, hogy további erőfe­szítésekre van szükség a meg­előzésben. Á statisztikák egyébként azt mutatják, hogy a fiatalkorú bűnözők kö­zött lányok lényegesen ki­sebb számban szerepel­nek, mint a fiúk — az arány 15:85. A terhel­teknek körülbelül 50 százalé­ka kerül a bíróság elé. A töb­biekkel szemben a büntető el­járáson kívül felelősségre- vonást (iskolai, vállalati fe­gyelmi, figyelmeztetés) alkal­maznak. A fiatal korban elkövetett bűncselekmények között a leg­gyakoribb a vagyon elleni bűntett. A vizsgálatok szerint azonban az esetek 90 százalékában az indítékok között nem valamilyen életszükséglet kielégítése, hanem meg­gondolatlanság, felelőtlen­ség, kalandvágy szerepel. Figyelmeztető adat az is, hogy a bűntettet elkövető fiatal- korúaknak csupán kis töredé­ke él rendezett családi kör­nyezetben. A beszámolót vita követte. Ilona már énekel lánya: se képzelete, se emléke. Magába- roskadva ül a pádon. Féloldalra lehaj­tott fejét csak akkor emeli fél, amikor a nővér megsimogatja kezét, arcát, Tekin­tete, szétfolyik a nővér arcán, ki tudja, látja-e biztató mosolyát. — Ilonkám, melyik a bal lábad? — Nem tudom — hadarja szinte ért­hetetlenül. — Ilonkám, melyik a bal kezed? — Nem tudom ... — Ilonkám, hol van a füled? — Nekem nincsen f ülem ... De azért olykor énekel. Gyorsan re­citálva a népdal szövegét, megrázó disz­harmóniába bontva az egykori dalla­mot. Igaza van hát: füle sincs már e vi­lágra. Egyetlen, amire vágyik, az al­máspite, amiből — ismétli egyre — há­romszor is enne napjában. Ez az a lány. akit apja és annak élet­társa hónapokig a fáskamrába zárva tartott éheztetve, ruhátlanul égy meg­rohadt és eltetvesedett szalmazsákon... ★ A Ceglédi Járásbíróság tárgyalóter­mében bontakozott ki Halasi Ilona kor­szerűtlenül kegyetlen balladája. Ilonát 1958-ban agyvelőgyulladással szállították kórházba. Három évig ápol­ták és javult állapotban néhány hóna­pig apjának egy előző élettársa gondoz­ta Csepelen. Innen 1962-ben visszake­rült apjához, aki már egy másik asz­szonnyal élt közös háztartásban. Hogyan telt-az elmebeteg Ilona élete ez év feb­ruárjáig, sejteni lehet későbbeni sorsá­ról, amikor a féltetős, nem egészen két és fél méter hosszú és másfél méternyi széles fáskamrába száműzetett. A magát tisztán tartani nem ,tudó beteg lány alatt megrohadt a téglákra rakott desz­kákon elterülő szalmazsák. Ezen az ágy­nemű nélküli vackon feküdt mezítelen, egy rossz télikabáttal takarózva a sze­rencsétlen. Napi élelemül egy liternyi levest kapott, ereje fokozatosan elhagy­ta. A szomszédok juttattak volna az ál­lati sorban tengődő betegnek ruhane­műt és élelmet, de apjának élettársa rá­juk ripakodott, s az adott ruhaneműt visszadobta. Az egyik szomszédasszony próbálta egyszer megszabadítani a fel­gyűlt piszoktól, de az asszony ezt is megakadályozta. Végül Is a szomszédok és a gondatlan élettárs fia fordultak a városi tanácshoz, s így került Ilona a szociális otthonba június elején. A járásbíróság a tanúk vallomása és a tárgyalás egyéb adatai alapján gondo­zási kötelezettségük elmulasztásában bűnösnek mondotta ki az apát, Halasi Sándort, és élettársát, Csajági Józsefnét. Mindkettőjükre egyforma büntetést sza­bott ki: egy év hat hónapi börtönt, s a közügyek gyakorlásától két évre eltil­totta őket. Az elítéltek fellebbeztek a felettes bí­rósághoz, de a társadalom ítélőszékéhez aligha fordulhatnak. ★ A virágos udvaron pihenő s a hófehér ágyneműben alvó Ilona viszont —, ha diszharmóniába bontja is a régi dalla­mot —‘ néha már újra énekel. Ferencz Lajos Ül, csak ül magábaroskadva a pádon. Meggörbülve ül, mintha a mindenség terhe nehezedne vállaira. Fejét oldalra hajtja, egykedvűen néz a földre, vagy nem is a földre, csak a pad ülődeszkáin folyik szét a tekintete. Nem, a padot se látja, mint ahogy nem látja a szociális otthon udvarán a színes virágszigeteket sem. Ültethetne ezekbe ő is képzeletbeli emlékvirágokat, mint a mellette ülő hatvan-hetven éves őszhajú asszonyok. De ő nem tud képzeletével emlékeket idézni. A világ legszegényebb lánya ő: se képzelete, se emléke. És mindössze huszonhárom éves. Osztálytársai, akikkel öt éve sincs, hogy a ceglédi Török János Mezőgaz­dasági Technikumba járt, szétrepültek az országban. Megszálltak a széles búza­mezőkön, érett kalászokat simogatnak, mosolygó sárgabarackokat harapnak, munkabrigádokat vezetnek a közös gaz­daságok végtelen határú földjein. Van. akinek éppen most terít illatos virág­szőnyeget lába elé a boldogító szerelem, mások éppen kincsük, kicsinyük fölé hajolnak. Hol vagytok ti egykori osztálytársak, kiknek hajfürtjeit szél borzolja, s kije­nek okos szavára száz meg száz holdak terhesülnek meg a beléjük vetett mag­tól, hogy életet teremjenek minden élet­re születettnek. Eml^keztek-e még Ha­lasi Ilonára? A nyurga lányra, aki ta­lán már akkor — maga sem tudva róla — cipelni kezdte sorsa egyre kegyetle­nebb terheit. A jó tanulóra, akinek egy napon vészterhes láng lobbant agyára, hogy fekete korommá égessen benne mindent, amit szép, fiatal éveiben vele­tek együtt tudományból és az élet gyer­meki örömeiből összegyűjtött. Halasi Ilona ma a világ legszegényebb Csók István a Műcsarnokban Volt gyerekkoromban egy Magyar Festők feliratú al­bumom, amelyben szerepelt néhány Csók-reprodukció. A Műteremsarok című képen a szokatlan rálátásban ábrá­zolt akt mellől, tükörből, palettával kezében, bajúszo- san, derűs figyelemmel né­zett rám Csók István. Só­káig e szerint élt bennem a FESTŐ képe: a többi ember­től nagy, lazán megkötött, pettyes csokornyakkendője különbözteti meg, és palet­tája, amelyen megtalálható a világ valamennyi színe. Barátai a fiatal, szép nők, a fák és a virágok ... S ha a FESTŐ általánosí­tott figurája nem is, de Csók István alakja megma­radt bennem változatlanul ilyen derűsen. Pedig alkotói természete kezdetben sem és később sem hajlott egyértelműen a problémamentes oldottság fe­lé. ■ Korai, akadémikus kor­szakában sokszor merített tornát az alacsony sorbeliek életéből. Vásznait (Cseléd­szerzőnél, Árvák, Krumpli- tisztítók) ekkoriban kissé színpadias irodalmiság, pon­tosságra törekvő lélekábrá- zolás, s hol nyílt, hol de­rengő — legtöbbször a ké­pek irodalmias meséjéből fa­kadó — szomorúság jellem­zi. De a müncheni akadémikus stílus - és maga a festő látás­módja is oldódik, mélyül a megfigyelt paraszti élet és főként a népviselet, nép­művészet hatására (Sárréti menyecske, Tulipános láda). Festészetének németesen ala­pos kiindulópontjából k i- nyargós kerülőkön át érlelő­dött sajátos művészete. E kerülőkre legtöbbször az ide­gen, a misztikus, a valósa.-.. gÜÉt szférái alatt és tóiött. áS»' dolgok vonzása készletté, - Már pályája kezdetén meg­hökkentette Bálhori Erzsé­bet című hatalmas tablójá­val a hazai kritikusokat: a képen az egykor élt főúri asszony cselédlányai kínoz- tatásában gyönyörködik. (Bár a± itthoni bukás után ké­sőbb a kép nagy párizsi si­kert hozott, alkotója maga is szól arról emlékirataiban, hogy az aranyéremhez hoz­zájárult a „keleti” téma ku­riozitása.) De Csók István ké­sőbb is vissza-visszatér a bizarr témákhoz. (Nirnána, Vampyrok.) Megérlelt alkotásaiban —, hogy csak néhányat említ­sünk: Műteremben, A lugas­ban, Női Akt, Thamar, — el­jutott addig a lángoló, tartal­mas könnyedségig, amely min­denkor csak vívódások, vi­harok eredménye lehet. Lá-1 tását és formavilágát le- j szűrte, ellentmondásos, útke- j reső szemléletét a világot ] szépnek valló filozófiává i mélyítette, — ezáltal vált! súlyosabbá. Élénk és búrján- > zó képei tulajdonképpen egy- > szerűek: néhány színes, szép- j vonalú tárgy, fehér húsú ak-! tok, vagy a századelő költői! ruházatát viselő asszonyok, i lugasok, virágok, csíkos, min- i tás textíliák, — ezekből va- j riál. A vásznain szereplő ele- ; mek majdnem egyenran-1 gúak, így teremti meg Csók! a harmóniát: az élő test, a fi-! gura gyakran tárgy i s, a tár- i gyak pedig élni látszanak, i Annak megtalálásához, ] amelyet ma Csók István-i fes-! tészetnek nevezünk, hozzáse-! gítették a művészt gyakori i párizsi tartózkodásai, — az i impressziotiizmus. De Csók: pikturája. ez a virágzó fa,; házai földből táplálkozik, mi- j közben párizsi levegőt léleg- | zik. Szentendrei képzőművészek Nagy várakozással mentem i el. Három terem, — művek-: ben gazdag kiállítás foga-; dott a szentendrei múzeum­ban. Mi az, ami e festőket ma is, — amikor iskoláról, egy­séges stílusról nem beszél­hetünk a „szentendreiekről” szólva, — összetartja, a fia-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents