Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-06 / 235. szám

Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1965. OKTOBER 6, SZERDA OKTÓBER A Szomjúság a Dózsa György álon ! , i Vasarnap leplezték le Kuss Béla Munkácsy-tííjas szobrászművész alkotását A CÉL ELŐTT Vasárnap délelőtt leplez­ték le a Dózsa György úton felállított Szomjúság círpű szobi ot, Kucs Béla alkotását. A szobrot, melyet a városi tanács nevében Sziráki Fe­renc vb-elnök vett át. a mű- ! vész adományozta a város- ! nak. Kucs Béla Szentendrén élő I szobrászművész. Bár múter- ! me nem a városban van, | ajándékával, valamint a Szo- | borpark gondolatával és lét- j rehozásával hitet tett város- ! szerétele mellett. A magyar szobrásznemzedék fiatal tag­jai közé tartozik. Eredetileg ; bányász volt. A Képzőmű- j vészeti főiskola elvégzése i után, egyre több műve szer- ; zett osztatlan elismerést és I sikert. Szobrai közül nem j egy díszíti hazánk külön- | böző városainak tereit. Mun- j Másságénak elismeréséül nyer­te el a Muukácsy-díjat. Most leleplezett szobra dí- j szévé vált városunknak. Az j adományozásért ezúton mon- | dunk köszönetét a város la­kói nevében. Wolff Lajos Ä isár: 30 090 forint ,Ittam két pohár sört,.. // Tizenhétmilliés terv Megkezdődik a város csatornázása Rákóczi Ferenc és Alkot­mány utcákban, s az, elavult helyett új, korszerű átemelő gépház készül s ezenfelül még két átemelő gépházat építe­nek. Ezek az óriási jelentőségű alapépítkezések fogják lehe­tővé tenni, hogy további ütemben és időrendben nyolc­száz éves városunk, évszáza­dos keservek és évtizedes áldozatos harcok után, végre valóban kultúrvárossá vál­jék. Ezeket a tényeket őszinte megilletődéssel kell köszön­tenünk, s hinnünk, hogy ezek kapcsán, mint velejárót azt is el fogjuk érni, hogy egy­szer igazán tiszta várossá válunk. ff1 ! Fieggel tíz óra. Ragyogó j napsütésben suhan velünk a i gépkocsi a 11-es műúton Du- nabogdány felé. Elhagyjuk a 34-es kilométerkövet, mindjárt beérünk a községbe. Hirtelen ijesztő látvány tárul szemünk elé. Egy három és féltonnás TE- FU gépkocsi az árokban. Igen siralmas állapotban. Megál­lunk. Hátha segíteni kell. A kocsi mellett ..pilótája", Joö Sándor. Tőle kérdezem: — Mi történt? Segíthetünk valamit? Az YB 78—10 vezetője szo­morúan széttárja a karját, mesélni kezd: — Még az éjjel történt. Két rakodóval mentünk Szentend­re felé. Fogtam a volánt. Mel­lettem a két rakodó szunyókált. A hirtelen, reccsenésre eszmél­tem csak jel, de akkor már re­pültünk. A nyomok is ezt igazolják. Egy hatalmas kődarabot leg­alább tiz métert tolt arrébb a gépkocsi. Közben az árokba szaladt, nekiütközött egy gesz- tenyefának, majd egy oldal- szaltót csinált és, újra talpra esett. A gépkocsi alváza, a futómű olyan nagymértékben sérült meg a motorral együtt, hogy a hozzávetőleges kár meghalad­ja a harmincezer forintot. — Maga rendkívül szeren­csés ember — mondom — ezt szerencsésen „megúszta”. De mégis, miért történt ez? — Születésnapom volt, it­tam két pohár sört és hát, el­bóbiskoltam. Már itt voltak a közlekedésrendészettől. * Vért vettek és bevonták a jogosít­ványomat. Mi lesz ebből? — sóhajt lemondóan. Erre előbb kellett volna gon­dolnia. UJ KÖNYVEK A könyvesboltban az alábbi új könyvek kaphatók: Boldi­zsár: Rokonok és idegenek; Roberts: Északnyugati átjá­ró: Gárdonyi: Tükörképeim: Ambrózy: Borostyán. A felsorolt könyveken kívül, több száz könyv kapható 50 százalékos árengedménnyel. A kedvezményes , vásár októ­ber 16-ig tart. A Szentendrei Járási Kerékpár Szövetség vasárnap ren­dezte hagyományos Dunakanyar viadalát a Szentendre— Tahitótíalu—Szentendre útvonalon. Képünkön az ifjúsági mezőny első kel helyezettje, két dunabogdányi fiatal a cél elölt (Reittcr felv.) FELHÁBORÍTÓ ÜGY Ingyenes jogi tanácsadás Dr. Tillmann Lajos 7-én, I csütörtökön délután 4—5 | óráig tartja rendes havi in- gyenes jogi tanácsadását az MSZMP yárosi területi szer- I vezete Kossuth Lajos u. 5. első emeleti helyiségében. Moziműsor Ma a filmszínházban a Nap­fény a jégen című magyar filmburleszk kerül bemutatás­ra. Kísérőműsor: a Magyar gyógynövények című kisfilm.-„/s,ssssss/’ssss/sssssssss/sssssss,-,-ssssr/'ssssssssssssssfssss/sssss/ssssssssssfss/-ssss/sssssssssss/ssss/ys/sssssssfWssssssmssssssss.^ | Amíg a látogató beléphet a múzeumba | Én ugyanis már útközben ér­tesültem a felmondásról. — És miért nem ment be azóta sem dolgozni? — Minek, ha felmondtak? — De . ezt, csak mondták! — Na és? — Minek alapján fellebbe­zett? — Mit tudom én, mert. fel­mondtak! De nem is nagyon érdekel már a doloj, csak azt akarom, hogy ne kapjak fegyelmit! Azóta az ügy lezárult. Fe­gyelmi nélkül. Már másutt dolgozik. Reméljük, tanult az esetből és nem lesz több ilyen „fel­háborító ügye”. De reméljük, tanulnak ebből mások is. (ff) A 23 as kilométerkőnél Miután az autóbuszon is így jelöljük meg a megálló­helyeket, ez a legpontosabb és legismertebb megjelölése an­nak a kedves új városrész­nek, amely nemcsak MÁVAÜT-megállóhellyel ren­delkezik a Papsziget és a Határcsárda között, hanem a múlt évben Népbolttal is gazdagodott. Megfizethetetlen jótétemény az ott lakók szá­mára, akik addig csak drá­ga buszköltséggel tudtak egy kiló kenyérhez, vagy a legapróbb közszükségleti cikkhez hozzájutni. Azonban elkeseríti a vá­sárlókat annak az útnak az ál­lapota, amely az Ady Endre úttól, illetve a leányfalui or­szágúitól a bolthoz vezet. Nem a saját cipőjüket fél­tik elsősorban, mert aki a Tyukos dűlőben letelepedett, számolt azzal, hogyha esik, vagy havazik, kell cuppognia azonban az áruszállító gép­kocsik számára is tarthatat­lanul rossz az út. Már most félnek attól, hogy éppen a nehéz téli időszakban ismét bolt nélkül maradnak, mert ezen az úton télidőben sem kenyeret, sem egyebet nem. szállíthatnak ilyen körülmé­nyek között. Régebben építettek ide kö- szegélyt, azonban kárbave- szett a költség és a munka, — a legsürgősebb feladat ai út rendbehozása lett volna. A lakosok néhány meg­nyugtató szót várnak a ta­nácstól, hogy téli gondjaik­ra megoldást találjanak. Ojabbkori történelmünkben októberre sok emlékezetes történelmi esemény esik. Emlékezzünk! Az 1848—49-es szabadságharc leveretése, az aradi szabad­sághősök 1849. október 6-i kivégzése az akkori „Szabados Szent Endre Mezőváros” további életére is rásütötte fájó bé­lyegét. 1944. október 15-étől Szálasi Ferenc rövid ideig tartó nyi­laskeresztes rémuralma Szentendrén is azt eredményezte, hogy a Nyilaskeresztes Párt, tébolyult fajelméletek alapján, kereste az ..alsóbbrendű emberpéldányokat''! Sáncolásra haj­tották ki őket a laktanya mögé és a szemben levő szigetre. Asszonyokat és férfiakat hajtottak ki, — tomboló légi harcok közepette — akkor, amikór a budapesti bábkormányzat is tisztában volt már a háború elvesztésével és az ország vagyo­nával a német határ tele menekült. Pintér József nyilaske­resztes „polgármester”, lécfalvi Bodor Jenő rendőrtanácsos „úrral“’, karácsony estéig tartotta a frontot. a borospincék mélyére kényszerítve a családokat gyermekeikkel, csecsemők­kel együtt — és a fel koncolás terhével cipaltette az életerős férfiakat a reménytelen harcmezőre. Karácsony éjszakáján azután úgy szöktek el, mindketten, mint az útszéli foszto­gatók! 1956. október 23-ára nem kell emlékeztetni senkit. Annyi­ra közel van emlékezetünkben és mégis annyira távol. Meg­szédült emberek és a rendszer ellenségei próbálták megdon- teni a munkáshatalmat. Nem sikerült, nem is sikerülhetett. Végül: október legszebb eseménye: 1918. október 31.. a szerencsétlen első világháború befejezésének örömteljes for­radalmi napja. Emlékszem, tizenhárom éves voltam. A szentendrei városházán asztalhoz ült az első munkás- káder. Szulyovszky Sándor harmincegy éves géplakatos, mint a Néptanács által kinevezett munkaügyi és népjóléti tanács­nok. Sajnos, ekért a hivataláért életével kellett fizetnie. Har­minchat éves korában a váci fegyházban meghalt, pedig egész­ségesen került az úri igazságszolgáltatás börtönébe. Hat évre ítélték. S miért? Mert a városi direktórium egyik tagja volt. Ezekre emlékezünk Szentendrén, szégyenkezve, vagy örömmel, ha októbert írunk. Horváth Levente — Maga is annak fogja tartani, ha elmesélem, hogyan bántak velem — mondja, mi­közben leül velem szemben a szerkesztőségben. Kibontott haja a vállára omlik. Időnként idegesen megrázza a fejét, haját iga- ' zítva. — Szeptember másodikán, munkába menet, arról értesül­{ tem, hogy felmondtak nekem. Bementem hát az igazgató­hoz. Ö megnyugtatott, majd kivizsgálják az ügyemet. De azóta is hiába várok. Sőt, az­óta voltam az üzemben is. Képzelje, letagadják! — Mit? — Azt, hogy felmondtak. Pedig én már meg is felleb­beztem! — Nyugodjon meg, utánajá­runk a dolognak. Utánajártunk. Kiderült, hogy valóban fel­mondtak. Csakhogy a felmon- , dást nem tudták kézbesíteni, ! mivel a „sértett”, miközben ! munkába jött* miután „jóin- ! dulatúan” figyelmeztették, ! visszafordult, nem állt mun- ! kába. Meg sem kísérelte. Az | igazgató irodája Pesten van. > Az üzemrészleg pedig Szent- 5 endrén. Panaszosunk bement 5 az igazgatóhoz, de nem ment ^ be az üzembe. Nemcsak ak- | kor este, hanem két hétig J sem. Sokáig azt hitték, be- ; leg. Mikor a fellebbezése be- ! érkezett, írásban válaszoltak- J neki, hogy a felmondás való- ! jában nem történt meg, mi- i vei kézbesíthetetlen volt. De ^ „ügyfelünk” ezt követően is i csak napok múlva ment be ä „érdeklődni”. Ott megismá- 1 telték a már írottakat és fel- 5 szólították, álljon munkába. ! Ö azonban, ahelyett, hogy ! dolgozni kezdett volna, is- ! mét eltávozott. Miért? Mert j felháborodott. Mégpedig azon, ! mert azt mondták neki, hogy ; a kérdéses időszak „igazolat- i lan” hiányzása miatt fegyel- ^ mit fog kapni. $ A felmondás tényét egyéb- J ként nem tagadták, csupán 5 azt állították, hogy a felmon- J dás de factó nem történt meg, $ mivel az kézbesíthetetlen 0 volt. $ Az ügy tisztázása után is- 5 mét szemben ülünk egymás­sal. í — Mondja, miért nem ment ^ be akkor este dolgozni, miért 5 fordult vissza? 5 — Nem akartam kétszer 0 járni. Messze van az üzem. sorban a hivatásszeretet dik­tálja őket. MINTEGY 20 000 DARAB­BÓL álló tárgygyűjteménye van a múzeumnak, több ezer fényképpel rendelkezik, ezrek­re rúg a könyvtár köteteinek száma és a festmények száma is meghaladja a négyszázat. EBBŐL A SOK ANYAGBÓL csak keveset láthat egyszerre a közönség, mert a kiállítási ter­mek mérhetetlenül szűkek. Mindezek mellett külön gond őrli a múzeum munkatár­sait, hogy elegendő raktárhe­lyiséggel is rendelkezzenek, hogy megmenthessék mindazt, amit eddig összegyűjtöttek. És ez az utóbbi gond nem is olyan egyszerű, mert a Wacek-villa, ahol a raktár van, maholnap összeomlik, és maga alá teme­ti a sok fáradsággal, lelkiisme­retes munkával összehordott anyagot. Nem ártana a fel­ügyeleti szerveknek ezt a rég­óta húzódó problémát egyszer végre felszámolni. CSAK DIÓHÉJBAN mond­hattuk el, mi mindennel kell egy múzeumnak foglalkoznia, mennyit kell dolgoznia azért, hogy a látogató beléphessen egy-egy kiállítási terembe és élményekkel gazdagodva tá­vozzon. mert a tulajdonos, bár semmi­re nem használhatja, néha gör­csösen ragaszkodik hozzá, hi­hetetlennek hangzó árat kér érte. Külön pszichológiája van a vásárlásnak. Ha ez megtör­tént, kezdődik a tisztítás, res­taurálás, kijavítás, tartósítás, fényképezés, leltározás, leíró karton készítése, földrajzi le­írás és még sok-sok minden. Ez csak az egyik terület, mert a néprajzi gyűjtésen kí­vül a múzeum adattári szem­pontból az itt élő festőművé­szekről gyűjt mindenféle ada­tot. foglalkozik régészeti lelet­mentéssel, azaz inkább beje­lentéssel, mert régésze nincsen, mint ahogy művészettörténé­sze sem. Gyűjt ezenkívül kép­zőművészeti alkotásokat, gon­doskodik a szakkönyvtárról, annak bővítéséről, folytatja a helytörténeti kutatásokat, bő­víti a fényképtárat, irodalmi munkásságot végez, levéltári anyagokat böngész. Mindezeken felül erőteljesen kell művelnie a népművelési oldalt is, mert a kívülállók csak ezen keresztül mérik le az ott folyó munkásságot. Ki­állításokat rendez, tárlatveze­tést, tart, városnéző sétákat vezet, előadásokat propagál. Mind-mind hihetetlen lelkese­dést és odaadást követelő fel­adatok ezek, és nerti utolsó | A SZENTENDRÉRE LÁTO- ! GATÓ sűrűn találkozik a fa­ilakon virító múzeumi páká­itokkal, amelyek ilyen, vagy (olyan kiállítás megtekintésére i invitálják az érdeklődőket. És, [hogy nem hiába, annak az is jbizonyítéka, hogy a múlt esz- jtendőben csaknem harminc- iezer ember volt kiváncsi a Fe- írenczy Károly Múzeum ren- ! dezvényeire. ! Egyszerű dolog leírni, vagy ! kimondani, ezt az elég tekinté- ! lyes számot, de kevesen tud- (ják, mennyi minden történik, äamig a látogató beléphet a i kiállításra. S talán azt is alig $ tudják az ide-odasietők közül. 5 hogy vajon milyen munka is | folyik egy ilyen intézményben. $ Mert mivel is foglalkozik az $ a néhány ember a múzeum- $ ban? $ Két hatalmas területet ölel 5 fel a múzeumi dolgozók mun- $ kája; tudományos kutató és ^ népművelő tevékenységet. 5 A FERENCZY KAROLY | MÚZEUM foglalkozik a szent- (endrei és Szentendre környéki 5 magyarok, délszlávok, svábok Oés szlovákok folklóranyagának 5 gyűjtésével. Hosszú és olykor $ igen görönygyös útja van a $ néprajzi jellegű tárgynak, janiig a múzeumba kerül. Fel ^ kelj kutatni, meg kell vásárol­om, ami nem is olyan könnyű, „Villámon még nem utazunk, Csatornázás sincs még, A’szemetet a Dunába Csak úgy hordjuk, mint rég!” Az 1912 januárjában, tehát ötvenhárom évvel ezelőtti „Szentendre” című helyi lap első számában megjelent ver- sikéból idéztük ezt a négy s JCi. 3 ‘ désaink a „Szét*! endre és .e Hírlapja" 1905. már­ciusi számának vezércikké­ből: „Rendkívül fontos vol­na a város részleges csa­tornázása. így a Fö téri hát­tól a hídig terjedő részt, továbbá a Dunához vezető egy-két kisebbszerü utcát is csatornázni kellene, mert látjuk, hogy nyári szép idő­ben a lapályosabb helye­ken, mint gyiilemlik és pos-1 ványosodik, iszaposodik el a 5 víz, s habár hetenkint egy- 5 szer-kétszer tisztítva is van, i mégis hátrányos az egész- i ségre!” \ Ugyanezen cikk következő; bekezdését fölényes mosoly- $ lyal olvassuk ma már: „Szűk- \ séges volna a szemétrako- \ dás szabályozása. Szemét- \ hordó kocsikat kéne alkal- 5 mazni, melyek a szemetet ( naponta megfelelő helyekre i elhordanák. Szükséges lenne \ sétahely létesítése, a város j legszebb pontjának, a Duna- \ partnak szabályozása, söpör- j tetése, öntözése és esti ki-! világítása!” ! Ezeket írták egykor ér- i demes elődeink, akik közül! sokan még közöttünk él-! nek, s ma Velünk együtt i örömmel üdvözölhetik a tényt, S hogy a város csatornázási | munkálatai még ebben az \ évben megindulnak. Három-j százezer forint költséggel; még ebben az évben meg-! épül a csatornahálózat a! Duna-parttól a Jókai utca i és a Május 1 utca torkola-! táig. ! A jövő évtől kezdve azután ; összesen tizenhétmillió-hat- < százezer ^forint értékben > (melyből mintegy 4—5 mii- ! lió forint 1966-ban lesz be- ! építve) megépül a derítőtelep. \ az Építéstudományi Intézet: alatt, a Dera-patak csücské- i nál. Megépülnek a gerincvezeté- j kék a Dózsa György út, Kos- j suth Lajos, Dumtsa Jenő,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents