Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-06 / 235. szám

1965. OKTÓBER 6, SZERDA PEST MEGYEI kJűrhm 3 A szakszervezetek őszi segítsége a mezőgazdaságnak A Szakszervezetek Megyei Tanácsa azzal a felhívással fordult a szakszervezeti me­gyei bizottságokhoz, hogy a hozzájuk tartozó üzemekben, vállalatoknál, munkahelye­ken mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy az üzemi munkások is segítsek a parasztságot az őszi betakarítási mun­kák minél gyorsabb el­végzésében. Az üzemi dolgozók főleg szombaton és vasárnap ve­Óránként 1500 üveg lecsó Automatikus irányítás Itt készül a lecsókonzerv kolbásszal Zsoldos József kutatómérnök, Galló László témavezető- mérnök és Szilágyi András műszerész a központi vezérlő- berendezés munkáját nézik hetnek részt a betakarítás­ban. A mezőgazdasági hely­zet, az időjárás alakulása indokol most minden segítsé­get. Az SZMT ezenkívül más mezőgazdasági feladatot is adott a megyebizottságoknak és szakszervezeti bizottságok­nak. így például felhívta fi­gyelmüket a csócsároló neve­zetű kártevő elleni védeke­zésre. E téren idén most kü- i lönösen jelentős a veszély, mivel a gabona után sok he- I lyen kellett gabonát vetni, s ilyenkor, mint azt a mezö- - gazdasági szakemberek jól I ttldják, a csócsároló „fellépése” erőteljesebb. Ugyancsak „mozgósították” a szakszervezetek megyei ve­zetői az szb-ket a kukorica­törés, silózás s a balesetelhá­rítás feladatainak támogatá­sára is. A termelőszövetke­zeti szállításokkal kapcsolat­ban az üzemi dolgozókat is be kívánják, kapcsolni a jár­művek kifogástalan karban­tartásáért vívott küzdelembe, valamint az őszi „murcive- szély” elhárításába. Mindezek a problémák ilyenkor társa­dalmi üggyé nőnek, a szak- szervezeti igyekezet tehát di­cséretes. Kongresszusra készülnek a lányok, asszonyok Tizenöten képviselik a megyét Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága azév ele­jén megtárgyalta a nőmozga­lom helyzetét, s úgy határo­zott, hogy ez év végére össze kell hívni a nőtanács országos kongresszusát. A kongresszusi előkészüle­tek már tavasszal megkezdőd­tek: a nőtanács-vezetőségek újjáválasztana már azt a célt szolgálta, hogy a közösségért leginkább tettre kész, legaktí­vabb asszonyokkal erősítse meg a nőmozgalmat. Ezekben a napokban az elő­készület második szakaszába léptek a nőtanácsok: megkez­dődtek a járási küldöttválasztó értekezletek. A mai napon a váci és a ráckevei, holnap a szobi járás asszonyai választ­ják meg képviselőiket az októ­ber 24-én tartandó megyei küldöttértekezletre. Pest megye nőmozgalmát — előreláthatólag — 15 asz- szony és leány képviseli majd a decemberi országos kong­resszuson. ÚJ ÜVEGHÁZAK A terv: több százezer négyzetméter — Kísérlet és termelés — Ha tudná mennyi gond van az építésével. Mondja dr. Maczák János, a budafoki Kertészeti Kutató Intézet tu­dományos munkatársa, miköz­ben az előttünk álló üveghá­zakra mutat. — összehasonlításképpen mondom, Hollandiában ötven­ötmillió négyzetméter, ná­lunk pedig négyszázezer négy­zetméter területű üvegház van. A jó klíma miatt szabad ég alatt is tudunk termelni, és mégis elmaradunk több észa­ki ország zöldségexportjától. A közeljövőben* a fejenkénti zöldségfogyasztás húsz, illetve harminc százalékkal nő majd. Éppen ezért több százezer négyzetméter üvegház és me- legágyi ablakfelület építését tervezik hazánkban. Ennek keretén belül építettük mi is ezeket az üvegházakat. — Hazai gyártmányok? — Nem, az NDK-ból impor­táltuk. Az előregyártott ele­meket mi szereltük fel. Arra törekedtünk, hogy egész év­ben ki tudjuk használni, er­re azonban nem minden be­rendezés alkalmas. Ezért ré­szünkre tipizált üvegháztípu­sokat készítettek. Még nincs fűtésünk, nincs vizünk, mert ! az építőipari vállalat még : nem készítette el a kazánház ! kokszterét. — Egyszerre kísérletezünk I és termelünk. Kísérletezünk, ; hogy a palánta gyorsan fej- i lődjön, kevesebb helyet fog- j laljon el, és több termést ad­jon. — Mivel avatják fel az új üvegházakat? — Már megvolt a premier. Dísznövényeket és gombákat ültettünk. Az intézet hatalmas kertjét különböző színű virágok bo­rítják. Közülük emelkednek ki az újonnan épült üveghá­zak. — toplak — Római erőd a benzinkút mellett Rövidesen megkezdődnek leányfalun, a benzinkút mel­lett feltárt római erőd fal­maradványainak konzerválá- si munkálatai. Az Országos Műemléki Felügyelőség el­készítette a helyreállítási terveket. Eszerint a feltárt romok kiegészítését és meg- óvási munkáit még idén el­végzik. Feltétlen kán A népművelési munka nem le­het öncélú, amint erre az MSZMP ideológiai irányelvei nyomatékosan utalnak, hanem az ország szocialista építését, gazdasági programunk reali­zálását keU, hogy segítse. Ezért is üdvözöltük örömmel az idei nyár legnagyobb sike­rű és legtartalmasabb kulturá­lis eseményét, az aszódi ag­rárnapok rendezvénysoroza­tát. Az aszódiak ezzel olyan új, vonzó formáját valósítot­ták meg a falusi népművelés­nek, amely nemcsak közönség vonzásában, de hasznosságá­ban is felülmúlta a már ha­gyományos falusi népművelési módszereket. Dicséretre és követésre mél­tó kezdeményezés — így össze­gezhetnénk a megye művelő­dési vézetőinek véleményét az agrárnapokkal kapcsolatban. Ez az elismerés megnyugtató számukra — jó úton haladnak —, és biztató — folytassák to­vább megkezdett munkájukat. Érdekes és figyelemre méltó azonban azoknak a véleménye is, akik közreműködői vagy résztvevői voltak az agrárna­pok esemény-sorozatának. Dr. Magyari András, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rek­tora már akkor felfigyelt az aszódi járás népművelőinek újszerű kezdeményezésére, amikor az elmúlt esztendő vé­gén megalakították a mező­gazdászok klubját, s felaján­lotta a maga. s az egyetem se­gítségét, támogatását a mező- gazdaság előrel endítését cél­jául kitűző kezdeményezéshez. — Jól ismertem és ismerem az aszódi járás mezőgazdasági eredményeit. Termelőszövet­kezeteiben az elmúlt eszten­dőben negyvenöt forint volt a munkaegység átlaga. Ez an­nak is következménye, hogy nemcsak a hagyományos szer­vezési, tervezési és termelési módszerekkel dolgoznak, de nem sajnálják a fáradságot, hogy megismerkedjenek az új, az eddiginél hatékonyabb el­járásokkal is. Először óvato­san kipróbálják ezeket — pél­da rá a kosztromai—magyar tarka szarvasmarha-kereszte­zés, amelyet a túrái Galga- mente Termelőszövetkezetben vezettek be először — aztán elterjesztik a járás egész te­rületén. Nem véletlen,. hogy egy ilyen járásban, ahol túl­jutottak már az alapvető ne­hézségeken — nem egy terme­lőszövetkezetben az egyéni pa­rasztgazdaságok eredményeit is túlszárnyalták —, ott nagy gondot fordítanak az embe­rek szakképzettségének növe­lésére, a szövetkezeti vezetők látókörének szélesítésére. Az agrárwapok lehetőséget nyúj­tottak a résztvevőknek, hogy lássanak, halljanak olyan ter­melési módszerekről, amelye­ket a járásban példáknak te­kinthetnek, ezeket összehason­líthassák a saját eredményeik­kel, felmérhessék lehetőségei­ket az új módszerek bevezeté­sével kapcsolatban. Ha csak ennyi haszna lett volna az ag­ráralapoknak, rendezése már megérte a fáradságot. Ennél azonban sokkal többet nyúj­tott. A különböző szakmai ta­nácskozásokon lehetőséget biz­tosított a tapasztalatok kicse­rélésére. Ezen kérészül köze­lebb hozta egymáshoz a kü­lönböző gazdaságok vezetőit, szakembereit. Tovább erősö­dött és szélesedett a kapcsolat az egyetem és a járás gazdasá­gai között. És sorolhatnám még hosszan pozitív vonásait. Véleményem szerint az aszó­diak által kezdeményezett út minden járásban — figyelem­be véve a sajátos gazdasági és területi adottságokat -r- hasz­nosítható. Dajka Ernő a hévízgyörki ter­melőszövetkezet főkönyvelője. Tagja az aszódi mezőgazdász klubnak és részt vett az ag­rárnapok több rendezvényén is. — Nemcsak a magam, a fe­leségem nevében is véle­ményt mondhatok: ő szintén főkönyvelő, csak éppen né­hány faluval odébb. Túrán. Több rendezvényen vettünk részt az agrárnapokon, de tagjai vagyunk a mezőgaz­dász klubnak is. Hogy mi­ért? Több oka van ennek. Kezdeném talán azzal, hogy fiatalok vagyunk, szeretjük a társaságot, jó elmenni vaho- vá, ahol nem vagyunk ide­genek, ahol olyan kérdé­sekről beszélgethetünk, vitat­kozhatunk, amelyek a mi problémáink is. Túl ezen, a vonzóerőt elsősorban a kitű­nő meghívott előadók, szak­emberek biztosították szá­munkra. Erdei Ferenc, Veres Péter és mások is, olyan kér­désekről beszéltek, amelyek mindannyiunkat foglalkoz­tatnak: a falusi fiatalság problémája, a munka a szo­cializmusban, a nyugdíj és a társadalombiztosítás rende­zésének lehetőségei és így, tovább. Előadásaik végén kötetlen eszmecsere alakult ki s olyan baráti, otthonos hangulat, amely egy kicsit arra is választ adott nekünk: hogyan lehet olyan körül­ményeket teremteni a falusi értelmiség számára, hogy ne érezze az elsziirkülés, a befo- kosodás veszélyét. Katona JÓZSBf a galgahévizl Rákóczi Termelőszövetkezet főagronómusa. Egyszerű gaz­daember volt falujában a szövetkezet megalakulásáig. Most a felsőfokú mezőgaz­dasági technikum harmad­éves hallgatója. — Hogy miért járok el a mezőgazdász klubba? Mert mindig van ott valami érde­kes, valami hasznos. Ha ehhez hozzáteszem még, hogy néhány esztendővel ezelőtt .még a magunk gazdaságában t dolgoztunk, most meg ezer- ! holdakban számolunk, ak- j kor ezzel meg is magyaráz- j tam mindent. Tanulnunk j kell. nem is keveset. Ehhez i nyújt hasznos segítséget a ! klub. És ahhoz, hogy jobban ! megismerjük egymást, veze- !tők, akik ebben a járásban ! dolgozunk. Hogy ez a meg- S ismerés mit jelent? Néhány < példával szeretném bizonyí- • tani. A hévízgyörkiek lucer­náját mi takarítottuk be. Tu- ! rán a Galgamente TermelŐ- ! szövetkezetben a mi répalazí- : tónk dolgozik. A Galgamente : viszont kombájnost emge- 1 dett át nekünk. A túrái Üj : Ütőn Termelőszövetkezet | cséplőgéppel segített. A köl- \ csönös segítségnyújtásnak : ezek a példái nem hivatalos i helyeken születtek. Leg- i többször fehér asztal mellett beszélgetések alkalmával ahol mi is elmondtuk prob­lémáinkat, a másik gazdasá­gok vezetői is. Aztán felkí­náltuk egymásnak a segítsé get. Ezért mondtam, hogy z klubban mindig van vala­mi érdekes, valami hasznos. Három szakember — há­rom őszinte és pozitív vé­lemény. Mindez beszédesen bizonyítja, hogy ahol a nép­művelési munka nem ön­célú. hanem szorosan kap­csolódik a gazdasági prog­ram realizálásához, ott az eredmény sem marad el. És a közönség sem! Prukner Pál CEGLÉD HATÄRÄBAN kollégám azt mondja: „Nézzünk be a Petőfi Ter­melőszövetkezetbe, az elnöke igen ér­dekes ember.” Egy tisz-elnök, aki néhány évvel ez­előtt földművelésügyi miniszter volt, mindenképpen érdekes. Az újságíró szí­nes „sztorit”, történetet keres. „Hogyan is történt. Pista bácsi?” — 1948 nyarán történt, akkoriban kisgazdapárti képviselő és MOSZK-el- nök voltam. Megyek be a hivatalba, a titkárnő azzal fogad: „Elnök úr. a Dobi egész délelőtt kereste. Azt üzeni: tessék feketébe öltözni, mert két órakor kell menni eskütételre. Arra nem volt ideje, hogy a nagy megbizatáson töprengjen, mert hirtelen a fekete ruha volt az elsőszámú problé­ma. Sietett a Rákóczi úti jelmezköl­csönzőbe. Nagy nehezen talált fekete csizmanadrágot és zakót. Mosolyogva emlékezik: — Nem állt kifogástalanul, de rosz- szul se. Mindenesetre letettem benne a miniszteri esküt. MOST NEM CSIZMANADRÄGOT vi­sel. hanem szürke öltönvt, puplin inget, nyakkendőt. Szemüvegét leveszi, a te­kintete kissé fátyolos, hunyorgat az őszi napfényben. Akkoriban olyan világ volt, hogy a népszerűség érdekében kisgaz­dapárti embernek öltözékével kellett elsősorban dokumentálni az osztályhű­séget. Egy évig volt koalíciós miniszter Csala István. Ez volna az egész? Miközben ezen töprengek, ő igyekszik bemutatni 1600 holdas gazdaságát. Fe­kete földről beszél és könnyelmű futó- homokról, a kétféle talajról, melyből Akkor - és most összetevődik ez a nagygazdaság. Előtte a termelőszövetkezet térképe, kocká- sabb, bonyolultabb, mint egy újjáren­deződő kontinens. Arról beszél, hogy dűlösítési tervet készítettek, mert ad­dig nem lehet igazi, nagyüzemi műve­lési feltételeket teremteni, míg nem rendeződnek el célszerűen, gépi mun­kákra alkalmasan a parcellák, a táblák. Aztán kérdi: megfigyeltük-e. hogy a homok és fekete föld határán halad az ősi budai út? Izgalmas megfigyelése­ket. híreket közöl erről a sík. egyhangú földről, melyen' eseménytelen nyugal­mat, szempihentető egyformaságot ta­pasztal csak az átutazó. Az utakat azért vezették régen a homok és a fekete, vagy agyagos területek között, hogy az út egyik fele legalább minden időben használható legyen. Esőben a homok, száraz időben a nehezebb, kötöttebb ta­laj. A célszerűség, emberi számítás em­lékét őrzik a régi utak ma, a makadám és a beton korában. A MÚLTBÓL TERMÉSZETESEN VÄLT ÄT a jelenbe: mikor a földről beszél múlt és jelen összefonódik sza­vaiban. Valóban érdekes ember: rend­kívül szoros kapcsolatban áll ezzel a földdel, hol 66 éve éli életét. Lerajzol­ja: hogyan gazdaságosabb a gyümölcs­telepítés, megismertet a hármas kötés fogalmával, megmutatja, hogy mikép­pen lehetne szerpentines művelést al­kalmazni a kukoricánál. Azt mondja: az „ő ideiében” az volt a baj, hogy kri­tika nélkül alkalmaztunk minden kül­Aki a lecsót szereti, az kedvére gyönyörködhet. A körtöltőgép óránként ezer­ötszáz 830 grammos adagot állít elő. — A babtöltőt módosítot­tuk — mondja Meszes La­jos műszakvezető. Mint kiderült, a babtöltő sem babtöltő volt eredeti­leg, hanem „cseresznyében, meggyben, szilvában” dol­gozott. Dehát így van ez a konzervipar széles és válasz­tékos területén. Maga a készülékátalakítás Antal László telepvezető újítása; négy személy tölti üvegekbe azt a mennyiséget, amelyhez azelőtt 25 dolgozó volt szükséges. A lecsónak azonban nem­csak íze, zamata, s egy cso­mó egyéb köznapi jellemző­je van, hanem van például technológiája is itt a Nagy­kőrösi Konzervgyárban. Nos, ezen a téren is van újí­tás. Az Élelmiszeripari Mű­szerezési és Automatizálási Intézet három fiatal szak­embere önműködő szabályo­zó és ellenőrző berendezést konstruált a folyamatos le­csógyártás érdekében. A központi vezérlőberende­zést az ÉMOSZ szakembe­rei két hónap alatt készítet­ték el a gyár második szá­mú telepén s a napokban mérik fel pontosan a már munkában álló automatiz­mus eredményeit. (al — Foto: Gábor) ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Y, ^ $ lAki a sört szereti... ^ 5 Az Ujszilvási Állami ^ $ Gazdaság komlótermésé- ^ $ nek betakarítását a tápió- $ $ györgyei, a tápiószelei, a| ^ lápiószőllősi és ujszilvási $ ^ általános iskolák tanulói § ^ végezték. A munka ötszáz ^ § kisdiák segítségével tíz na- ^ § pon át tartott. Egy-egy ^ § gyerek napi négy kilót sze- S $ dett az igen értékes komló- ^ ^ szemekből. Az összegyűj- ^ ^ tött termés 1 700 000 forint- ^ ^ tál gyarapította a gazdaság ^ S jövedelmét. Bizonyára, aki ^ ^ a sört szereti, az is örül a ^ $ másfél ezer mázsás komló- ^ termésnek. d. ^ földi csodaszert a mezőgazdaságban, ma pedig a jól bevált módszerek mellett is tartózkodnak állásit foglalni neves szak­emberek, tudósok. Érdekes ember, 66 éves, kissé töré­keny, megélhetne a nyugdíjából. Fel- zaklatjá'k, fejfájást, idegizgalmat okoz­nak neki az értetlen. lelkiismeretlen emberek, fáj a bürokrácia, melyet egy- \ egy esetben „felülről” tapasztal, de j mégis a helyén áll. Nincs egyetlen | „nagy” szava, beszéde halk, arca ko-j moly. szinte szomorúságba hajló. „Húsz i éve érzem a nagy felelősséget” — i mondja. „Akkor” is, most is. Az ,.ak- i kor” a minisztersége egy esztendejét i jelenti. i » Megmutatja a lakását. Egyszerűség. A ! szekrényekben könyv. 1200 szakkönyv j és filozófiai mű. 1948-ban mintagazdasága volt. Egy | szerény földterületen „csodákat” mű- j veit, s a parlamentben és választó- i kerületében meggyőződéssel hirdette a: magángazdálkodás útját. Most 1600 hol- ; dón ő vezeti a nagyüzemi gazdálkodás > csatáját. Nincs ellentmondás? Azt mondja: nincs. Hisz a cél helyes-! ségében és szükségszerűségében. S azért! dolgozók, míg egészsége bírja, hogy si- S kerre vigye az ügyet. Azok között, akik ; életének minden lépését ismerik. A KÖNYVTÁRÁBAN Marx és Lenin ; művei is ott vannak. Egyénisége nem i változott, de megváltozott az út. ame- $ lyen jár. Olyan természetesen és tör- $ vényszerűen, mint amilyen természetes $ és szükségszerű, hogy át kell rendezni $ a gazdaság régi. cikcakkos dűlőútjait. ^ (andrás) '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents