Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
1965. OKTÓBER 3, VASÁRNAP PEST JWECVEI kMÍHoP 11 Unalom — Unalmas ez az értekezlet — ásít nagyot és közben úgy mustrálgatja a terem kissé kopott falait, mintha barlang- rajzokat vélt volna rajtuk felfedezni. — Nem szól hozzá? — kérdem suttogva. — Ehhez? — húzza félre a száját. — Mi van ehhez hozzászólni való? Amit itt maga hall, az a tömény, a szintetizált unalom — legyint és unott, üe ügyes ujjakkal apró papirhajót hajtogat a cigarettásdobozból. — ... mert a Kovács-brigád, amelynek vezetője maga is kétszer mulasztott már igazolatlanul és a selejtje is példa, de elrettentő... — fordít a lapon az előadó és mond még vagy egy sornyit a Kovácsbrigád elmarasztalására... A papírhajó két kéményével, mint Titanic az óceánba, úgy merül el a hamutartó hamvaiban, s az imént még unatkozó, ásítozó társam dühödt sziszegéssel fordul felém. — Mit fecseg ez itt összevissza ... még, hogy én a se- lejtcsinálásban mutatok példát? ... Az anyja... Eber figyelem ül ki az arcára, a ragadozó figyelme, amely csak arra vár, hogy áldozata olyan közel kerüljön, amilyen távolságból lehetetlen a céltévesztés. Figyel, ceruzát kotor elő valahonnan, mint valami bűvész, egy darabka akármilyen papírt kér tőlem és fel-felkapott fejjel rója a sorokat, S amikor az előadó leteszi a paksamétáját és homlokát törölgetve leül a vizeskancsó mögé, ő az első, aki magasba löki a kezét: hozzászólni kíván. A szintetizált unalomhoz. (gyurkó) D s ü R N»P cM'n/rt,, 'v.. \ __^ + /;0r tcLh ' V Hadaba az általános hajhagyma tágulás óta munkaképtelenné vált, s ezért kénytelen volt kölcsönkérésből élni. Eleinte tíz, húsz forintokra pályázott, sőt ötven fillért is elfogadott, akár szent Antal a templomban. Kéréseit mindig igen kitűnő érvekkel támasztotta alá, tragikummal nyitogatta a pénztárcákat. Egy szégyenteljesen kopott tízest az alábbi előterjesztés után csikart ki Bindóstól, hajdani is'kolatársától: — Pistikém, szánj már meg engem, kinek két hete kivették a máját, azonkívül legyalulták a fél tüdejét. Dolgozni nem tudok, a kanalat sem tudom felemelni, igaz nincs is miért, hiszen három napja nem ettem. S akkor el kellene menni Soroksárra, szegény ikertestvérem temetésére, benne égett a házban, melyet én építettem neki. Majd elsején megadom, ha másképp nem, eladom az egyik cipőmet valami féllábú embernek. Bindós igen vonakodva nyúlt így is a bukszába, s voltak, akik nem is nyúltak, jóllehet Szekulicsnak azt mondta: — Szekulics úr, az isten is megáldja, adjon egy húszast, le akarok foglalózni egy szalmazsákot, mert három hete a befagyott kanálisban alszom és zúzmarával takarózom. S akkor ráadásul oda kell venni drága jó apámat is, aki most szabadult húszévi ártatlanul letöltött büntetés után, de ha a rehabilitációs pénzt megkapjuk, önt nem éri károsodás. Nem is érte, mert nem adott egy vasat sem, s már csaknem összecsaptak Hadaba feje fölött a hullámok, mikor végre kisütött a nap. Éppen egy forintot akart kérni Vondráktól kék szilvára, hogy mégis legyen valami a hasában, mikor az másfajta kérdést tett föl: — Mondd, Hadaba-, te sokfelé jársz, nem tudnál valakit, akivel elcserélhetném a pesti háromszobás lakásomat egy budaira? Hadaba, akinek egyre a kékszilván járt az esze, azt hitte, Vondrák valaki másnak beszél, nehezen kapcsolt. Amaz bíztatta: — Természetesen nem ingyen gondolom ... Hadaba szeméről hirtelen‘lehullt a hályog, madárcsicsergéstől lett hangos az éter, az élet megtelt reménységgel, határozottan darálta: — Ember, hát már hogyne tudnék. Kikinda utca 4. ajtó II. Doktor Panyigai. Szép, világos, tágas szobáit, narancsfák az udvarban, garázs, strand a háztetőn rejtett vécé a nap télen oda süt nyáron nem, csak ... — Értem, értem, lángolt Vondrák —, mondtam, nem kívánom ingyen... t— Égy ezres nélkül el se kezdem — közölte kicsit ijedten Hadaba, ismét eszébe jutott, milyen jó eledel a kék szilva... Vondrák legyintett: — Ne szerénykedj, itt van kétezer... sajnos, én mostanában meglehetősen elfoglalt vagyok, nem szaladgálhatok... Nem baj, szaladgált Hadaba eleget. Az első időben Vond- rákhoz, aztán Vondrák elől. Hiába, megúnta, s amúgyis nagy fába vágta fejszéjét. Tombornak kellett japán sportrepülőgépet szereznie. Ez elég különleges megbízatásnak látszott, de Hadaba nem látta annak. Azt mondta a lég szerelmesének: — A mikádó unokaöccse, Hippodrom herceg, kistarcsai nagynénim, Borcsa lányát vette el, aki bajadér volt egy teá- házban. Éppen a múlt héten küldöttek nekem is egy színarany mosógépet, játék lesz megszerezni, hidd el. Hát persze ... Nem kellett befejezni a mondatot, Tombor már cipelte is a bankiba, s mondta: — Hát persze, hogy persze, nem kívánom csakúgy. Nem IS lett volna semmi baj a repcsivel, ha valaki nem akarta volna megvenni a Balatont. Vagy legalábbis kibérelni — grönlandi megbízói részére. Hadaba tárgyilagosan tájékoztatta ismerősét: — Milyen szerencse, hogy mostoha fivérem tagja a minisztertanácsnak, vecsési ángyim pedig a Balaton-bizottság főelnöke. Majd leértékeltetem, velük, s kiszáradó' halastó címén eladják a MÉH-nek, innen már gyerekjáték lesz átutaltatni az Értékforgalmin keresztül. Már régen grönlandi lobogó leng a Balatonon, ha közben nem lett volna Hadaba amerikai állampolgár. Valakinek úgy mutatkozott be, mint miszter Yes And Oké, Idahó államból, bankár és filmszínész egyszemélyben. Az illető tíz hazánkfiát akarta kicsempészni az országból, de kissé bizalmatlan volt, és ezért kérte, hogy mutassa meg előbb az iratokat, csakugyan Oké-e? Persze a szemtelenségre már vissza akart lépni az üzlettől, de a másik is megmutatta a maga papírjait, és ezt már nem lehetett udvariatlanságai viszonozni. A tárgyaláson a kárvallottak érdeklődtek, ki téríti meg nekik e nagy veszteséget. Hadabát a kérdés — messze volt már a tízforintos korszaktól — nem hozta' zavarba: i— Majd a jóisten. Boldogult édesanyám az ottani nőszövetség elnöke, egész biztos tud valamit az érdekükben tenni.., Nagy S. József KERESZTREJTVENY Az olvasás Állomás. — Ifj. Mártonfalvy Pa} Nagykőrös, Kecskeméti u. 22. Stang Károlyné Márianosztra, Malom u. 5. — Czébán László Budapest, IX., Sobieski J. u. 41. G YERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! Október 6-áa emlékezünk az aradi vértanukról. Ebből az alkalomból . mai rejtvényünkben két honvédtábornok neve szerepel, akik vértanúhaláU haltak. Lásd a függ. 2 és a vizsz. 3 sorokat. í 2. m I1 H m 5 ta V“ a 1É 9 10 M m 1» 1.5 m iö 't (4 29 E * 2Z 20- 1 AH ■ __ Sk. _ 0 J5~ □ y SZEBINT <*> ” dT ESTE 9k-+Ái. REGGEL 6-<9 HARAPOK- MIÉRT MONDTAK fEt ? -SOKAT U6ATTAMri KVTYA'l/í ÉRZEM MAGAM TORS2.IROI.X.ÁK. h3k» AZ A BIZONYOS KUTYAEX3A Két olasz aranymondás Manapság a nők egyre emelkedettebb dolgokkal foglalkoznak: például az árakkal! ☆ Egy nő, ha nem ostoba, előbb-utóbb találkozik egy emberronccsal, akit igyekszik megmenteni. Ez néha sikerül. A legtöbb nő viszont, ha nem ostoba, előbb-utóbb találkozik egy egészséges emberrel, akit ronccsá tesz. Ez mindig sikerül. A drámai feszültségtől terhes levegőben mázsás súllyal dobbantak a szavak: — Meg kell tudja végre az igazgató elvtárs, hogyan vélekednek önről a beosztottjai. Nagyon sajnálom, hogy nekem jutott ez a csöppet sem megtisztelő feladat és nekem kell közölnöm önnel azt az igazságot, amely súlyával már az igazgatása alatt álló vállalat gazdasági eredményeit is nyomja. Tehát: ön beképzelt, önfejű, alárendeltjeivel goromba, némi cezaromániás beütéssel jellemezhető ember. Saját érdekében figyelmeztetjük, hogy változzék meg, mert ma' már ilyen' beállítottsággal senki nem lehet vezető állás- , ban. Ellenkező esetben — ez meggyőződésem — a vállalat élén töltendő napjai meg vannak számlálva... I gazgató barátommal ültem az eszpresszóban, ahol e történetet széles gesztusokkal, felháborodástól remegő hangon adta elő nekem. — Ezt mondta?!... — Szó szerint!... — Neked? Az igazgatónak? !... — Nekem. Igazgatónak. — Te! Ezt a palit valamivel megétették. Mással nem tudom magyarázni. Pontosan téged kritizál meg, aki már a gimiben is beverted a Bárdos orrát — emlékszel? — mert azt mondta, hogy eláll a füled. Szerencsétlen egy ember. Képzelem, mit csináltál vele? Felnégyelted? ... Kerékbemár el, mit tettél azzal az őrülttel?!... B arátom az igazgató csendesen fújta maga elé a füstöt, majd elmélázva így szólt: — öregem, én nagyon megváltoztam. Nem vagyok már az a duhajberci, aki a gimiben voltam. Amikor ezek a szörnyű vádak elhangzottak, azt hittem, hogy felrobbanok. A legkülönbözőbb gyilkos gondolatok fordultak meg az agyamban. De egyszerre valami nagy nyugalom szállt meg, elmúlt a haragom és elmúlt a bosszúvágyam. Elkezdtem gondolkodni. Megpróbáltam megérteni ezt az embert. Talán egy kicsit neki is igaza van. Talán néhányan rosszul ítélik meg egyes intézkedésemet és ő tulajdonképpen most egy végzetes félreértés áldozata. Átfutott rajtam az is, hogy ez a kritika tulajdontöretted? ... Kiirtattad hetedíziglen? ... — Nevetni fogsz. Egyiket sem. — Csak nem azt akarod mondani, hogy nagyvonalúan, humánusan, fegyelmivel kirúgtad? — Még jobban fogsz nevetni. Azt sem tettem. — Te! Ne gyötörj! Mondd képpen megtiszteltetés részemre, hiszen ismerve jellememet, mélyen gyökerező demokratikus érzelmeimet, eleve feltételezi a rizikómentes bírálatot... Elég az hozzá, hogy — míg csendes meditációmban idáig jutottam — lehajtottam fejemet és így válaszoltam: — Kérem, önnek igaza van. Elfogadom és megszívlelem a kritikát. ígérem, hogy mától kezdve úgy fogok viselkedni minden beosztottammal, ahogy egy igazi édesapa viselkedik édes gyermekeivel ... L áttam, hogy egészen meghatódott. Derék ember az én barátom, ha sokan félreismerik is őt.‘ Forrón megszorítottam a kezét és lelkesen felkiáltottam: — Gratulálok,, öregem, szívből gratulálok. A legnagyobbat tetted, amire ember képes. Legyőzted önmagadat. Megírlak! Megírom az egész sztorit, hadd tudja meg a minisztériumod is, milyen talpig ember vagy! — Ne, szó sincs róla!... Nem engedem, hogy megírd!... — De igen. Ne szerénykedj. Egy kis kitüntetést megérdemelsz. Megírom! — Ne csináld ... Különben is a .. . miniszterhelyettes ... a miniszterhelyettes tud róla ... — Óriási! Fogadjunk, hogy az a beosztottad értesítette, aki megkritízált... — Hát... nem egészen ... szóval... tulajdonképpen engem a miniszterhelyettes bírált meg... Deák Gusztáv Az őszi Megyei Könyvhetek alkalmából a függ. 11. sz. alatti költőnk olvasásról szóló versének részletét idézzük: „Mint a csillagokat a távcsövek, úgy húztam kór?m, s egyre közelebb, könyveken át a Világ Tényeit: éj-nap olvastam . . . . . . Végtelen nyílt elém, hisz most. ..” Folytatása a függ. 12., vízsz. 5., és 35> számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Balatoni üdülőhely. 12. Szélhárfa. 13. Férfinév. 14. Lekezelő modor. 15. S. M. 16. Esztendők. 17.___ alkohol (borszesz). 18. Vissza: határozórag. 19. Női név. 20. Egy játékos, aki . . . 21. ... Batuta (1302—77), arab utazó, akinek tudósításai történeti szempontból jelentősek. 22. Kutat. 24. Vissza: indíték. 25. Ebben a kastélyban töltötte heteit Petőfi Sándor, 1847. szeptemberétől október 20-ig. 26. Karol. 27. Sav tulajdonsága. 28. T. L. Z. 29. Z. I. D. 30. Női név, becézve. 33. ő. A. 34. T. S. 38. Azonos betűk. 39. Som mássalhangzói. 40. A Földközi- tenger öble, a Rohne torkolata előtt. 41. Község Pest megyében. 42. Csengő-bongó. 45. Szülők. 46. Fém. 47. Folyónak van. 49. Puha fém. 50. Küzdelme. 51. Szarvas. 52. A testet hálózzák be. 54. Női név, becézve. 55. N. S. 56. Szurkolók öröme, névelővel. 57. Bántó. 58. Határozó rag. 59. Pszichológus, akinek intelligencia vizsgálatai jelentősek. 61. Dal. 62. Agy. 63. Síkság. FÜGGŐLEGES: 1. Kacat. 2. Igekötő. 3. Etel. 4. Magasra tart. 5. R. I. K. 6. Tova. 7. Helyet foglaltak. 8. Lejegyzed. 9. N. N. L. 10. I. E. 16. Ennivaló. 17. E. Y. 19. Megindul, meg... 2D. Legmagasabb csúcsa Eisenhut, 2440 m. 21. E helyen. 23. A jól végzett munka jutalmai. 24. Fegyver. 27. Minőségi ellenőr. 30. T. R. 31. ... futó, eszeveszett, qrjöngő ember. 32. Keresztül. 35. Férfinak van. 36. Egzotikus' növény. 37. A. N. 41. Jogász ember. 43. N. T. N. 44. Idős emberek. 46. ... Marcus Porcius. Minden felszólalását így fejezte be: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam .. .** 48. A szerelem istene. 50. Térképen jelzik (—’). 53. Igekötő. 54. Félsziget a Szovjetunióban. 56. Festmény. 57. Értéke, díja. 58. R. S. A. 60. Határozórag. 61. Igekötő. 62. Személyes névmás. BEKÜLDENDŐ: a költő neve és a hiányzó verssorok. K. A. SZEPTEMBER 19-1, KERESZTREJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: Aerodinamikai szélcsatorna — A fémléghajó — Repülőgép — Ciolkovszkij képlet — Folyékony. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Ifj. Fridrik Árpád Cegléd, Felház u. 62. — Tóth Andrásné Nagykőrös Kárpáti u. 2. — ölvedi Piroska Ipolyvece, Rákóczi u. 28. — Istráb Klára Nagykőrös, X., Zrínyi u. 15/a. — Kótai Olga Szigetújfalu, Vasút u. 9. — Dallos Julia Aszód, Dózsa Gy. u. 11. — Rózsavölgyi Klára Hévízgyörk, VÍZSZINTES: 1. Kicsinyítő képző. 5. Kabátok, kalapok és csomagok rövidebb időre történő megőrzésére szolgál. 8. Fontos fűtő és kenőanyag. 9. Majdnem rút? 10. Magunk. 11. A sivatag hajója! 13. Kettős mássalhangzó. 15. Kicsoda? 16. Értesülés névelővel. 18. László Tibor névjele. 20. Egyforma mássalhangzók. 21. Leánynév. 23. Hasznot hajtó. 25. Kétes?!? FÜGGŐLEGES: 1. Kemény, kékesfehér élénk fényű fém. 3. Hosszúkás hordó vagy kád, vizet, mustot szállítanak benne. 4. Keresztül. 6. Feltéve. 7. Francia utca (RUE). 12. EEEEEEEEEE. 14. Téli sporteszköz. 16. Zavaros hal?!? 17. Fontos gabona, takarmány és ipari nyersanyag. 19. Bács megyei község Pest megye határában. 22. Róna ' Nándor névjele. 24. Ételízesítő. Pajtások! A megfejtett két nevet írjátok le egy levelezőlapra és 1965. október 11-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek az októberi jutalomsorsolásban. Az 1965. szeptember 19-i rejtvényünk helyes megfejtése: Ciolkovszkij.
