Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hin CEGL-ápt JÁRÁS ŐSZI NAPSÜTÉSBEN IX. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1965. OKTOBER 24, VASARNAP Kihirdették gyűjtőpályázat eredményét Csak nőknek Elmúlt a „szeplőszezon”, de a női szépség nagy ellensége, az őszi hűvös szél — beköszöntött. Mit ajánl a kozmetikus? A kényes bőrűek már hozzáfoghatnak a bőrtápláló krémek használatához. Ajánlatos a zsíros, méhpempős, pólustápláló krémek kenése, de a nagyon érzékeny bőrűek csak orvos, vagy kozmetikus tanácsára használják! Mit kaphatunk az illatszerboltban? Raktárunk felkészülve várja az őszi szezont. Előzetesként elárulhatom, hogy jövő hónap elején minden igényt kielégítő francia gyártmányokkal állunk a vevők rendelkezésére — nyugtatott meg a bolt vezetője. Ez évben tizenharmadszor került meghirdetésre az Országos Néprajzi Gyüjtöpályá- zat. Az elmúlt évek eredméHétfőn délután fél háromkor orvos—jogász-találkozó — a futballpályán Fej vagy labda ? — A jogászok titkolóznak Állandó mentőszolgálat Elegünk van az ellenfél nélküli győzelmekből! Választ kérünk az Ökölvívó Területi Szakszövetségtől (Dávid László felvétele) — Halló, Marton doktor ? — Én vagyok, Marton doktor, az orvoscsapat kapitánya. — Eldőlt-e már a vita arról, hogy — tej vagy labda? — A jogászok még vitatkoznak. Mi azonban minden eshetőségre felkészülünk. Ügyeletes orvosokkal és állandó mentőszolgálattal vonulunk ki a vasutaspályára. Egyébként a vitában kompromisszumra számítok: fej és labda helyett — boka! — So jelállás? A legmodernebb formában: 4 + 2 + 4-es felállításban játszunk. A kaput Gyetvai doktor őrzi. Hátvédek: Túri, Marton (én!), Czinege, Bo- hus. Fedezetsor: Pipicz szigorló, Pusztai. Csatársor: Mohos, Debreczeni, Szakter és Orbán doktorok. S a tartalék: Takács, Kovács, Szűcs, Tóth, Nagy, Dervaderics, ifjú Paczolay és — Bagócz- ky. — Hiszen ez csaknem egy egész csapat. Miért ? — Akár fej, akár boka: mindegy! Ismerjük a jogászokat: nemcsak a paragrafusaik kemények, a lábuk is. — Edző? — Hát ki lett volna más, mint dr. Korompai Tihamér! A jogászok nem voltak ilyen közlékenyek. ök titkolóznak. Gyanítom, hogy nem hajlandók kompromisz- szumra sem, azaz: mindent akarnak — fejet is, bokát is! Csupán a „keretet” árulta el a „kapus” dr. Magócsi: Ben-: esik, Burka, Farkas, Fehér,: Halász, Hámori, Hunya, Kecs- i keméti, Kelemen, Ladányi, j Magócsi, Mezőhegyi, Mik- i lóssy, Papp, Rév, Rubint és i Veres. — Keret és tartalék j együtt tizennyolc kemény j fej! Amire abból is lehet j következtetni, hogy az is- j mert „jogásznótával’’ vonul- j nak a pályára (egy kis sző- j vegváltoztatással): „Nem rúg- j ják a jogászt agyon .. * önbizalom ide vagy oda ■ — kiszivárgott —, hogy; igazságügyi orvosszakértöt is j visznek magukkal. (Csupán j azt felejtették el, hogy az j is orvos!) í Ennyit azonban sikerült! kicsikarni nyilatkozatul: — Győzzön az igazság, < s vagyis — a jogászok! S ha! mégis elvesztenénk a mér-: kőzést, a Kossuth Étterem \ pálmakertjében megtartandó! tárgyaláson — fellebbezünk!; ' (Dr. Fcrencz) ! Az utóbbi ökölvívóversenyeken azt tapasztalták a drukkerek, hogy egy-egy súlycsoportban ellenfél nélküli győzelmek születtek. Ez néha megbocsátandó, hiszen betegség, eltiltás stb. miatt előfordulhat, hogy nem tudnak indítani egy-két versenyzőt. De az már bosszantó, és nehéz mentséget keresni rá, hogy egyáltalán nem tudnak kiállni a bajnokira. Az elmúlt vasárnap a Ceglédi Vasutas SE ökölvívó területi bajnokságára a mezőtúri egyesület nem tudott kiállni. Ez történt az október 24-i Szolnoki Vegyiművek elleni mérkőzésen is. Mindkét esetben 20:0 az eredmény Cegléd javára. Ennek azonban egyáltalán nem örülünk. A ceglédiek nagyon készülnek versenyeikre, szívesen mérik össze tudásukat más egyesületek öklözőivei. Jelenleg a bajnoki táblázat második helyén állnak, de reális körülmények közt szeretnének továbbjutni. Lapunk hasábjain szeretnénk választ kapni az Ökölvívó Területi Szakszövetségtől, hogyan tűrhetik meg a mérkőzések ilyen formában való lejáratását? A 20:0-ás győzelmek nem lelkesítik sem a versenyzőket, sem a nézőket, légióként pedig nem segítik a vidéki ökölvívó- sport fejlődését. Széli Sándor ABONY: Három kiállítás — kétezer látogató Hazánk felszabadulása 20. évfordulójának jegyében három kiállítást rendezett az abonyi helytörténeti gyűjtemény. Az elsőt április 4-re a község fejlődésének 20 évéről, emléktábla-avatással, a második augusztus 9-re — Csemiczky Tihamér gyógyszerész, festőművész halálának évfordulójára emlékezve — ugyancsak emléktáblaleleplezéssel, a harmadikat pedig a VI. országos múzeumi hónap tiszteletére, október 11-én nyitottuk meg. E gazdag év után a számvetés következik. A három kiállítás 21 napja alatt 2000 aláírást számoltunk meg a vendégkönyvben. Ez a szám a lakosság lélekszámúnak csaknem 13 százaléka. Nem sok, de annyi, hogy minden harmadik háznál szó eshet arról: múzeum. S ez is valami... A kiállítások anyaga, a körülményekhez képest, gazdagnak mondható, hiszen csaknem 800 tárgy került bemutatásra: levéltári dokumentációk, fényképek, rajzok, festmények, plakátok, irodalmi, régészeti, néprajzi, ipar- művészeti, numizmatikai, fegyveranyagok, eszközök. A helytörténeti gyűjtemény anyagának csak egy része szerepelt a kiállításokon, s ezért a szervező bizottság elnézést kér azoktól a kedves adományozóktól, akik hiába keresték ajándékukat a kiállítás anyagában. Később ezek is bemutatásra kerülnek. rmssssssfssssssssssmssssss/v/sssssssssssj Most azonban az volt a céí, hogy ízelítőt adjunk abbék ami van és közelebb kerüljünk egy lépéssel régi terveink valóra váltásához. A vendégkönyv lapjait olvasgatva örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kritikában sem volt hiány. íme: „a fegyver- és éremgyűjtemény tetszett, de — , szegényes”. „A kiállítás szép, tetszett, annak ellenére, hogy most van növöben” — írja egy kedves ifjú bíráló. „Szeretnénk már véglegesen helyén látni” — írja egy harmadik, látogató.. A szervező bizoV^ág örül az őszinte soroknak, csakúgy, rtüfít az érdeklődő iskolás csoportoknak, vehetőknek. Reméljük, hogy a lakóhelyismeret anyagához egyszer bőséges segítséget nyújt a most megismert és még feldolgozásra várd sok anyagával a helytörténeti gyűjtemény. Örülünk, hogy a szakemberek is nagyra értékelik sok-sok abonyival együtt az összegyűjtött anyagot, de kár, hogy a járási tanács művelődési osztálya nem ismerhette a kiállítás gazdag anyagát. A nagy gonddal tisztogatott régi eszközök raktárban, polcokra kerülnek, várva az újabb anyagok érkezését. Reméljük, hogy egyszer majd végleges helyre is kerülhetnek egy megértő szerv, va"" intézmény segítő támogatásából. Győré Pál tanácstitkár Élő emlékek a hajdani világból * | l öld (tőség | a XVII-ili század | elején S 5 Vöt itt uradalom. Akinek § igája vöt, azt behíták, hogy $ annak neki fődet, amennyi i köll. ^ — Mennyi köll? \ De az így feleet. \ — Köszönöm tiszttartó úr, ^ nekem nem köll, én nem szó- § gálám az uradalmat. I Mert robotolni köllött, ez \ vöt a rabiga. De ez a rab- \ iga negyvennyócba eemút. I j Tata meséte. Tatának apo- $ sómat hitük, Kovács Sámuelt. \ 1842-be született, apja gazda \ vöt. Vöt vagy húsz hold $ föggyük a Kátai útba, a \ Krakkó felé. A gazdák így \ következtek sorjába: Ződ- ! süvegű Kovács, Csigaseggű i Szegedi, Harmatcsapó Ma- í csali, Dixi Daróczi, Nagypi- : pájú Váróczi, Kaloda Kar\----------------5 • Részletek Hídvégi Lajos „Elő j negyvennyolc” című első díjat t nyert néprajzi monográfiájából. dós. Ük vótak a Ződsüvegű Kovácsok. A jobbágyvilágba az uro- dalom irodái a Pesti útba vótak. Oda köllött menni fődet kérni. Adtak a parasztoknak, amennyit csak kértek. De robotba télen is köllött menni nyomtatni. (Adatközlő: Kovács József- nc Czárák Mária.) ☆ A ceglédi nép inkább szerette a szabad életet. Sok jószágot tartott, az után járt. Jól éltek. Fődet nem szívesen kértek használatra az uradalomtú, mer sok vöt a dézsma, nehéz a robot, örökké úrdolgába köllött járni. Erőszakkaa fogták a jobbágyot. Apám meséte. — Negyvennyócig itt saját föggye senkinek nem vöt, minden az uradalomé vöt. Vótak majorok, meg telkek, de nemigen kapkodott értük a ceglédi nép. Egy ceglédi embernek vöt három jó lova, négy tinója. Ezt megtudta valahogy a tiszttartó. (Akinek jószága nem vöt, azt nem is kötelezhették a szessziókba.) Behívatta az embert. — Úgy tudom, hogy van neked nagyon jó három lovad, négy tinód. — Nincs énnekem. — Nincs? No, kapjátok csak lé — szólott a fogd- megeknek. A katonák deresre fektették. Mán olvasták ki neki, mikó meggondóta magát. — Van három lovam, meg négy tinóm. — No — mondja a tiszttartó —, itt meg itt van egy szesszió főd, mátú fogva kend fogja műveeni. De baj ne legyen! Érti kend? így fogtak embert a fő- dekre. Negyvennyócba aztán rendelet gyütt, kiútaaták a fö- deket. Most ajjárt jó, aki éppen akkó benne vöt a szesz- szióba, akinek nem vöt, nem kapott. (Adatközlő: Füle József.) Kossuth és a betyár Ezt is Tóth Józsi bácsi meséte, aki nálam lakott. Világosná Görgey lerakta a fegyvert, eladta a magyar hazát. Kossuthot üldözték, bújdosni ment. Négyes fogaton vöt üveghintóba a hozzávaló tiszt urakkaa. Hogy merre mentek, nem tudom, de mentek. Az országút árkába bújtatta Bogár Imre a betyárokat, ű maga a hintó elé állt. — Halt! Ki vagy? Megragadta a zablát. A hintóbú kiszállt Kossuth. — Én vagyok Kossuth Lajos, a nép fölszabadító ja. Akkó Bogár Imre elejbe térgyeet. — Kegyelmes uram, nem tudtam, hogy te vagy. Mondja Kossuth. — Én eemegyek, vigyázz a bandádra, nehogy eefogják a németek. Bogár Imre oda szól a betyároknak. — Hozzatok egy zsák aranyat! — Nekünk nem köll a pénzed, mert azt véren vettétek, én pedig a népet vér nékű akarom fölszabadítani. (Adatközlő: József Samu.) nyeit is felülmúló gazdag termésről adtak számot a pályázat díjkiosztó ünnepségén, Budapesten. A megyéből mintegy ezer oldal terjedelemben tizenkilenc pályamunka érkezett be. Számunkra különösen jelentős a siker, hiszen járásunk pályázói köréből került ki a kéjt első helyezett és egy negyedik díjra érdemesített pályamunka. Győré Pál, az abonyi tanács titkára, hatalmas kötetben nyújtotta be 100 illusztrációval gazdagított elsődíjas pályamunkáját, amelyben Abony történetének első fejezetét írta meg. Hídvégi Lajos, a ceglédi Táncsics Mihály általános iskola tanára, szántén első dijat nyert Elő negyvennyolc — Cegléd című száz oldalt meghaladó pályamunkájával, amelyben nemcsak a szabadságharcra történő visszaemlékezések és hagyományok, hanem a száz évvel ezelőtti Cegléd szinte teljes képe elevenedik meg előttünk a nyolcvanhat adatközlőtől gyűjtött anyag alapján. Mindkét pályázat továbbjutott az országos döntőbe, ahol újabb sikerek várhatók. A megyei eredményhirdetésen negyedik díjjal jutalmazták Csöbör Kálmánné dánszentmiklósi tanár három kisebb pályamunkáját, amelyet az „Uradalmi cselédek élete”, „Dánszentmiklósi lakodalom” és „Elkallódott népi tehetség” címeken nyújtott be. A pályázatot jövőre is meghirdetik. Az eddigi szép eredmények arra serkentenek, hogy egyre nagyobb számban és széles körben vegyenek részt újabb pályaművekkel a mi területünkről is. Felnőtt tagozaton az újabb pályázatok benyújtási határideje 1966. június 30., az ifjúsági tagozaton pedig 1966. április 15. Pályázati ügyekben a ceglédi Kossuth Múzeum készséggel nyújt felvilágosítást, ad kérdőíveket és útmutatókat, rendelkezésére bocsátja a gyűjtőknek a múzeum szak- könyvtári anyagát. —in— A vetés utolsó szakaszában; Vezet az abonyi József Attila Tsz Kifogástalan minőségű vetést! A kiszáradt földek miatt háromszoros erőt igényel a jó vetőmagágy biztosítása. A jövő évi termés megalapozásának érdelében el kell érni mégis, hogy még a legutoljára bevetésre kerülő táblán is kifogástalan magágyba, kedvező körülmények közé jusson a mag. Javasoljuk, hogy — a száraz talaj miatt — legalább 10 százalékkal növeljék a tsz-ek a vetőmag mennyiségét. A betakarítással kapcsolatos szállítási munkákat jó szervezéssel kell elősegíteni. A tsz-ek több segítséget várnak a szállító vállalatoktól. Az üzemeket arra kérjük, hogy szabad szállítási kapacitásukból minél többet bocsássanak a tsz-ek megsegítésére. A lemaradó tsz-ek vezetői hatékony intézkedéseket tegyenek, elsősorban äz abonyi Lenin, a törteli Aranykalász és a dánszentmiklósi Micsurin Tsz, hogy az október 31-i határidőt be tudják tartani a búzavetési terv teljesítésében. További jó munkát kíván a járási versenybizottság Cegléd, 1965. október 21. A ceglédi járás tsz-eiben nagy erőfeszítéssel dolgozik a tagság, a traktorosok az őszi mezőgazdasági, betakarítási, vetési munkákban. Ennek eredményeképpen egy hét alatt több mint 2600 kh. területen került a vetőmag a földbe. Elsőnek az abonyi Üj Világ Tsz 1105, másodiknak a cse- mői Üj Élet Tsz 660 fejezte be az őszi vetést. Eredményes munkájukért köszöntjük a tsz-tagokat és a vezetőket. A járási versenybizottság a heti betakarítási-vetési munkák alapján értékelte a versenyt, melyben a tsz-ek az alábbi helyezési sorrendet érték el: Helyezés Tsz neve Elért pontszám 1. Abonyi József Attila 88.4 2. Abonyi Kossuth »' 83.7 3. Nyársapáti Haladás., 82.9 4. Csemöi Szabad Fold S2.5 5. Csemó'i ÜJ Elet 81.1 6. Albertirsai Szabadság 80,2 7. Albértirsai Dimitrov 79.2 8. Kocséri Petőfi 78.2 9. Abonyi Üj Világ 78 10. Törteit Rákóczi 77.9 11. Kőröstetétleni Vörös Cs. 74.7 12. Kocséri Üj Élet 73.6 13. Nyársapáti Aranyhomok 72.6 14. Csemői Rákóczi * 72.5 15. Jászkarajenői Lenin 72.3 16. Jászkarajenői Üj Barázda 70.9 17. Ceglédberceli Egyetértés 70.7 18. Dánszentmiklósi Micsurin 69 19. Törteli Aranykalász 65.8 20. Abonyi Lenin 62.4 Két első, egy negyedik díj járásunkból
