Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
JO PEST ME«» Á/űiiap 1965. OKTOBER 21. VASARNAP Heti jogi tanácsaink A dolgozót fegyelmi úton sem lehet áthelyezni olyan munkakörbe, ahol szakmai tudását, illetőleg szakmai tapasztalatait nem hasznosíthatja. G. K. dunaharaszti olvasónk írja, hogy motorszerelő szakképesítéssel rendelkezik és fegyelmi büntetésként gépkocsimosónak helyezték át. Sérelmezi a vállalat intézkedését, mert fizetése is kevesebb lett, és jelenlegi munkahelyén olyan munkát kell végeznie, amit betanított munkás is el tud látni. Olvasónk kérdezi: hova forduljon panaszával? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete szerint a dolgozót fegyelmi büntetésként át lehet helyezni alacsonyabb munkakörbe. Tiltja azonban az olyan munkakörbe áthelyezést, amelyben a dolgozó szaktudását, illetőleg szakmai tapasztalatait nem hasznosíthatja. Olvasónk panasza jogos, mert motorszerelőt gépkocsimosónak áthelyezni még fegyelmi úton sem lehet. Itt válaszolunk V. H.-né albertirsai lakos kérdésére is, akit fegyelmi büntetésként bár azonos munkakörbe, de olyan munkahelyre helyezték, ahol éjszakai műszakban is kell munkát végeznie. Emiatt főiskolai tanulmányait nem tudja folytatni. Ez a panasz is alapos, mert nem lehet olyan műszakba helyezni a főiskolai tanulmányokat folytató dolgozót még fegyelmi úton sem, ahol éjszakai munkát is kell végeznie. Az Mt. V. 213. §-a tiltja, hogy a továbbtanuló dolgozót éjszakai munkára beosszál!, vagy ilyen munkahelyre áthelyezzék. Mindkét olvasónk panaszával a vállalati munkaügyi döntőbizott- lághoz forduljon. Szabadrendelkezésű lakásokra is alkalmazni kell a lakásrendelet rendelkezéseit a felmondásra vonatkozó szabályok | kivételével. Cegléden házingatlanom van. A bérlők, beteg, idős emberek, akik lányuk vecsési lakásába költöztek házamból. Tekintettel arra, hogy nekem a lakásra szükségem akkor még nem volt, hagytam ezt az engedélyem nélkül lefolytatott cserét, mert a bérlők arra hivatkoztak, hogy gondozásuk végett költöznek Ve- csásre. Fenntartották azonban a bérlethez való jogukat. Olvasónk úgy látja, már nem is akarnak visszaköltözni az öregek, viszont a házában bentlakókkal nem akar bérleti szerződést kötni, mivel gyermekének szüksége van a lakásra. Kérdezi — hova fordulhat jogsegélyért? A lakásrendelet kimondja, ( hogy rendelkezéseit — a fel-! mondásra vonatkozó szabá-1 lyok kivételével — a szabad-! rendelkezésű lakásokra is al-$ kalmazni kell, hacsak az ér-! dekelt felek másként nem $ állapodtak meg. Minthogy j ilyen megállapodás a levél- $ bői megállapíthatóan nem $ volt, az érvényes rendelkezés 5 szerint betegség címén !eg-$ feljebb két évre mentesülhet 5 a lakás az igénybevétel alól. 5 Olvasónknak jogában áll az J elköltözött bérlőket a két év t eltelte után felhívni, hogy «t napon belül költözzenek visz- ^ sza. Ha ennek nem tennének S eleget, jogosult bírósághoz for- $ dúlni. A pert a kiköltözött és $ a jelenleg bentlakók ellen 5 együttesen kell megindítani, ^ mert a most bentlakók csak t a volt bérlők jogán használ- $ hatják a lakást. $ A bérbeadó kártéríte- ^ si felelőssége a mennye- J zet átnedvesedéséért. ^ Az alattam levő bérlemény- $ ben vállalati mosdó és zuha-^ nyozó van, és a sok gőz kő-; vetkeztében a padlóm átned- 5 vesedett és már szőnyeget se $ tudok a lakásban leteríteni. $ Jogosult vagyok-e megcsi-; náltatni az átnedvesedett pad- ; lót és lelakhatom-e a csinál-; tatási összeget, vagy pedig : várjak arra, amíg a bérbead); megcsináltatja? — kérdezi B.; I. váci olvasónk. j Az épület állagának meg- ^ óvasáról — és idetartozik a ^ mennyezet, a padló is — a ? bérbeadó köteles gondoskodni. $ A hiba kijavítására a bérbe- $ adót fel kell szólítani, és ha $ nem hajlandó azt megcsinál- § tatni, elvégeztetheti saját költ- ^ ségén és utána joga van a § lakbérbe beszámítani, vagyis ^ lalakhatja a csináltatás- költ- ^ ségeit. Ha a beszámítást a ^ bérbeadó nem engedélyezi, ^ bírósághoz kell fordulni. A bi- ^ róság jogerős határozatáig a § teljes ' bért kell fizetni. Visszakövetelhető-c a volt házastársnak, a házasságkötés előtt, vagy a házasság alatt a szokásos mértéket meghaladó ajándéka? — kérdezi Sz. J. üllői olvasónk. Az általános bírói gyakorlat szerint, ha a felek aján- j dékozása abban a remény- I ben történt, hogy a házasság ( létrejön, vagy hogy az tartós : lesz, és ez mind elmarad, ak- I kor tévedés, vagy megtévesz- ■ tés címén a másik fél megtámadhatja az ajándékozást. * A szokásos mértékű kisebb 1 ajándék esetében ilyen címen általában eredményesen nem támadható meg az ajándékozás. A másik tsz-bc történt átlépés esetén ki kell-e adni az átlépő tsz-tagnak a bevitt föld területét? — kérdezi S. I. tsz-elnök. A tag átlépése esetén a másik tsz-nek kell a tőidet átadni, ha arra lehetőség van. Amennyiben erre nincs lehetőség, a föld marad továbbra i is a tsz használatában, az j átlépő tagnak földjáradékot kell fizetni érte. Az átlépő! tsz-tagnak igényével az új | tsz-hez kell fordulnia, és a : két tsz-nek kell megegyezni. : Megegyezés hiányában a ta-: nács végrehajtó bizottsága i dönt. A háztáji föld nem ] vonható meg átlói a ; tsz-tagtól, akinek tsz- ■ tagsága szünetel. Z. M. nagykőrösi olvasónk; írja, hogy tsz-tagsága szüne-; tel, mert ideiglenesen máshol j vállalt munkát. A háztáji j földjét ezért csökkenteni! akarják. Jogos-e a tsz intéz-! kedése? ! * ^ A tagsági viszony szünete- ; lése nem szünteti meg a tag-; 6ágot. Bár a tagság szünete- < lése esetén mentesül a köíe- j lezettségek teljesítése alól,! azonban földje továbbra is a! tsz-ben van, így jár a föld-j járadék, de meg kell hagyni ! a háztáji földet is. Nincs te- ä hát semmi jogalap annak S csökkentésére. Dr. M. J. $ ! 'SSS/fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*. .......................................................... A z ember mindig többre vágyik... egész. Ha legalább még egy állatgondozójuk lenne, az már két szabad napot jelentene egy hónapban. — Őszintén szólva, erről még csak úgy, magamban gondolkoztam. Ha ugyanis még egy állatgondozót állítunk be, az keresetcsökkenéssel járna a többiekre. Már most is úgy van, ha valaki elutazik vagy — teszem azt — lagziba megy, minden nap, amíg helyettesítik, másfél munkaegységébe kerül. Így aztán kétszer is meggondolja az ember... — Hát... szórakozni, azt nem igen szoktunk. Még a tv-t is ritkán láthatom, éppen akkor van a legtöbb munka a jószág körül. Az olvasás az egyetlen, amiről nem mondok le. — A munkájával elégedett? Megfontolja a választ: — Szeretem a szakmámat. Tanfolyamokat végeztem, érdekel. De sok minden kell még ahhoz, hogy teljesen elégedettek legyünk.- Szeretnénk például mi is úgy élni, mint az üzemi munkások: tiszta ruhában menni munkába, munka után fürödni, átöltözni. Azt is tudjuk azonban, hogy erre még nem telik a tsz-nek. Majd, ha felépül a száz férőhelyes istálló, utána talán ... — Ha most, miután a problémák is szóba jöttek, isirpét megkérdezem: boldog-e, mit Válaszai? — Ugyanazt: boldog ember vagyok. De azt is tudom, hogy ami ma elég, az holnap már kevés. Az ember mindig többre vágjuk. Aztán küzd, hogy azt a többet is elérje. Legalábbis, én így gondolom ... Nyíri Éva Polonius a boldogságról Budán lakik, az Attila út egyik ötemeletes házának ötödik emeletén. Ablaka a Vérmezőre néz. — Budát szeretem. — mondja — Budán érzem igazán itthon magamat. Pestre csak akkor megyek, ha muszáj. Próbára, előadásra. — Ha bőviben van az időnek, gyalog sétál át a Mar- git-hídon, vagy az Erzsébet- hídon. Különben a villamosok vagy az autóbuszok utasa. Sokan köszöntik. Főleg nőik. Fiatal lányok és korosabb asz- szonyok egyaránt. Kedves tekintetek simogatják nyugodt, férfias arcát, amelynek szinte elmaradhatatlan tartozéka a rövidre nyírt, fehér bajusz és a fehér haj. Az Európa eszpresszóban — amelynek hetenként legfeljebb kétszer a törzsvendége —, a szomszédos asztal mellől kissé bátortalanul, de kedveskedve átszól hozzá egy ismeretlen nő: — Ho lenne olyan szíves, művész úr, egy autogramot adni — és színes fényképet nyújt feléje. — A lányomnak szeretnék örömet szerezni vele, aki Amerikában él. Ajtay K. Andor, a Madách Színház kitűnő művésze, mosolyogva veszi át a képet. A boldogságról beszélgetünk, arról a furcsa valamiről, amelynek tökéletes definíciójával évezredek óta adós a filozófia. — Minden ember külön világ — mondja csöndesen — és azt hiszem, a boldogság is annyiféle, mint az ember. Ez a fogalom a leggyakrabban az érzelmi életben bukkan fel. A szerelmi életre vonatkoztatott boldogság a sokfajta. Odakint, a fényes tükörablakokon túl, már peregnek a lombok, és mélyül az ég. Krúdy Gyulát idézgetjük, a keskeny, macskaköves, régi budai utcák hosszúlábú vándorát, Szindbádot, aki talán a legszebben tudott mesélni és hazudni a töméntelen színű szerelmi boldogságról. — A boldogság fogalmát sokszor kompromittáljuk, de még gyakrabban megalkuszunk vele — mondja később elgondolkozva a művész, majd rövid szünet után egészen halkan hozzáfűzi: — Annak az elérhetetlen maximumnak a megközelítése, amelyre az élet különböző szakaszaiban más-más hőfokon vágyunk, kelti rendszerint a boldogság érzetét. Boldogság például azt álmodni, hogy vágyaink teljesedtek. Valójában U'hát csak illúzió. A fizikai és pszichikai egyensúly pillanatnyi következménye. Boldogság, ha hinni tudunk valamiben, célban, illúzióban. Ha a bennünk élő alkotó vágy beteljesedik. De mindennek az alapja a töretlen egészség. Az is, ha szeretünk és úgy érezzük, hogy szeretve vagyunk. De az is boldogság, ha olyan alkotó munkát végezhetünk, amely feltétlenül örömet okoz. A pincér új duplákat tesz a payányi asztalra. Kavargatja az illatosán gőzölgő kávét, közben elmosolyodik. — Végtelen sok alkotó eleme van annak a pillanatig tartó állapotnak, amelyet a hétköznap nyelvén boldogságnak mond az ember. Magam például mindig éreztem ilyesfélét, ha hittem abban, hogy sikerült egy-egy színészi feladatot úgy megoldani, ahogy az író, a költő megálmodta. — Polonius? — röppen föl a kérdés. Ajtay több mint három évtizedes és szép sikerekben annyira bővelkedő színészi pályáján tavaly játszotta élete legelső klasszikus szerepét, a Hamlet Poloniusát. — Igen — vallja most be — Polonius is boldoggá tett, mert azt hiszem, hogy Polo- niusom hű Shakespeare Polo- niusához. A hálás közönség és a kritika is így látja. Magyar László A boldogságról — a pszichológus — A boldogság? Nem pszichológiai fogalom — mondja dr. Radnai Béla pszichológus — pedig sokan úgy hiszik, azonban a pszichológia ezt a kifejezést nem használja. Használ viszont olyan fogalmakat, amelyeknek tartalmi jegyei együtt megközelítik a boldogság fogalmát. — Tehát összetett érzelmi állapot? — Igen. az egyensúly — a helyesen értelmezett pszichikai egyensúly, a megelégedettség, a szükséglet és megszerzés viszonya és a várakozás azok a kifejezések, amelyeket a pszichológiában emlegetni szoktunk, ha a boldogságról beszélünk. Az egyensúly azt jelenti, hogy az egyén és a tárgyi, személyi valóság között harmónia van. Az ember sorozatosan megkapja azt, amire vágyik, amit szeretne. Az egyensúly azonban nem szélsőségesen, „mérleg” értelemben jelentkezik, hiszen a teljes egyensúly magát a boldogtalanságot jelentené. Ha mindig minden egyformán adva volna, amire az egyénnek szüksége van: nem volna miért dolgoznia, élnie. Ezért történik meg sokszor, hogy az a gyerek, akit elkényeztetnek, akinek minden vágya azonnal teljesül — neu- raszténiás alkat lesz. Hiszen ha megvan mindig, ami kell. egy óra múlva már más kell — s az egyén örökös kielégitetlenségbcn szenved. — így kapcsolódik az egyensúlyhoz a megelégedettség? — A szükséglet és megszerzés viszonyával együtt kapcsolódik hozzá. A szükségletből indulunk ki. Ha a szükséglet kielégített, akkor megváltozik, másra van szükségünk. így világosan érthető az egyensúly. Bizonyos helyzettel elégedettek vagyunk, egyensúly jön létre, de ez nem állandó, meghatározott állapotot jelent. Mindig egy aktuális igénysorozat kielégítését jelenti, aktuális megelégedettséget, egyensúlyt. Ez mindig más és más, mert 16 éves korban mást szeretnénk és 48 éves korunkban is. Egy újabb tényezőt is figyelembe kell vennünk: nem mindegy, hogy hogyan kapom meg azt, amire szükségem van. Meg kell szereznem. A törekvő ember meg is szerzi, és úgy, ahogy kívánja. Azonban az egyén egyensúlya csak akkor jöhet létre, hogyha figyelembe veszi mások érdekeit, a közösséget. Speciális értelemben az egyensúly azt is jelenti, hogy nincsenek bizarr ambícióim — például nem akarok mindenáron zenész lenni akkor, ha botfülem van. A megelégedettség pedig: mindig felmérem az adott realitásokat és ehhez mérem további szükségleteimet. A megszerzés tekintetében: akkor leszek boldog, ha olyanná tettek, s én is magamat, hogy ne kerüljön túl nagy megerőltetésbe szükségleteim kielégítése, mert akkor nagyobb az öröm. — Végül is: nincs állandó boldogság vagy boldogtalanság? — A boldogság mindig alkalmi. A harmónia mindig tőlünk függően jön létre. Ezért jogtalan a boldogtalanok panasza, nem születünk peches vagy boldogtalan embernek, szerencsétlennek sem. A boldogságnak, az egyensúlynak nem lehetünk eleve részesei, meg kell teremteni, — És a várakozás? — A legszebb és a legnagyobb örömet tudja okozni. A remény kifejeződése — a remény pedig nem hiányozhat a boldogság fogalmából. (J. E.) ^ — Boldog embert keres? Akkor nézzen meg jól, itt va- 5 gyök. $ Benedek József kihúzza ma- ^ gát, s mosolyogva támaszkodik a gyerekágynak. Az ágyában két selymes hajú, tej- ^ szagú csecsemő szuszog. Ik- ^ rek. Parányi, rózsaszín kezük ^ ökölbe szorítva pihen a fedjük mellett. Kéthetesek. I A falról szőke copfos, kék ^ szemű kislány képe néz le az 5 öcsikékre. Ű már „nagylány”, J kilencéves. $ — Kitűnő tanuló, és igen $ házias. Sokat segít itthon, a J tanulás után. i A segítség pedig mindig ! elkel, ilyen nagy lakásban, 5 mint ez, de ahol két kis pe- ; lenkaszaggató cseperedik egyezerre, ott meg különösen, j — Bizony, erősen lefoglal; nak a picinyek — meséli a i fiatal mama. — Szoptatás, fü- ! rösztós, mosás, vasalás, a nap 5 minden órájára jut valami, i Idén nem is lesz annyi mun- ! kaegységünk, mint két éve ! volt. * Panasznak szánta, de szaS vain átüt a büszke anyák de- >rűs nyugalma. Miért is panaszkodna? A férje dolgos, jjózan ember, a családjának * él. A gyei-ekek egészségesek, (szépen fejlődnek. A szekré- (nyék tele vannak ruhával, a (Május 1. utcában épül a két- : szoba-összkowifortos házuk, ; jövőre beköltözhetnek. ! — Százezer forintunkba (van eddig, de egy fillér köl- I csont sem vettünk fel hozzá. : A két kezünk munkájával ke- i restük meg a rávalót — néz (asszonyára Benedek József. © Benedek József életpályája : vargabetűkkel alakult. Tíz évig volt segédmunkás a MÁV-nál, havi 1200—1300 fo- ; rintért. Egyszer számvetést csinált, s rájött, hogy nem érdemes. Nem érdemes hajna- lonta vonaton rázkódni, a családját alig látni, annyi pénzért. Otthon maradt. Három hold földjük volt, egy évig azt művelte. Aztán, hat esztendővel ezelőtt, jött az átszervezés. , — Földestől-lovastól, elsők között léptünk be az asz- szonnyal — idézi a múltat. — Az első évben fogatos voltam,. s már akkor megkerestem annyit, mint a MÁV-nál. Aztán felfejlődött az állat- tenyésztés, s fejőnek hívtak. Elvállaltam. Eleinte keserves volt; éjszakákat virrasztóttam át vizes ruhával a karomon, csillagokat láttam az izomláztól. Míg Benedek József a szokatlan munkával barátkozott, felesége a háztájit, meg a vállalt területet gondozta. Hatvankettő végén 940 munkaegységet gyűjtöttek össze ketten. Tessék ezt megszorozni hatvanhat forinttal... — Tavaly már keveset segíthettem, útban voltak a fiúk. De így is kaptunk negyvenhétezret a 630 munkaegységért. — Idén csupárl fél hold kukoricát vállaltunk, éppen csak annyit, hogy a hízók ne maradjanak éhen — veszi át a szót az ember, — de azért magamnak is meglesz az 550 munkaegységem. Valami persze, bejön a háztájiból is. — Ezek szerint, megtalálták a számításukat a szövetkezetben. Látom, mosógépük, világvevő rádiójuk, televíziójuk is van. — A tv a mamáké — helyesbit a fiatalasszony — de nekünk is lesz, mire kell. — És szabad ideje, van-e? Benedek József nemet int. Ez az egy, ami nincs. A jószág vasárnap, ünnepnap is enni kér. Fejni, almozni karácsonykor is kell. Havonta egy szabad nap — ennyi az
