Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

Erősödtek a pártszervezetek a járás termelőszövetkezeteiben I. A járási pártbizottság ki­bővített ülésén vitatta meg, hogy mennyiben sikerült végrehajtani a Politikai Bi­zottság I960, április 12-i, a tsz-pártszervezetek munlcájá- nak meg javításával kapcsola­tos határozatát. Megállapította, hogy a me­zőgazdaságban végbement nagy átszervezés óta eltelt 5 év alatt pártunk agrárpoliti­kája eredményesen valósult meg a járásban. Ezt bizonyí­totta a termelés anyagi, mű­szaki megalapozottsága, a tagság és a vezetés nagyüze­mi termelési tapasztalatainak növekedése. Nőtt a termelés, a felvásárlás és a tagok jö­vedelme, erősödött a közössé­gi szellem és a tagság bizal­ma. Egyre jobban elmosód­nak azok a határok, melyek az átszervezés előtt gazdasá­gi, politikai és társadalmi vo­natkozásban megosztották a parasztságot, tehát jelentősen léptünk előre az egységes szo­cialista paraszti osztály ki­alakításának útján. Ezeket az eredményeket a pártixányitás fejlesztésével, a tsz-pártszer- vezetek erősítésével, a párt­tagok és pártonkítniliek együttműködésével értük el, A növekvő gazdasági és politikai feladatok azonban még nagyobb követelményt állítanak pártszervezeteink elé, a, pártmunka színvonalá­nak emelése, hatékonyságá­nak fokozása szempontjából. Az átszervezés után, rövid idővel, minden tsz-ben meg­alakultak a pártszervezetek és bár viszonylag kis létszám­mal, de határozottan a bo­nyolult feladatok megoldásá­nak élére álltak. A párttagok számszerű növekedése terén az 1960-as év volt a legered­ményesebb. A későbbiek fo­lyamán a pártépítő munka eredményei nem álltak és je­lenleg sem állnak arányban a lehetőségekkel. Ennek oka elsősorban, hogy a pártszer­vezetek nem figyelnek fel eléggé azokra a pártonkívü- liekre. akik az utóbbi évek­beli kitűntek a gazdasági és tárfidalmi munkában, ki­emelkedően fejlesztették po­litikai és szakmai műveltsé­güket; nem eléggé rendszeres és céltudatos a politikai ne­velőmunka. Ezenkívül nehe­zíti a pártépítést néhány ob­jektív körülmény is. A ne- velömunka hiányát bizonyít­ja az is, hogy egy-két terme­lőszövetkezetünkben, mint például az abonyi Kossuth Tsz-ben, 1962-ben 12, 1964­ben pedig mindössze egy tagjelöltet vettek fel. Ered­ményesebb lehetne a pártta­gok további nevelésére fordí­tott munka is. Ennek hiá­nyát bizonyítja, hogy — a dolgok nem kellő megértésé­ből adódóan — többen kér­ték az elmúlt időszakban a pártból való kilépésüket. Pozitívumként kell viszont elkönyvelni, hogy a tagjelölt­felvételi munka során növe­kedett a nők és a fiatalok aránya. Az elkövetkező idő­ben — kihasználva a gazda­sági és szervezeti élet, a pártpolitikai oktatás, és az ideológiai nevelőmunka ren­delkezésünkre álló lehetősé­geit — állandó jellegű, cél­tudatos ténykedéssel fokozni lehet és kell a pgrtépitési munkát. A pártszervezetek létreho­zásával egyidőben a járás ter­melőszövetkezeteiben megala­kultak a KlSZ-alapszerveze- tek is. A KISZ taglétszám alakulása sincs azonban arányban a lehetőségekkel. Bár itt is néhány objektív kö­rülmény — így elsősorban az, hogy viszonylag kevés a fia­tal a itsz-ekben — nehezíti az előrehaladást. Tervszerű, a kulturális és sportlehetősége­ket jól kihasználó szervező- munkával, lehetőség van a KlSZ-taglétszám növelésére. A járás jó eredményt el­érő termelőszövetkezeteibe egyre nagyobb számban jön­nek vissza a fiatalok. A dán- szentmiklósi Micsurin és az abonyi József Attila tsz-ek élő példái ennek. Arra kell tehát törekednie a tsz-ek párt és gazdasági, továbbá KISZ- vezetésének egyaránt, hogy megfelelő anyagi lehetőség mellett biztosítsák a helyes szervezeti keretet, javítsák a munka tartalmi színvonalát, és ezzel tegyék vonzóvá a KISZ-szervezetek munkáját a fiatalok körében. Varga Gábor, a járási pártbizottság titkára Ajándékrecept (4) Bélszínszelet hírős módra A rizst puhára pároljuk, kockára vágott főtt sonkával és reszelt sajttal összekeverjük. A zöldborsót vajon puhára pároljuk, sóval, petrezselyemmel ízesítjük. A sonkát meg­őröljük és panáddal, tojássárgájával elkeverve sonkapürét készítünk. A gombát vékony szeletre vágjuk, borssal, só­val ízesítjük, puhára pároljuk. A bélszínt 10 szeletre felvágjuk, sózzuk, borsozzuk és fél­angolosra kisütjük. Tálaláskor a sonkás rizst koszorú formában a tálon elhe­lyezzük, a rizs közötti teret a párolt zöldborsóval kitölt­jük és erre helyezzük el a bélszínszeleteket. A búst kevés madéra mártással leöntjük, tetején a sonka- püréböl nyomózsákkal csillagokat formálunk, amelyet a szeletelt gombával behintünk (Foto: Kacznr) Hálás köszönetét mondunk . mindazoknak, akik felejthetetlen jó testvérünk, Szunyogh József te- ! metésén megjelentek, részvétüket nyílvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Szunyogh család Kőszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, jó szomszédainknak, a Csemői Állami Gazdaság vezetősé­gének és munkatársainak, akik szeretett jó édesanyánk, nagy­anyánk és testvérünk, özv. Palla- gi Ahtalná, szül. Gyura Eszter te­metésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút virágot helyeztek. A gyászoló család Városnéző sétán vett részt városunk mintegy negyven pedagógusa szerdán délután. Cegléd történelmi ne­vezetességeit Hídvégi Lajos tanár,, helytörténész ismertet­te a séta résztvevőivel. Ezúton fejezzük ki hálás köszö- netünket mindazoknak, akik fe­lejthetetlen jó nevelőanyánk, özv. Kripóczki Mihályné szül. Bíró Mária Magdolna temetésén megje­lentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Bíró János és neje Szokolaí Istvánné és férje CEGLÉD! PEST MEGYE! Hl'tLAP KÜLÖNKIADÁSA ti A CEGLÉDI BUG JÁRÁS ÉS CE6L il > IX. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1965. OKTOBER 32, FENTEK NYAKUNKON A HATÁRIDŐK Megnyerik-e a maguk kezdeményezte versenyt városunk termelőszövetkezetei? Az első erőpróba sikeréről már nem is beszelhetünk. Kö­zeleg október 25-c, mire a vetőszántást be kellene fejezni. És nyakunkon a többi részhatáridő is ... Megnyerik-e a maguk kezdeményezte versenyt városunk termelőszövetkezetei? Lássuk hát, milyen versenyprognózist mutat a városi ver­senybizottság legújabb értékelése: Az elmúlt héten nagy lendü­lettel végezték a város közös gazdaságai a betakarítást, de a szántás, vetés üteme lassúbb lett. A kukorica betakarítása jó ütemben halad a Lenin, a Kossuth és a Vöröi Csillag tsz-ekben, az Alkotmány és a Táncsics tsz-ben viszont job­ban rá kell kapcsolni erre a munkára. A cukorrépa szedése min­denhol jól halad, a beszállítást azonban vontatottan végzik a Dózsa Népe és a Táncsics tsz-ekben. A kukoricaszár be­takarítását viszont gyorsítani kell, hogy a vállalt határidőre tisztán álljanak a földek. A szántási munkák végzé­sét nagyon megnehezíti a szá­raz időjárás. A versenybizottság felhív­ja a szántást végző trakto­rosokat, hogy — különösen a vető szántás végzésében — tegyenek meg minden erőfeszítést a maximális teljesítmény érdekében. A verseny egyik döntő sza­kaszának végzéséhez közele­í. Lenin 556 2. Kossuth 480 3. Dózsa Népe 460 4. Vörös Csillag 363 5. Petőfi 381 6. Alkotmány 350 7. Táncsics 384 Cegléd, 1965. október 20. vekkel együttműködve a földművesszövetkezetek a kö­vetkező években megterem­tik a kiöregedett háztáji- házikerti gyümölcsösök re­konstrukciójának feltételeit dünk, kérjük ezért a tsz-ek tag­ságát, a vezetőket, hogy az ered­ményes befejezéshez a még hát­ralevő munkákat szervezetten, nagy lendülettel végezzék eL A versenybizottság a heti előrehaladást értékelte és en­nek alapján a következő sor­rendet állapította meg a tsz-ek között: 165 380 1101 91.8 128 392 1000 83,3 170 367 997 83,1 132 363 858 78 113 353 847 77 130 348 828 75,3 129 325 838 69,8 A kitűnően értékesíthető, jól/ jövedelmező málna és szamóca szaporító anyagából az idei őszön már mindenütt szinte korlátlanul vásárol­hatnak az érdeklődő terme­lők. Tizenkét egyetemista segített az elmúlt hét végén három napig a Csemői Állami Gazdaság Törteli úti gyümöl­csösében az almaszedésben. A nyolc leány és négy fiú a bu­dapesti Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem hall­gatói, akik a kollokviumok előtt részt kívántak venni a sürgős őszi mezőgazdasági munkák végzésében is. A mosolygó jonatánalmákkal hamar megtelnek a vödrök. Amiről a költő álmodott: „ Dolgozni csak pontosan, szépen...“ Tsz Betaka­rítás Szántás Vetés Összes % pont Versenybizottság Gyümölcsösök rekonstrukciója Az illetékes állami szer­Egy tizenötször harminc centiméteres táblácska sze­rénykedik az 57-es számú jár­műbolt ablakában. „Kiváló bolt” felírással. Akinek ez fel­tűnik, az az üzletbe belépve azt is meglátja — mintegy iga­zolásául a kis tábla hitelessé­gének —, hogy a falon nem kevesebb, mint tizenöt dicsérő oklevél hirdeti az ott dolgo­zók jó munkáját — 1963 májusában nyertük el a „Kiváló bolt” elismerést — mondja Tóth László, az üz­let vezetője, s hogy a további kommentálást mellőzze, ke­zembe nyomja a szocialista brigád naplóját, amiből aztán kitűnik a dicséretes „múlt”. Nem lehet szó nélkül hagy­ni a napló kulturált külsejét és az igen díszes, ízléses kivi­telét, nem kevésbé a rendsze­res vezetését sem. Az első ol­dalon a brigád fényképei mel­lett ezt olvashatjuk: „Abban a reményben indítjuk útjára naplónkat, hogy amikor betel­vén visszalapozzuk, örömet szerezzen annak, aki belete­kint”. A Kossuth brigád neve városunk Kossuth-hagyomá­nyaihoz való ragaszkodást idézi. Tagjai: Tóth László boltvezető, egyben a brigád vezetője, Tóth Lászlóné, Haj­dú József eladók és Józsa Gyuláné pénztáros. A naplót tovább lapozgatva egy újítási szerződésen akad meg a-szem: „A vevők nagy problémája, hogy a megvásá­rolt motorkerékpárokat nem tudják helyben kipróbálni és így félig elégedetlenül távoz­nak”. Újítás történt? — kér­dem. — Igen — adja meg a vá­laszt Tóth László, az újító. — Nem nagy dolog volt, mindössze egy kis benzines kannát szereltem fel, így a motor üzemképességét a vevő előtt bemutathatjuk. Kétszáz forint újítási díjat kaptam, de a legnagyobb öröm az, hogy vállalatunk többi bolt­jában is bevezették. A bolt szakképzett eladói­nak köszönhető az is, hogy négy esetben kaptak — mint­egy 99 334 forint értékben — elfekvő árut, amit ők rövid időn belül értékesítettek. A kis kollektíva szocialista módon való összetartozását jelenti az is, hogy nem ismer­nek megoldhatatlan problé­mát. Rossz a padló? Beszakadt a raktárfödém? Lepattogott a zománc az eladásra váró jár­művekről? Megjavítják! Ami­kor lehúzzák a rollót — olajos lesz a pénztárosnő keze, me­szes a boltvezető ruhája ... De reggelre mindebből a vevő már semmit sem lát. Városunk egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító üzlete ez, és a négy dolgozó munka­erejét alaposan igénybe veszi a sok lótás-futás, a vevők ki­szolgálása. Vajon van-e ked­vük munka után közös prog­S közben jólesik egy-egy ha­rapás is a zamatos almából. (Ottohál Vilmos felvételei) TANÁCSÜLÉS Az Albertirsai Községi Ta­nács október 16-ára hirdetett ülése határozatképtelenség miatt elmaradt.' Ezért a ta­nácsülés új időpontját október 23-ára tűzték ki, délelőtt 9 órára. Napirenden; beszámoló a község oktatási helyzetéről* valamint az 1964/65 évi ered­mények és 1965/66 évi felada­tok megtárgyalása, és a mű­velődésügyi állandó bizottság jelentése. Szeszélyes szerencse — Hát mit mondjak? öt éve próbálgatom. Egyszer sikerült eltalálni egy kettest. Tizenhat forint negyven fillért kaptam. Azóta sem volt szerencsém, de nem kedvetlenedtem el. Egy­szeresük sikerül —, bíztattam magam. Előfi­zetéses szelvénnyel játszottam, eredmény nél­kül. — Szeptember derekán benn jártunk az asszonnyal vásárolni Cegléden. Magam sem tudom, miért kanyarodtam a Szabadság téri újságos bódéhoz, ahol Tóth Balázs, az egykori csemői postás, árulja a lapokat. — Balázs, kitöltenél-e nekem egy lottószel­vényt? Ha akarod, te is bemondhatsz egy-két számot, hogy biztosabb legyen a nyerés. — Engem senki se szidjon! — húzódzkodott Balázs. Arra azonban rávettem, hogy ő állít­sa ki a szelvényt, mert én a számon kívül egyebet nem hoztam magammal. — trd, no, hetes! Aztán tizenhetes, huszon- kilences, harminckettes. — Ez még csak négy! Hát az ötödik? — Kend oda a hetvenháromast! Úgysem lesz belőle nyerés. Három nap múlva egy kocsi almát vittem a felvásárló telepre. Az egyik válogató lány ép­pen akkor írta fel az ajtófélre a nyerőszámo­kat —, s közben hangosan is mondta azokat. — No, ebből sem lesz ötös! — mérgesked- tem, mert a hetes bizony nem talált. A többi­re rá se figyeltem akkor. — Otthon kikerestem a szelvényt. Előbb hármasnak láttam, de amikor jobban megnéz­tem, felkiáltottam: — Anyus, te ez négyes találat! — Az OTP-ben kaptam meg a kilencven­nyolcezer forintot, amiből hatvanezret mind­járt ott is hagytam a bankban. De nem sokáig. Házat nézünk Cegléden. Az­tán két hét múlva lakodalom is lesz nálunk: férjhez megy a lányom. ! — Halló, szerkesztőségj Itt a lottóiroda. i Kérem, jegyezzék: A 42. játékhéten Jakab Al- ! bért, a Ceglédi Tanács Építőipari Vállalat dol- ; gozója, 13-\-l-es találatot ért el. Ezenkívül hét l 12-es, huszonegy 11-es és harmincöt 10-es ta- í lálata van. A szetencsés kezű nyertes és két ! fia kollektiv szelvénnyel játszott. A közel ne- > gyedmilliós nyeremény kifizetésére ünnepé- ! lyes keretek között a jövő hét közepén kerül ! sor az OTP fiókjában. i — Ne tessék letenni a telefonkészüléket! \ Még diktálok! Ugyancsak az elmúlt játékhét • hozta meg a szerencséjét egy idős asszonynak \ is. A 7 696 682 számú szelvénnyel négy talála- | tot ért el a lottón, több mint 37 ezer forint ! összeggel. Érdekessége, hogy az idős néni a ! lottóiroda dolgozóját kérte meg a szelvény ki- i töltésére, ★ S ! S talán még ennél is érdekesebb Kiss Ist- ! ván esete, aki nemrégiben ugyancsak négyes j találatot ért el. ! A csemői tanács dolgozóját a szőlőprés mel- ! lett találom. ! — Szeretném, ha megtanítana, hogyan kell \ kiállítani azt a fránya lottószelvényt, hogy az j embernek legalább négyes találata legyen! ! Mielőtt válaszolna — musttal kínál. Szakér- ! tőén igyekszem megállapítani, hogy legalább j húsz cukorfok. Savanyúan kontráz: ha tizen- j hét lenne is, beérné vele ... Utána megint rá- \ kezdek: — Hogy is kell kiikszelni azt a szel- l vényt? ramot csinálni? — A brigád tagjai munka­időn túl is így összetartanak? — kérdezem óvatosan. — Hogyne — mondják, szinte egyszerre. Voltunk már színházban Kecskeméten és együtt járunk moziba is. — Tervek? — Szeretnénk megtartani ezt a szintet a munkánkban, egymást segíteni a problémák­ban. S míg beszélgettünk, jutott eszembe a költő szava: „Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy csillag megy az égen. úgy érdemes." Olyan­formán, ahogy ők csinálják. (csatáriné)

Next

/
Thumbnails
Contents