Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

KIT mecrei 1065. OKTÓBER 21, CSÜTÖRTÖK — Nem csípi a szemeteket? — Hát, eleinte magköny- nyeztük, aztán megszoktuk — bizonygatja Csemiczky Ilona VII. osztályt« munkaerő, né­hány szemtelen kis szeplő tu­lajdonosa. — Tetszik tudni, az úttö­rőknek úgyis kell jót csele­kedniük, s ez is annak szá­mít, mert segítünk a mező- gazdaságnak — világosít fel Mocskonyi Györgyi. — A Sárkány-brigád már majdnem az ötszáz kilónál tart — informál Pirk Judit őrsvezető, a VIII. béből. — Hű, de különös nevetek van! (Miért hívnak így ben­neteket? — Mert Sárkány Krisztina a brigádvezető — válaszol­nak kórusban. — De van Mackó-őrsünk is! Ők vendé­gelték meg tegnap a győzte­seket! — Értem: a hagymatisztí­tás bajnokait — adom a be­avatottat. — Dehogy, a járőrverseny győzteseit — kuncognak tá­jékozatlanságomon. Ez bizony súlyos félreér­tés volt. Arról van szó ugyan­is, hogy a nevelőotthon 12 út­törője első lett a kerületi jár­őrversenyben, s rövidesen a budapesti bajnokságon vehet részt. Ami pedig a Mackó őrsöt illeti, ebédtől megspó­rolt csokoládéjukkal, maguk készítette szendvicsekkel ün­nepelték a győzteseket. — Tessék eljönni a hagy­mabálunkra! Két hét múlva tartjuk. — A csodabogarakról is tessék írni! — Kik azok? — JVti vagyunk! — kiabál' négy leányzó a sor végéről. — Miért vagytok ti csoda­bogarak? — Mert a Beatlesek is azok, és mi szeretjük a Beatfeseket. Énekelni is szeretünk! Bizonyságul pillanatok alatt megalakul a vokál-kvintett, s szabadtéri koncertet rögtönöznek a hagymakupacok között. Csen­gő szopránok és altok kerge­tik egymást, tisztán, hajléko­nyán szárnyal a dallam. Az altot két akkurát egyforma kislány énekli: Fritz Irén és Mária. Ikrek. — Titeket miről lehet meg­különböztetni? — Irénnek pötty van az ar­cán — siet segítségemre az igazgató néni. — És ő az idő­sebb, bár ez nem látszik. Tizenkét perccel. — Mi már televíziót is vet­tünk a keresetünkből — vált új témára Takács Klári. — Még egy gitárt szeretnénk __ T essék mondani, hol lehet kapni olyan újságot, amiben mi is benne leszünk? Megígérem neki, hogy kül­dök majd egyet az igazgató néninek. — De én megveszem. Az én nevemet is ki tetszik ír­ni? — Feltétlenül — íogadko­zom. Szemével rámhunyorít, s a hagymakupac fölé hajol. Ért­jük egymást. Mert rendben van: az otthonban szép is, jó is, a hálószobák gyönyörűek, kirándulni a budai hegyekbe és Balatonhoz járnak, de az sem utolsó dolog, hogy az út­törő jót cselekszik, segít a mezőgazdaságnak, és ezért ki­írják a nevét az újságba... Nyíri Éva Új bánya Kincsesen Az Aknamélyítő Vál­lalat szakemberei új bauxitbánya feltárá­sán munkálkodnak Kincsesen. A bánya építői elérték a 131 méteres szintet és a lejtakna utolsó szakaszán dolgoz­nak. Ezzel egyidőben építik a szállítást szolgáló függőak­nát is. A bánya érdekessége: nem a felszínen, hanem a bá­nya mélyén működik majd az új gépház. Képünkön: szor­gos munka a 131 méteres legalsó szinten Betűvetés és eszperantó Az építők váci művelődési otthonának idei programja Talán sehol olyan sokféle ember, mint az építőiparban. A sokféleséget a munkakö­rök. munkahelyek gazdag vá­lasztékára, a szakmai és kul­turális színvonal s az érdek­lődés feltűnő különbözőségé­re értjük. Vessünk egy pil­lantást az építők váci mű­velődési otthonának program­jára; mire kerül sor az 1965 Alma-barack répa-zeller Vegyes étlap, gazdag menü Tele a jószághnmra Elbűvölő csendéletet lehetne összeállítani és megfesteni mindabból, amit ez a gazdag porta asztalra tehet. De néz­zük csak a választékot. Dr. Vallisch Miklós, a Törökbálinti Állami Gazdaság főkönyvelője gyors mérleget rögtönöz. — Már múlt időben szólok róla, de nem érdektelen, hogy 92 vagonra való ízes ősziba­rackot szállítottunk. Háromne­gyed része külföldre utazott. — Az aktuális termékek? — Huszadik vagonnál tar­tunk — almából. Év elején úgy gondoltuk, hogy még ti­zenhattal összeszedünk, de sajnos, nem lesz ennyi. A kü­lönben rendkívül ízes gyümöl­csöt a sok eső kikezdte. — Szüret? — Kevesebb lesz a szőlő, mint szeretnénk, nyolc és fél vagon helyett talán hét. A birsalmánál sem örülhetünk, hét helyett be kellett érni négy vagonnal. — Ez a teljes étlapskála? — Van még mit rávezetni. Mindenekelőtt a zöldségfélét, amelyből 63 vagonra tettünk szert. Zárótétel a zeller: 50 holdból a felét tönkretette a tavaszi-nyári árvíz. De ahol megmaradt, ott 100 mázsás termésünk lesz. — További harapnivalók? — Átvitt értelemben az, a cukorrépa. Kétszázötven má­zsás az átlagunk. A jószágok menüjét kedvezően befolyásol­ja, hogy több mint 6 és fél­száz holdon 21 mázsás a hoza­munk májusi morzsoltban, te­hát szemesben számolva! — Vezethetünk-e még va­lamit a jószágrovathoz? — Tele a jószágkamra: 430 vagonnyi eleséget silóztunk. Lesz mit adni az állatoknak. — A faiskolában? — Nyolcszázezer forint érté kű csemetét bocsátunk rendel kezesre. Gazdaságok és magá­nosok egyaránt jelentkezhet­nek. — A repertoár? — Cseresznye, meggy, őszi­barack, díszcserje, gladiólusz gumó, s így folytathatnám. A vásárlók vagy a megrendelik Érd, Elvira-majornál jelent­kezzenek. t. FENYBE MÁRTALAK Ne mondd, hogy szürke vagy, hisz őszi álmom minden szikrázó színe rajtad ég el, amíg szavaim ékét rádobálom, fényed vetekszik minden csillagfénnyel. Ne mondd, hogy szürke vagy: anyám s leányom, húgom s minden te vagy; a hold vagy éjjel, nappal vakító nap, te vagy halálom előtt az éjben fölvillanó fény-jel. Hidd el, ha távozom is, furcsa szárnyon feléd indulok, távolodó lábom csak a végzet zilálja szerteszéjjel, túl életen és túl minden halálon te vagy napom, s ha rámszakad az éjjel, borítsd be tört szívem őszi levéllel! Ágoston Imre —66-os népművelési évad­ban? Akadnak olyanok még az építőipari munkások között, akiket az írás-olvasás alap­vető tudományának birtoko­sává kell tenni. Nem feled­keznek meg róluk. A népművelési program maga­sabb szintjét jelentik az épí­tőipari, faipari, szakipari és irodalmi munkásakadémiák, — melyeknek megrendezésé­re a most következő évad­ban szintén sor kerül — va­lamint a tervezett 2 éves mű­vezetői tanfolyam. Végül az otthon és az épí­tők szakszervezeti bizottsága angol, orosz és eszperantó nyelvtanfolyamokat is indít a váci építőipari dolgozók kö­rében. IS iá ii bevált. Nem nyomoztuk, személy szerint kitől származott az öt­let, csak egyet tudunk bizton san: az assz&nyoktól. Külön­ben is ők vannak túlsúlyban, a biai Dózsa Termelőszövet­kezet szociális bizottságában. A javaslat, amelyet — leg­utóbbi ülésükön — a vezető­ség elé tártak, így hangzott: adjunk minden tsz-nyugdíjas- nak nyugdíj kiegészítést a szö­vetkezet szociális alapjából. A vezetőség gondolkodott, számolt, aztán határozott: mind a huszonhat nyugdíjas­nak száz-száz forintot biztosí­tanak havonta. Év végéig. Jö­vőre majd újra megállapítják az összeget. A javaslatot ezennel közre­adjuk: másutt is beválna. Legfeljebb a zárszámadási va­csora költségeinek rovására... — ny — Csökkentik a hallgatók terhelését a dolgozók általános iskoláiban Kísérleti tankönyvek 15 iskolában Az oktatásügy illetékesei megkezdték a dolgozók általá­nos iskoláiban tervezett okta­tási reform előkészítését. Ti­zenöt budapesti és vidéki is­kolában A mindig tartó bál ÜJSAGHIR: Vasárnap este Tápiószele határában Badencz- ki Mihály 22 esztendős tápió- szclej lakos motorkerékpárral a hídkorlátnak ütközött. Ba- denczki életveszélyes sérülé­seket szenvedett, utasa a 18 éves Kézér Éva a helyszí­nen meghalt. Badenczki Mi­hály Benkó János motorke­rékpárját a tulajdonos enge­délye nélkül vette Igénybe, vezetői igazolványa nem volt, s. a megengedettnél gyorsabban hajtott. A sebek még nem gyógyultak be, az idő — négy hét telt el a szerencsétlenség óta — még lemlt sem felejtetett. Kézér Éva bálba ment akkor vasárnap este és soha többet nem jött vissza. Miért? Egy anya szeméből szinte megállás nélkül folynak a könnyek. Mi­ért kell ennek így lennie? Egy iatalember élet és halál között : ebeg. Miért? Az első híradásból kimaradt egy szó: Ital. Hétköznap délután Táplöszeién. Mindenki dolgozik, a fiú özvegy édesanyja a tsz dohány földjén, a motorkerékpár-tulajdonos Benkó János a gyárban, a lány édesap­ja is távol van. Gyászruhás asszony: Kézér Boldizsárné. Sír. Székkel kínál. — Ne haragudjanak, én nem tudok leülni, csak mennék, men­nék ... Aztán a szakadozott monda­tokból kirajzolódik az a bizo­nyos este. — Este háromnegyed nyolckor jöttünk haza a szőlőből. Szilvát, i'.mát szedtünk a fa alól a mala­coknak. A vőlegény — Miska — már itthon várt ránk. „Elmen­nénk a bálba, Kézér néni.. „Hová?” „Bálba, össztánc van a kultúrban ..„Ne menjetek, holnap hétfő, korán kell kelni...” Fél kilenc lehetett, s tizenegy előtt tíz perccel halott volt... — Zörögnek az ablakon. Fér­jem ment ki. „Fuvarba kell men­nem ..„Ilyenkor?” De hallot­tam a szomszéd hangját Is kí­vülről. s elhittem. Később meg­jött. A doktorral. „Ilyenkor hoz ez Is vendéget.” „Karambol érte a kislányát, Kézér néni, adja ide a személyi igazolványát” — mondta. Aztán csak annyit hal­lottam: „Nem kell Ide már sem­mi.’! — Saját apja vitte ki kocsi­ján a halottasházba. Egy karco­lás sem volt az arcán. A szívére esett. Azt mondják semmit nem szenvedhetett. — Három héttel előtte volt az eljegyzése, májusban lett volna az esküvője. A vonatról ismerték egymást. Amióta idejárt, soha nem volt ittas. „Ide csak úgy járhatsz, mint józan ember.” — En sem tudok semmit. Állí­tólag egyik barátjához indul­tak, fényképekért... A temetés­re kijöttek a volt munkahelyéről, a Kőbányai Finommechanikából is. Tizennégy-tizenhatan. — Vig- kedélyű lány volt — mondta a főművezetője. — Nem haragszom a fiúra, de nem tudom megnézni a kór­házban. Az út szélén a korlátból hiány­zik egy oszlop. Dómba! János gátőr, aki látta a szerencsétlen­séget, a csonka korlátnál állva mondja: — Mint két vadnyúl, vagy vad- imb, úgy repültek. Nagyon gyorsan jöttek. Fülembe cseng az anya, Ké­zérné hangja: — A bálban Ihatott. Deregán Gábor kísérleti tankönyveket ve­zettek be, s a következő tanévben bevezetik az új tanterveket és tankönyve­ket is a VII. osztályokban. A VII. és VIII. osztályokban helyet kap a tanrendben a Gyakorlati ismeretek című tárgy, amely egyebek közt fog­lalkozik a mindennapi élet jo­gi kérdéseivel, a munkajoggal, az egészségvédelemmel, a munkaegészségtannal, a csalá­di nevelés kérdésével. Az új tantárgyat évi 50—50 órában oktatják majd, s a felsorolt té­mák tanítását fokozatosan ve­zetik be. Fontos alapelve a reform­nak a tanulók terhelésének csökkentése. Egy-egy tanítási napon például négynél több közismereti tárgy — így ma­gyar, történelem, matematika stb. — nem szerepelhet az órarendben. Könnyebbséget jelent a tanulóknak az is, hogy biológiát csak egy éven át, földrajzot kétszer fél évig ta­nítanak, s rövidebb időre von­ják össze a fizika és a kémia oktatását is. Űjdonság lesz, hogy or­szágszerte négy-hathetes tanfolyamokat szerveznek az iskolába jelentkező fel­nőtteknek, hogy lehetőleg azoros szintű közismereti tudással kezdjék a tanulást. ^ssssss*wssssssssxsssss/sssssssssssj'ss*’^ | Reggeli j 1 vetélkedő j S A távolsági autóbuszon alig § S akad szabad bely. Almosán ^ x és fázósan Összehúzzák ma- ^ gukat az utasok, kora reggel van és hideg. De egy pil- s § lanat alatt megélénkül a tár- s S saság: induláskor feltűnően S V csinos, szőke kalauznő lép X n fel a kocsira. Az élénkség § n természetesen annak kö- ^ ^ szűnhető, hogy — ellentétben ^ a világstatisztikával — a bu- s J; szón férfitúlsúly tapasztálba- X s tó, csak két női utas van. S § Kiderül, hogy a csinos kala- x S uznő még „tanuló”, mellet- § s te idősebb kolléga segédke- § zik, tanácsokat ad, figyel, § ^ Sorra kapjuk a jegyeket, ki- § ÜJ csit lassan, de mindenki tü- s ^ relmes, hiszen a kis kalauz- S S nő láthatóan zavarban van, S S hol a lyukasztót, hol a jegy- S S tömböt ejti le, hol segélyt- ^ § kérőén néz hátra, ha nem ?* tud valamit. Az utasok fris- x sek, gyorsak, (hiszen fér- s § fiák!) feladják az elejtett tár- x S gyakat, s még a felszállásnál, S s leszállásnál is közremüköd- § S nek a kalauznő helyett, mert § szegényke azt sem tudja, ho- § ^ va kapjon, annyi a dolga, s § Végre mindenkinek van je- X X gye, leszálló, felszálló sincs, S X kicsit megpihenhet. S Az egyik megállónál bar- ^ X na orkánkabátos férfi áll, A % S kalauznő ugrik, szolgálatké- ^ szén ajtót nyit, adná a je- s % gyet, aztán megdermed. El- s ^ lenőr. A női utasoknak is S § jó napjuk van: szintén fia- § S tál, jó képű — de szigorú, hi- ^ S vatalos arcú. Na most! A ^ S kalauznő ijedten súgja az § ^ idősebb kollégának: jaj, ha x ^ elszúrtam valamit! Reszkető X ^ kézzel odaadja a menetleve- S S let, s megy az ellenőr nyoma- § S ban. Az, egy pillanatra sem ^ s veszítve komolyságából, min- ^ $ den egyes jegyet alaposan át- § vizsgál, közben jelentősen x % ránéz a kalauznőre, azonban x nem lehet semmit leolvasni az S S arcáról. Jegyzetfüzetet is ^ s vesz elő, beír valamit, A ka- § S lauznő egyre sápadtabb, az S utasok hangulata meg, akár § § egy MTK—Fradi meccsen, § ^ mindig viharosabb. Többen x § lobogtatják előre a jegyet, § X s bizonygatják: jó ez kérem, ^ S nézze csak meg, nines itt sem- ^ x mi hiba! Az ellenőr hűvö- § sen néz, még az idősebb ka- x J* lauz kérdésére is csak egy s ^ diplomatikus „hát ugye^. s X választ ad. A férfiutasok lián- ^ S gosan tárgyalnak, dühösen ^ S méregetve az ellenőrt. Visz- § N szakerül a menetlevél, és még jfc § egy utolsó bejegyzés kerül s § a jegyzetfüzetbe. Vége az el- X lenőrzésnek, megálló kövei- s S kezik, de áz ellenőr nem § X száll*, le, áll a kocsi közepén. ^ S Az utasok igyekeznek újra ^ § maguk felé fordítani a kala- ^ § uznő figyelmét, hiába, ö csak ^ lesi az ellenőr arcát, idege- s ^ sen. Még egy megálló, min- S jfc denk» érdeklődve figyel, az x X ellenőr marad. Végállomás, ^ S leszállingózunk. Utolsónak ^ n marad a kalauznő, őt az el- § lenőr segíti le. Az utasok x ^ többsége ott topog az ajtó x ^ előtt, érdekes, hogy most x nem kell úgy sietni?! Vég- S X re megszólal az ellenőr, mo- ^ X solyog is hozzá: jól van, § x kartársnő, jól vizsgázott! A ^ ^ kalauznő fellélegzik, a férfiak § ^ is köröskörül felszabadultan x X nevetnek, aztán hirtelen le- x ^ hervadnak, mert az ellenőr x X halkan így folytatja: van s X még idő, meghívnám egy ká- $ § véra ... § ^ Hümmögve, morogva megin- ^ x dúl a férfihad, aztán valaki ^ S mérgesen nyugtázza: ^ — Na, ez kifogta! ^ (juhász) ^ \tssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss> Hagymahegy a gyermekotthonban Lehet, hogy Makó környé­kén megszokott az ilyesmi, de egy budai gyermekotthon ud­varán különös látvány egy hagymahegy. Persze, csak ne­künk, látottaknak. A kislá­nyok már megszokták Sőt, meg is szerették ezt a könny­fakasztó foglalatosságot, amit a hagymatisztítás jelent, a táskarádió zenéjére. Kezdjük talán tíz elején Háziasszonyok számára nem árulunk el újságot, bizonyá­ra észrevették már, hogy az idei hagyma termés minősége gyengébb a megszokottnál, sok a hibás, a gyorsan romló. Oka elsősorban az idei nyár túlságosan sok „égi áldása”, másodsorban a vegyszeres vé­dekezés fogyatékosságai. — Országosan körülbelül nyolcezer vagon hagyma ter­mett. Ebből háromezer va­gont teßznek ki exportkötele­zettségeink. A megmaradó mennyiséggel súlyos tárolási gondjaink vannak, ezért gon­doskodnunk kell gyors fél­használásáról — magyarázza Dömötör József, a Pest me­gyei MÉK igazgatója. — A hibás részektől megtisztított hagyma egyik felét a kon­zervgyárak hasznosítják, má­sik részét pedig szárítottan hozza majd forgalomba a ke­reskedelem. A tisztításhoz azonban a MÉK nem rendel­kezik elegendő munkaerővel. Megoldást kellett keresnünk, így fordultunk segítségért a Szilágyi Erzsébet nevelőotthon vezetőihez. — Mi pedig szívesen vál­laltuk a munkát — veszi át a szót Molnár Edit, a nevelő- otthon igazgatója — mert há­zon belüli kereseti lehetősé­get biztosít a kislányoknak. A tisztított hagyma kilójáért ugyanis 50 fillért kapunk, s nekünk mindig főt'jón a pénz. — Igen, mert megvehetjük a három táskarádiót, s akkor minden osztálynak lesz sa­ját rádiója ... — És zsebpénzt is kapunk belőle, meg háromnapos sop­roni kirándulásra megyünk... — Sőt, még a nyári táboro­zásra is tartalékolunk. Mind­ezt a lányok adják elő, egymás szavába vágva. Köz­ben a kezük sem pihen, a politechnikai szakkörtől köl­csönzött késekkel vagdossák, tisztítják a hagymát. Szombat délutántól vasárnap délutánig ötven mázsát „tettek tisztá­ba”. A bevételből táskarádió lesz Mit tudnak a csodabogarak?

Next

/
Thumbnails
Contents