Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

NÉHÁNY GONDOLAT a földművesszövetkezetek feladatairól A FALVAK ÉLETÉBEN A mezőgazdaság átszervezé­se óta mind gyakrabbain vető­dik fel a kérdés: milyen sze­repet töltenek be a földmű­vesszövetkezetek a falvak éle­tében, egyáltalán van-e még létjogosultságuk, vagy — a gépállomásokhoz hasonlóan — előbb-utóbb megszűnnek? Ahhoz, hogy ilyen gondola­tok egyáltalán felvetődhetnek — hozzájárultak maguk a földművesszövetkezetek is. Az utóbbi időben vajmi keveset foglalkoztak szövetkezet- politikai kérdésekkel, tömeg- szervezeti feladatokkal. Mun­kájukban a kereskedelmi szemlélet került előtérbe, márpedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem tud­ják pótolni a földművesszö- vetkezetek sokrétű feladatait a falvak életében, minthogy ezek nem is az ő feladataik. Az 1960-as átszervezés óta egyesek — helytelenül — kezdték lebecsülni a háztáji gazdaságok szerepét. Ezzel együttjárt egyrészt az állat- állomány csökkenése a háztáji gazdaságokban, s általában az innen származó árufelvásárlás fokozódó visszaesése, másrészt a földművesszövetkezetek szö­vetkezetpolitikai munkájá- nak csökkenése a falvak éle­tében. Márpedig, mint ahogy nem mondhatunk le a háztáji gazdaságok, a házi kertek ter- melvényeiről, az udvarok gaz­dasági hasznáról, éppen úgy nem mondhatunk le a földmű­vesszövetkezetek tevékenysé­géről sem e gazdasági egysé­gek hasznosításának előmozdí­tásában. Az utóbbi években bekövet­kezett csökkenés ellenére is járásunk területén a háztáji gazdaságokban van a szarvas­marha-állománynak több mint fele, a sertésállománynak mintegy 50—60 százaléka, a baromfiállomány 70—80 szá­zaléka, Mindezen túlmenően olyan lehetőségek vannak a háztáji gazdaságok, kertek, udvarok hasznosításában, amelyeket helyes irányítással, terme&i ösztönzőknél gz ed- diginW sokkal jobban ki le­hetne használni. Nos. éppen e kis gazdasági egységekben termelt áruk felvásárlása, azoknak növényvédőszerrel, vetőmaggal, műtrágyával való ellátása, a szaktanácsadás megszervezése, szakcsoportok, társulások szervezése, irányí­tása, támogatása — éppen a földművesszövetkezetek fel­adata lenne. Cegléd környékén közismer­ten igen eredményesen lehet­ne termeszteni a bogyós és csonthéjas gyümölcsöket, sza­mócát. Ennek ellenére például a szamóca kezd eltűnni a piacról. Míg 1960—61-ben mintegy 40—50 vagon szamó­cát vásároltak fel a földmű- vesszövetkezetek, addig ebben az évben mindössze 412 má­zsát. Pedig a szamóca ter­mesztése igen jövedelmező, szinte korlátlan exportlehető­ségei vannak, s a belföldi piac is nagy mennyiségeket tudna felvenni. A földműves­szövetkezetek — a régi hagyo­mányokhoz híven — rövidesen gyümölcsfa lerakatokat szer­veznek, ahol szaktanácsadás­sal is a lakosság rendelkezé­sére állnak. A gazdasági eredményeken túl, nagy lehetőségei vannak a földművesszövetkezetekneic a szövetkezeti gondoláit ter­jesztésére az ifjúság körében. Az úttörő és a KISZ korosz­tályú fiatalok örömmel foglal­koznának galamb, házinyúl, selyemhernyó tenyésztésével, sőt baromfineveléssel és mé­hészettel is. Az általános is­kolai politechnikai foglalkozá­sok keretében kisállattenyész­tő szakcsoportok szinte játsz­va nevelhetnek házinyulat az amúgyis veszendőbe menő hulladékokon. Ha csupán öt anyanyúl egy évi szaporulatát számítjuk is — annak húsho­zama felér egy százötven Ki­lós sertéssel, s ráadásul igen keresett exportcikk. Indokolt lenne a méhész- szakcsoportok számának a nö­velése is. Járásunkban ez idő szerint egyetlen termelőszö­vetkezet sem foglalkozik mé­hészettel, pedig annak a méz­gyűjtés mellett nagy szerepe van a virágok beporzásánál is. S amiről nem szabad meg­feledkezni: mindezek a hasz­nos — ma még elhanyagolt — gazdasági tevékenységek újabb teljes értékű munka­erők lekötése nélkül, a nyug­díjasok és fiatalok bevonásá­val megvalósíthatók. Ezek a termelési és munkaerőtartalé­kok mind a népgazdaságnak, mind az egyes családoknak jelentős hasznot biztosítanak. és nagymértékben elősegítik a lakosság önellátását, az or­szág szükségletének kielégíté­sét. A földművesszövetkezetek legutóbbi kibővített járási vá­lasztmányi ülése foglalkozott mindezekkel a feladatokkal, melyek már a közeljövőben sürgős megvalósításra várnak falvaink életében. Megoldá­suk felbecsülhetetlen gazdasá­gi előnyökkel jár — tegye hát mozgalmi és társadalmi ügyévé azoknak valóra váltá­sát valamennyi földmüvesszö- vetkezet! Bene József a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője Pénteken: A törökkori vasleletről tartanák előadást a Kossuth Múzeumban, este 7 órai kez­dettel. A több mint egy má­zsás vasleletet a Gübody ut­cai építkezésnél találták ez év februárjában. AJÁNDÉKRECEPT (3) Sertésjava kecskeméti módra A sertésdióból szeleteket vágunk, sózzuk, borsozzuk, és frissen kisütjük, mellette gombafejekkel. A rizst megpárol­juk, a gombaszárakat finomra összevágjuk, fűszerrel lepirít­juk, majd a tojásból tejszínnel és vajjal habarékot készítünk, és a gombát belekeverjük. A burgonyát finom metéltre vágjuk és megsütjük. Egy paprikát félbevágva zsírban megsütünk és egy paradicsommal tulipánszerűen képezzük ki. — A tálon a rizsből talpazatot készítünk, erre rakjuk a hússzeleteket. A hús közepére habart tojást halmozunk és sült gombafejet te­gzünk rá. A hús köré szaftot öntünk, illetve szalmaburgonyát rakunk és paprikával, paradicsommal díszítjük. A gombafejbe barackpálinkát öntünk, amit felszolgálás előtt meggyújtunk. (Foto: Kaczur) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS RÉSZ rrrrrr, ;-.t- sár., wmi, —aBaara-ak?.— .ar:iv\7" , iV".ii»«s IX. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1965. OKTOBER 20, SZERDA Az őszi csúcsforgalomról tanácskoztok a szállítási vélie latok Késedelmes kirakodások KISZ-brigád a vasútállomáson A közlekedés dolgozóinak egész évben szigorú helyt­állást kell tanúsítaniuk, hogy az egyre fokozódó személy- és teheráruforgalom követelmé­nyeinek megfeleljenek. Mint minden évben, az idén is annyira feltornyosodtak a szállítani valók, hogy a szoká­sos munkaidő alatt rendes munkatempóval ezeket a szál­lításokat a vasútállomás dol­gozói elvégezni nem tudják. A múlt hét péntekén ennek a problémának megbeszélése végett jöttek össze a vasút, a teherautófuvarozó, a Fuvaro­zási és Kordélyozási Vállalat, valamint az egyéb szállító vállalatok képviselői, hogy megbeszéljék az őszi csúcsfor­galom lebonyolításának szer­vezési problémáit. Lenkefi Mihály, a vasútál­lomás főnökhelyettese, ismer­tette a felsőbb szervek irány­elveit. Elmondotta, hogy a ceglédi vasútállomáson — mint az ország egyik legje­lentősebb áteresztő állomásán — különleges jelentőséget kap minden egyes vasúti kocsi minél gyorsabb ki- és beraká­sa. Sajnos még mindig akad­nak olyan vállalatok, amelyek túllépik az előírt ki- és berakási időket. A Vízépítő Vállalat például nem kevesebb, mint száznegy­venöt órás késéssel rakott ki egy részére érkezett szállít­mányt. A TÜZÉP Szirti ehrend- szeresen tíz-húsz. vagy ennél is: többórás késéssel rakodik. A Bács megyei Építőipari Vál­lalatnak több mint egy hó­napja áll itt egy cementtar- tálya. Még ennél is nagyobb kése­delmet okoz az, hogy a vállalatok jelentős része szombattól hétfőig nem fogadja a szállítmányokat. Nem gondolnak arra, hogy né­hány órás kirakodással mi­lyen segítséget adnának a vas­úti kocsiforduló meggyorsítá­sának, A szállító vállalatok képvi­selői sorozatosan vétették fel azokat a problémákat, ame­lyek a ki- és berakást ré­szükre megnehezítik, mint a kitérő tűrhetetlen álla­pota, az éjszakai világítás hiányos volta, a bokáig , érő sár, a víz, és nem > mindig pontosak a szál- ! lításról szóló előértesíté- ! sek sem. ; A Dózsa Tsz-1 például kiérte- j sítették, hogy több vagon mű- < trágya érkezett a tsz részére.; Az értesítésben nem jelölték J meg, hogy zsákqltan, vágyj ömlesztetten érkezett-e a szál- 5 lítmány. Márpedig nyilvánva- $ lóan nem mindegy, hogy $ kell-e vinni zsákokat, vágyj nem, lovaskocsik megfelel- J nek-e a szállításra, vagy zárt J szállítófelületű teherautók J kellenek. 5-------------------------------------! T anács vb-iilcs J A városi tanacs vegrehaj- $ tó bizottsága október 22-én; (pénteken) délelőtt 9 órakor J tanácsülést tart. Napirenden J szerepel az 1965. évi fél vásár- J lási tervek teljesítéséről, va- J lámint a lakosság polgári vé- J delmi kiképzéséről előterjesz- J tett jelentések megtárgj-alása. 5--------------- 1 M egnyit a kádfürdő \ i A városi fürdő vezetősége J értesíti a lakosságot, hogy a J kádfürdő tatarozása befejező- J dőlt. Nyitvatartási ideje: dél- J előtt 10-től este fél hét óráig. 5; A gyógyfürdő is a megiszo- í kőit időben áll a fürdőzők J rendelkezésére. S A többórás élénk megbeszé­lésen tisztázódtak az együtt­működés, a gyorsabb ki- és berakás műszaki és szervezési feltételei. Nagy elismeréssel fogadták a szállítók képvise­lői a vasútállomás KISZ-fia­taljainak bejelentését: az ál­lomási dolgozók munkaszüne­ti napra olyan KISZ-brigádot szerveztek, amelynek tagjai minden időben vállalják a szombat-vasárnapi kirakást. (D.) iuz a szociális otthoniján Kishiján végzetes következ­ményekkel járó tűzeset kelet­kezett hétfőn este a városi szociális otthonban. Az épü­let Bajcsy-Zsilinszky úti szár­nyában elhelyezett idős gon­dozottak a nap folyamán több ízben észleltek gyanús füst­szagot. A kazánház rosszul épített kéményétől tüzet fo­gott a melléje húzott vastag fenyőgerenda és a nádpalló. Ezt azonban az öregek nem vették észre. Már a vakolat is kezdett hullani a környező szobák mennyezetéről, amit aztán a rendszerető öregek szépen összesepertek. Czikmány Gézáné gondozó­nő vette észre a tüzet és ér­tesítette a tűzoltóságot. Hatá­rozott intézkedésével megelőz­te, hogy a 28 idős, nagyrészt beteg ápolt között nagyobb pánik törjön ki. Még arra is futotta erejéből, hogy a gyor­san kiérkező tűzoltó egység parancsnokát, Nagy Kálmán főhadnagyot, és oxigénes lég­zőkészülékbe öltözött beosz­tottait a padlás labirintusán a kéményhez kalauzolja, A tűzoltók jó negyedórás meg­feszített mpnkával a tüzet el­oltották. J. Z. Amiről a hóvégi kimutatás beszél Súlygyarapodás, tejtermelés — terven felül A Cifrakerti Állami Gazda­ságban minden hónapban merleget készítenek az állat- tenyésztés eredményeiről is. A mérlegek számadatai bizo­nyítják: a 197 üsző együttes súlygyarapodása 2850 kilót tesz ki, egyedenként pedig naponta 58 dekával gyara­podtak. Az itatásos borjúne- velőben naponta a 88 dekát is elérte egy-cgy állat súlygya­rapodása. Ugyancsak túlteljesítették a tervet a tejtermelésben is. Szeptember hónapban az elő­irányzottnál 1148 literrel több tejet fejtek. A legjobban teje­lő tehenük napi tejhozama meghaladta a 25 és fel litert. Minek köszönhető ez a jó eredmény? — Mindig több és jobb ta­karmány áll rendelkezésre. De felhasználtuk a takarmányo­zásban az egyéb szántóföldi növényeket is. Különösen so­kat jelentett ebben a hónap­ban a répafej meg a cukor­gyártól visszakapott répasze­let. Emellett zöld silókukori­cát és napraforgót etettünk a szarvasmarhákkal. Tehát kielégítő a takarmá­nyozás? — Igen, de sajnos, azért hiányzik a lucerna, a fehér­je. Pótabrak? — Literenként negyven de­kát adunk, de csak a tíz lite­ren felülieknek meg a vem­heseknek két hónap után na­pi három kilót. Kép és szöveg: Papp Ambrus íéffi1 Pl Jffc :! Wf t Metyó János, a gazdaság elletőse, már hat éve dolgozik ebben a munkakörben. Az ő érdeme is a negatív szarvasmar­ha-állomány kialakítása. Képünkön infravörös sugarakkal melengeti az újszülött borjút. A GÉPSZERELŐ Olyan embert kerestem a Dózsa Népe Ter­melőszövetkezetben, akire ráillik, hogy a min­dennapi munkában az „élen” jár és példakép­pen lehet odaállítani a közösség elé. Rodosza Miklóshoz, a termelőszövetkezet elnökéhez fordultam eligazításért. — Jól állunk az őszi betakarítási munkák­ban és valóban meg is érdemeljük a múlt heti harmadik helyezést a versenyben. Tagjaink szorgalmasan dolgoznak a betakarításban, di­cséret illeti az erőgépvezetők munkáját. Ha olyan emberről akar írni, aki különösen pél­damutató szorgalommal dolgozik, akkor keres­se a szakvegyes brigád szerelőjét, Mészáros Lajost. A kis kormos embert biztosan most is a műhelyben találja, pedig már letelt a mun­kaidő. Mészáros Imjos meglepődve hallgatja, hogy mit akarok. Mi van azon megírnivaló, hogy munkáját becsülettel elvégzi? — Azért vagyok gépszerelő, hogy gondom legyen arra, hogy a termelőszövetkezet gépei minél zavartalanabbal és minél eredménye­sebben dolgozzanak. — Ézt csinálom fiatal korom óta. A Dózsa Népe Termelőszövetkezetbe az Igási Állami Gazdaságból kerültem. Nem ismertem én itt senkit, A gazdaság főagronómusa jött és biz­tatott, hogy lépjek be a termelőszövetkezetbe. — És? — Be is léptem —, mondja hangjában egy kis önérzettel. — Termelőszövetkezeti tag va­gyok, munkaegységre dolgozom. Mészáros Lajos nem tudná megindokolni, miért mondják róla, hogy jól dolgozik. Arra is csak bólint, hogy ráolvasom a háromszoros kiváló dolgozó kitüntetést. — Kötelesség —, jegyzi meg kurtán. Előkerül azonban a mindenttudö kiskönyv. Abban napnál világosabban látom, hogy Mé­száros Lajos naponta átlagosan négy-öt túlórát ver rá a tízórás munkaidőre. Szeptemberben pontosan százhúsz túlórája volt, ami hatvannégy munkaegységnek felel ■ meg. — Miből adódnak ezek a túlórák? — Azt is megmondom. Én vagyok az egyet­len szerelő, aki itt lakik a termelőszövetkezet területén. Akármelyik géppel van baj, munka­idő után, vasárnap, vagy éjszakának idején, engem hívnak. Hányszor ott hagyom a televí­ziós adást, mert a munka szólít. Valamelyik este, úgy tizenegy órakor, már pizsamában voltam, amikor a Dina Pista megkopogtatta az ablakomat: — Lajos bácsi, baj van a kor­mánnyal! — Mit tehettem, felöltöztem és két óra múlva a traktoros mehetett vissza a mun­kájához. Jóformán csak egyet szundítottam, azzal ébresztettek fel, úgy hajnali három óra táján, hogy menjek gyorsan, mert a tehénis­tállóban nincsen víz. Csőrepedést kellett kija­vítani. — Meddig tart ez a nagytempójú munka? — Január elsejétől december harmincegye­dikéig — mosolyog a szerelő. — Látja, most még az őszi munkák nagy hajrája folyik, mi azonban már a téli nagyjavítást készítjük elő mert tudjuk, hogy február 25-én tavaszi szem le lesz, arra pedig az összes gépeknek, ame­lyek a tavaszi kampányban részt vesznek, ké­szen, kijavítva kell állniuk. — Segítség? — Megvan. A vezetőség, de különösen a ter­melőszövetkezet elnöke, mindent elkövet an­nak érdekében, hogy a munka menjen. Olyant nem ismerünk, hogy anyag- vagy alkatrész- hiány. Akár szerszámról, akár anyagról, al­katrészről van szó, a föld alól is megkapjuk. Valamelyik héten az egyik tehergépkocsi rob­bant le. Egy nap alatt megkaptuk a cseremo­tort. Nem is tudom, honnan, talán éppen a föld alól. Rik—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents