Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

«ST «KW» v"/(iirlap 1965. OKTOBER 20. SZERDA Santo Domingo Fegyveres incidens a kikötőben Hétfőn délután Santo Do­mingo kikötőjében fegyveres incidensre került sor, amely­nek oka egyelőre tisztázatlan. A lövöldözés során meghalt a dokkmunkások független szak szervezetének egyik vezetője, s három személy megsebesült. Egyes hírek szerint a fegyve­res összecsapásban a domin'- kai felkelők és kormánycsa­patok kerültek egymással szembe, más hírek szerint két egymással versengő szakszer­vezet tagjai. Caamano ezredes telefonon tájékoztatta Godoy elnököt a helyzetről. SYRACUSA Ókori lelet Több száz ókori halott ma­radványaira akadtak egy Syra,cuisa melletti régi temető­ben, ahol közel kétezer amfo­rát, maszkot és különböző agyagtárgyakat is találtak. A régészek szerint a leletek idő­számításunk előtti hatodik századból származnak. Djakartában eddig 1330 személyt tartóztattak le fflázkuiatás baloldali lapok szerkesztőségeiben DJAKARTA Az indonéz hadsereg szó­vivője kedden közölte, hogy Djakartában eddig 1330 sze­mélyt tartóztattak le a Szep­tember 30. mozgalom három héttel ezelőtt végrehajtott ak- I dójában való részvétel miatt. A djakartal helyőrség fel­szólította a kormányhiva­talok és intézmények munkatársait mindazok­nak az eltávolítására, akik rokonszenveztek az akcióval. A katonaság és a rendőrség hétfőn házkutatást tartott a Haria-n Rákját és két másik baloldali lap helyiségeiben, valamint az Antara hírügy­nökség irodáiban. A házkuta­tások során különböző ok­mányokat foglaltak le. A malaysiai rádió forrásra való hivatkozás nélkül közöl­te, hogy Djakartában ERHARD ENGEDETT MEGSZÜLETETT A CDU ÉS AZ FDP KOALÍCIÓS MEGÁLLAPODÁSA BONN: Bonnban ismét koalíciós kormány alakul majd keresz­SMITH LEVELE: Olaj az afroázsiai felháborodás lángjaira Az A ESI áliáshgkslása a rhodesiai kérdésben SALISBURY: A Reuter hírügynökség rho- desiai jelentése szerint Smith miniszterelnök most tanulmá­nyozza Wilson angol kor­mányfő újabb üzenetét, de valószínűtlen, hogy Wilson távirata megingatja elha­tározásában. Megfigyelők véleménye sze- . rint már csak nagyon rövid idő választ el attól, hogy lan Smith egyoldalúan bejelenti az ország függetlenségét. LONDON: Wilson miniszterelnök drá­mái hangú távirata, amellyel meggondolásra intette lan Smith rhodeslai miniszterelnö­köt végzetes lépésével kap­csolatban, világos jele az an­gol közvélemény megdöbbené­sének és balsejtelmeinek. Ezt súlyosbítja Smith leve­lének becsmérlő utalása a nemzetközösségi tagállamokra. Londonban attól tartanak, hogy ez a szükségtelenül cles kirohanás egyes nem­zetközösségi országok el­len. olajat önt az afro­ázsiai felháborodás láng­jaira. A polgári sajtó megállapítja, hogy a Smith által ajánlott „engedmények” nevetségesen értéktelenek, és hogy megrög­zött szándéka: négy millió afrikait reménytelen szolga­sorban tartani kétszázezer fe­hér telepes érdekében. ACCRA: Az Afrikai Egységszervezel minisztertanácsának üléssza­kán fontos határozatot fogad­tak el a rhodesiai kérdés rendezését illetően. Az egység­szervezet főtitkára, Diailo Telli, amikor a határozat el­fogadásának tényét bejelen­tette, azt is közölte, egyelőre nem hozzák nyil­vánosságra, mit tartalmaz ez a határozat. Annyit azonban elárult, hogy az afrikai országok úgy dön­töttek: a függetlenség egyol­dalú kikiáltása esetén poli.i- kai, gazdasági, diplomáciai és katonai intézkedéseket foga­natosítanak lan Smith kormá­nya ellen. ténydemokrata és szabad de mokrata miniszterek részvéte­lével. Hétfőn éjszaka, rövid del éjfél után jelentették be Bonnban, hogy a CDU-CSU és az FDP több, mint hatórás tárgyalásán megegyezés jött létre a kormány megalakítá­sáról. A megbeszélésről szóló közlemény csak később kerül nyilvánosságra, de annyi már most biztos, hogy a megálla­podást Erhard kancellár „en­gedménye” tette lehetővé, aki végül is hozzájárult ahhoz, hogy Mende, az FDP elnöke maradjon továbbra is az össz- tlémet ügyek minisztériumá­nak élén. A tanácskozásokon részt vett személyektől szer­zett értesülések alapján je­lenti a DP A, hogy Mende megtartja ugyan az össznémet ügyek miniszteri tárcáját, de valószínű, hogy hatáskörében eltolódások lesznek. Ma: kancellánrálasztás A szeptember 19-én meg­választott Bundestag kedden délután tartotta meg alakuló ülését. A képviselők ismét a kereszténydemokrata Eugen Gerstenmaiert választották meg a Bundestag elnökévé. Alelnökké Carlo Schmid és Erwin Schöttle szociáldemok­rata képviselőket, továbbá Richard Jaeger CSU- és Tho­mas Dehler FDP képviselőt választották. A Bundestag kancellár­választó ülését ma délután három órára tűzték ki. érvényben marad az ok­tóber 1-én elrendelt ost­romállapot egészen addig, amíg a hadsereg be nem fejezte a felkelők elleni tisztogató műveleteket. Az indonéz külügyminisz­térium és a hadsereg szó­vivője nyilatkozatokban cáfol­ták Kínának azt a vádját, hogy indonéz katonák beha­toltak a kínai nagykövetség kereskedelmi tanácsosának irodájába. A Reuter egyik jelentésé­ben arról ír, hogy az Indonéz Kommunista Párt, amelynek működé­sét Djakartában és a kör­nyező területen „ideigle­nesen felfüggesztették”, most az ország más ré­szeiben szervezkedik. A brit hírügynökség szerint Aidit, az IKP elnöke, akiről korábban olyan hírek terjed­tek el, hogy letartóztatták, Vonogirí kélet-jávai városban tartózkodik. Látogatásokat tesz a környező településékén és híveket igyekszik szerezni magának. Tömegtüntetés Kasmírban Sasztrí beszédében Kína külpolitikáját támadta KARACHI Az AFP hírügynökség is­merteti a „Kasmír hangja” rá­dióállomás jelentését, amely szerint kasmíri hazafiak a sri- negari Hazratbal-mauzóleum- nál tömegtüntetésen követel­ték a népszavazás megtartá- tását. A tudósítás szerint az indiai rendőrség és katonaság durván közbelépett és szét­kergette a tömeget. A tünte­tők visszavonulás közben kö­vekkel dobálták meg a fegy­veres alakulatok tagjait. Sasztri indiai miniszterel­nök hétfőn délután beszédet mondott a Maharastra állam­beli Aurangbadban. Beszédé­ben éles szavakkal támadta a Kínai Népköztársaság külpo­litikáját, amelyet az ázsiai kérdésekben megvalósított irányvonaláért agresszivitás­sal vádolt — jelenti az AFP hírügynökség. Később ugyan­ebben a városban egy sajtó- értekezleten kijelentette, hogy India nem fog atombombát gyártani. LAPZÁRTAKOR ERKEZETT: U Thant kasmíri jelentése NEW YORK U Thant ENSZ-főtitkár kedden jelentést terjesztett elő az indiai—pakisztáni tűz­szünet október 17-vel véget ért tíznapos periódusáról. Az ENSZ-megfigyelőktől származó jelentés szerint a helyzet nem javult, sőt, talán rosszabbodott a megvizsgált időszakban s a fegyvernyugvást tovább­ra is' ingatagnak kell tekin­teni. A főtitkár emlékeztet ar­ra, hogy mindkét fél részé­ről különböző mértékben többször megsértették a tűz­szünetet, s a legtöbb határ­szakaszon változatlanul nagy a fe­szültség, annak ellenére, hogy a csatározások elül­tek. U Thant végül kifejti, hogy a további zavarokat csak úgy lehet elkerülni, ha mindkét fél visszavonja csapatait azokba az állásokba, amelye­ket augusztus 5. előtt tartott. DÍSZLÉPÉS A BUNDESWEHRBEN... (Káspári karikatúrája) Benzinkorlátozás vagy gázmaszk A Los Angeles-i hatóságok megállapítása szerint a város­ban egyes napokon a levegő szennyezettsége olyan fokot ér el. hogy szükségessé válik a benzin eladásának korláto­zása, vagy gázmaszkok kiosz­tása a városi lakosság között. TASZSZ-nyiktkczat a szovjet-kambodzsai viszonyról MOSZKVA Az utóbbi napokban a kül­földi sajtó hasábjain külön­böző közleményeik jelentek meg Szihanuk herceg, kam­bodzsai államfő . esedékes a KULCS • (14) — Igenis azt kellene felis­mernünk Prágában és Buda­pesten, hogy a két nép csak együtt juthat előre. Beszél­nek például Corvin Mátyás­ról és Holubár lovagról, de kevesebbet Mátyás király és Podjebrád Kunigunda eljegy­zéséről. Pedig az talán párat­lan korszakot nyitott mind­két ország életében. És a mi legnagyobb nemzeti gondolko­dóink mindig a Duna menti együttműködés, Duna völgyi összeforrás hívei voltak. Hisz hol is találhatnánk magunk­nak barátokat, ha nem itt, Kelet-Európábán? S ha jól is­merem Kossuth álláspontját, a szerb Hja Carabaninhoz írott levelében, ő szintén a dunai konföderáció eszméje mellett kardoskodott. Elgondolkodva tértem nyu­govóra a kis nyaralóban. A távolban lassan már virradt. XVIII. levél a tegnapi témáról A beszélgető'-1 másnap a jó­zan napfényben folytattuk. Két érdekes levél került szó­ba. Az egyiket én nem ismer­tem, a másik vendéglátó házi­gazdám előtt volt ismeretlen. — Tudom — vette fel a be­szélgetés fonalát —, hogy az emberek között gyakran szó­ba kerül a nemzetiségi kérdés. De higgye el, itt sem olyan fe­kete az ördög, mint azt sokan elképzelik. Kíváncsi volnék, vajon tudnak-e Magyarorszá­gon arról, hogy a negyvenes évek végén a mi levéltáraink­ból előkerült egy jegyzékvál­tás a csehszlovák és a magyar kormány között a húszas évekből, amikor napirenden voltak a határvillongások kö­zöttünk. A mi kormányunk felajánlotta a határrendezést néprajzi alapon, ha azt a ma­gyar kormány elfogadja. Sok mérgező tüskét húzhattunk volna ki ilymódon. A Hort- hyék válasza azonban telje­sen negatív volt... Mondja, emberileg egyáltalán milyen figura volt ez a Horthy? Va­lami régi magyar arisztokra­ta? Sokáig hallgattam. Mond­hattam volna azt is, hogy nem tudom, mert a Horthy-vi­lágban én még gyerek voltam, nem emlékszem. De eszembe jutott a Horthy Miklós titkos iratai című gyűjtemény, amit nemrégiben tettek közzé, s abban egy levélfogalmazvány. S úgy éreztem, sok mindent megmagyaráz cseh barátunk­nak, ha elmondom, lefordítom neki. S most hadd idézzem e levelet részben itt is, mert sejtem, sok olvasónk sem hal­lott róla. 1934-ben olyan merénylet történt Franciaországban, amely — hosszú szünet után — ismét felszította a nemzet­közi hangulatot Horthyék el­len. Abban a hangulatban Horthy a következő levelet fogalmazta- meg Masaryk csehszlovák köztársasági el­nökhöz: Egy ideje ki vagyok téve a cseh sértések pergőtü­zének. Amikor a prágai ma­gyar követ a személyem ellen irányuló sértések ellen (tudto- mon kívül) tiltakozott, azt a választ kapta, hogy sajnos semmit sem tehetnek, mert Csehszlovákiában sajtószabad­ság van ... Minthogy... fele­lősnek érzem magam hazám becsületéért, nem marad más kiút számomra, mint hogy személyes elégtételt követel­jek az államfőtől. Ha ön nem lenne hajlandó a kívánt for­mában bocsánatot kérni, ra­gaszkodom a fegyveres elinté­zéshez. Minthogy azonban ön beteg aggastyán, az ön jobb kezével, Benes külügyminisz­terrel kívánok megvereked­ni... Nem kívánom megvizs­gálni, hogy elégtételképes-e Benes külügyminiszter szemé­lye. A fegyvernem megválasz­tását átengedem neki. Ha ön, vagy ő... azt találná, hogy ez középkorias megoldás .. Itt Horthy sajátkezűleg, né­metül írt fogalmazványa fél­beszakad. De nem akart vé- geszakadni annak a hahotá­nak, mi ott a nyaralóban kö­zöttünk támadt. A professzor a térdét csapkodta, szeméből a könny kicsordult, olyat ne­vetett. — Óriási — mondta fuldo­kolva —, hát ez óriási! Szóval a huszadik század harmincas éveiben párbajozni akart? Hát ez fenomenális ... XIX. Mit tnd ön Magyarországról ? Mit szeret ön Magyarországon? Szaladjunk végig még egy­szer a mai Prágában. Keres­sünk fel embereket, kérdez­zük meg őket, jártak-e már Magyarországon, mit tudnak ] rólunk, szeretik-e országun-: kát? Az ötletet tulajdonképpenj egy évekkel ezelőtti délelőtt! élménye sugallta, amely ott, i ahol az Elba és a Moldva ősz-! szefolyik, Melnik ősi városá-i ban ért. A kis városka — egy-i kori királyi székhely, nálunk ; leginkább Székesfehérvár köz-j pontjához hasonlítanám — | dombtetőn ül. Székesegyháza! és várkastélya között (az i egyikben 22 ezer svéd halotti koponyája és csontváza, a má-i síkban a korai cseh gótikus; festészet képei), bájos lábas-; házaktól övezett kis téren j akkoriban nagy csoportosulás j volt. Vagy másfélszáz magyar! fiú és leány érkezett, műegye- i temisták. A jámbor melníkiek i kicsődültek a főtérre. Ügy; fogták körbe fiainkat, Iá-1 nyainkat, mintha valami cső-! dát látnának. » — Magyarok... hát ezek a; magyarok — mondogatták és; a város elöljáróitól csakhamar! megtudtam, hogy ebben a vá-| rosban a fennállása óta még! soha, de soha élő magyarokat! nem láttak. Mindazt, amit ró-| lünk tudtak, a könyvekből,! regényekből ismerték. így ju-> tottam arra a gondolatra,! hogy végigkérdezek sok cseh! embert: mi a véleménye ró-$ lünk? $ $ Először tán azokat, akik 5 még nem jártak Magyarorszá-J gon. (Folytatjuk) 1 \ szovjetunióbeli látogatásával összefüggő kijelentéseiről. Egyes sajtószervek szem­mel láthatólag céljuknak tekintették, hogy befeke­títsék a Szovjetunió és : Kambodzsa baráti viszo- ; nyát és elferdítsék a tényleges helyzetet. ! Ezzel kapcsolatban a ; TASZSZ-t felhatalmazták az ^alábbiak közlésére: ! Sziham.uk herceg, kambod- ! zsai államfőt meghívták, hogy $ tegyen hivatalos látogatást a ! Szovjetunióban. A Szovjet- ! unió örömmel látná vendé- ;gül, kellő szinten készségesen (Szentelné neki a megfelelő fi- J gyeimet. Eredetileg arról ! volt szó, hogy a látogatásra ! november elején kerül sor. j A szovjet vezetők korábban ! előre nem látott élfoglaltsá- ! gai azonban szükségessé tet- ! ték, hogy javasolják Szihanuk ^hercegnek: más, mindkét fél j számára alkalmas időpontban ! tegyen látogatást a Szovjet- ! unióban. Ezt az időpontot a ; későbbiekben diplomácia ! úton lehetne egyeztetni. ! Magától értetődik, hogy i ez a javaslat korántsem ! jelent valamiféle válto- ! zást a Szovjetunió Kam- ; bodzsa irányában tanúsí­tott politikájában. ; A Szovjetunió mindenkor ba- > ráti kapcsolatokat tartott ; fenn és tart fenn ezzel az i országgal: kész arra, hogy a I jövőben tovább fejlessze és 'erősítse ezeket a kapcsolato­dat.

Next

/
Thumbnails
Contents