Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-19 / 246. szám
M»r mterei k/(íHmí 1965. OKTOBER 19, KEDD Fortuna útja - a lottószelvényektől a tárgynyereményig Amikor a hónap utolsó péntekjén, a szerencseszámok után kihúzzák a tárgynye- remény-sorsolásra jogosult lottó játékhét számát, „Fortuna földi helytartói'’ megfeszített erővel, éjjel-nappal dolgoznak, hogy elkészítsék a tárgynyeremény-sorsolást és hétfőn reggel nyolc órakor minden kellék a legnagyobb rendben legyen. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon ekkor már készen áil a sorsolásra váró tárgynyeremények jegyzéke. Valamennyiről egy-egy másolattal nyereménylevélke készül, s azokat ellenőrzés és közjegyzői hitelesítés után a nyereménykerékben helyezik el. Mintegy ezer nyeremény- tárgy várja így gazdáját. Ez azonban csupán a munka kisebbik része, hátra van a lottószelvény ellenőrzőszelvényén levő, ú. n. „sorsolási szelvényrész”-ek összegyűjtése az ország öt körzeti irodájából. A pénteki számhűzások után ezek az értékelő központok (Győr, Pécs, Szeged, Miskolc és Debrecen) távgépírón a lottóigazgatóság Nádor utcai székhazából utasítást kapnak, hogy melyik hét sorsjegyrészét kell beküldeni a hétfői tárgynyeremény-sorsolására. A vidéki központok tehát nem a rádió híradásából, vagy a sajtóból értesülnek feladatukról. A sorsolási szabályzat félreértések elkerülése végett, pontosan meghatározza a sorsolás minden apró mozzanatát, így az egymás közti érintkezés módját is. Ugyancsak a sorsolási szabályzat írja elő, hogy a szelvényrészeket közjegyzőileg lepecsételt, vízhatlan zsákokban koll a lottóigazgatóság székházéba eljuttatni, mégpedig szelvényfajtánként kü- lön-külön. Az igazgatóság központjában is külön kezelik az egy- és kéthasábos szelvényeket, külön szerencsekerékben helyezik el, természetesen ezeket is közjegyző jelenlétében lepecsételve. A sorsolási terv biztosítja, hogy az ország területén vásárolt valamennyi lottószelvény egyenlő eséllyel vegyen részt a sorsoláson olyképpen, hogy a kéthasábos szelvényfajtára kétannyí nyereményt ír elő, mint az egyhasábos szelvényre. Ez természetes is, hiszen a kéthasábos ikerszelvény éppen kétszer annyiba kerül, mint az egyhasábos. A hatalmas sorsolási kerekeket bizottság bontja fel, miután a közjegyző megvizsgálta, hogy pecsétje sértetlen. A kinyitott szerencsekerekeket pénzügyőrök őrzik. A tárgy nyereménysor so’ás- ról részletes jegyzőkönyvet vezetnek, amelyben a sorsolás minden mozzanatát rögzíteni kell, s ez félreérthetetlenül tartalmazza, hogy melyik nyereményt melyik lottó- szelvény nyerte. A sorsolási jegyzőkönyvet közjegyző hitelesíti. A húzás gyakorlatilag úgy történik, hogy a megforgatott szerencsekerekekből egy úttörő — az elnök felszólítására — egy szelvényszámot húz, azt mikrofonba mondják, hogy a hallgatóság is követhesse a folyamatot. A számot jegyzőkönyvileg rögzítik, majd a „ ... nyérte ..szó elhangzása után egy másik úttörő a nyereménykerékből húz egy nyereménylevélkét, ezt is hangosan közük, aztán következik a jegyzőkönyvi bejegyzés. A sorsolási szabályzat előírja, hogy valamennyi nyereménytárgy kisorsolása az előirt módon ismétlődik, mégpedig annyiszor, ahány nyereménytárgy vár gazdára. A sorsolás befejezése után áll munkába a sajtóbrigád, amely összeállítja a gyorslistát. A sajtóbrigád állandó összeköttetésben van a rádió hír- szolgálatával, amely részeredményeket közöl. Az országos napilapok szerkesztőségébe és a Magyar Távirati Irodába futár viszi a gyorsiista gyakran húsz-harminc oldalnyi terjedelmű kéziratát. Az MTI útján pedig a megyei lapok szerkesztőségébe jutnak az adatok, s így szinte majdnem egy időben kerül a főiárosban is, vidéken is a szerkesztő asztalára: ki mit nyert. Kedden reggel már minden lottózó informálódhat a Gyorslista alapján. Sz. I. Megkezdődött az első óvodapedagógiai ülésszak Ötéves jubileum előtt Mintegy 200 óvónő, egészségügyi, neveléstudományi, oktatási szakember részvételével hétfőn, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött az első óvoda- pedagógiai ülésszak. Szalóki Lambertnek, a Pedagógusok Szakszervezete titkárának megnyitó szavai utón Földest Klára, a Művelődésügyi Minisztérium óvodai osztályának vezetője tartott referátumot A 3—6 éves gyermek átalakuló társadalmunkban címmel. A második referátumot Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára tartotta. Foto: Kotroczó Turistaút a kaharictíshun Öröm és fjtmtl a 3tathiúsa János Tsa-ben Szentendre határában, 1030 holdon gazdálkodik csaknem 5 éve a Mathiász János Termelőszövetkezet. Ebből 220 holdon termelnek gyümölcsöt: almát, szőlőt, egrest, barackot és diót. A többi föld a búzáé, kukoricáé, de foglalkoznak kertészkedéssel is, híresek rózsáik. Jól haladnak az őszi munkákban, idei tervük 70 százalékát már teljesítették és bizonyos, hogy mint -mindig, az iHén is jó eredménnyel fejezik be az évet. Eddig a zárszámadásokkor minden évben 50—51 forint volt a munkaegység. — Mennyi az átlagkereset? — Szövetkezetünkben 1600 —3000-ig terjednek a havi jövedelmek — válaszol Hornyák Jenő. a tsz elnöke, majd hozzáfűzi: — Nálunk a nők is meg tudnak annyit keresni, mintha üzemben dolgoznának. Órabérük a 7,50-et is eléri, a férfiaké 8—9 forint. A tagságon kívül 70—80 állandó munkást is foglalkoztatunk. — Van-e gond a szakember-utánpótlással? — Nincs, mert tizenhat mezőgazdasági tanuló dolgozik nálunk s ez egyelőre elegendő is. Másutt van a gond. Gépállományunk még kielégítő lenne, csak a szőlőiművelőeszközök hiányát nagyon me «érezzük. Sajnos, ez nem* csak itt, de országos viszonylatban is probléma. Ezen felül nehéz nálunk a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása. — Gond ez vagy terv? — Mind a kettő. Furcsa helyzetben vagyunk ugyanis. Az a terület, amelyen gazdálkodunk, nem egységes. Például 40 hold kukoricánk tizenöt taghan .van. Földjeinket turistautak Szelik át, beékelődnek idegen tulajdonú házak, kertek és a lakosság nagy forgalmat bonyolít le a gazdaság területén. Mondhatnám úgy is, valósággal átjáróház vagyunk. Ilyen körülmények között is foglalkoznunk kell a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés lehetőségeivel. Első lépésként 220 holdnyi gyümölcsös területünket megkétszerezzük. (szitmyai) Meeggyorsu it a vetés a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetben. Ebben a gazdaságban 1100 holdon termelnek őszi kalászosokat, s 450 holdon az idén gabona után kerül földbe a búza. Jelenleg tíz traktor dolgozik a gazdaságban, nagy részük két műszakban éjjal-nappal szánt. Nagy gondot fordítanak arra, hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a leendő búzanövénynek. Azt a területet, ahol kalászosok után ismét gabona kerül a földbe, már az aratás után közvetlenül felszántották, s jó részébe — zöldtrágyának való — másod- növényt vetettek. Most nitrogén műtrágyával javítják meg a zöldtrágyázott táblákat. Utoljára egyébként a kukoricaföldek heilyét vetik majd be — törés után — s úgy számítanak, hogy legkésőbb október utolsó napjaiban befejezik az ősziek vetését. Újabb kiadványok a Bartók-évforduló alkalmából Bartók halálának 20. évfordulója alkalmából a Zeneműkiadó Vállalat további értékes kiadványokkal gazdagítja a nagy zeneszerzőre vonatkozó irodalmat. mm * * __ mm mmrn W ■ SZÜRET- na bor nincs is A betakarítási, a munkaerőgondok enyhítésére iskolások segítségét veszik igénybe, ahol erre szükség van. A budai járásban is dere- kas munkát végeztek a gyerekek. A budakeszi gimnáSzent Péter esernyője az woszlán szájában szikvízüzem kihordója, aki tavaly nősült, az festette csak az egész házat az utóbbi években. Az asszonyok kimeszelik meg kifestik maguk, minek ahhoz iparos. Legfeljebb egy-egy szobácska akad, főleg húsvét körül. Vidékre többször hívnák őket. Az meg fárasztó. A brigádban Kozma a legfiatalabb, ő is nagyapa: negyvenkilenc esztendős. A többiek ötven felett. Az ember nem szívesen utazgat, meg nem szívesen alszik padlóra vetett szalmán, ha benne van a korban. Ha teheti, kerüli. Zelenszky bácsi is megragadta az első kínálkozó alkalmat, hogy kiszabaduljon ebből a félreeső világból. Pestre költözött. Lakást cserélt a komájával. A koma, Matusz András, negyven esztendeig élt Pesten. Irodatiszt volt a fővárosnál, onnan ment nemrég nyugdíjba, s hazakívánkozott. Z elenszky bácsiék eladták a malacot meg a tyúkokat, pénzzé tették az öreg bútorokból is amit lehetett, aztán egy alkalmi teherautó lebonyolította a cserét. Zelensz- kyék fel, Matuszék le. A teherautót Zelenszky bácsi fizette, meg még tizenhatezer forintot, mert ugyan szobakonyha volt itt is, meg ott is, de a pesti ennyivel többet ér, mert az pesti. Beköltöztek a Práter utcai szoba-konyhába, a házmesterlakás mellé, mindjárt a kapunál, rangosán. Az öreg szépen kifestette a lakást, de olyan szépen, hogy csodájára jártak a házból. A maradék pénzből meg rekamét vettek, kombinált szekrénnyel. Zelenszky néni a József körúti bizományiban egy szép mintás szőnyeget is talált, ami a rekamétól egészen az ajtóig nyúlik. Amikor idáig jutottak, meghívták a fiukat, meg a menyüket, látogassák meg őket, milyen szépen berendezkedtek. Mert a csere, a nagy pesti kaland nemcsak a laktanya meszelése miatt történt, hanem a fiú miatt is. A fiú, az egyetlen gyermek, tanárember lett, a család buüszkesége. Gimnáziumban tanít, Pesten. Dr. Zelenszky Zoltán gimnáziumi tanár. Már az újságban is írt, a gyermeknevelésről. Otthon minden ismerős olvasta. A fiú elment és vele ment az asszony is, aki a községben, az öregeknél soha nem járt. Megnézték a lakást, minden jót kívántak és hazamentek. Csak az asszonyka jegyezte meg búcsúzás közben: — Dohos ez a szoba, mama! ... — Hát bizony — szabadkozott az öregasszony — nem olyan szép tiszta és világos, mint otthon volt, de legalább közelebb vagyunk hozzátok!.,. zium és az 1. 6Z. általános iskola, valamint a zsámbéki, perbáli, toki és tinnyei általános iskolák tanulói a Herceghalmi Állami Gazdaságban segítettek. „Működésük” eredménye 13 vagon szilva és 6 vagon őszibarack: eny- nyit szedtek le — exportra! Kitettek magukért a piliscsabai úttörők is, akik hét tonna szilvát szüreteltek le a helyi termelőszövetkezetben. A népdal szerint ugyan „hull a szilva a fáról”, de a valóságban csak jobb az, ha szedik. Ügy még export- szállítmány is lehet belőle! Október 23—26: Fodrász Európa-bajitáság A Magyar Fodrászklub a Nemzetközi Fodrász Szervezet megbízásából október 23—26 között Budapesten rendezi meg a 6. fodrász Európa-bajnoksá- got. Az Európa-bajnokságon tizenöt ország összesen 160 legjobb női és férfifodrásza vész részt. Versenyen kívül egyebek között japán és amerikai fodrászok is tartanak majd bemutatót. Az érdeklődésre jellemző, hogy mintegy háromezer külföldi turista is érkezik. Uj növényvédőszer Hungária L—7 elnevezéssel új növényvédőszert hozott forgalomba az AGROKER — amely hatásosabban alkalmazható az őszi kalászosok gabona után történő vetés- területein. A porzószer alkalmazása — ha szakszerűen használják — emberre és a melegvérű állatokra egyaránt veszélytelen. Főként a drótférgek, pattainóbogarak lárvái, földi bolhák, gabonaszipolyok és a gabonafutrinka ellen nyújt hatásos védelmet. A porzószert nagyüzemi porzógéppel száraz időben lehe1 kiszórni. H ogy otthon milyen volt, az asszonyka nem tudta. Nem volt rá kíváncsi. Mondani meg lehet. Az ő anyjáéknál másként van, ezt tudja. Háromszoba összkomfort, az Üj- lipótvárosban. Meg is lehet nézni. Süt a nap, s a szigetre látni, éppen a szökőkútra. De hát ezt csak gondolta, mondani nem mondta, mert miért mondaná az anyósának, tudja az magától is. Sípos bácsi, a festők brigádvezetője reumás. Már vagy húsz esztendeje kínlódik vele, még a háborúban szedte ösz- sze valahol a fázást. A múlt hónapban Pestre küldte vele az orvos. A Lukács fürdőbe járt, ott ült, a vízben, meg feküdt az iszappakolásban, egész napokat. Lakni meg, a Práter utcában lakott, Zelenszkyék- nél. Mert ugye, miért menjen szállodába az ember, ha ismerőshöz is mehet? Jól érezte magát, még nagyon is jól. Tetszett neki a pesti élet, a sok ember, a jövés-menés, a nagy esti világosság. Egyik este még a hegyre is felmentek, a Búsuló Juhászba, ittak két üveg csopaki rizlinget. Dalolva ballagtak haza, közben még feketekávét is ittak a Boráros téren, a nagy büfében. Az öreg Sipos, amikor egy hét után hazautazott, alig győzte mondani a sok újságot. A brigádot a laktanyában lelte, meszeltek megint. Az emberek leszálltak a létrákról, amikor az öreg délfelé megjött. Leültek körbe, s várták a szót. — Az a! — mondta az öreg — Zelenszky megcsinálta a szerencséjét. A Darugyárban dolgozik, mázoló. Nyolcötve- net leap, de ha éjszakás, pótlékot is. Meg védőételt, krémet * községben, ahol laktak, három jelentősebb épület volt. A laktanya, a tanács meg a vasútállomás. Az állomást négy esztendeje befestették olajfestékkel. Zöld fröcs- csölt fal, első osztályú, egy egész életre szól. A front óta ez volt benne az első valamit is érő munka. A tanács helyiségeit valkiddal kenték be, hogy mosható legyen. Ez is uveure elég. Marad a laktanya. Azt minden evben kimeszelik. Nyáron, amikor a zászlóalj kivonul gyakorlatra, megjelennek a festők és ki- meszelnek mindent.. A községben négy szobafestő kisiparos volt. Beálltak mind a szövetkezetbe, mert sokallták az adót, meg jártak is a nyakukra, hogy újjászülik a kapitalizmust. A szövetkezetben brigádot alakítottak. De munka ezzel sem lett több. Jóformán csak a laktanya jöhetett számításba. Kilencven fillér egy négyzetméter meszelés. Ez kevés. Ha csalnak is kevés. Mert csalnak. Vastagon meszelnek, de csak kétszer. A költségvetésben meg háromszorit számolnak el. Az öreg Sipos, a brigádvezető úgy tesz mindig, mintha nem tudna róla. Mert szemre ki kontrázhatja azt meg? Még festő sem!... A kereset még igy sem valami nagy. Házakhoz ritkán járnak. Az orvos, a tanácselnök, az italboltvezető meg a a kezére, ruhát mindent. Munka van rogyásig, télen-nyáron. i brigádtagok rágyújtottak, /m. fújták a füstöt és lesték a beszámolót. Ez nekik újdonság, hiszen nem Pesten, még Debrecenben, vagy Szolnokon is csak nagyritkán fordulnak meg. — A lakás meg!... folytatta az öreg. — Nem mondom, udvar, meg kert, nincs, de nem is kell, mert Pesten nem lehet jószágot tartani. De megvan minden egyebük. Új bútort vettek, szőnyeget. Meg még egy nagy lámpát is részletre: egy oroszlán fekszik, a fején a villanykörte, a lábával meg egy polcot tart, könyvnek. Könyv is van. Amikor ott voltam, akkor is vettek egyet, a Szent Péter esernyőjét, ami a kisunokámnak is megvan. Moziba akkor mennek, amikor akarnak, aztán azt nézhetnek, amire éppen kedvük szottyan. — És a fia? — kérdezte közbe Kozma. — A fiával találkozott? A tanárral? — Azzal nem sikerült, mert a fürdőben voltam. De mondta az asszony, járt ott kétszer is napközben, csakhogy én éppen távol voltam ... Az is lám, milyen nagy ember lett. Gimnáziumi tanár, doktorált is. Azt mondja cez asszony, ha hozzájuk jön a fiú, a házmes- j tér azt se tudja, hogy köszönjön, úgy hajbókol neki. M esélt még az öreg, aztán': hazament, mert felülvizs- \ gáláiig még nem kell dolgoz- | nia. A többiek meg teleöntöt ték a vödröket friss mésszel,! felmásztak a létrára, s csen-: desen meszeltek tovább. Vas- \ tagon, sűrűn, kenték, hogy jól! fogjon, takarjon mindent, amit; takarni kell. Tenkely Miklós !
