Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

M»r mterei k/(íHmí 1965. OKTOBER 19, KEDD Fortuna útja - a lottószelvényektől a tárgynyereményig Amikor a hónap utolsó pén­tekjén, a szerencseszámok után kihúzzák a tárgynye- remény-sorsolásra jogosult lottó játékhét számát, „For­tuna földi helytartói'’ meg­feszített erővel, éjjel-nappal dolgoznak, hogy elkészítsék a tárgynyeremény-sorsolást és hétfőn reggel nyolc órakor minden kellék a legnagyobb rendben legyen. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon ekkor már ké­szen áil a sorsolásra váró tárgynyeremények jegyzéke. Valamennyiről egy-egy máso­lattal nyereménylevélke ké­szül, s azokat ellenőrzés és közjegyzői hitelesítés után a nyereménykerékben helyezik el. Mintegy ezer nyeremény- tárgy várja így gazdáját. Ez azonban csupán a munka kisebbik része, hátra van a lottószelvény el­lenőrzőszelvényén levő, ú. n. „sorsolási szelvényrész”-ek összegyűjtése az ország öt körzeti irodájából. A pén­teki számhűzások után ezek az értékelő központok (Győr, Pécs, Szeged, Miskolc és Debrecen) távgépírón a lottó­igazgatóság Nádor utcai szék­hazából utasítást kapnak, hogy melyik hét sorsjegyré­szét kell beküldeni a hétfői tárgynyeremény-sorsolására. A vidéki központok tehát nem a rádió híradásából, vagy a sajtóból értesülnek feladatuk­ról. A sorsolási szabályzat félreértések elkerülése végett, pontosan meghatározza a sorsolás minden apró mozza­natát, így az egymás közti érintkezés módját is. Ugyancsak a sorsolási sza­bályzat írja elő, hogy a szel­vényrészeket közjegyzőileg le­pecsételt, vízhatlan zsákok­ban koll a lottóigazgatóság székházéba eljuttatni, még­pedig szelvényfajtánként kü- lön-külön. Az igazgatóság központjá­ban is külön kezelik az egy- és kéthasábos szel­vényeket, külön szerencsekerékben he­lyezik el, természetesen eze­ket is közjegyző jelenlété­ben lepecsételve. A sorsolási terv biztosítja, hogy az or­szág területén vásárolt vala­mennyi lottószelvény egyenlő eséllyel vegyen részt a sor­soláson olyképpen, hogy a kéthasábos szelvényfajtára kétannyí nyereményt ír elő, mint az egyhasábos szelvény­re. Ez természetes is, hiszen a kéthasábos ikerszelvény éppen kétszer annyiba kerül, mint az egyhasábos. A hatalmas sorsolási kere­keket bizottság bontja fel, miután a közjegyző megvizs­gálta, hogy pecsétje sértetlen. A kinyitott szerencsekereke­ket pénzügyőrök őrzik. A tárgy nyereménysor so’ás- ról részletes jegyzőkönyvet vezetnek, amelyben a sorso­lás minden mozzanatát rög­zíteni kell, s ez félreérthetet­lenül tartalmazza, hogy me­lyik nyereményt melyik lottó- szelvény nyerte. A sorsolási jegyzőkönyvet közjegyző hitelesíti. A húzás gyakorlatilag úgy történik, hogy a megforgatott szerencsekerekekből egy út­törő — az elnök felszólításá­ra — egy szelvényszámot húz, azt mikrofonba mondják, hogy a hallgatóság is követ­hesse a folyamatot. A szá­mot jegyzőkönyvileg rögzítik, majd a „ ... nyérte ..szó elhangzása után egy másik úttörő a nyereménykerékből húz egy nyereménylevélkét, ezt is hangosan közük, aztán következik a jegyzőkönyvi bejegyzés. A sorsolási szabályzat elő­írja, hogy valamennyi nye­reménytárgy kisorsolása az előirt módon ismétlődik, még­pedig annyiszor, ahány nyere­ménytárgy vár gazdára. A sorsolás befejezése után áll munkába a sajtóbri­gád, amely összeállítja a gyorslistát. A sajtóbrigád állandó össze­köttetésben van a rádió hír- szolgálatával, amely részered­ményeket közöl. Az országos napilapok szerkesztőségébe és a Magyar Távirati Irodába futár viszi a gyorsiista gyak­ran húsz-harminc oldalnyi terjedelmű kéziratát. Az MTI útján pedig a megyei lapok szerkesztőségébe jutnak az adatok, s így szinte majdnem egy időben kerül a főiáros­ban is, vidéken is a szerkesz­tő asztalára: ki mit nyert. Kedden reggel már minden lottózó informálódhat a Gyorslista alapján. Sz. I. Megkezdődött az első óvodapedagógiai ülésszak Ötéves jubileum előtt Mintegy 200 óvónő, egész­ségügyi, neveléstudományi, oktatási szakember részvéte­lével hétfőn, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött az első óvoda- pedagógiai ülésszak. Szalóki Lambertnek, a Pedagógusok Szakszervezete titkárának megnyitó szavai utón Földest Klára, a Művelődésügyi Mi­nisztérium óvodai osztályának vezetője tartott referátumot A 3—6 éves gyermek átala­kuló társadalmunkban cím­mel. A második referátumot Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának tit­kára tartotta. Foto: Kotroczó Turistaút a kaharictíshun Öröm és fjtmtl a 3tathiúsa János Tsa-ben Szentendre határában, 1030 holdon gazdálkodik csaknem 5 éve a Mathiász János Ter­melőszövetkezet. Ebből 220 holdon termelnek gyümöl­csöt: almát, szőlőt, egrest, ba­rackot és diót. A többi föld a búzáé, kukoricáé, de foglal­koznak kertészkedéssel is, hí­resek rózsáik. Jól haladnak az őszi munkákban, idei ter­vük 70 százalékát már telje­sítették és bizonyos, hogy mint -mindig, az iHén is jó eredménnyel fejezik be az évet. Eddig a zárszámadások­kor minden évben 50—51 fo­rint volt a munkaegység. — Mennyi az átlagkereset? — Szövetkezetünkben 1600 —3000-ig terjednek a havi jö­vedelmek — válaszol Hornyák Jenő. a tsz elnöke, majd hoz­záfűzi: — Nálunk a nők is meg tudnak annyit keresni, mintha üzemben dolgoznának. Órabérük a 7,50-et is eléri, a férfiaké 8—9 forint. A tagsá­gon kívül 70—80 állandó mun­kást is foglalkoztatunk. — Van-e gond a szakem­ber-utánpótlással? — Nincs, mert tizenhat me­zőgazdasági tanuló dolgozik nálunk s ez egyelőre elegen­dő is. Másutt van a gond. Gépállományunk még kielé­gítő lenne, csak a szőlőiműve­lőeszközök hiányát nagyon me «érezzük. Sajnos, ez nem* csak itt, de országos vi­szonylatban is probléma. Ezen felül nehéz nálunk a nagy­üzemi gazdálkodás megvaló­sítása. — Gond ez vagy terv? — Mind a kettő. Furcsa helyzetben vagyunk ugyanis. Az a terület, amelyen gazdál­kodunk, nem egységes. Pél­dául 40 hold kukoricánk ti­zenöt taghan .van. Földjeinket turistautak Szelik át, beéke­lődnek idegen tulajdonú há­zak, kertek és a lakosság nagy forgalmat bonyolít le a gazdaság területén. Mondhat­nám úgy is, valósággal átjá­róház vagyunk. Ilyen körül­mények között is foglalkoz­nunk kell a nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérés lehe­tőségeivel. Első lépésként 220 holdnyi gyümölcsös területün­ket megkétszerezzük. (szitmyai) Meeggyorsu it a vetés a kiskunlacházi Petőfi Ter­melőszövetkezetben. Ebben a gazdaságban 1100 holdon ter­melnek őszi kalászosokat, s 450 holdon az idén gabona után kerül földbe a búza. Je­lenleg tíz traktor dolgozik a gazdaságban, nagy részük két műszakban éjjal-nappal szánt. Nagy gondot fordítanak arra, hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a leendő búzanö­vénynek. Azt a területet, ahol kalászosok után ismét gabo­na kerül a földbe, már az aratás után közvetlenül fel­szántották, s jó részébe — zöldtrágyának való — másod- növényt vetettek. Most nitro­gén műtrágyával javítják meg a zöldtrágyázott táblákat. Utoljára egyébként a kukori­caföldek heilyét vetik majd be — törés után — s úgy szá­mítanak, hogy legkésőbb ok­tóber utolsó napjaiban befe­jezik az ősziek vetését. Újabb kiadványok a Bartók-évforduló alkalmából Bartók halálának 20. év­fordulója alkalmából a Zene­műkiadó Vállalat további ér­tékes kiadványokkal gazda­gítja a nagy zeneszerzőre vo­natkozó irodalmat. mm * * __ mm mmrn W ■ SZÜRET- na bor nincs is A betakarítási, a munka­erőgondok enyhítésére iskolá­sok segítségét veszik igénybe, ahol erre szükség van. A budai járásban is dere- kas munkát végeztek a gye­rekek. A budakeszi gimná­Szent Péter esernyője az woszlán szájában szikvízüzem kihordója, aki tavaly nősült, az festette csak az egész házat az utóbbi években. Az asszonyok kime­szelik meg kifestik maguk, minek ahhoz iparos. Legfel­jebb egy-egy szobácska akad, főleg húsvét körül. Vidékre többször hívnák őket. Az meg fárasztó. A bri­gádban Kozma a legfiatalabb, ő is nagyapa: negyvenkilenc esztendős. A többiek ötven fe­lett. Az ember nem szívesen utazgat, meg nem szívesen alszik padlóra vetett szalmán, ha benne van a korban. Ha teheti, kerüli. Zelenszky bácsi is megragadta az első kínálko­zó alkalmat, hogy kiszabadul­jon ebből a félreeső világból. Pestre költözött. Lakást cse­rélt a komájával. A koma, Matusz András, negyven esztendeig élt Pesten. Irodatiszt volt a fővárosnál, onnan ment nemrég nyugdíj­ba, s hazakívánkozott. Z elenszky bácsiék eladták a malacot meg a tyúkokat, pénzzé tették az öreg búto­rokból is amit lehetett, aztán egy alkalmi teherautó lebo­nyolította a cserét. Zelensz- kyék fel, Matuszék le. A te­herautót Zelenszky bácsi fi­zette, meg még tizenhatezer forintot, mert ugyan szoba­konyha volt itt is, meg ott is, de a pesti ennyivel többet ér, mert az pesti. Beköltöztek a Práter utcai szoba-konyhába, a házmester­lakás mellé, mindjárt a ka­punál, rangosán. Az öreg szé­pen kifestette a lakást, de olyan szépen, hogy csodájára jártak a házból. A maradék pénzből meg rekamét vettek, kombinált szekrénnyel. Ze­lenszky néni a József körúti bizományiban egy szép min­tás szőnyeget is talált, ami a rekamétól egészen az ajtóig nyúlik. Amikor idáig jutottak, meg­hívták a fiukat, meg a menyü­ket, látogassák meg őket, mi­lyen szépen berendezkedtek. Mert a csere, a nagy pesti ka­land nemcsak a laktanya me­szelése miatt történt, hanem a fiú miatt is. A fiú, az egyetlen gyermek, tanárember lett, a család buüszkesége. Gimná­ziumban tanít, Pesten. Dr. Ze­lenszky Zoltán gimnáziumi ta­nár. Már az újságban is írt, a gyermeknevelésről. Otthon minden ismerős olvasta. A fiú elment és vele ment az asszony is, aki a községben, az öregeknél soha nem járt. Megnézték a lakást, minden jót kívántak és hazamentek. Csak az asszonyka jegyezte meg búcsúzás közben: — Dohos ez a szoba, ma­ma! ... — Hát bizony — szabadko­zott az öregasszony — nem olyan szép tiszta és világos, mint otthon volt, de legalább közelebb vagyunk hozzátok!.,. zium és az 1. 6Z. általános iskola, valamint a zsámbéki, perbáli, toki és tinnyei álta­lános iskolák tanulói a Her­ceghalmi Állami Gazdaság­ban segítettek. „Működésük” eredménye 13 vagon szilva és 6 vagon őszibarack: eny- nyit szedtek le — exportra! Kitettek magukért a piliscsa­bai úttörők is, akik hét tonna szilvát szüreteltek le a helyi termelőszövetkezetben. A népdal szerint ugyan „hull a szilva a fáról”, de a valóságban csak jobb az, ha szedik. Ügy még export- szállítmány is lehet belőle! Október 23—26: Fodrász Európa-bajitáság A Magyar Fodrászklub a Nemzetközi Fodrász Szervezet megbízásából október 23—26 között Budapesten rendezi meg a 6. fodrász Európa-bajnoksá- got. Az Európa-bajnokságon tizenöt ország összesen 160 legjobb női és férfifodrásza vész részt. Versenyen kívül egyebek között japán és ame­rikai fodrászok is tartanak majd bemutatót. Az érdeklő­désre jellemző, hogy mintegy háromezer külföldi turista is érkezik. Uj növényvédőszer Hungária L—7 elnevezéssel új növényvédőszert hozott forgalomba az AGROKER — amely hatásosabban alkal­mazható az őszi kalászosok gabona után történő vetés- területein. A porzószer alkal­mazása — ha szakszerűen használják — emberre és a melegvérű állatokra egyaránt veszélytelen. Főként a drót­férgek, pattainóbogarak lár­vái, földi bolhák, gabonaszi­polyok és a gabonafutrinka ellen nyújt hatásos védelmet. A porzószert nagyüzemi por­zógéppel száraz időben lehe1 kiszórni. H ogy otthon milyen volt, az asszonyka nem tudta. Nem volt rá kíváncsi. Monda­ni meg lehet. Az ő anyjáéknál másként van, ezt tudja. Há­romszoba összkomfort, az Üj- lipótvárosban. Meg is lehet nézni. Süt a nap, s a szigetre látni, éppen a szökőkútra. De hát ezt csak gondolta, monda­ni nem mondta, mert miért mondaná az anyósának, tudja az magától is. Sípos bácsi, a festők brigád­vezetője reumás. Már vagy húsz esztendeje kínlódik vele, még a háborúban szedte ösz- sze valahol a fázást. A múlt hónapban Pestre küldte vele az orvos. A Lukács fürdőbe járt, ott ült, a vízben, meg fe­küdt az iszappakolásban, egész napokat. Lakni meg, a Práter utcában lakott, Zelenszkyék- nél. Mert ugye, miért menjen szállodába az ember, ha isme­rőshöz is mehet? Jól érezte magát, még nagyon is jól. Tet­szett neki a pesti élet, a sok ember, a jövés-menés, a nagy esti világosság. Egyik este még a hegyre is felmentek, a Bú­suló Juhászba, ittak két üveg csopaki rizlinget. Dalolva bal­lagtak haza, közben még feke­tekávét is ittak a Boráros té­ren, a nagy büfében. Az öreg Sipos, amikor egy hét után hazautazott, alig győzte mondani a sok újságot. A brigádot a laktanyában lel­te, meszeltek megint. Az em­berek leszálltak a létrákról, amikor az öreg délfelé meg­jött. Leültek körbe, s várták a szót. — Az a! — mondta az öreg — Zelenszky megcsinálta a szerencséjét. A Darugyárban dolgozik, mázoló. Nyolcötve- net leap, de ha éjszakás, pót­lékot is. Meg védőételt, krémet * községben, ahol laktak, három jelentősebb épü­let volt. A laktanya, a tanács meg a vasútállomás. Az állo­mást négy esztendeje befestet­ték olajfestékkel. Zöld fröcs- csölt fal, első osztályú, egy egész életre szól. A front óta ez volt benne az első valamit is érő munka. A tanács helyi­ségeit valkiddal kenték be, hogy mosható legyen. Ez is uveure elég. Marad a lakta­nya. Azt minden evben ki­meszelik. Nyáron, amikor a zászlóalj kivonul gyakorlatra, megjelennek a festők és ki- meszelnek mindent.. A községben négy szobafes­tő kisiparos volt. Beálltak mind a szövetkezetbe, mert sokallták az adót, meg jártak is a nyakukra, hogy újjászülik a kapitalizmust. A szövetke­zetben brigádot alakítottak. De munka ezzel sem lett több. Jóformán csak a lakta­nya jöhetett számításba. Ki­lencven fillér egy négyzetmé­ter meszelés. Ez kevés. Ha csalnak is kevés. Mert csal­nak. Vastagon meszelnek, de csak kétszer. A költségvetés­ben meg háromszorit szá­molnak el. Az öreg Sipos, a brigádvezető úgy tesz mindig, mintha nem tudna róla. Mert szemre ki kontrázhatja azt meg? Még festő sem!... A kereset még igy sem va­lami nagy. Házakhoz ritkán járnak. Az orvos, a tanácsel­nök, az italboltvezető meg a a kezére, ruhát mindent. Mun­ka van rogyásig, télen-nyáron. i brigádtagok rágyújtottak, /m. fújták a füstöt és lesték a beszámolót. Ez nekik újdon­ság, hiszen nem Pesten, még Debrecenben, vagy Szolnokon is csak nagyritkán fordulnak meg. — A lakás meg!... folytatta az öreg. — Nem mondom, ud­var, meg kert, nincs, de nem is kell, mert Pesten nem lehet jószágot tartani. De megvan minden egyebük. Új bútort vettek, szőnyeget. Meg még egy nagy lámpát is részletre: egy oroszlán fekszik, a fején a villanykörte, a lábával meg egy polcot tart, könyvnek. Könyv is van. Amikor ott vol­tam, akkor is vettek egyet, a Szent Péter esernyőjét, ami a kisunokámnak is megvan. Mo­ziba akkor mennek, amikor akarnak, aztán azt nézhetnek, amire éppen kedvük szottyan. — És a fia? — kérdezte köz­be Kozma. — A fiával talál­kozott? A tanárral? — Azzal nem sikerült, mert a fürdőben voltam. De mond­ta az asszony, járt ott kétszer is napközben, csakhogy én ép­pen távol voltam ... Az is lám, milyen nagy ember lett. Gim­náziumi tanár, doktorált is. Azt mondja cez asszony, ha hozzájuk jön a fiú, a házmes- j tér azt se tudja, hogy köszön­jön, úgy hajbókol neki. M esélt még az öreg, aztán': hazament, mert felülvizs- \ gáláiig még nem kell dolgoz- | nia. A többiek meg teleöntöt ték a vödröket friss mésszel,! felmásztak a létrára, s csen-: desen meszeltek tovább. Vas- \ tagon, sűrűn, kenték, hogy jól! fogjon, takarjon mindent, amit; takarni kell. Tenkely Miklós !

Next

/
Thumbnails
Contents