Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
100 kmfóra EGY KILOMÉTER ÜT: EGYMILLIÓ FORINT —1 Egymillió forintba kerül majd egy kilométer út elkészítése itt, a 4-es számú főútvonalon, igaz ez lesz az ország leggyorsabb közlekedést biztosító útja. Hiszen 100 kilométeres sebességet bír el, az eddigi út 8 órakilométeres sebessége helyett. — Így informál Csipkés Ernőné, az Ut-, Vasúttervező Vállalat technikusa, aki járásunk területén az út teljes hosszában háromszög metszeteket készít, amelyek a részletes tervdokumentációhoz kellenek. A lakott területeken tíz méter lesz a burkolat szélessége, a magasított széllel együtt, amely nemcsak az út külső képét teszi szebbé, hanem a közlekedést is gyorsítja. A falvakban az út mellett megszűnik a nyílt árok: fedett, burkolt csatorna szolgál a felgyülemlett víz elvezetésére. Tekintettel a nagy sebességre, a kanyarok nagy sugarú ívvel készülnek — ilyen helyeken esetleg egykét ház lebontására is sor kerül. A lakott területen 25—25 centi szélességben fehér vezetősáv készül, kétoldalt másfél-másfél méter széles megerősített padka szolgálja a zavartalan és biztonságos közlekedést. (Kiss) M0N0B«7IDtD A P E S T M E..G Y E l H Í R t A P K Ü.LÖN K 1 ADA S A VII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1965. OKTOBER 17, VASÁRNAP Lehet húszezerrel több? Bevétel és hiudiis — A. filiersttghalóaatlnl elaludtak Bössséfffejlessstési hajrá Üllőn Szüreti bál Péteriben Szüreti bált rendeznek ma este hét órai kezdettel a Péteri művelődési otthonban. A bálon a zenét a Jaungboys együttes szolgáltatja. Belépődíj tíz forint személyenként. A legfrissebb — szeptember végi — kimutatás is tanúsítja: lendületesebb munkára van szükség Üllőn ahhoz, hogy községfejlesztési tervüknek főképp kiadási teljesítése százszázalékos legyen. Járdaépítési tervüket teljesítették: három kilométer járda építését tervezték, de ennél többet építettek. Itt 270 ezer forint helyett húszezerrel több a felhasználás. Az utak, járdák karbantartására tervezett mintegy ötvenezer forintból is több, mint negyvenezer forintot már felhasználtak. Községgazdálkodás címen tervezték az autóbuszváró építését, a villanyhálózat bővítését és a parkosítást. A buszváró épül már — rövidesen el is készül, a főtér parkosítását is befejezik — a villanyhálózat bővítésével viszont elaludtak. Itt csupán arról lehet beszámolni, hogy felvették a kapcsolatot a villamos műveikkel. Lényegében a tervezett 120 ezer forintból „csak" 34 500 forintot használtak fel. A könyvtár és a sportmozgalom címén tervezett kiadásban is van még lemaradás — bár a teljesítés biztosítottnak látszik. A legnagyobb tétel a sportpálya és öltöző építése. Megnyugtató, hogy a földmunkák végzése a TÖ- VÁLL-on keresztül megkezdődött. Ez a vállalat végzi az öltöző építését is. Itt az alapozást már befejezr téik — és remény van arra, hogy az öltöző még ebben az évben tető alá kerül. A községfejlesztési bevételi tervek teljesítése jól áll. Az összbevételt már eddig csaknem száz százalékban teljesítették. 70 vagon kukoricára számítanak \rit Iái se*, in térj u a fßsßißinrtii JPctófib&n A paradicsomosok 80 vagonnál tartanak Érdekes kísérlet 60 holdon [V élemény KÉT FILMRŐL (r. b.) Monoron is, Vecsésen is nagy érdeklődésre számot tartó film kerül a mozi műsorára hétfőtől. Monoron a Hemingway kisregényéből készült Az öreg halász és a tenger című filmet vetítik. A könyv emlékezetes sikert aratott, azért is előzi meg a filmet is nagy érdeklődés. Ha a film el is marad a regény mögött, ha nem is tudja annak minden eredményét kamatoztatni, megtekintése mégis élményt és hasznos szórakozást jelent. Ebben nagy része van annak, bogy a kiváló író által megMŰSOR Mozik Ecser: Beáta. Gomba: Rab Ráby, Gyömrő: Hajrá franciak. Matiné: Mese a 12 találatról. Maglód: Kellemetlenkedők. H: Hajrá franciák (széles). Monor: Mamma Róma (széles). Matiné: Küszöböd előtt. H: öreg halász és a tenger (széles). Nyáregyháza: A kém nyomában. Pilis: Bolondos história. Matiné: Álba Regia. Tápiósáp: Folytassa, Kleó. Tápiósüly: Riói kaland. Úri: Néma barikád. tlUő: Fekete bársony (széles). Matiné: Üt a kikötőbe. Vasad: Tengeri macska. (Vecsés: Hölgyeim, vigyázat (széles). Matiné: Déryné. H: Patyolat akció (széles). álmodott főhőst olyan nagyszerű színész kelti életre, mint Spencer Trancy. Vecsésen a legújabb magyar film: a Patyolat akció kerül a közönség elé. Közismert, hogy mennyire szeretik a mozilátogatók a filmvígjátékokat, pláne ha abban hazai kedvenceiket láthatják viszont. Ez a film emiatt számíthat nagy közönségre, bár — érzésünk szerint — osztatlan sikert nem fog Vecsésen sem aratni. Pedig van ebben minden, ami szem-szájnak ingere, egy vígjáték kasszasikerének bevált, kipróbált módszere. Van ebben Ki mit tud? és művészi torna, számtalan vígjátéki helyzet, itt-ott egészen jó zene, s mindehhez járul Bodrogi, Zenthe, Kiss Manyi szívbéli komédiázása, Szilvássy Annamária és társnőinek szépsége... Ennyi külön jó mellett a film mégis közepes maradt. Kevesebb talán több lett volna ... Magam is nagyon szeretem a vígjátékokat, de ha választani kellene, én hétfőn mégis inkább Monoton mennék moziba. A gyömrői Petőfiben is teljes erővel folynak az őszi munkák. K. Nagy László főmezőgazdász is egész nap a határt rója, szemléli a munkát. Beérkezése után kérdeztük meg a látottakról. — Nem ártott a dér a paradicsomnak? — Nem. A paradicsomos brigád a tervezett 50 vagon helyett már a nyolcvanadik vagonnál tart. Ez azt jelenti, hogy egy-egy brigádtag az idén megkeres legalább 12— 14 ezer forintot. De szorgalmas munkájukért megérdemlik a „jutalmat”. Egyébként a helyi iskolák tanulói sokat segítenek a szedésben. — A búzavetés? — Még a fele hátra van. Eddig 120 holdat vetettünk be.' Kísérletképpen egy új eljárási mód szerint vetünk búzát a 60 holdas „krónikás táblán". Eszerint egy hold területre 150 mázsa szerves, három mázsa műtrágya és az L—7-es talajfertőtlenítő kerül. — A mag? — A búzamagot (szovjet Bezosztáját) a Martonvásári Kísérleti Kutató Intézettől kaptuk. Reméljük sikerül a termésátlagot magasabbra emelni, és akkor jövőre még nagyobb területet vetünk be ilyen eljárással. — A kukorica? — Törését 60—70 ember végzi naponta. A tervezett 70 vagon, úgy néz ki, meglesz. — A silózás? — A szállítóeszközök lekötöttsége miatt a silózást rögtön a szárvágás után a tábla szélén elvégezzük. — A szüret? — Sajnos, akárcsak másutt, az idei szüret nem lesz olyan vidám, mint a tavalyi volt. A tavalyi 300 hektó helyett az idén csak 100 hektóra számíthatunk. Egyébként a szüretet csak a jövő héten kezdjük meg. — Egyéb? — A Töves-majorban a napokban állítjuk be az 1400 darab tojóhibridet. Az itt dolgozó Szikszai kőművesbrigád lelkiismeretes, jó munkát végez. (g- j ) — Mi volt az iskolában? — Tárlatot játszott a tanító néni. — ? ? ? — Ki voltam állítva. (Pásztor karikatúrája) Vérző szív — minden méretben, bánatos szarvas lila napsugárral Giccsparadé a maglódi búcsún Itt tényleg minden kapható volt. Minden, amit Pestről végre kitiltottak, s amiről — szántén végre — megállapították, hogy ízléstelen, olcsó. Attól függetlenül, hogy az ára borsos. Megszüntették a Keleti pályaudvar környékén a reggeltől napnyugtáig tartó giccsvásárt — és a kancsal szenteket kínáló, a merengő lila szarvast és színgazdag napnyugtát árusító óriási rábeszélőkészséggel rendelkező erélyes hangú „művészetpártolókat” — portékáikkal egyetemben — kitessékelték a fővárosból. De ők hallatlanul szívósak! Kocsiba vágták magukat meg a giccs-gyűjteményt — és a hajmeresztő alkotások most a Pest környéki falvakban meg az ország búcsút tartó községeiben bűvölik az egyszerű embereket, azokat, akiknek ezek az alkotások nem a gics- cset, hanem a szépet, művészit jelentik még. Ugyanazokba a falvakba, ahol TIT-előadáson ismertetik meg az érdeklődőket a képző- művészettel, megérkezik Pestről autóval a giccsárus, kirakja a tarkabarka szemetet — s hiába hangzott el a filmvetítéssel egybekötött előadás, hiába a propaganda: a nehezen megkeresett forintokért az emberek vesznek egy szomorú szentet. Ha Pesten nincs már számukra hely, miért van még mindig vidéken? Megírták és megírjuk százszor, hogy az embereknek nem azt kell adni, ami ma még esetleg kell nekik, amit ma még elfogadnak — hanem azt, ami értékes. Ami esetleg csak holnap kellene. De ha ma kényszerítjük őket, hogy elfogadják, akkor biztos, hogy holnap már ezt igénylik. De ha a színgazdag, torz alkotások háborítatlanul tetszeleghetnek a művészi alkotás köntösében, s közben azok, akik árulják, kínálják, a vevőre erőltetik őket, azok most még az egész országban nyugodtan üzletelhetnek — akkor nagyon drágák lesznek nekünk ezek a lila szarvasok, káprázatos naplementék. Akkor a „művekért” fíze(Tóth Ambrus felvételei) tett 200—300 forintokkal együtt néhány millió ember jó ízlése is elvész. Deli Mária TÖBBLET A csévharaszti Egyetértés Tsz-nek ez évben búzából 10 816 forint, őszi árpából 15 522 forint többletbevétele volt. A holdanként tervezett 50 mázsa burgonya helyett 70 mázsa termett. Ez 36 000 forinttal szaporította a jövedelmet. A 166 mázsa szálas- takarmány-többlet műsoron kívül 19 520 forintot hozott a konyhára. Kukkantsunk be máshová? a péteri Tsz-ben 124 000 forint többletbevételt hoztak a tavalyi őszi kalászosok. (M. J.) ‘ Ügyeletes orvos Gyomron dr. Túri Mária, Monoron ,dr. Balogh József, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Simon Sándor tart ügye- letet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a Bajcsy-» Zsilinszky úti. Szüreti barangolás a Maglódon játsszák a Kellemetlenkedők című filmet, amelynek egyik kockáját mutatja be képünk. amiket még mostanában is használnak. De nemcsak a bujdosás, a reményteljes várakozás, a megpróbáltatások színhelye volt ez a festői környék, hanem a vigasságé is. Sajnos, az idei szüret inkább csak afféle böngészés. A peronoszpóra itt is megdézsmálta a termést. Magócsi Gábor mutatja, hogy mindössze két présnyire való szőlőt szedett le a család, töredékét annak, amit más években szüreteltek. Kajli László, a majd 1800 négyszögölnyi szőlőterületről csupán négy hektoliternyi mustot szűrt hordóba. De azért ő sem rosszkedvű, ókadarral kínál bennünket, s magyarázza, talán majd jövőre jobb terméssel hálálja meg a hegy a gazdák fáradozását. Mert bizony az idén, annak ellenére, hogy nagyon gyér a termés, különösen sok munkát fordítottak a tőkesorok ápolására. Ötször, hatszor permetezték, sőt volt, aki még ennél is többször vette kézbe a hátiszerszámot, remélve, hogy szembe tud szállni a szőlő ősi ellenségével. Kecskés Kálmán nyugdíjas az egész nyarát kint töltötte a szőlőben, óvta, vigyázta a tőkéket — mégis, egyharmada ha termett a tavalyinak ... A strázsahegyi szőlősgazdák mégsem tesznek szemrehányást a természetnek; mintha a leggazdagabban fizetne a szőlő, úgy dolgoznak most is. Itt is — ott is nevetgélő asszonyok hajladoznak a paszták között, mutatják a parányi fürtöket: mennyit hagyott meg a peronoszpóra, s milyen termést szedhetnének kádba, ha kedvezőbben alakul az idő. A telektulajdonosok úgy élnek itt, mint egy nagy család. Dicséri is őket a csősz, nincs panasza a strázsahegyi közösségre. A hegybíró idős Maczák Sándor meséli, hogy a hagyományok, a majd félévszázaddal ezelőtti összefogás közösségi szelleme apáról fiúra öröklődött, s mint Íratlan törvény, ma is uralkodik. a strázsahegyi szüret tusi lajdonképpen vasárnap éri majd el csúcspontját, a legtöbben akkor szedik le a termést. Az sem titok, hogy addigra jó néhány pincében csapra kerül a szüretre tartogatott óbor, egy-egy birkát is kirántanak a bőréből, ügy ' mondják, cigányzene is lesz majd a hegyen. Idézi a régi szüretek vidám hangulatát, s felejteti a rossz termés miatti búsabb kedvet. Súlyán Pál ő is —, hogy a török alatt különösen fontos szerepet játszott a környéknek ez a legmagasabb pontja. Tiszta időben, messzire el lehet innét látni, föl Budáig, szemreve- hetik innét az északi hegyvonulatokat. Ezen a kilátón strázsáltak a törökök elől menekülő mononak, figyelték, mikor jön a pogány, s mikor kell elreteszelni az oltalmat nyújtó titkos pincéket, hol a lakosság meghúzódhatott... É ppen most volt négyszáztizenhárom esztendeje, hogy 1552. október 13-án Ali budai basa serege megfutamodott Eger vára alól, s Dobó István vitézei Üllőig kergették a janicsárhadat. Akkor, ha rövid időre is, de a magyar portyátok a monoriakat is megszabadították a rettegéstől. Utána százharmincnégy esztendeig tartott a török elnyomás. A kormos, gyertya- füstös pincék ma is őrzik e nehéz időszak hangulatát. S amikor az osztrákok kerültek uralomra, a császáriak elől is búvóhelyet nyújtottak a menekülőknek a strázsahegyi pincelabirintok. Mária Terézia uralkodása idejéből sok fa- prés, hordó, dézsa van itt, jxágyadt déli napsütésben ■D vetkőznek a dűlőút akácfái, innen is — onnan is felfelröppen egy-egy károgó varjúcsapat. Idelent még némán őrködnek a sárguló kukoricasorok, odafönn az ezer színben játszó monori Strázsa• hegy annál zajosabb. Hordó- kongás, présnyikorgás, nevetés, nótaszó jelzi, hogy elkezdődött a szüret... — Nagy esemény ez mifelénk — magyarázza Fekete István, a csősz. — Szertartás, aminek sajátos hangulata, varázsa van. S hogy győződjek meg róla, invitál, szegődjek mellé, nézzünk körül a hegyen. Amíg rójuk a homokos, poros kapaszkodókat, színes epizódokkal tarkítja, mennyire érdekes itt a búfelejtés őszi ünnepe. Figyelem az öreget, zömök, termetes alakját, hófehér haját, pirospozsgás arcát. Olyan így, hóna alatt a tarisznyájával, mintha egy régi festményről lépett volna le... Hanem a Strázsa, hát annak története van. A csősz pedig ezt is jól ismeri. Meséli tövi- ről-hegyire, mióta termelnek errefelé szőlőt, honnan kapta a domb az elnevezését. Azt mondják — s így magyarázza
