Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-17 / 245. szám

1965. OKTOBER 17, VASÄRNAP eist ticcrei 'cMtvIan Ezeréves - rozsda nem marta Rejtély a kutatóknak — Fényes csavarok a föld alól Zarándokok érintése Angol és amerikai kutató­vegyészek kezdeményezésére széles körű nemzetközi tudo­mányos együttműködés ala­kult ki az utóbbi időben egy különös kémiai rejtély meg­oldására. Évtizedek óta fog­lalkoztatja a kprrózióvegyé- szeket a titokzatos indiai del­hi oszlop, amelyen ezerötszáz év jóformán nyomot sem hagyott, tel­jesen tiszta és rozsdamen­tes az építmény felülete. A páratlanul érdekes problé­mát több szempontból vizsgál­ják. A vizsgálatokba a magyar kutatók is bekapcsolódtak: a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, dr. Bácskai Gyula kandidátus az angol korróziókutató központtól részletes analíziseredményt és tudományos jeljegyzéseket ka­pott. Mellékelték az elsőként beérkezett legfrissebb szakvé­leményeket, amelyek közül igen érdekes az a feltevés, amely szerint az oszlop anyagának kohósításánál nem használtak kőszenet, így a rozsdásodást nagy­mértékben elősegítő kén nem kerülhetett a vas­tömbökbe. Figyelemre méltó az az elkép­zelés is, amely a vastömbök megmunkálásánál kőüllő fel- használását tételezi fel. A vas­üllőről ugyanis káros szieny­nyeződések kerülhettek volna az anyagba, amelyek a gal­vánelemhez hasonló folyama­tot indítottak volna meg és ilyenkor közismerten rohamos a pusztulás. Nem egy szakem­ber állást foglalt amellett, hogy a maharadzsa szent osz­lopát megérintő zarándokok akaratlanul is kézzel vittek fel olyan zsiradékokat a felü­letre, amelyek védőhatást fej­tenek ki. Az intézet munkatársai más korróziós ^szabályellenessé­gekről” is tudomást szereztek. Dél-Walesben, a római lé­gió egykori raktárában tükörfényes csavarokat találtak. Ezek épségére nézve eddig nem sikerült megfelélő tudo­mányos magyarázatot találni. A hazai régészek is gyakran feladják a rejtélyt a szakem­bereknek. Például avar kori sírokban gyakran bukkannak a korróziótól megkímélt dísz­tárgyakra, ékszerekre. Ilyen esetben a legelfogadhatóbb szakvélemény az, hogy a talajban levő sótartal­mú anyagok fejtenek ki bizonyos védőhatást. Az úgynevezett huminsavak például megfelelő körülmé­nyek között humátokka ala­kulnak és ezek kifejezetten gátolják a pusztulást. Hasonló feltevésekkel magyarázzák a török kori emlékek fennma­radását is. „ Fej étől a f árkáig.“ • A krokodilok és az emberevés • Menekülés a légjáraton Sok szakember, úgy véli, hogy a krokodilok több em­beréletet pusztítanak el, mint az oroszlánok, tigrisek, leo­párdok és kigyók együttvé­ve. Évente csupán Afrikában ezer ember — többségük nő és gyermek — esik a kroko­dilok áldozatául. Ha a krokodil elveszti a fo­gát, csakhamar másik nő a helyébe, az állat korától füg­getlenül. A krokodil csaknem mindent felfal. Gyo'morned- vei olyan erősek, hogy né­hány hónap alatt feloldják az elnyelt vas dárdahegyeket és 15 cm-es fémhorgokat is. Ott, ahol a krokodil szent állatnak számít, ezért etetik, de például a halban gazdag tavakban soha nem támadja meg az embert, amikor azon­ban táplálékforrása kimerülő­ben van, az emberre is va­dászni kezd. Áldozatainak zö­me a vízhordó, fürdőző, vagy fehérneműt mosó asszonyok és a sekély vízben lubickoló gyermekek közül kerül ki. Ha a krokodil olyan nagy állatot zsákmányol, mint az antilop, vagy a tehén, akkor a mélybe vonszolja és meg­fojtja. Gyakran alagutra em­lékeztető barlangba viszi zsákmányát. Az ilyen bar­langnak a tetején iégjárat van. Ismeretes egv olyan eset, amikor a krokodil elrabolt és barlangjába vonszolt egy né­gert. Felocsúdva a férfi szik­lák között találta magát, bomlásnak indult állati ma­radványok között, s mellette feküdt a krokodil. A csúszó­mászó hamarosan elhagyta a barlangot, a néger pedig a íjára tot kitágítva, elmene­kült Az állatok többségétől elté­rően a krokodil egész élete folyamán növekszik, s száz évig is elél. Az évek múltán azonban mind lassab­ban nő. Múltba tűnő romantika A kanadai parlamentet az utóbbi időben valósággal el­árasztják a panaszok. Ennek oka, hogy a széleskarimájú kalapot és hegyes sarkantyús, magas szárú csizmát viselő híres kanadai rendőrség egyenruhát változtat. A rendőrök ugyanis ló helyett ezentúl autón fognak közle­kedni, s a széles kalapkari­mák és sarkantyús csizmák akadályozzák őket a beszál­lásnál. A kanadai rendőrség hagyományos külsejének megvá 1tozta^tása sok kanadai leány szemében a romantika kihalásának és valóságos nemzeti tragédiának tűnik. „Falánk" alagutak a város alatt • Épül, 1970-re kész lesz Kint napsütés, itt a mélyben örökös félhomály, csak a lám­pák fénye világít. A hőmér­séklet állandó: télen—nyáron 14—15 Celsius fok. Nem rohammunkával, de a tervek szerint, jó iramban, méterről méterre hosszabbo­dik az alagút. • Óránként kilencvennel • 800 utas, 17 perc 1970-ben már itt száguldanak a szerelvények (MTI Fotó—Lajos felv.) A két vonal-alagút több mint hatvan százaléka elké­szült már. Valamennyi állo­más helye végleges, és építé­sük is megkezdődött. Milyen lesz a budapesti metró? Teljes forgalmi hossza 10,1 kilométer. A Népstadiont kö­ti össze — a legforgalmasabb pontokat érintve, keresztülha­ladva a város szíve alatt — a Déli-pályaudvarral. Az utat 17 perc alatt sza­ladja végig a szerelvény, óránkénti maximális se­bessége eléri a 90 kilomé­tert. Az alagutak átlagos mélysége a föld felszínétől számítva, át­lagban meghaladja a 30 mé­tert. A szerelvény négy motorko­csiból áll. Pótkocsi nincs. A szovjet gyártmányú sze­relvények hossza20 méter, s egyszerre 800 utast szál­lítanak. A kocsik kétper- ccnként követik egymást. Hogy jutnak majd le az uta­sok a mélybe? A mozgólépcső­sorokkal ez csak másodpercek kérdése. Az építkezés egyik gondját a mozgólépcsők ferde alagútjai- nak megépítése okozta. Az út­burkolat alatt talajvíz akadá­lyozza a munkát, ezért szelle­mes műszaki megoldást alkal­maztak: hatalmas, sok ezer tonnás vasszekrényeket sül­lyesztettek le, túl a talajvíz­szinten, és ekkor már aka­dálytalanul folytathatták a fú­rást. Az építkezés szinte falja a különböző anyagokat. Érzékel­tetésképpen néhány adat: 81 ezer tonna cement vár még beépítésre, 8400 tonna beton­acél, 7200 tonna vaslemez, 20 000 köbméter faanyag, 12 000 öntöttvas elem kerül még a föld alá. Eddig már több mint fél­millió köbméter földet ter­meltek ki, és mire befeje­ződik a munka, túlhalad­ják az egymilliót is. Egy munkahelyről napi 80— 100 csille földet szállít fel a lift. Az építők mindennapi ke­mény, áldozatos és kockázatos munkája eredményeként 1970- ben kigördül a Népstadion végállomásról az első szerel­vény és néhány perc alatt 800 utast repít a Deák térig. Regős István ^J^íérceanőh — hiliázaóítvi Guajirában (Bolívia), az inaién törzsek között, ame­lyekhez még nem jutott el a civilizáció, 200—300 boli- varért adják el az indián leányokat. Az indiánok körében nem újdonság a lányok vagy a fiúk adásvétele. Sok helyütt szokás még a „kisegítés”, ami nem egyéb, mint a rabszolgaság bizonyos formája. A gazdag ember „kisegíti” a szegény családot, ennek fe­jében bizonyos időre a csa­lád tagjainak tulajdonosává lesz, a fiatal családtagok pe­dig a gazdag ember rabszol­gáivá. Ez nem adásvételi szerző­dés, hanem a szabadságjogok átengedésének bizonyos formá­ja. Az éhségtől szorongatott család egy időre, sőt néha örökre is átengedi gyerme­keit A tranzakciót „munka- szerződéssel” pecsételik meg, középkori hagyományok sze­rint. A tranzakciók a köz- igazgatási székhelyektől tá- volesö vidékeken folynak le, tehát elkerülik a hatóságok büntetését. Guajirában azonban nem ilyen munkaszerződés alap­ján árusítják a leányokat. Egy dél-amerikai lap munka­társa elment megnézni, miről is van szó. Útközben olyan emberekkel találkozott akik évszázadok óta változatlanul élnek, öltözködnek, változat­lan törvényeket követnek. A tarka háziszőttesbe öltözött indiánok regi dalokat énekelnek a boldog időkről, amikor az ősi guajirai törvények kiala­kultak. Százötvenezer lí­rát nyert egy ma­gyar turista Olasz­országban. Koránt­sem „ügyeskedés­sel", mégcsak nem is Fortuna jóvoltából, hanem — művészeté­vel. Csizmadia Emil festőművész, akinek e csinos összeg ütötte a markát, elmondta, hogyan történt: — Tíznapos tanul­mányútra utaztam Itáliába. A római Magyar Intézetbe volt beutalóm. Nyá­ron, a Colosseum vá­rosában viszonylag eseménytelen a kép­zőművészeti élet. Nem így vidéken, ahol az idegenforgal­mi szezonban — öt­letes kezdeményezés­ként — képzőművé­A tanár úr nyert szeti versenyeket hirdetnek, több he­lyütt is. Éppen ott jártamkor verbuvál­tak nemzetközi me­zőnyt ilyen vetélke­dőre Riminiben és San Marino Köztár­saságban. Csábított az élmény, nem ke­vésbé. a díjak — hi­szen fogytán volt a pénzem —, elutaz­tam hát az olasz fő­városból először Ri- minibe. Vagy ötven művész jelentkezett, s legkülönfélébb nemzetiségűek — an­golok, nyugatnéme­tek, osztrákok, hol­landok, volt ott a Fülöp-szigetekről, az USA-ból, Ausztráliá­ból érkezett festő, grafikus is. — Reggel a zsűri hitelesítette pecsétjé­vel a tiszta vászna­kat, rajzlapokat. Ez­után szétszéledtünk. Másnap délután kel­lett benyújtani a kész képeket, ame­lyek témájául a vá­ros nevezetességeit, a külföldiek szemé­ben érdekes látniva­lókat jelölték meg. Én három színes ak- varellt készítettem s 40x60 centiméteres kartonjaim elnyerték a zsűri tetszését, ne­Régi dalok, szokások A kettő nem azonos Guajirában. nincs leányke­reskedelem. A guajirai nőt a régi szokásokhoz híven nem adják el, csak ,,kiházasítják Az újságíró felkereste az el pacifioador-nak (békéltető­nek) nevezett Nemesio Mon­téit, aki a büszke Montiéi de Montieles családból szárma­zik és általános megbecsülés­nek örvend. Lánya, Mary Sol Montiéi hercegkisasszony 14 éves és a Sinamaioában lévő Assisi Szent Ferenc zárdába jár iskolába. A kis hercegnő maga a szépség, báj és fia­talság. Rajta kívül még három „eladó” hercegkisasszony van Guajirában: az egyetemre ké­szülő 16 éves Luz Marina Barroso, a 17 éves gyönyörű­szép Susana Palmar, és a 23 éves Margarita Paez, aki an­gol nyelvet tanít, és tanítvá­nyai rajonganak érte. Ha a négy lány összejön, felöltik a színpompás régi vi­seletét, és ősi guajirai daio­Lt kát énekelnek a tűz mellett üldögélő vendégeknek. Nos, a régi guajirai törvé­nyek szerint mindegyik hercegnő 23 000 bolivárt ér, ami szarvasmarhában, lóban és szövetben kifejezve nem csekély összeg. Persze a lány „eladásáról” nem esik szó, csak arról, hogy a vőlegény „kiházasítja”. A menyasszony és a vőlegény nagybácsija (a házasságszerzés ugyanis a nagybácsik tiszte) megegye­zésre jut és megállapodik az anyagi ügyekben. Ekkor ke­rülhet csak sor a házasság megkötésére. A vőlegény ál­tal adott hozományt egyálta­lán nem tekintik vételárnak. Afféle letét ez, ami „szente­síti" a házasságot, a házas­ság védője és garanciája. — Lányaink városban ta­nulnak, társaságban forgolód­nak, szórakoznak — mond­ják az indián öregek. — Be­leszerethetnek valami derék fiúba éppúgy, mint holmi do- logtalan mihasznába. A fize­tendő hozomány lehűti a semmirekelök házasodási kedvét. Lengyel rakéta Felbocsátották az első lengyel meteorológiai rakétát, amely 37 kilométer magasságot ért el. A rakéta apró üvegtűkből álló felhőt juttatott az atmoszférába. A tüfelhőt radarkészü­lékkel figyelik. Ez lehetővé teszi az atmoszféra felső rétegei­ben levő légáramlatok irányának vizsgálatát. Hasonló kísér­leteket eddig még csak a Szovjetunióban, az Egyesült Álla­mokban, Franciaországban, Japánban és Olaszországban vé­geztek. kém pedig a 100 000 \ » lírás első dijat, ame- \ lyet a polgármester \ nyújtott át. Hasonlói volt a San Marino-i j rendezvény is, ahol j körülbelül százan 1 versenyeztünk. Itt! ugyancsak első dijat\ kaptam, igaz — meg-\ osztva két olasz fes-l töművésszel. Mind- i egyikünkre ötvenezer j Ura jutott. Légin- j kább annak örülök, j hogy a pénzből jóné- • hány nappal meg-! hosszabbíthattam j olaszországi utamat. j A „tanár úr" sike-i rének most tanítvá-l nyai is örülnek. Az: 1960-ban diplomázotti Csizmadia Emilj ugyanis rajzot tanítj egy általános iskola- j ban. \ ZSSAfssssssArssssssssrsyssssssssssrssssss^ \ Bajkáli | | nemzeti park j 5 Elkészült az a tervezet, ^ ^ amelynek alapján a legkö- ^ $ zelebbi 15 esztendő folya- ^ $ mán a Bajkál-tónál létre- $ hozzák a Szovjetunió első S 5 nemzeti parkját. $ A Sajkái a világ legna- ^ \gyobb édesvíztároló me- | $ dencéje. Csaknem 23 000 ^ ^ köbkilométer vizet tárol, ^ ^ ötször annyit, mint Európa ^ $ és Ázsia összes nagy és a ^ közepes tavai együttvéve. S S Ebben a medencében több ^ «mint 1200 állatfaj él, közti- \ s lük 708 másutt sehol sem 5 fordul elő. : ^ A tervezet a Bajkál me- i ^ dencéjét óriási természetes S ^ „kombinátnak” tekinti, | ^ amely e térség legértéke- § ^ sebb kincsét, s tiszta édes- ^ vizet állítja elő. Ez a víz ^ § egyre inkább technológiai ^ ^ nyersanyaggá válik. § A tervezet előirányozza § ^ a Bajkál környéki termelő- | ^ erők minden eszközzel va- § ^ ló fejlesztését, ugyanekkor | S biztosítja a tó egyedülálló ^ S természetvilágának teljes § megőrzését. § A Bajkál környéki nem- * $5 zeit park létrehozásának \ ^ két változata van; egy ^ ^ 13 000 és egy 40 000 négy- ^ a zetkilométemyi területre & | kiterjedő változat. ^ A nemzeti park területén ^ ^ kempingek, motelek,, pan- | ^ ziók építését irányozzák | ^ elő, amelyek évente 500 000 ^ S turistát fognak ellátni. a a iSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*> MINT A KŐKORSZAKBAN Dániában összeverődött egy csoport, amely igen eredeti módon töltötte el szabadsá­gát. Az ország északi lakatlan helyén telepedtek le és a kő- korszakbeli emberek életét élték. Kőbaltával és dorong­gal „fegyverezték fel” magu­kat, állatbőrbe öltöztek, a föl­dön háltak és gyümölccsel, ehető gyökerekkel, valamint elejtett állatok húsával táplál­koztak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents