Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-16 / 244. szám
1965. OKTÓBER 16, SZOMBAT 3 Tervek, realitások WWWWWWWWWVWVWVWVVVWM ' .WiX.».*»»«,-.,. ______________________________________________________ 9 0 VAGON VOLT ABONTI GIMNAZISTA OTTHONÁBAN Az idén 25 diáiknak adott az abonyi gimnázium érettségi bizonyítványt. A tablón 18 leány és 7 fiú néz szembe velünk. Az élet nagy reménysége az arcukon, azé a nagybetűs ÉLETÉ, amelyben 18 éves korában hisz az ember. Töretlen-e ma a pár hónap előtti bizakodás? Erre szeretnénk választ. Utunkra Balogh György, a KISZ ceglédi járási titkára is elkísér. Pásztor Mihály, a fiatal gimnázium fiatal igazgatója úgy véli: törésről, csalódásról nem lehet szó. A 25 fiatalból hetet egyetemre, felsőfokú technikumra, s egyéb felsőfokú iskolára vettek fel. A fiúk nagy része katonai szolgálatra megy: két esztendőre nem lelki problémázhat Akiknek nem sikerült még...? Itt Abonyban a háztáji elfoglaltság is jelent anyagi és erkölcsi bázist. Nos, tegyünk egy-két látogatást. — Bárány Gabriellát keressük ... király néni sajnálkozik. Bizony nincs itthon senki. Kint van a „Kossuth”-bain a Tábor-hegyen a család. A „részesben” dolgoznak, sürget az ősz. Csak ő maradt itthon házőrzőnek, nagymamaként. Mit is mondjon Gabrielláról? Úgy tudja: jól érzi magát itthon. Nagyon megviselte idegeit a tanulás, az érettségi. Egyelőre nem szándékozik elmenni, mindig szerette a földet, házimunkát. Tárrulní is szeretett, az igaz. Nagyon lelkiismeretes, szorgalmas — nem azért mondja, hogy az ő unokája. Hogy mit csinál itthon Gabriella, a munkán kívül — arról is rendkívül egyszerű, víztisfcta képet fest a nagymama. Moziba megy, de ritkán, Szórakozni, táncolni nem nagyon kívánkozik el. Gabriella messziről problé- mamentesnek látszik. Legalábbis ebben a pillanatban. C'sután Máriát keressük a Daravos-dűlőben. Egyszerű, tiszta udvar és lakás. Csután néni leakaszt a falról egy családi képet: csinos, nyúlánk lány Mária, ö sincs most itthon, bár egyébként nem repült ki a szülőd ház falai közül. Valami alkalmi munkája van: a körösi konzervgyár részére raknak, osztályoznak gyümölcsöt a telepen., — Legalább keres magának valami ruhára valót. Mi sajnos nem tudjuk már kellően ruházná. Pedig ugye csinosan kell járni, ha nem akar lemaradni a többitől? Mária négyes tanuló volt, de gyengén érettségizett. „Nagyon ideges természetű” — vallja az édesanyja. S nem titkolják, hogy bizony boldogtalannak érzi mostanában magát. Tavasszal, nyáron még abban reménykedett, hogy sikerül bejutnia Pesten a MOM- ba laboránsnak. Az unokabátyja biztatta, hogy „beviszi”, de nem sikerült. Csután bácsi veszi át a szót: — Fodrásznak is lett volna „huzalma”, tetszik tudni. Most meg azt mondogatja: milyen jó lenne, ha bekerülhetne a konzervgyárhoz. Helytállna biztosan, mert nagy szorgalma volt a tanuláshoz. Itthon mire jut? Énnékem hat holdam volt, úgy szereztem, hogy a szorgalmunkat összpontosítottuk, s azzal vonultam be 59-ben ide a Kossuthba a nagyüzemi részleghez. Az egységelőleget felemészti a konyha meg az „Esztéka”. Az irányvonal az, hogy meglesz 47 forintos egység a premizálással, de ebből sem tudunk a kislánynak sokat produkálni... Hogy Csután bácsi az abonyi szót derűsen, vegyíti a korszerű „nagyüzemi” zsargonnal, az nem változtat a helyzeten: Mária bizony már nem néz olyan bizakodóan, mint az érettségi képen. Szabó Marikát személyesen is megismerjük. öt a termelőszövetkezet kertészetében találjuk; az édesapja kertész, a dinnyének s a paprikának kitűnő, s jól fizetett szakembere. Marika paprikát válogat, s az alkalómhoz illően elegáns: feszes nadrág, könnyű pulóver, kendő, könyökig érő gumikesztyű. Sza- bóéknál nincs anyagi gond, nem anyagi ügy, hogy Marikának nem sikerült a felvételije s nem lehetett biológia és magyar szakos bölcsész. Szeme minden pillanatban könnybe borul: nem. neki« nem sikerül semmi. Másod- j szór adta- be kérelmét gyógy-! szerész asszisztensi' szakra is! s még semmi, semmi válasz. ! Marika szenvedéllyel és je- 5 lesen tanult, érezhető hivatás-« érzet, becsvágy sugárzik belő-« le. Vágyai több végletes pólus! ■között feszülnek: irodalom,! színésznői álmok, s néhány! prózai, reális és képességeihez! jogosnak is tűnő terv, szán-: dék... ; ☆ Mikor továbbmegyünk, azt! mondja a járási titkár: — Nekem is hasznos ez a! „tanulmányút”. Törődnünk s kell az érettségizett fiatalok: sorsával... Az első lépések- ; nél kell segíteni, irányítani. 5 (andrás) j krumplit vermelnek a gödöllői MÉK-nél. A tö bbszörösen átválogatott burgonyát előbb szalmával takarják le, azután 70 cm-es földréteggel fedik a várható fagyok ellen „ Foto: Gábor Mélyszántás tíz ekével Sikeresen alkalmazzák az újítást Napjaink legégetőbb mezőgazdasági gondjai közé tartozik a talajmunka, különösképpen az őszi mélyszántás meggyorsítása. Mint annak idején beszámoltunk róla, az aratást követő hetekben figyelemre méltó elgondolást valósítottak meg a Szentmártonkátai Gépállomás körzetében. Eddig az SZ—100-as típusú lánctalpas nehéztraktor egy ötfejes ekével dolgozott. A Váchartyáni Gépállomáson viszont olyan vonószerkezetet készítettek, aminek segítségével két darab P—535-ös ekét húzhat a lánctalpas. Kiszámították — s ezt a gyakorlat azóta bebizonyította, hogy a tíz ekefejjel három és fél méter szélességet elfogó lánctalpas traktor 1650 méter haladás után egy hold területet szánt fel. Szentmártonkátán sikeresen dolgoznak az Sz—100-as traktorok. Ennek nyomán a Gépállomások Megyei Igazgatósága 25 dárab Sz—100-as működéséhez alkalmas vonószerkezetet készíttetett. Napi két műszakban a 25 traktor öt—hatszáz holdat, havonta pedig 13—15 ezer holdat tud felszántani. A kísérlet -bevált, az újításnak nagy hasznát vehetik mezőgazdaságunkban, ajánlatos tehát a módszert minél több helyütt alkalmazni. 550 traktor került át eddig a Pest megyei termelőszövetkezetekbe előadáson véletlenül akkorát csaptam a strázsamester vállára, hogy a nézőtéren a pártemberek felhördültek, és az előadás végén azt mondták, megsértettem a munkásparaszt szövetséget, miért ütöm én a szegényparasztokat? Mondtam nekik, hogy a strázsamester az már egy sarzsi, mégis mennem kellett. Nem kell ezeknek az igazi tehetség. Ibolykának fénylett a szeme, a társaság röhögött. Viharfelhők gomolyogtak a kis- birtok felett. Vékonyabban csörgött a pénz, a mama mindennap kevesebbet adott. Ráfanyalodott az apróbb tolvaj- lásokra is, kikutatta anyja táskáját, zsebeit, amit talált elrakta. Ekkor a kártyához folyamodott segítségért. Eddig is játszott mindennap, de csak szórakozásból. Ellopott anyjától ötszáz forintot aranytartaléknak és elment a Vörös Huszárba. Ismerte a játék lélektanát. Ennyi pénzzel bankot lehet robbantani, csak ki kell várni. Várt, várt aztán elvesztette az összes pénzt. Sokan ültek az asztalnál, de csak Báró Sanyi, a sánta maszek fényképész nyert. Arra a feleségétől ragadt ez a név. Iván kiment az udvarra, felnézett a csillagos égre, aztán hirtelen nekieredt az utcának. Egy sötét ablaknál megállt és bekopogott. Borzas, ijedt esszonyfej hajolt ki. — gondolta de h . i gosan csupán ennyit mond „Baronesz, Sanyi, a férje n; bajba került. Becsület! adósságba keveredett, a 1 rös Huszárban kártyázik, í maradt egy elvtársnak 300 rinttal. Engem küldött mai Ez mindig ilyen hoz, váltsuk ki, tudja, nem volna szerencsés, ha ebbe az ügybe a rendőrség ...” Megkapta a háromszáz forintot, visszament és leült a még ki sem hűlt székre. Hajnalra visszanyerte a pénzét, reggelre elnyerte a társaság összvagyonát. A söntés már nyitva volt. Mindenkinek fizetett egy féldecit. Báró Sanyinak odaadott háromszáz forintot, és flegmán ennyit mondott: — Vidd haza, kérlek, a ba- ronesznek, éjszaka kértem tőle kölcsön. 1956-ban rosszul szólt. Először azt mondta, hogy ez egy operettforradalom. De a második félidőben már felvette a Bocskai ruháját, címeres névkártyát nyomatott a nyomdában, dűlt betűkkel a vitézi rangot. Felment a színházba és ott is ejtett egy-két szót a kibontakozó új, boldog jövőről. Később elvitték Kistar- csára. A harmadik héten rávett egy züllött pincért, hogy mindennap ad neki két pofont és ezért fájdalomdíjként ad öt cigarettát. A premier nagyszerűen sikerült. Jött az őr, Iván lekent a szerencsétlen pincérnek két pofont és ráordított: — Eszed a néphatalom kenyerét, és lógsz, te disznó! Két hét múlva avanzsírozott. Bevitték az orvosi rendelőbe „nővérkének”. Pnv szakaszpaJÍI—--------------rancsnok a z embereket, ki u lkához, ki a •. * mot holnap dődik. Aki cigarettát, . A ripacs KIINDULÓPONT KÉT ESZTENDŐVEL EZELŐTT párthatározat született arról, hogy segíteni kell a cigány lakosságot: minél előbb teljességében megtalálhassák helyüket a társadalomban. Nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága tűzte napirendjére ezt a fontos kérdést. Arról tanácskoztak a megye vezetői, mit tettünk eddig a párthatározat sikeres végrehajtásáért. Előbbre lépés történt — ez vitathatatlan. Számok, tények bizonyítják. Hatvanegyben tizenhatezerháromszáz cigány éli Pest megyében. Ezek harminc százaléka már megtalálta a helyét a társadalomban, rendes, lakással, állandó munkahellyel rendelkezett. További harminc százalékuk cigánytelepeken élt, igen mostoha körülmények között, de állandó jelleggel. A cigány lakosság negyven százaléka, hat "és fél ezer ember, továbbra is vándorló- kóborTó életmódot folytatott. Ma kétezerrel több a megye cigány lakossága. A növekedés ellenére javult az arány. Harminchárom százalékuk ugyanolyan megbecsült, lakással, állással rendelkező tagja a társadalomnak, mint bárki más. Cigánytelepeken (kétezerhat- száznyolcvanhat ilyen telep van a megyében!) ötvenegy százalékuk él, s mindössze tizenhat százalékuk (nem egészen háromezer ember) folytat továbbra is vándorlókóborló életet. A munkaképes férfiak és nők közel hatvan százaléka ma már rendszeresen, állandó* munkahelyen dolgozik! Huszonöt százalékuk időszakos munkát vállal. A nem dolgozók száma tizenhét százalék. NÉGY ESZTENDŐ távlatában a fejlődés szembetűnő. Az előbbre lépés azonban lehetne nagyobb mértékű is, ha néhány dolog, elsősorban a lakásépítkezések visz- szásságai, nem gátolnák az egészséges fejlődést. Kétségkívül a legfontosabb probléma a lakáskérdés megoldása. Sok ága-boga van ennek s gyakran egyik rendelet keresztezi a másikat. A lakásépítésnek két módja van. Az egyik: az Építésügyi Minisztérium által biztosított lakáskeret. Az idén negyven, jövőre pedig már csak harminc ház építésére kapott a megye keretet. Ha ez így lenne más megyékben is, senki sem szólhatna ellene semmit. A probléma az, hogy míg például Hajdú vagy Bács megyében csökken a cigány lakosság száma. addig Pest megyében nő, mégis az említett két megye száznál több lakás építésére kapott keretet a minisztériumtól! Az állam általában negyvenötezer forint hitelt biztosít egy-egy ház építéséhez. Ez az összeg a saját erőből történő hozzájárulással együtt elégséges lenne, ha valamiféle áthidaló megoldás születne a telekvásárlás ügyében. A gyakorlat ugyanis ma még az, hogy az OTP nem vesz tudomást a cigány lakosságot segítő rendelkezésekről és az ilyen célra történő házhelyvásárlásoknál is a normális telekárakat veszi alapul. A következmény: a hitel jelentős részét felemészti a telekvásárlás, a ház felépítésére pedig nem jut elég anyagi erő. A megoldásra több lehetőség is kínálkozik. Az egyik: eszmei. áron — tíz-tizenöt forintért adnák a telek négyszögölét hatvan forint helyett. A másik: a helyi tanácsok eszményi bérért — kilencvenkilenc éves szerződésre — bocsátanák rendelkezésére a házépítésre alkalmas telket. A harmadik: a helyi tanácsok örök használatra adnák át a házhelyet. így épült most Dunakeszin öt ház. AMI SZINTÉN nehezíti az előbbrejutást: a tervezett építési összeget az esetek többségében jelentősen meghaladja a kivitelezés összege, ami nem egy esetben a házépítés kudarcéihoz vezet. Egy példa énnek bizonyítására. Porai- zon tíz, hármas típusú téglaház építését kezdték el. A tervezés szerint egy ház felépítésének összköltsége hatvanháromezer forint. Mire azonban az első ház elkészül, az építkezés összege eléri a kilencvenezer forintot. Az állami kölcsönnel történő építkezés mellett a segítés másik módja a helyi erőkből nyújtott támogatás lenne. Ma-' gyárán mondva: a községi tanács végrehajtó bizottsága megszavazza — sok ilyen példáról van tudomásunk —, hogy a községfejlesztési alapból nyújt segítséget a ház felépítéséhez. (Nem is olyan könnyű dolog egy ilyen határozat megszavaztatása!) A bökkenő csak az, hogy jogszabályi tilalom van arra, hogy a községi költségvetés akár csak egy részét is ilyen célokra fordítsák. Az indok: a lakosság pénzét nem lehet felhasználni erre. Kérdés: a tanács végrehajtó bizottsága nem a lakosságot képviseli? Ha pedig a lakosság így dönt, miért gátoljuk ezt? (Lehetőség csak akkor nyílik rá, ha kivételesen hozzájárul az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Minisz- tartanács Tanácsszervek Osztálya!) Furcsa helyzet: az állam kölcsönnel támoga tja az építkezést, ugyanakkor a helyi kezdeményezéseket befagyasztják. AZ IS JELENTŐS könnyítés lenne, ha a nagyobb fővárosi bontások anyagát elsősorban ilyen célokra fordítanák — több ház épülhetne^ kevesebb költséggel. Néhány gondolatot ragadtunk ki csupán a cigánykérdés mielőbbi végleges megoldását célzó kérdéskomplexumból. Tudjuk, hogy nemcsak a lakásépítés előbbrelen- dítésének vannak nehézségei, más területeken is sok még a probléma. A lakáskérdés még- cldása azonban a kiindulópont. Ha az építkezéseket sikerül meggyorsítani, köny- nyebbé, eredméhyesebbé válhat a munka minden más vonatkozásban is. Prukner Pál Ismeretes, hogy a gépállomásokat fokozatosan gépjavító állomásokká szervezik át, a gépek nagy részét eladják a termelőszövetkezeteknek. Megyénkben 1964-ben az aszódi és a ceglédi gépállomás jellegét változtatták meg elsőként. Ezt idén az abonyi, a budapesti, a kiskunlacházi, a monon, a nagykőrösi és a tápió- szelei gépállomás átszervezése vsssssrssssssssssssssssssssffsfssssssf/'fssss — Milyen vasas maga? — i kérdezte a parancsnok egy kis- | sé gyanús hanglejtéssel. — Pesti —, kérem, az NB j I-es Vasas football csapat j drukkéra vagyok. Kapott két borzalmas nagy i pofont, egyedül a pincér mert i kuncogni. Nyolc hónap múlva haza- < jött. Vasárnap délelőtt beme- j részkedett a presszóba. Milyen ! a kisváros? Bejön az ügyvéd, ! aki nemrégen szólította fel! Lisztest, fizessen, mert ellen- ! kező esetben... i- J Az ügyvéd leül egy másik ! asztalhoz, issza a feketét és > Népszabadságot olvas. Lisztes ! Iván vár még egy keveset. ! Amikor tele a presszó, átszól! az ügyvédnek: — Olvasgatunk Lacikám,« olvasgatunk? Az ügyvéd úgy tesz, nem j hallja. A ripacs dühbe gurul, j — Doktorkám, hiába olvas- ; sa maga a pártsajtót, pártunk ; központi lapját, magáról min- j denki tudja, hogy itt végzett a > teológián, katolikus vagy La- < cikám, bizony, velem együtt. ! A keszeg kis ügyvéd nem ; bírta tovább, elszaladt. Csak ; akkkor nyugodott meg, ami- ! kor három hónap múlva Vitéz < Lisztes Iván újból a börtönbe j került. Amolyan adósok börtö- $ ne ez. Még az édesanyja is j feljelentette. — Kérem, amíg a templom- $ ban imádkoztam az úristen- j hez, addig ez a gazember elad- $ ta a konyhabútoromat. Üoy véd reszt vett sl tar- ^---------------gyaláson, öröm- ^ m el nyugtázta a két évet és új- $ ra nyugodtan itta kávéját a $ presszóban. 5 követte. A tervek szerint jövőre megszüntetik, illetve beolvasztják a váchartyáni és átszervezik a szentendrei és a szentrnártonkátai gépállomást is. Az átszervezések nyomán a gépállomások eredeti gépparkja a minimálisra csökken. Tavaly ugyanis mintegy 90— 110, az idén pedig 455 traktort, valamint a hozzájuk tar- jtozó munkagépet adták át a > megye termelőszövetkezetei- !nek. Jövőre még mintegy 125 ! erőgépet adnak át a tsz-eknek ! a gépállomási gépparkból. ! így a javító állomásokon 425 : traktor marad. j Ezek egy része — mintegy ! 100 — nehéz lánctalpas trak- ; tor. Egy-egy gépjavító állo- : máson általában 10—30 erő- i gépet tartanak vissza, a gaz- : daságilag gyengébb termelő- i szövetkezeteik beruházási te- i hermentasítésére. A jövő évtől kezdve tehát I nem is lesz önálló gépállo- : más? Erre a kérdésünkre a I következő választ kaptuk: de i igen! Megmarad még a Bugyi Gépállomás, mert ennek a körzetében többnyire alacsonyabb típusú mező- gazdasági társulások vannak, I amelyek továbbra is igénylik j az állami támogatásnak ezt a ; módját _____________ N. L C sömörön is befejezték a vetést Csömörről kaptuk a hírt tegnap délután: a Haladás Termelőszövetkezet befejezte az őszi kalászosok vetését. A közös gazdaság dolgozóinak, traktorosainak derekas munkája eredményeként 930 holdon tették jól előkészített földbe az őszi gabonaféleségek magját
