Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

A Ceglédi ősz hírei Galambkiállítás nyílik a vasutasotthonban október 16-án. Mintegy ezer dísz-, sport- és húsgalambot mutat­nak be az otthon Kossuth Fe­renc utcai helyiségeiben. A ceglédiek közül az A/2 és az A/25-ös galambegyesület tag­jai vesznek részt posta- és sportgalambjaikkal. Eljönnek a bemutatóra a Szolnok ke­leti kerület galambászai is. A galambkiállítás október 17-én is nyitva tart. Ceglédi karcos kabaré és divatbemutató lesz ma este 7 órakor a Kossuth Étterem pálmakertjében a Pest me­gyei Ruházati Bolt maneken- jeinek és neves (óvárosi mű­vészek részvételével. A postaigazgatóság válaszlevele oyiivánostelefon ügyben A Pest megyei Hírlap 1965. szeptember hó 30-án megje­lent Ceglédi Hírlap különki­adása „Halló Postaigazgató­ság” cím alatt postai vonatko­zású cikket közölt. A panasz- szal kapcsolatban az aláb­biakról értesítem a t. Szer­kesztőséget. A ceglédi utcai távbeszélő­állomások az elmúlt években kerültek felszerelésre. Néhány hónapi üzemeltetés utón azonban azokat ismeretlen tettesek használhatatlanná tették. A fülkék üvegezését betör­ték, az ajtót megrongálták, a készülék perselyét feltörték és kifosztották, a kézibeszélőt levágták és eltulajdonították. Költséges helyreállításuk és üzembe helyezésük után heteken belül a rongálások és eltulajdonítások megis­métlődtek. A Kossuth téri fülke biztonságát riasztóbe­rendezéssel is védtem. A riasztócsengő a közeli rendőrségre volt beszerelve. Ez négy-öt esetben is meg­szólalt, azonban a felriasztott rendőrség a tettest nem tudta elfogni. Ezért előzőleg a ké­szülék leszerelése, majd a fülke elszállítása iránt intéz­kedtem. Ilyen körülmények után, utcán elhelyezett fülkékkel a kérdést megoldani nem lehet. Csak arra van lehetőség, hogy egy állandóan igénybe­vehető, de felügyelet alatt ál­ló helyiségben (szálló, ven­déglő, lakás stb.) létesítsünk nyilvános állomást. Cegléden ilyen nyilvános távbeszélőállomás jelenleg a postahivatalban, Rákóczi 1. szám (Kossuth Szálló) és Uj- városszél utca 17. szám alatt van felszerelve és áll a pos­tát igénybevevő közönség rendelkezésére. Ezek szaporítását szorgal­mazom és kérem a sajtót, hogy támogassa ez irányú tö­rekvésemet és a népgazdasá­gi vagyon védelmét. Dr. Jáder Béla üzemviteli igazgatóhelyettes Múzsa érkezik Ceglédre PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6l£D VÁROS RfeSZ£RE IX. ÉVFOLYAM. 243. SZÁM 1965. OKTÓBER 15, PÉNTEK Ének a szőlőtfáblákon Jő közepes szőlőtermés a Dózsa Népe Tsz-ben Tóiké«, garabó, puttony — és hidraulikus prés A Dózsa Népe Termelőszö­vetkezetben ötvennyolc ter­melőszövetkezeti tag szedi a háztáji és közös szőlőt. Érde­kes kettősség. Egymás mellett a kisüzemi _ táblák a múltat idézik és ugyanakkor a ha­talmas, húEz hektoliteres hid­raulikus prés már a jövő felé mutat és jelzi, ■ hagy nem messze az az idő, amikor a szüreten már nem lesz szük­ség a derékfáj dí tó kézi prése­lésre. Nahoczky László üzemegy­ségvezető tájékoztat: — Szerződésünk van az ál­lami pincegazdasággal, a nyársapáti préselőüzemfoé sző­lőt szállítunk, s ugyanakkor mi magunk is préselünk és a nagy teljesítményű hidrauli­kus prés mellé beállítottunk három négyhektós kézi prést is. — Számításunk szerint a szüretet két hét alatt befe­jezzük. Terítési bemutató és verseny a Kossuth Étteremben A Kossuth Étterem pál­makertjében pompás bemu­tató fogadja a látogatót: luxus kivitelű terítési be­mutatót tartanak. Molnár László budapesti felszolgáló remekei ezek az asztalok. Az első a magyaros asz­tal, Matyóbaba középen, asz­talterítő, asztalkendők, kézi­munkacsíkok díszítése között cseréptányérok, poharak .ma­gyaros motívumokkal. Fa­nyelű evőeszközök, tulipános üvegpoharak. S hogy a „ma­gyarosság” teljes legyen: bugylibicskák zsemlébe szúr­va. s —* uram bocsa’ — Iúdtoll fogvájó és fakanál a tányér mellett. Ezek elma­radhattak volna, aligha enne bárki is ezekkel az öblös fakanalakkal, s piszkálná fo­gát lúdtollal, bármennyire gusztusos az egész teríték. A második asztal a vadá­szoké. Hármas agancsos gyer­tyatartó a közepén, alatta minden, ami az erdőben ta­lálható: vadak figurái, gesz­tenye, bámuló falevelek, to­boz, vadásztöltény... ízlése­sek a farönkből készült me­nükártyák, a vadószmotívu- mos tányérok, az agancsos kések. Stílusos a korona­akác fogvájó. A halászasztalon az ab­rosz fölé hálót terítettek. Középen csónak formájú gyümölcsös tál. A horgász- felszerelések, a haldíszítések és minden nagyszerű illú­fSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSSSssss. Tóth Istvánt, a Kossuth Termelőszövetkezet halászát, a halászcsárdának készült szolgálati lakás falának tá­maszkodva találom. Nem na­gyon örül a látogatásomnak, de mégsem bánja, hogy alka­lom nyílik egy kis beszélge­tésre. Biztos voltam abban, hogy ő is halászcsaládból szárma- zik. Édesapja, vagy talán nagyapja is a vízparton élte életét. Tóth István kérdé­semre megrázza a fejét. — ötven esztendőn keresz­tül a kovácsmesterségben dol­goztam — mondotta. Addig vizet nem is nagyon láttam, hiszen Törteién születtem. Es hogyan lett halász? — Kellett a kenyérke. Ki erre, ki arra indult. Én belép­tem a ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezetbe. Három éven keresztül kopácsoltam az ül­lőt. Ennek most már nyolc éve. amikor a tsz főmézögaz- dásza kereken kijelentette, hogy én leszek a termelőszö­vetkezet halásza. Hallani se akartam róla, de még a fele­ségem se. Mégis a főmezőgaz­dásznak lett igaza. így lettem halász, pedig, hallja-e, én még életemben nem ettem halat. Egyszerűen nem szeretem. zióját kelti a halászkörnye­zetnek. A díplomataasztal a hat­ágú ötvösgyertya tartóval, alat­ta a felevő nemzeti zászlók, ezüst evőeszközök, márkás porcelántányérok... Közelebb állnak minden­napi életünkhöz a vendég­látóipar jövőjét bemutató modern terítékek, a kis aranysárga szalvétákon, mo­dem formájú poharakkal, egyszerű és ízléses tányé­rokkal, rozsdamentes evő­eszközökkel ... Szerdán aztán megtartot­ták a mindennapi igények szerinti terítőversenyt. Mo­dern, szép, ízléses teríté­kek. De szigorú a bírálat. Ha az öszeállított étrend az asztalra helyezett étlapon „színben” s a szakmaiak tudják még mi mindenben, nem egyezik — bekerül a rossz pont. Végül is az első díjat Ber­ta Imre, a földművesszövet­kezeti étterem fiatal fel­szolgálója nyerte. A második díjat Pataki Ernő, a har­madikat pedig megosztva Farkas Vilmos és Balogh Árpád, a helyi vendéglátó­ipari vállalat felszolgálói kap­ták. És végül egy kis meditá­ció: bárcsak harmadányi gonddal terítenének és állí­tanák össze az étlapot a ceg­lédi éttermekben! (fzl) Milyen a termés? — Jó közepes. A tavalyi rendkívüli terméstől mintegy hatvan-hatvanöt százalékra vagyunk. Az első napokban tizenhét százalékos cukorfokot mértünk. Volt azonban olyan tábla is, ahonnan csak tizennégy cukorfokos szőlőt préseltünk. A szedők vidáman énekel­nek. A puttonyosok szállítják a szőlőt a sorok közül és a dűlőkön fogatok várják. Min­den puttonyt gondosan le­mérnek, feljegyzik és a napi összesítés kerül bele a vállaló munkaegysógkönyvébe. — És a hagyományos birka- pörkölt? — Reméljük, hogy az is meglesz. Ezzel fejeződik be a szüret. A vezetőség a szüretben részt vevő tagokat általá­ban minden esztendőben ízes birkapörkölt vacsorá­ra látja vendégül. Ezzel fejeződik be a szüret. Való igaz. hogy a Dózsa Né­pe Tsz szabad tűzön főtt szü- retes • birfcapörköltjének nin­csen párja! (-ssi) Levél Törteire „Az impozáns, gyönyörű művelődési ház igazgatójá­nak, gondnokának hálás kö­szönetét mondunk a kellemes, szép estéért, s kérem fogad­ják őszinte elismerésemet a megtisztelő, kedves, figyelmes vendéglátásért. Büszkék lehet­nek fiataljaink kifogástalan, kultúrált viselkedésére, ele­gáns, ízléses táncolására. Na- gyon-nagyon jó1! éreztük ma­gúnkat, s rövidesen újra el­jövünk Önökhöz. Boldogan és jó érzéssel tá­vozunk, mindent nagyon szé­pen köszönünk. Tóth Lászlőné, Marina és Konyár Dezső Tápiószele-Cegléd Agro-botanikai Kutató Intézet Eredmények és lemaradás az őszi munkákban Az elmúlt egy hét alatt a vá­ros közös gazdaságaiban az őszi munkák nagy lendülettel tovább folytatódtak. Jó ütemben halad a kukori­ca törése és a szár betakarítá­sa, azonban a Kossuth, Tán­csics és az Alkotmány terme­lőszövetkezetekben gyorsítani kell az ütemet, mert nagy a le­maradás. A cukorrépabeta­karítást a Táncsics és a Dózsa kivételével jó ütemben végzik a termelőszövetkezetek. A si­lókukorica betakarítása, a Kossuth Tsz kivételével, jól halad, bár a kései vetések a belvíz miatt később érik el a megfelelő érési fokot. A vetőszántást a Kossuth Tsz, a tervezett területen el­végezte, ez nagyban megköny­nyíti az ősziek időbeni elveté­sét. Fokozni kell az ütemet a Dózsa Népe és a Vörös Csillag termelőszövetkezetekben. A mélyszántásnál van lema­radás a tervezetthez viszonyít­va a Kossuth, Petőfi és az Al­kotmány Tsz-ekben. Feltétlen fontos a mélyszántás ütemé­nek fokozása. Az ősziek vetését a búza ki­vételével határidőre befejezték közös gazdaságaink. A búzá­nak ez idáig mintegy 56 száza­léka került a földbe. Lemara­dás van a Táncsics és az Al­kotmány termelőszövetkeze­tekben. A munkák állása alapján a versenybizottság a következő eredményt állapította meg: Tsz Betaka­rítás Szántás Vetés összes pont % 1. Lenin 500 155 368 1023 85,3 2. Petőfi 350 113 333 816 74,2 3. Dózsa Népe 386 151 352 889 74,1 4. Vörös Csillag 310 118 363 791 71,9 5. Alkotmány 332 126 330 788 71.6 6. Táncsics 344 128 327 799 66,6 7. Kossuth 312 120 . 360 792 66 A versenybizottság kéri a város termelőszövetkezeti gaz­dáit és vezetőit, hogy a hátra­levő időben minden lehetősé­get használjanak ki a munka jó minőségben és ^határidőre történő befejezése érdekében. Versenybizottság Öajnoklovasok parádéja a vásártéren #yí$P '' ^ ' :’.4 ■ * * *, . * ’ fii- í# >v- T1”,;- ' ' !!'5 r; ' M .. w.a,. ' ­Egyik leglátványosabb ren­dezvénye volt az őszi ünnepi hétnek az újvárosi vásártéren rendezett lovasbemutató. Nagyszerű vágtáik, galoppok, ugratások, az akadályokat merészen és ügyesen átívelő lovak és lovasok nyújtottak városunkban ritka élményt a közönségnek. Kedves és izgal­mas volt a lajosmizsei Arany- homok Tsz úttörőinek a be­mutatója Pokomándi Imre vezetésével. Verseny volt itt a javából. A női díjugratásban egymé­teres akadályt könnyedén ívelte át Somogyi Mária lova. A férfiak között dr. Hegedűs Frigyes, a csapat kapitánya és lovas öttusa világbajnoka volt az első. A • második díj Foto: Kacziu­Balczó András egyéni világ­bajnokot illette. Harmadik he­lyen végzett dr. Török Fe­renc, az 1964-es olimpia baj­noka. Az egy méter hatvan centiméteres „puissance”-bari első volt Gáspár Sándor, má­sodik dr. Török Ferenc. Vala­mennyien a Budapesti Lovas­klub tagjai. Tanulság is akad. Köztudo­mású volt, hogy a rezsin fe­lüli bevételt az árvízkárosul­taknak ajánlották fel. A kö­zönség közül viszont igen so­kan jegy nélkül nyomultak be a térre. Nem valami di­cséretes magatartás. Albertirsa: TANÁCSÜLÉS $ 5 Az Albertirsa! Községi Ta- ; nács végrehajtó bizottsága $ 16-án, szombaton délelőtt 9 j órakor tanácsülést tart. Napi- trenden: A község helyzetéről ! beszámoló, illetve az 1964/65 i évi eredmények értékelése és < az 1965/66 évi feladatok meg- ! tárgyalása. Napirenden szere- ! pel még a művelődési állan- ! dó bizottság ellenőrző tevé- : kenységéről szóló jelentés. i | ~ ' 1 ■ 1 ; Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- ; szünetet mondunk mindazoknak. ! akik felejthetetlen drága jó fele­ségem, szeretett édesanyánk, ; nagyanyánk és testvérünk, Raf- ! fay Sándorné szül. Bódi Julianna, ! elhunyta alkalmából részvétüket j nyilvánították, a temetésén meg- ; jelentek, sírjára koszorút, virágot : helyeztek. Raffay Sándor és családja Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szönetünket fejezzük ki roko­nainknak, ismerőseinknek, jó szomszédainknak, a Tanácsi Építőipari Vállalat vezetősé­gének és munkatársainak, akik felejthetetlen jó fiam, testvérünk, Palásti László elhunyta alkalmá­ból együttérző részvétükkel nagy fájdalmunkban osztoztak, a teme­tésén megjelentek, sírjára a meg­emlékezés virágait helyezték. Özv. Palásti Lászlóné és családja — Tessék mondani, meddig tart nyitva a kiállítás? — Tán még egy homok­óráig. Lencsés rajza Halász, aki nem eszik halat — És értett a mesterséghez? — Nem én! De a termelő­szövetkezet vezetőségétől könyveket kaptam, egy esz­tendeig még folyóiratot is já­rattam. Ezekből tanultam meg a mesterséget. Kíváncsiságom nem hagyott nyugodni. Megindultunk hát csendes beszélgetésben a ha­lastó felé. — Tíz hold — magyarázta Tóth István. — Mellette van a százötven öles teleltető és a körülbelül ötszáz négyszögöles szaporító. Ebben legalább hu­szonöt tenyészhalat tartunk. A legnagyobbnak a súlya ki- lenc-tíz kiló. — Munkaidő? — Decembertől április else­jéig jóformán semmi. Inkább csak a környékére vigyá­zunk. A halak a teleltetőben téli álmukat alusszák, ilyen­kor nem is etetünk. Április­tól kezdve rendszeresen ete­tünk. Kukoricát, kölest, ocsut. Pontosan meghatározott idő­ben. Aztán a csónakot mutatja, amellyel az eleséget a tó kö­zepére szállítja. Mindig ugyanarra a helyre, ahol a három levert cölöp körül a halak már várják az eleséget. — A nagy munka a lehalá­szás. Ilyenkor már megnyitom a zsilipet és a víz szépen, las­san lefolyik. Három hétig is eltart, mire a víz letakarodik. November elején kezdődik a lehalászás. Erre a munkára kapok négy főnyi segítséget, akik a hálót húzzák. A fél kilón felüli halak kerülnek értékesítésre. Hozzávetőleg az idén huszonöt mázsa halat szállítunk piacra. — A fél kilón aluli halak továbbtenyésztésre a teleltető­be kerülnek. Ennek a vize egész télen nem fagy be, mep, az artézi kútból állandóan en­gedjük a meleg vizet. — Milyen halak vannak az állományban? — Tükör- és pitykés ponty. De azért akad másfajta hal is. A tógazdaságot kerülgető madarak, gémek, sirályok, vadkacsák tollain, lábán ide­gen halak petéi is bekerül­nek. Itt kikelnek. így talá­lunk a lehalászásnál keszeget, kárászt — ragadozó halaikat is, mint amilyen a harcsa meg a csuka. Ezeket az idegen ha­lakat kipusztítjuk az állo­mány tisztasága érdeleiben. Tóth István pontosan het­vennégy éves és mint megje­gyezte. még egy évet lehúz, hadd legyen kereken hetven­öt. Akkor nyugdíjba megy és hazatér Törteire. — A beszélgetés elején megjegyezte, hogy nem sze­reti a halat. Hát akkor mit eszik szívesen? — Baromfit! Van a háztáji gazdaságomban mindenféle jószág: csirke, gyöngyös, puly­ka, malac, tehén, hasas üsző, ha hiszi, ha nem még két csa­csim is van. — Pedig a halász szereti a halat és nagyon finom, halász­lét is tud főzni. — Abban nálunk nincsen hiba. Az asszony megfőzi a halászlét. De az is igaz, hogy nem minden halász szereti a halat. Nemrégen küldöttséget vezetett ide valami országos­hírű halszakértő. Mire megér­keztek, a feleségem megfőzte a halászlét. Mindenkinek na­gyon ízlett, csak éppen a hal­szakértő nem kóstolta meg. Odaült a mi asztalunkhoz és nagyon jóízűen ette a csirke- pörköltet, amit a mama a mi számunkra csavarintott. Rossi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents