Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

Mar

meevei

mMm

1965. OKTÓBER 15, PÉNTEK

Futó útra 1«

Szálasi őrnagy úr, Péchy főorvos úr

Szentendrén, a jelenlegi József Attila Művelődési Otthon rövid huszonegy évvel ezelőtt még csupán egyetlen „úri család” kényelmét szolgálta. Dr. Péchy Henrik városi tiszti főorvos lakott négytagú családjával e kényelmes Duna-parti házban. Az udvari nedves és földbe süppedt részen voltak á cselédszobák, és a házmester- lakás.

A gyógyító tengerész

Pécsújfalusi Péchy Henrik, betegeink gyógyítója állandóan tengerész, majd folyamőr alezredesi egyenruhában járt, jobb kezében mindig megviselt orvosi táskáját vitte, bal keze pedig az oldalán fityegő rövid tengerésztiszti tőr markolatán nyugodott. Ö ugyanis valami- j kor tengerészorvos volt. Az első világháborúban Horthy Miklós Novarra nevű hírhedt cirkálóján szolgált, mint hajóorvos, s nem tudott az egyenruhától megválni. Az orvostudománynál lényegesen jobban érdekelte a politika. Hitler Adolf rajongó híve volt, és szenvedő betegeinek minden látogatásuk alkalmával először a főorvos úr politikai szóáradatát kellett meghallgatniuk.

S ő volt Szálasi Ferenc, a későbbi „nemzetvezető” első szentendrei szálláscsinálója. és Szálasi politikai karrierjének elindítója.

A ..nők kedvence“

Mert bűnös politikai pályafutását Szálasi Ferenc magyar királyi honvédőrnagy úr Szentendrén kezdte meg, a Futó utca 1-ben. Szalasit, a „nők kedvencét”, három szentendrei úriasszony e házban indította el a „dicsőség” útján: Pé- chyné. Wáczek őrnagy neje és ar. Miskovits Gyula orvos felesége — férjével egyetemben. A mai Május 1. utcában, a „32-es baka” cégér alatt működő kocsmában tartotta az őrnagy úr első politikai nagygyűlését 1936. őszén. A NAP, vagyis: a Nemzet Akaratának Pártja lobogójával. Nyilaskeresztes pártját ugyanis szentendrei indulásakor így „cégjelezte” az őrnagy úr, s a gyűlések utáni kimerültségét a Péchy házban tartott estélyeken, s az ott nyújtott éjjeli szálláson pihente ki.

Dr. Péchy különben „Történelmi hullámelmélet” címen két hatalmas kötetben közreadta politikai éleslátásának nagyszerű dokumentumait. E két kötetben történelmi jóslatokat tett, s ezekből tudható meg, hogy Magyarország 1943- ban nemzeti királyság lesz — Habsburg családból származó uralkodó alatt. Ugyanis az ifjú József Ferenc Habsburg főherceg, aki Leányfalun saját villájában nyaralt, szintén a Péchy-ház gyakori vendége veit. A szép Péchy lányok körében születtek meg lírai költeményei. Az ifjú főherceg primitív verseinek nyomdai kiadványát az orvos alezredes úr Szentendrén buzgón terjesztette.

Alapos tévedés

És, mert 1944. karácsonyán — a beteg agyú orvos történelmi hullámelméleti jóslatai ellenére — nem a Habsburg királyt vállukon hozó seregek, hanem a szovjet hadsereg csapatai érték el Szentendrét, a főorvos úr családostul elmenekült Szentendréről és Brazíliáig meg sem állt. A karrier útján Szentendrén meginduló Szálasi Ferenc „nemzetmentő tetteit” és kivégzését már csak az ottani lapokban olvashatta, úri háza pedig a szentendreiek kultúrotthonává vált.

Megkezdcdlitt a 35. tbc- és tüdügyögyász-íisgygyűlcíí

Csütörtökön, a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Korányi Frigyes tbc- és tüdőgyógyász szakcsoportjának 35. nagygyűlése. A magyar tüdő- gyógyászok háromnapos tanácskozására tíz országból külföldi vendégek is érkeztek, akik közül többen előadásokkal is részt vesznek a kongresszus munkájában.

Négyféle képzési forma, 52 ezer hallgató

Előkészületek a mezőgazdasági felnőttoktatás új tanévére

Az előzetes' tervek szerint 52 000 felnőtt mezőgazdasági dolgozó vesz részt 1965t-66-ban szakmai oktatásban. Közülük 32 000-en — akik az idén kezdik meg tanulmányaikat — új képzési rendszerben tanulnak.

Az új képzési rendszer különböző fokozatú oktatási formákat vezet be és mind ezzel, mind a

Az idei Kürschák matematikai verseny

A Bolyai János Matematikai Társulat az idei Kürschák József matematikai tanulóversenyt október 30-án, szombaton délután rendezi az ország 15 városában. A budapesti versenyt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (VIII. Múzeum körút 6—8.) bonyolítják le.

;

m*, - : *

'A - '■ ' , ■ Autogram-vadászat a televízió lépcsőjén

Foto: Gábor

tananyag korszerűsítésével jobban figyelembe veszi a mezőgazdasági nagyüzemek tényleges szakemberszükségletét.

Az immár hagyományos, de most szintén új alapokra helyezett szakmunkásképző tanfolyamoknak 26 000 hallgatójuk lesz. Az első évesek száma mindössze 6000, mert most már a mezőgazdasági szakmunkásképzéshez is szükséges a nyolc osztályos általános iskolai végzettség. Azoknak, akik ezzel nem rendelkeznek, a természettudományi tárgyakból előkészítő tanfolyamot rendeznek. Az idén ezeken több mint 16 000-en vesznek részt. A mezőgazdaságban

eddig csak a traktorvezetésre képeztek betanított munkásokat. Most további 30 munkakörre terjesztették ki ezt a képzési formát.

A jelenlegi szükségletnek megfelelően az idén 8 munkakörben 3000 betanított munkást képeznek, a traktor- vezetői tanfolyamokra pedig 12 000 résztvevőt várnak.

Bővítik az „erdei hús“ választékát

Gombcankéf

A gomba fogyasztásáról, vendéglátóipari felhasználásáról rendezett ankétot csütörtökön az Országos Erdészeti Egyesület. Az Erdei Termék Vállalat vezetői, élelmiszervegyészek, konzerv- és vendéglátóipari szakemberek sokoldalúan ismertették előadásaikban az erdei gomba táplálkozásélettani jelentőségét és széleskörű feldolgozási lehetőségeit.

Az ankéton ismertették a gombafogyasztás növelését, választékának bővítését szolgáló terveket: az állandó minőségű gombakeverékek forgalomba hozatalát, a porított és más módon tartósított gombák változatosabb feldolgozását és a gombakonzervek gyártását.

Előkészítő tanfolyam egyetemi felvételre

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen november 10-ig lehet jelentkezni a jövő évi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamra. A jelentkezésekhez szükséges nyomtatvány az egyetem portáján (Budapest,

VIII., Üllői út 26.) kapható.

Hogy élünk mi itt, lelkem? Erről maga nem tud miit írni. Neim történik itt semmi, úgy vagyunk, ahogy azt „megírták” az ilyen otthonok íratlan törvényében. Megvan itt mindenünk, lakásunk, ennivalónk. Igen az is van bőségesen. Csak hát vannak elégedetlen kellőik is. Egyik ázit mondta az elmúlt szombaton, hogy soha nem kapnak vasárnap káposztát. Hát másnap kapott. Finom töltött 'káposztát. Panaszkodnak, panaszkodnak, ez már inkább az öregséggel jár. Ott van a Berta néni, megvan már legalább nyolcvan — szegény Öreg — mindennap elmondja, hogy a lányát szeretné látni. Pedig már harminc éve nem látta. Mit csináljunk. Irtunk mi bizony, tudjuk a címét is, a levél nem jött vissza. Nem kíváncsi az anyjára. Hát mit

Bornemissza Gergely emlékezete

GÁRDONYI GÉZA Egri csillagok című történeti regényének népes olvasótábora közül sokan azt hiszik, hogy — mint általában a regényalakok —, Gergely diák alakja is költött. Pedig nem.

Ezeknek a ragyogó őszi napoknak valamelyikén vagy négyszáztíz esztendeje hogy az egri vár hős védőjének, a törökök körében is rettenthetetlen vitéz hírében álló Bornemissza Gergelynek befejeződött az élete.

Bornemissza Gergely a nép fia volt. Atyja egyszerű pécsi kovácsmester, aki a maga szegénységéből, ereje megfeszítésével taníttatja fiát. Gergely diák alighogy megszerzi a tanulmányokban a megfelelő jártasságot, hazáját kívánja szolgálni, katona lesz. Ekkor már állandóan özönlik az ozmán had az Al-Dunánál az ország belseje felé. A fiatal diákot a virtuson kívül csak a hazaszeretet tüze hevítette, hiszen vagyona nem volt, amelynek védelmére keljen. Igaz, akiknek jószágaik voltak, azok nem hadba álltak, hanem elmenekültek a törökök elől és a Felvidéken kerestek búvóhelyet.

Dobó István Szigetvárra, a legjobb hadiiskolába küldi Bornemisszát, ahol együtt nevelkedik Török Bálint gyermekeivel. Majd Gergely lesz Török Bálint apródja és mindenütt, ahol jelentős eseménye zajlik a kornak, ott van a történések sodrában az ura mellett. És amikor Török Bálint az ellenség fogságába kerül, Bornemissza

kezdeményezi a Héttoronyból való kiszabadítását.

1552. szeptember 5-én Gergely a siroki vár alatt kétszázötven vitézével „köszönt a felkelő napnak”. Igyekeznek az egri várba. Pedig akkor a török Eger felé közeledésének hírére, menekülnek már a kishitűek, a kassaiak, az egri várból. Az egyszerű Gergely diákból rettenthetetlen hőst alkot az író, aki haláltmegvető bátorságával minden olvasó szimpátiáját megnyeri. Bornemissza Gergely Dobó szerint is a vár „esze”, elismert vitéz katona.

DOBÓ ÉS MEKCSEY Bornemisszára hárították a győzelem dicsőségének nagy részét. Ezért, amikor az ostrom után az Egerbe küldött Sfor- zia Mátyás főkapitány- sem Dobót, sem Mekcseyt nem tudja maradásra bírni, a király Bornemissza Gergelyt nevezi ki Eger várában kapitánynak.

Ferdinánd király jól ismerte Bornemissza Gergely érdemeit és ezért a Sáros megyei Bartosfalvát és annak minden jószágát neki ajándékozta.

Éger várának kapitányi tisztét Bornemissza Gergely csak alig esztendeig viselhette. Ugyanis a török uralta szomszédos vilajetek és szandzsák bégéi, állandóan prédálták a környező területeket. Egyik alkalommal a hatvani bég Eger alá jött prédálni. Bornemissza Nagy Balázs hadnaggyal és mintegy negyvenfőnyi vitézével megszalasztotta a rabló törököket, kiket Keresztes tájáig űzött. Itt azonban baj történt. Bor- nemisszáék egy portyázó janicsárcsapatba rohantak. Erre az űzőbe vett hatvani bég is megfordult és közrekapták a magyar csapatot. Többen elestek, mások sebesülten a török fogságába kerültek. Bornemissza Nagy Balázzsal együtt fogoly lett. A bég va- lamennyiüket Konstantiná- polyba küldte, ahová 1554. december 12-én érkeztek. Még ugyanazon a napon bemutatták Bornemisszát a főbasának, aki őt és Nagy Balázst a Jedikulába záratta; míg embereit Bomemisszáéktól mesz- sze, más börtönökbe helyezték el.

ITT SZENVEDETT RABSÁGOT Török Bálint, Móré László és még igen sok jó magyar hazafi, de egyik sem volt oly gyűlöletes a törökök szemében, mint éppen Bornemissza Gergely. Gergely érezte az őt halálosan fenyegető gyűlöletet és ezért fogságának harmadik napján már levelet küldött a Konstantinápolyija tartózkodó Ferdinánd király követeinek, Ve- rántz Antalnak és Zay Ferencnek. E levélben megírja Bornemissza, hogy mit követel tőle a török, ha szabadságát vissza akarja nyerni: Álljon a török vallásra, mondja meg, melyik oldala leggyengébb az egri várnak, ígérje meg, hogyha őt Magyarországra visszabocsátják, akkor Zápolya János özvegyének, Izabellának pártjára áll és másokat is iparkodik oda hódítani.

Verántz és Zay válaszukban azt felelték: Törökké való léteddel szabadságot nem nyernél. mint Móré László példájából is látható, ki ezelőtt több mint tíz esztendővel

metszettette magát körül, mégis mind máig fogságban szenved. Továbbá feleld azt, hogy Eger vára már minden részről elég erős és csak ott lesz leggyengébb, ahol a legrosszabbul fogják azt oltalmazni. Ami pedig Izabella dolgát illeti, azzal is csak hálóba akarnak állhatatlansá- godnál és könnyen hajlóságodnál fogva keríteni.

Persze a tiszteletes és tudós néhai Buda Ferenc úrnak, a szóváthi református eklézsia prédikátorának és a história tudójának megengedtetett, hogy azt adja a fogoly és a követek szájába, amit éppen jónak tartott. Mi azonban alig hisszük, hogy Bememissza Gergelynek szüksége lett volna a korabeli diplomaták oktatására. Tudta ő azok nélkül is, hogy hazaféltésből mit kell válaszolnia a töröknek.

Meghát mindegy volt már ekkor Bornemissza Gergely válasza, mert sorsa elintézte- tett. Szolimán, a törökök császára ekkor Ázsiában hadakozott. Gergely sorsa Akmet kezébe volt letéve. Annak az Akmetnek, aki három évvel előbb ostromolta az egri várat és aki ekkorra már a nagyvezírségre emelődött.

AKMET MÉLYSÉGESEN

gyűlölte Bornemisszát. Híre járt, hogy Gergely magyar vitézeivel együtt hajlandónak mutatkozott a szultán mellett Ázsiában hadakozni — csak hogy a Héttoronyból kiszabaduljon —, de Akmet ezt nem engedte meg neki. Sőt a börtönben éheztette, gyötörte tte, kínoztatta Bornemisz- szát. Az éhezés, a tömlöc szenvedései újból levélírásra ösztökélte Bornemisszát. Ve- rántznak és Zaynak azt írja 1555. július 26-án, hogy régóta egyetlen morzsa kenyeret neki nem adtak. Verántz és

mondjunk szegény Berta néninek. Évek óta nem látta a szobán kívül a napot. Ágynak esett, oszt búsul.

Azrtáin ott van nekik a televízió, hát azt hiszi nézik? Egyik nagyothall, a másik gyengén lát. öregek. Kevés köztük az olyan, akinek nincs nagyobb betegsége. Van egy ugyan, az Ernjkft ötvennél alig több, aztán szőkítve van a haja. Meg cigarettázik. Özvegyasszony. Egyedül maradt, bekérte magát ide. De az ilyen nem sok. Javarészt magatehetetlenek. Egy héten háromszor orvos jön. Megnézi őket, elbeszélget velük, aztán tovább megy. Nem tud mát tenni, öregség ellen nincs gyógyszer. Pedig jólelkű a doktor, szeretik is őt, ritkaság az ilyen. Mondja is neki az egyik, hogy meghálálná ha ’tudná, de már nincs miből. Valamikor saját üzlete volt tizenkét segéddel. így mondja. Dolgozott is órt^e reggeltől késő estig. De volt neki. Aztán jött a háború, oszt nem maradt semmi. Azt is mondta, hogy tízezer arany pengője is megvolt. De beszélhet, nem sokan figyelnek rá. Olyannal van egy szobában, aki egész nap alszik, eszik és morog. Bizony morog, nem tudja az formálni a szót, csak magának beszél. Nem kiabál. Csalk úgy morog.

•

Látogató — az nem sok jár ide, Pesttől messze van. De aztán ha jön, mindenki örül neki. Még a portásiunk is, aki mindig ott üldögél az egyik öregasszonnyal. Ülnek oszt beszélgetnek. Egyik hatvan-, másik hetvenéves. Nekik még van valami a szemükben, talán ezt hívják úgy, hogy az élet jele. Ebben az otthonban csak ők mondhatják, hogy van magánéletük. Az tár nincs tovább. Nem jönnek le a kertbe se, nehéz már nekik a lépcső. Valami kastélyforma ez. Szép nagy kerttel. Meg ott van az újság, jár ide az is. Valamelyikük felteszi a szemüvegét, aztán felolvas Mindenki örül neki. A múltkor is fejébe vette az egyik, hogy olvasni akar, aztán nem volt senki, aki felolvasson neki. Hát hogy odavolt. Most meg lázba hozta őket valami nagy hír. Aki csak menni tud egy kicsit, azt elviszik a Mátrába. Kirándulásféle lesz. Autóbusszal. Mennek a jövő héten. Micsoda öröm!

Mert tudja lelkem, egy ilyen otthonban egyik nap olyan mint a másik. Felkelünk, lefekszünk. Vagyunk, ügy magányosan ...

I (fu —s)

Zay Bornemisszához és Nagy j Balázshoz juttatott írásukban > azt tudatják a két bebörtön- ] zöbt egri vitézzel, hogy ők ! magok is mindenből szükséget ! látnak, melyről ha panasz-! kodnak azt felelik, hogy Szó- i Urnámnak Ázsiából leendő ha- i zaérkezése nagyobb bőségbe i helyezteti őket.

Bornemissza ezután már! nem sokáig szenvedett. Ak- ] met, Gergely halálos ellen- i sége, be sem várva Szolimán i hazatértét, a hosszabb életre i és dicsőbb halálra méltó vi- i tézt felakasztotta.

t

Hogy mikor, mely napon i történt Bornemissza kávégzé- i se, azt pontosan nem tudjuk, i Egy bizonyosság van, az, hogy : 1555 októberében már sem j Bornemissza Gergely, sem; pedig a gonosz Akmet nem | éltek.

I

Ugyanis a sors keze Ak-i möttel szemben sem (maradt | adós. Úgy Bornemissza halá- i Iáért, mint más gonoszságai 1 és kegyetlenkedéseiért meg- j kapta megérdemelt jutalmát, j Szolimán hazaérkezése után j néhány napra Akmet pasátj megzisinórozfia tta. Afcmetnek i csupán egyetlen utolsó kíván- i ságát teljesítette, azt, hogy őt i ne a hóhér, hanem egy jó ba-! rátja fojtsa meg. És ezt Ak- : met arra kérte, hogy az első i szorításra még ne ölje meg. j Tágítsa meg a zsinórt míg; egyszer lélegzetet vesz, majd j másodszorra örökre fojtsa J meg. így is történt.

így nyerte el' Akmet bűn- 5 tetősét Bornemissza Gergely! haláláért.

ILYEN GYALÁZATOS MÓ- | DON, ily rút halállal halt > tehát az a dicső és vitéz ka- $ torna, aki halhatatlan maradt i az Egri csillagokban.

;

Okos Miklós ?

Öregek