Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
«sr Mcciei 1965. SZEPTEMBER 11, SZOMBAT Árok, árok, c/e mély árok... Az idén megnyitott érdlige- td nemzetközi camping szezonvégi külföldi vendégei mintegy három héttel ezelőtt nagy érdeklődéssel figyeltek föl annak a kis brigádnak a munkájára, amely csákányokkal, ásókkal, lapátokkal fölszerelkezve megjelent a helyszínen és néhány méternyire a tábor bejáratától, a hepehupás makadámmal burkolt keskeny Fürdő utcában nagyszabású földmunkába fogott. A csákányok csapásai alatt egymásután omlottak ösz- sze a kertek bejárataihoz szolgáló régi, betonból, téglából vagy deszkából készített átjárók. A Fürdő utca munkából hazatérő lakói — végigbukdácsolva a rögtönzött agyagtorlasz tetején, tanácstalanul álltak meg a lábuk előtt tátongó két-három méteres mélység előtt. Szomorú látványt nyújtanak azok is, akik kertjük piacra beért kincseivel reménytelenül keresik a külvilágba vezető átjárót. A szorgalmas brigád ma már több mint egy kilométer távolságban jár . kiindulási pontjától, valahol a Völgyi úton, a Kutyavár felé. A Fürdő utca már mindvégig járhatatlanná vált. Baloldalán az árok mélyében szabadba kerültek az alig néhány évvel * ezelőtt a fagyhatár alatt lefektetett .. ivóvízvezeték nyomó- és Rohammunka az érdligeti Fürdő utcában A pénzt el kell költeni Áthághatatlan agyagtorlasz, lebontott átjárók bekötőcsövei a postai kábelekkel egyetemben. — Mi magunk sürgettük a legjobban ezt a munkát — — mondják a lakosok —, de ennek nem ez lett volna a módja. A csatornát nem lett volna szabad teljes hosszúságában kiásni egyszerre, hanem csak szakaszonként. Mindig csak annyit, amennyit végleg be lehet fejezni. Most azt beszélik, hogy az árok így, ilyen nyers állapotban marad tavaszig. Pedig ebből- igen nagy bajok származhatnak. Az őszi eső, a téli fagy és a tavaszi áradás bizonyosan bomlasztja a mély árok oldalait, bedűlnek a kertek utcai kerítései is. Aztán mi lesz az agyagtorlasszal, amely esős időben még a gyalogközlekedést is lehetetlenné teszi. Legalább ezerötszáz dolgozó jár ezen az utcán munkahelyére. A napokban a felháborodott lakosság rögtönzött megbeszélést tartott. Itt is elhangzott néhány aggodalmas kérdés. — Mi lesz, ha tűz üt ki valahol? Hogyan jutnak el hozzá a tűzoltók? — Hátha valakinek mentőre lesz szüksége? Hogy jut be hozzá a mentőautó? Történeti táncok, ijászverseny Ma kezdődnek a visegrádi napok Az idén először megrendezésre kerülő Visegrádi napok műsorába iktatott ünnepségek sorozata szombaton kezdődik. Délután a Magyar- országi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese a Mátyás- palota teraszán történeti táncokat mutat be, köztük azt á „Kilencen voltak .'..” című kétrészes tánckompoziciót, amely a tragikus kimenetelű rigómezei ütközet egyik megható epizódját eleveníti töl korabeli népi tánc- és zene- motivumok fölhasználásával. A n*agy érdeklődéssel várt bemutató után este lampio- nos víziparádé lesz a Dunán. Vasárnap délelőtt nemzetközi íjászversenyt rendeznek a nagyvillámi réten, délHét végi víziprogram o váci Pokol-csárdához és Felsőgödre Szombat-vasárnapi őszies hétvégén a természetjárók tízezrei kerekednek fel a városokból. Szombaton többek között a Spartacus a váci Pokol-csárdához hajókirándulást, a MÁV igazgatóság turistái pedig a Holló-tetőre gyalogtúrát szerveznek. A vízitúrázók jelvényszerző verseny keretében Felsőgödre eveznek. t * MISKOLC Üj címer Miskolc város fennállásának 600. évfordulója alkalmából új címert terveztek, amelynek közepét három kék vonal keresztezi — jelképezve a város folyóit: a Szinvát, a Héját, és a Sajót. A címer felső mezejében egy kohász figura, alsó részében pedig Nagy Lajos király portréját ábrázoló hajdani várospecsét látható. Az új jelvényt Katona László grafikusművész készítette. Főzik a szilvóriumot az in ár esi földmuvesszövetke- zeti pálinkafőzőében. A napi i 330—400 liter pálinka főzé- j sére alkalmas üzem egész j éven át dolgozott, korábban: vegyes, gyümölcsből, majd: barackból s a napokban már i szilvából főzi a pálinkát. i után pedig ugyancsak a Mátyás- palota teraszán neves fővárosi művészek és a váci Vox Humana Énekkar közreműködésével palotamuzsika lesz. A visegrádi napok alkalmával nyílik meg a nagy- villámi kilátóban rendezett vártörténeti és fényképkiállí- tás. Mivel az érdekeltek közül a helyszínen senki sem tudta megmondani, hogy mindez, ami a Fürdő utcában történik, melyik hatóságnak vagy szervnek az érdeme, a megyei tanács építés- és vízügyi osztályához fordultunk tájékoztatásért. A szabadságon levő osztályvezetőt Radovits József helyettesíti. Az érdligeti csatornaépítés bonyodalmairól tőlünk értesült. Azonnal magához kérette a vízügyi csoport vezetőit, akik aztán részletesen föltárták a helyzetet. A terület vízügyi rendezése már régóta időszerű. Érd község az idén kétszázötvenezer forintot kapott a megyei tanácstól a Fürdő utca és a Völgyi út élővíz levezető csatornájának építési költségeire. A csatorna tervét — a jelek szerint igen felületesen — a Pest megyei Tanács Tervező Irodájában készítették el. Kivitelezésére eredetileg a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vállalkozott, de a nyári árvizek miatt megsokasodott tennivalói miatt utólag lemondott róla. így történt, hogy maga Érd község vállalta a munkát házi kezelésben. A kitűzést a község mérnöke végezte el, aztán gyors ütemben megindult a munka. A cél az volt, hogy a rendelkezésre álló ösz- szeg idei fölhasználását okvetlenül biztosíthassák. Radovits József osztályvezető-helyettes a jelentés meghallgatása után utasította a vízügyi csoportot, hogy haladéktalanul tartson helyszíni vizsgálatot és tegye meg a szükséges intézkedéseket az igen nagy mértékben veszélyeztetett közérdek és a teljesen jogos magánérdek védelmére. Magyar László r~> / \ i .. .. I -| ősszel 50 új film kerül a közönség elé. A képen ezek közül OU KÖZŰI 1 . ügynek, a Cliff Richard és Shaddws együttes színes, szélesvásznú angol revüfilmjének, a Csodálatos életnek egyik jelenetét láthatjuk BOEING - BOEING Nem élünk kolostorban — Vonatrablás magyar módra A Kis Színpadon az első bemutatót szeptember 17-én tartják, Marc Camoletti: Leszállás Párizsban című vigjá- tékából. A darab „Boeing- boeing” címmel már Nyugat- Európa csaknem valamennyi színpadán szerepelt nagy sikerrel. Az egy párizsi fiatalemberről szóló történetet Mészöly Dezső fordításában mutatják be. A darab szereplői; Kabos László, Gálcsiky János, Farayó Vera, Felföldy Anikó, Csala Zsuzsa, Géczy Dorottya és Vass Mari. Ugyancsak a Kis Színpadon mutatják majd be Csizmarek Mátyás: Nem élünk kolostorban című vígjátékát, amelynek zenéjét Berky Géza, a verseket pedig Brand István szerezte. A két főszereplő: Kazal László és vendégként Magda Gabi lesz. A bemutatót novemberre tervezik. Ugyancsak a Kis Színpad műsortervében szerepel Fehér Klára új vígjátéka, a „Vonatrablás magyar módra”. Pesti álmok A Kamara Varietében „Pesti álmok” címmel megtartották az évad első bemutató előadását. A Brandt István, Halász Rudolf, Harsányi Béla, Csizmarek Mátyás és Bágya András műveiből összeállított varietéműsorban a műfaj számos neves művésze szerepel. Tagfelvétel az Állami Budapest Táncegyüttesbe Az Állami Budapest Táncegyüttes felvételt hirdet: korhatár nélkül jelentkezhetnek mindazok a férfiak és nők, akik a hivatásos táncos pálya iránt érdeklődnek. A felvételi vizsgát szeptember 13, 14, 15 és 16-án délelőtt !)—12 óra között tartják a Törekvés Művelődési Házban (Budapest, X., Könyves Kálmán körűt 25 alatt). Jelent-, . . _ T _ . .. . kezni személyesen lehet a hely- cimere: «*P- *•> Corvin tér 8. színen. i elküldeni. Az Állami Budapest Táncegyüttes a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének Bartók Táncegyüttesével közösen amatőr utánpótlás csoportot is szervez. Az amatőr táncegyüttesbe írásban lehet jelentkezni, amelyet szeptember 20-ig a Budapest Táncegyüttes keli nevess ki érte, egész egyszerűen jólesik magyarul beszélni, s tudni, meg is értik, nem mint Zsuzsival, hogy a férje szegény csak ült, unatkozott, mert egy szavunkat sem értette, a gyerekeket meg nem is nagyon érdekelte, hiszen mit mond nekik az, hogy a Haller-piacot átépítik, meg a Mária Valéria helyén ott magasodik tucatnyi hat-nyolc emeletes ház. Zsuzsit persze érdekelte, s emlékszel még a Gálik fiúra? Te, hogy az a Zsuzsi még mindig milyen csillogó szemmel kérdezett róla, mi van vele, hogy van, s egész elszontyolodott, amikor mondtam, hogy már évek óta nem láttam. — Na jó, most már nem mesélem Zsuzsiékat, azt majd akkor, ha holnap eljössz, legalább a fényképeket is megmutogatom, mert á vöm csinált egy vastag paksamétra .valót, de ne jelejtsd elhozni a szemüveged, mert tudod, hogy az enyém nem jó, s akkor fuccs a fénykép-nézegetésnek, pedig érdekesek nagyon, s minden képről eszembe jut majd valami, ami biztos érdekel, ha érdekel. Persze, ezt csak viccből mondtam. — Amit még most el kell mesélni neked, de ne mondd, hogy nem igaz, mert igaz, velem történt meg, én nem teszek semmit hozzá, úgy mondom el neked, ahogy történt, s akkor majd te is meglátod, milyen kicsi ez a világ. Zsuzsié^ a második héten addig győzködtek, míg ráadtam a fejem, hogy velük megyek, nem akartam, hogy miattam felboruljon az életük, de hát mit csináljon egy öregasszony a strandon? Na jó, mondtam, majd csak lesz valahogy, legalább valami jó magyar könyved lenne, mondtam Zsuzsinak. de hát nincs annak a lakásában egy szem se, én nem is tudom, hogyan felejtheti el valaki ilyen könnyen, honnan származott, mi a hazája, én mondom neked, tiszta külföldi lett az én lányom! Szóval beleegyeztem a strandolásba s kezdtünk kijárni a Copapaba- nara. ezt megtanultam, pedig belebicsaklik a nyelvem még most is, igaz, úgy végképp nem tudom kimondani, ahogyan ők, de hát te beéred eny- nyivel is, ha nem brazilosan ejtem, igaz. El sem hiszed, milyen érdekes hely ez, ilyet én még nem láttam, mit mondjak neked, mintha a Körút egyik oldalán lennének a házak, de a másikon nem, hanem a tenger, szép sárga homok, s tele emberekkel, napernyőkkel, gumimatracokkal, szóval, ahogy az a strandokon lenni szokott, az úton meg autók, rendes forgalom. szóval nagyon érdekes. Mindig csak délelőtt mentünk, mert itt ez így úri dolog, s a vöm nagyon ad arra, hogy öt ne nézzék akárkinek, hát te jól tudod, hogy az ilyen nagy fláncról nekem megvan a véleményem, de hát még Zsuzsinak sem mondtam, mert láttam, neki nagyon imponál a dolog, hogy ő ilyen úriasszony, én már úgyis elvesztettem ezt a lányom, még az a jó, hogy klárika pótol mindenért, csak hát már sikerülne egyszer kihordania a picit, hogy itt is legyen egy unokám ... — Jó, igazad van, a Copaca- banaról meséljek. Szóval én üldögéltem a napernyő alatt, míg ezek ugrándoztak meg fűződtek, bolondozott Zsuzsi, hogy bevisz a vízbe, mondtam, még csak az kellene, a két fiú is huncutkodott, kicsit már megbarátkoztak velem, azután egyik délelőtt, amikor mindannyian a vízben voltak, egyszer csak odajön egy idős asz- szony, nálam öregebb, s megszólal tiszta magyarsággal: Zsuzsanna, megismersz? Hát gondolhatod, hogy én mit éreztem, azt hittem, ott halok meg rögtön, mert ilyet én éltemben elképzelni nem tudtam, hogy ez megtörténhet. Csak néztem, néztem, fogalmam sem volt, ki lehet, ö meg mosolygott, furcsán, szomorúan, ahogy — ha restelljük is bevallani — csak mi tudunk, öreg asszonyok. No, nem akarlak idegesíteni vele, megmondom, ki volt: a Biedermanné, emlékszel, az első udvarban laktak, a második emeleten, Ajtkay úrélc mellett, tudod, a cselédjükkel, azzal a pösze kis Ilonkával milyen jóban voltunk. Igen, igen, a Biedermanné. Harmincnyolcban jöttek ki, azóta itt van. — Persze, nem győzött kérdezni, már belefájdult a fejem a felelgetésbe, Zsuzsiék közben odajöttek, de hát csak tátogattak, s amikor elment, akkor mondták, hogy tudom-e, ki- ez, mondtam, persze, hogy tudom, a Biedermanné, mire ők, dehogy tudom, a fia fél Rio tulajdonosa, iszonyúan gazdagok. Jó, mondtam én, akkor is meghívott, hogy holnap menjek el hozzá, egy borítékról mutattam meg neki a címet, felírta, s azt mondta, hogy elküldi az egyik kocsit értem. Hát ha láttad volna Zsuzsiékat, a férje azonnal, hogy szóljak róla, mert ő nagy üzleteket tudna kötni ezzel a Bieder- mann-fiúval, mert ebben a városban az történik, amit az akar. • — Elmentem, hát tényleg egy palotában laknak, akkora kertje van, hogy én félnék benne sétálni, kedves volt az asszony nagyon, úgy tett, mintha nem is az Ilonkához, hanem őhozzá jártunk volna veled. Késő estig beszélgettünk, a fia csak beköszönt, azt sem kérdezte, ki vagyok, rohant el. És tudod, majd még elmesélem holnap a részleteket, de még annyit, hogy a végén, a búcsúzáskor mondta, ö most már nyugodtan meghal, mert mindig arra volt kiváncsi, mi történhetett a házban, mióta eljöttek. Pont a házban. Mert ezt ö sehonnét nem tudhatta meg, hiába járat magyar újságot, ilyesmivel az nem foglalkozik. És mondta, ad emlékül valamit, ékszerládikát szedett elő, már gondoltam, úristen, mit akar ez adni nekem, s akkor előhúzott egy papírkarikát, tudod mi volt, hát nem hiszed el, egy Pick-szalá- mi papírja. Hogy ő ezt azóta őrzi, s most nekem. adja. — Most már tényleg befejezem, mert Klári harmadszor kiabál, hogy jéghideg lesz a vacsora, s addig, tudod, ők sem kezdenek hozzá, akkor holnap gyere okvetlen, te biztosan nem neveted ki Biedermanné szalámipapírkarikáját, mert Kláriéit ezt tették, nem értik, mi van ebben nagyon szomorú ... Mészáros Ottó COPACABANA hogy az nem brazil, hanem spanyol, dehát miért nem brazilul beszélnek Brazíliában, hanem spanyolul? Szóval az apjukkal spanyolul, az anyjukkal angolul, ritkán magyarul, gondolhatod, mi lesz ebből a két gyerekből, mire felnőnek, azt is elfelejtik, hogy az anyjuk miféle nációhoz tartozott, pedig én azt szerettem volna egész életemben, hogy két stramm unokám legyen, hát a kettő meg is van, úgy testre strammok is, dehát ha beszélni is alig tudok velük ... — Várj egy pillanatot, idehúzom a széket, mért eddig csak álltam, nem tudtam, hogy te hívsz, megérzed, hogy itthon vagyok, hiszen délelőtt jöttem csak meg ... Na, most már ülök, mondom tovább. Szóval bevitték a repülőtérről, jó nagy kocsijuk van, dehát ez ott nem ügy, meg tudod, engem soha nem érdekelt az ilyesmi, nem kergettek az asztal körül gyerekkoromban, ha nem ismertem az autómárkákat, mint a te unokáid. Szép a lakásuk, öt szoba, egy vagyont fizetnek érte, de tényleg egy vagyont,, ott áll a ház egy hegy lába alatt, valami Cukrosüvegnek hívjak vagy minek. Zsuzsi magyarázta, de én mondtam neki. kislányom a te anyád már csak ilyen butácska marad, nekem soha néni volt időm tanulni, dolgozni kellett, azt csak az tudja, aki csinálta, mit gürcölt, az ember egy kalaposnál, hogy két gyereket felnevelhessen, mégpedig tisztességgel. Zsuzsi erre nevetett, hogy ne agitáljam, s ha bármire is szükségem van, szóljak. Mondtam neki, mire lenne már nekem szükségem? Van nyugdíjam, itt a lakás, nekem már bútor, ruha nem kell, amit nassként megkívánok, arra igazán futja. Dehát már megint magamról beszélek, mintha te mindezt nem úgy tudnád, mint én, dehát ne X — Igen, itthon vagyok, $ már nagyon kellett, éppen ^ elég volt ez a három hónap. ^ Persze, hogy szép volt, jó volt, | de nagyon elég volt, hidd el 5 nelcem. Igaz, nem sokfelé X jártam életemben, de ez X tényleg nagyon szép. Ha- ^ talmas város, el sem hiszed, ^ ha nem láttod. Egy órát ^ autózhatsz benne, s még ak- ^ kor is a város belsejében X vagy. Rio de Janeiro, a lá- § nyomék vártak a repülőté- X ren, a két unoka, hát gon- \dolhatod, bőgtem, hogy ne- ^ kém ezt kellett megérni, hat- ^ vaukét éves koromra, nya- ^ kam közé kapni a lábam, s t futni át, a világ másik fe- X lére, hogy lássam a két uno- ^ kám, dehát elmentem, úgyis ^ tudom, többet az életben én X már nem látom őket, mert ^ hiába küld Zsuzsi jényké- ^ pet, jól tudod, az más. t — Jól vannak persze, Zsu- $zsií az a férfi a tenyerén $ hordja, dehát én nem tud- X lám vele beszélni, csak Zsu- §zsin keresztül, mert szegény ^ nem tud egy mukkot sem X magyarul, azaz annyit, hogy i mama, dehát erre is Zsuzsi X tanította meg. míg vártak a Xrepülötéren. Ezzel fogadott, Xhogy mama, azután már ^ beszélt a maga nyelvén, mit, §azt már Zsuzsi mondta, hogy Xmennyire örül, s igazán nem | hitte, hogy kiengednek en- t gém. Mondtam neki, már X miért ne engednének, min- Xdenki kaphat útlevelet, hál X még egy magamfajta öreg- X asszony, aki a lányához megy. ^Zsuzsi nevetett, de a férje X csak bólogatott, mintha azt i mondaná, mondja csak ma- X ma, mondja, úgysem hiszem X el. Na jól van, de nem részletezem, nincs nekem sem- X mi bajom ezzel a férfival, X bár jobban örültem volna, §ha szegény Zsuzsimnak ma- X öyar férje van, gondolhattad, a gyerekek éppen csak X törik a magyart, az apjukkal ^ brazilul beszélnek, dehát ezt X csak én mondoms mert Zsu- &zsi kinevetett, s azt mondta,
