Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

Két zsák szén, fél deci pálinka Szabadságvesztésre ítélte a bíróság a tolvaj házaspárt IX. ÉVFOLYAM. 212. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 9, CSÜTÖRTÖK Export, primőr vagy özönáru? Kelte hús a kenyér mellé ? - Ki neveljen állatot ? Jegyzetek a tervtárgyaló tanácskozásról Azon senki sem vitatko­zott, hogy kenyér kell. Enél- kül nem lehet élni. De hogy hús kell-e már a kenyér mel­lé, az már vitatéma volt. Az indulatok összecsapása legalábbis ezt bizonyította. Huszár Kálmán tsz-elnök- nek szilárd véleménye, hogy a húsz anyakocát és két­száz hízó sertést — ami je­lenleg a tsz-ben van — más nevelje. ök abrak­hiánnyal küszködnek. Igaz, a többi tsz sem áll job­ban abrakkal, de mégis jó lenne, ha tf\ás venné át a terhet, talán másnak jobban sikerül? ★ — Negyvenhat féle nö­vényt termelünk. Kell-e bi­zonyítani, hogy ez nem gaz­daságos. Végre szabad kezet kapunk a tervezésre. Talán rentábilisabban fogunk gaz­dálkoőni — szólt Illés Ba­lázs. — Ki tudja? — Elkeserítő szerintem, az új háztáji hitelről szóló hír. Mit eredményez majd? A tagok majd fütyülnek dol­gozni jönni. Alapszabály al­kalmazása? Falra hányt bor­só! És különben is, emiatt a rendelkezés miatt miért haragítsa a vezetőség magára a tagságot, a büntetéssel? Talán éppen itt a nyitja az aggodalomnak. Mert hisz mindenki tudja a Dózsában — Illés Balázs főagronómus is —, hogy a régi vezetés nagyon is liberálisan gaz­dálkodott. Lásd a disznók esti legeltetéseit a tanyákon. (Jól nevelt disznók ezek, nap­pal alszanak, este legelik a tsz vetéseit.) Tehették! Mert hol volt, hol van a felelős- ségrevonás? Népszerűtlen feladat és ne­héz küzdelem ezt a több éves Érik az illatos kék szilva. A szomjas darazsak számára minden fa valóságos terí­tett asztal. A zümmögő had fa­lánkul szopogat­ja a mézédes gyü­mölcsöt. De nemcsak a darazsak torko­sak, hanem... Kényelmesen haladok a beto­non, amikor a szombat délutáni csendben meg­riaszt a kétség- beesett hang. — Segítség! Se­gítség! Stop. Körülné­zek. Sehol egy te­remtett lélek. Hogy nem téved­tem és nem hallu- cinálok, arra rög­tön ott az igaza­Segítség! lás. Újabb keser­ves sóhajtás. — Segítség! Nem is kellett sokáig keresgélni. Az árokban hosz- szan nyúlt a má­zsás asszony. Bot­ja egy méterre, szatyorja még ar­rébb. Nyöszörgés­sel köszönt. — Jaj, végem van! Alig tudja ki­mondani, hogy nincs annyi ere­je, hogy feltápász- kodjon. Kemé­nyen a hóna alá nyúlok, üggyel- bajjal talpra ál­lítom, s amikor a szilvafa derekán támasztom, nagy nehezen kinyögi, hogy megkívánta a szilvát és ge- beszkedés köz­ben terült el az árokban. Kezébe adom a botot, karjára fű­zöm a szatyrot és azzal el is köszö­nök. Biztos vol­tam, hogy az asz- szony szépen las­san bicegve, meg­indul az úton. De nem úgy történt. Ahogyan hátratekintek, lá­tom, hogy dü- löngve, remegve ágaskodik és tele szájjal eszegeti a mézédes gyümöl­csöt. Hiába no! Meg­kívánta! Hadd egyen, nehogy el­menjen a Péter- kéje. „jól bevált” gyakorlatot meg­szüntetni. Hamar az új veze­tőség ellen lehet hangolni a tagságot, különösen akkor, amikor egy-egy brigádvezető is szemet hunyt az ilyen dol­gok felett — évekig. De tenni kell. Talán ezzel is, de a jó tervezéssel is, előbbre jutnak a gazda­ságosság terén. ★ Kié legyen a terület, a MÉK-é, vagy a konzervgyá­ré? MÉK, MÉK mindenütt. Mert a MÉK jó árat ad, a MÉK garantál, a MÉK nem kényszerít semmiféle „kísér­letet”, a tsz-ekre. A pri­mőr csak a MÉK és a tsz érdeke — és nem a kon­zervgyáré. De egyszer vége szakad a primőrnek is. És akkor? Ak­kor mehet a dömpingáru a konzervgyárba. Igaz-e az ér­velés? Igen is. Nem is. A pri­mőr, az export biztosítása jó jövedelem a tsz-nak, haszon az országnak, csinálni kell. De a konzerv is kelh Ha­zai és külföldi piacra egy­aránt. Ha a helyi tsz-ek csak primőrt akarnak termelni a jövő esztendőben, hová me­gyünk mi, vásárlók a napi zöldségünkért? A budapesti Lehel-piacra, avagy éppen -Berlinbe? ☆ Egyenlő partnerek, egyen­lő tárgyalófeleik lesznek a termelőszövetkezetek és a vál­lalatok. Uj dolog ez — már ami az új szerződéskötése­ket, azok új formáját illeti. A bizalom ma még ötven­ötven százalékos. A szerződés- kötések már megkezdődtek. A hiányzó ötven-ötven száza­lékos bizalmat most kell köl­csönösen megszerezni. Mert nemcsak két fél egészséges kereskedelmi ügyletének kö­téséről van itt szó, hanem a jövő évi kenyér, zöldség és hús biztosításáról a városban és az országban egyaránt. (takács) Holnap értékelik a tisztasági mozgalom eredményeit Holnap indulnak el a Vő röskereszt aktívái házról- házra, hogy felmérjék a há­zak, udvarok tisztaságát, ér­tékeljék, illetve pontozzák azokat. Bizonyára az idén már tü­zetesen megvizsgálják az aktívák a házak, udvarok tisztaságát, hogy így az ér­tékelés során reális képet kapjunk városunkról. Épp ezért elvetik a több éves mód­szerüket, a bekukkantást. Az emberek pedig fogadják őket bizalommal, ne vegyék sérel­mesnek látogatásukat. Nyerges István az utóbbi időben hat esetben állt a bíró­ság előtt és ebből ötször von­ták felelősségre vágyán elleni bűntett miatt. 1964 májusában megházasodott, de nem sokáig bírta ki a „csendes” életet. Most már azonban nem egye­dül „dolgozott", hanem felesé­gével, akiben hűséges társat talált újabb cselekményeihez. Először beérték annyival, hogy a vasút környékén szenet gyűj­töttek. 1965. január 29-én tázerdői lakásukból a városba indul­tak. A vasúti töltés mentén haladtak és a konzervgyár göngyölegtelepe mellett egy betonkádat láttak, amelybe is­meretlen személyek brikettet raktak. A házastársak gyorsan határoztak, elviszik a szenet és túladnak rajta. Nyerges hazasietett talicská­ért, meg két zsákért. Gyor­san megrakodtak és megindul­tak a város irányába. Amikor már túl voltak a vasúti átjá­rón, Sober József rendőrsza- kaszvezető megállította őket igazoltatásra. Neki azt mond­ták, hogy Tázerdő dűlői laká­A nagykőrösi kék szilva vezet A földművesszövetkezet öt helyen vásárolja fel a kék szilvát, a piactéri átvevőhe­lyén, a Meggyesben, a Ceg­lédi úti átvevőhelyen, to­vábbá Nyársapáton és Ko- cséron. Az átvevőhelyek kö­zül a legnagyobb forgalmat a pactéri bonyolítja le, aho­va a napokban ellátogat­tunk. Már este 8—9 óra tájban hordják a telep elé taligá­kon, kerékpárokon és kocsi­kon a szilvásládákat. Senki sem akar virrasztani, ezért felkérik valamelyik alud­ni nemigen tudó öreg­embert, hogy vállalja az őrzést, s ládánként 50 fillért fizet­nek neki. És akinek pálinká­ja van, az reggelenként az őrt még egy korty pálinká­val is megkínálja. A 3,80 fo­rintos szilva megéri! A piactéri átvevőtelep ve­zetője Takács Istvánná, aki nagy rátermettséggel és gya­korlattal mindent megtesz, hogy a rengeteg szilva átvé­tele minél zökkenőmente­sebben és minél gyorsabban lebonyolódjon. Szabad idejé­ben ott segít neki a férje is. Munkájukkal a termelők meg vannak elégedve. Sokat- mondóan jegyezte meg egy öreg termelő: Kovács Amb­rus. — Ezek nem fizetésért dolgoznak, az ilyen munkát nem lehet megfizetni! Naponta 300—350 mázsa szilvát vesznek át. A nagykőrösi kék szilvát legnagyobb részben Nyugat- Németországba szállítják. Az árut a helyi vasútállomáson veszi át a német cégek kép­viselője, aki már több alka­lommal kijelentette, hogy a nagykőrösi kék szilva minő­sége, íze, zamata jobb, mint a többi szilvatermelő he­lyekről elszállításra kerülő gyümölcsé. (kopa) TÁVOL AZ OTTHONTOL Az új iskolai év kezdetén vagyunk. Benépesült a fiú- és •leánykollégium régi és új lakókkal. Az új elsőéveseknek kez­detben bizony sokszor könny szökik a szemükbe egy-egy nyug­talanul eltöltött éjszaka vagy az otthoninál ízetlenebbre sike­rült menzai ebéd után. Nehéz megszökni az új rendet, a közös­ség eddig ismeretlen törvényét. A régiek már mosolyogva em­lékeznek vissza első félszegségükre, biztatgatiák új társaikat, segítenek nekik berendezkedni, eligazodni az általános iskolát felváltó felnőttebb emberek világában. SZABÖ Ágnes már másod­éves. — Tavaly, mikor elő­Szabó Ágnes szőr jöttem a kollégiumba, nagyon rossz volt, — mond­ja. Hónapok kellettek ah­hoz, míg végre a közösség­ben egyenrangúnak éreztem magam. Az volt a jó, hogy Kőröstetétlenről — ahonnan jöttem — többen is voltunk', akik már jól ismertük egymást. Egy éve bizony a fél éjszaka majdnem sí­rással, kesergéssel telt el. Most is ugyanazokkal a lányokkal lakom egy szo­bában — de most már az első este sokat nevettünk, sokat meséltünk nyári él­ményeinkről. De mit mond erről az új lakó, Blaskó Ilona? — APAJRÖL jöttem Nagykőrösre, és egyelőre nagyon jól érzem magam. Az otthoni lányokkal nem értettük meg egymást. — Ök mindig csúfolták, hec- celték azokat, akik tovább akartak tanulni, ők nem szerettek tanulni, nem tudták, hogy milyen jó az! Tanulmányi eredménye 4,8 volt. Most a gimnázium Blaskó Ilona idegennyelv-tagozatos osz­tályának tanulója lett, ahol eddigi eredményeihez ha­sonlóan, szeretné megállni a helyét. A fiúk mindig bátrab­bak, hamarabb feltalálják magukat — szokás monda­ni. Ez igazolódott be akkor is, amikor a fiúkollégium­ban jártunk. SZTANCSIK József, a tiz elsőéves egyike, mindjárt a kollégiumi sportlehetősé­Lehet valamivel több? A baromfivágó standjá­nál várakozók. Előttem fia­tal asszonyka gusztálja a gyönyörűen leltakarított pecsenyekacsákat. — Egy kilót kérek! — mutat rá az egyik sárga húsú baromfira. Az eladó gyorsan rá­csapja a mérlegre. Egy­másután rakja a súlyokat. Az egykilós után egy húsz- dekásat dob. Kevés. Még egy tízdekást. Azt is köny- nyen elbírja, és még a mér­leg serpenyőjébe kerül egy újabb húszdekás is. Az asszony megrázza a fejét. — Sok! — De kár pedig levágni! — sajnálkozik az eladó. — A combját kár bántani. A nyakát se vághatom le. Hi­szen az a legízesebb része a levesben. Tessék elvinni az egészet. Elfogy az va­sárnap. A vevő ismét nemet int: — Nincs is nálam több pénz. — Annyi baj legyen! — vigasztalja az eladó. — Attól nem félek. Meg tet­szik hozni. A vevő arca felderül. — Akkor mérjen hozzá még egy negyed kiló má­jat, meg egy fél kiló leves­nek valót. sukról a városban levő laká­sukra viszik a szenet. A rend­őr ezt jóhiszeműen elhitte. Csakhamar vevőre találtak és a két zsák szenet ötven fo­rintért eladták. Aztán mentek a város központja felé. A vé­letlen azonban közbeszólt és újra összeakadtak a rendőr- szakaszvezetővel, aki őket a rendőrkapitányságra előállí­totta. Itt már bevallották, hogy lopott szenet adtak el. Az ügy még be sem fejező­dött, már újra szembekerült a házaspár a törvénnyel. A 150- es élelmiszerboltban voltak. Nyergesné az önkiszolgáló ko­sárba tett egy féldecis üveg pálinkát, azt a férje egy óvat­lan pillanatban zsebredugta. A pillanat azonban nem volt óvatlan, mert a pénztárosnő meglátta és figyelmeztette a boltvezetőt. A bolt irodájában Nyerges, aki különben akkor ittas volt, makacsul kitartott amellett, hogy nála nincsen az üveg pá­linka. Még felesége beismeré­se után is kitartott. Végül is hirtelen a boltvezető köpeny­zsebébe nyomta az üveget és kiszaladt a boltból. A városi bíróság súlyosbító körülménynek vette Nyerges büntetett előéletét és mivel fe­lesége is tudott régebbi cse­lekményeiről, az ő minősítésé­nél is súlyosbító körülmény volt férje előző büntetése. Nyerges hathónapi szabad­ságvesztést kapott, Nyergesnét a bíróság harmincnapi szabad­ságvesztésre ítélte. MIKOR LESZ RENDES JÁRDA? Mikor lesz már végre a város központjában egy éve felépült 12 lakásos szövet­kezeti háznak rendes útja és járdája? Kárba veszik-e a felvonulási épület bontá­sánál végzett körülbelül két­száz társadalmi munkaóra? A fentiekre várnak vá­laszt a 12 lakásos szövetke­zeti ház lakói. Harminc százalékkal olcsóbb! ugyan már mind elfogyott az első napokban, de lehet még különféle Elida kréme­ket, hajsampont, borotva­szappant vásárolni. Ezenkí­vül különféle cipőkrémet. Brillantin hajfény esitőt, im­port is leértékeltek. Itt októ­ber 2-ig tart a harminc szá­zalékos árleszállítás. Az üveg- és porcelánboltban bő választékban lehet válo­gatni a leértékelt vázákból. Ezenkívül különféle porce­láncikkeket, műanyag holmi­kat értékeltek le. MIT LATUNK MA A MOZIBAN ? Phaedra. Az antik tragédia modern változata. Amerikai film. Csaik tizennyolc éven felülieknek! Szélesvásznú. Kísérőműsor: Viktória 1945. Előadások kezdete: fél hat és nyolc órakor. Sztancsik József i $ kedves, udvarias, eddig meg ^ semmilyen ellentét nem 5 volt a fiúkkal. Barta—Godány $ $ Hétfőn kezdődött a leérté- ^ kelés a bútor, az illatszer, il- ^ letve az üveg- porcelánbolt- ^ ban. Harminc százalékkal S olcsóbban lehet vásárolni kü­lönféle cikkeket. Hogy köny- ^nyebb legyen a választás. § boltról boltra járva most né- ^ hányat megemlítünk. ^ A bútorboltban pontosan ^ kilenc féle bútornak az árát ^ szállították le 30 százalékkal. < Legkeresettebb ezek közül 5 a tv-asztal, most háromszáz- ^ kilencven forintba kerül. De $ a leértékeltek sorába tarto- ^ zik a kétajtós festett szek- ^ rény, a háromajtós és szóló ^ konyhaszekrény. Az utóbbi- ^ból még hét darab van a Sraktáron. $ A bútorüzletben szeptem­ber 25-ig tart a leértékel; ^ cikkek kiárusítása. ^ Az illatszerboltban az Elida­6 készítmények családjába tar- ^tozó cikkeket szállították le S teljes egészében, ezekből le­shet vásárolni. A szappan X gekről, a tv-ről és rádióról^ beszélt. Házigazda módján ^ kisért végig a kollégiu mon bennünket. Megtudtuk. ^ hogy Örkényből érkezeit és$ az egyik szakközéposztály ^ tagja. Szőlész-borász szak- ^ munkáslevelet is al<ar sze- ^ rezni az érettségi oklevél ^ mellé. Itt mindenki nagyon ^

Next

/
Thumbnails
Contents