Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-09 / 212. szám
MST M£CT£> 1965. SZEPTEMBER 9, CSÜTÖRTÖK A tanító néni álmos. Éjszaka utazott és még nem volt ideje aludni. \De fáradt is. A vasútállomásig négy kilométert gyalogolt, nehéz bőrönddel. Fáradt és álmos — és boldog. Most vizsgára készül, de nem sajnálja a beszélgetéssel eltöltött időt. A leendő tanító néni gyakorló évét töltötte a távoli falucskában. Kis, parasztházból átalakított iskolában, huszonnégy gyerek között. Huszonnégy első osztályos gyerek között. Huszonnégy cigánygyerek társaságában. Tanította őket. Először arra, hogy hetente hat napon iskolába kell járni, és nem tetszés szerint, hanem nyolc órára. Ez volt az egyik legnehezebb lecke. Az első hét után már nem kellett minden csemetéért kü- lön-külön elmenni, s a legnotóriu- sabb iskolakerülők is hozzászoktak a nyolc órai „kezdéshez". A tanító néninek lavórt kellett vennie. Lavórt, hogy megmoshassa az apró, sz'ur- tos kezeket. Hogy ezekbe a kezekbe füzetet, könyvet adhasson. Füzetet, könyvet, ceruzát. De honnan? Mert nem volt sem füzet, sem könyv, sem ceruza. Az első hét után a szüléket már nem nagyon érdekelte, hogy a fiatal, tanítónő jelölt minden délelőttre az TANÍTÓ NÉNI iskolába csábította gyerekeiket, de azzal sem törődtek, hogy vajon leányaiknak van-e füzetük, könyvük. A nemtörődömség burka túlságosan keménynek bizonyult. A cigánycsaládok hallani sem akartak arról, hogy ők a tanítás elengedhetetlen eszközeire pénzt áldozzanak. A tanító néni csak pillanatnyilag keseredett el. De nem hátrált meg. A tanácstól, a termelőszövetkezettől kért anyagi segítséget. Kért, s kapott is. A második hét végén, már mind a huszonnégy gyereknek volt könyve és füzete. — Tanító néni, eltűnt a tintám... — kesergett egy reggel az egyik kislány. Ez jelentette a legnagyobb gondot. A gyerekek gátlástalanul vették el egymás holmiját, a tanteremben semmit sem lehetett biztonságosan bennhagyni. — Minden óra végén összepakoltam, s szünetben a táskám is velem volt az udvaron — emlékezik vissza a tanító néni, s még hozzáteszi: — Kezdetben... Igen, mert alig telt el egy hónap, s már nem lehetett olyan dolgot hallani: „Ki vitte el a ceruzámat? Az előbb még itt volt!" Mert a gyerekek a gondoskodásért megszerették az alig húszéves tanító nénijüket, s napról-napra fogékonyabbak lettek a jóra. Egyszer így dicsekedett az egyik gyerek: — Tanító néni, apuval tegnap megtanítottam leírni a nevét... Családlátogatásra ment. A ci-' gánysor távol esik a falutól. Gyalog indult el, de félúton elébe jött az egyik tanítványának az apja szekérrel. A házak előtt mindenhol kint álltak a családok, s végül is a szabadban telepedtek le beszélgetni. Ettől kezdve mindennapos látogatója lett a „cigányfalunak”. A felnőtteket tanította írni-olvas- ni. A járásnál is hallottak munkájáról, s a kíváncsiság egész tanári bizottságot csalt ki a tanító néni osztályának vizsgájára. Huszonnégy gyerekkel kezdett, füzet és könyv nélkül, s huszonnégy gyereknek adhatott évvégén bukásmentes bizonyítványt. A tanító néni álmos és fáradt. De boldog, s elbizakodottság nélkül elégedett is. Egyik kis tanítványa írta levélben: „Szeretjük a tanító nénit. Tessék 1 visszajönni hozzánk...” Tóth István Társadalmi segítséggel javítsanak a turistaházak állapotán Ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bizottság Fontos vizsgálati jelentéseket tárgyalt meg e havi ülésén a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Mint ahogy arról már a közelmúltban beszámoltunk, napirendre került a turistaházak működéséről készített jelentés is. Az élénk vita után a NEB elfogadta az ellenőrző jelentésben rögzített megállapításokat. A Turistaházakat Kezelő Vállalat igazgatója felszólalásában elmondotta: nemrég került a vállalat élére és munkatársaival együtt arra törekszik, hogy a fontos turista és idegenforgalmi érdekeket teljesítő épületek tatarozását, karbantartását illetően — minél előbb eredményes előrehaladást érjenek el. Közölte azonban, hogy ezt teljesen csak abban az esetben tudja a vállalat megvalósítani, ha illetékes felettes szervétől a szükséges pénzügyi és egyéb támogatást megkapja. Az ülés résztvevői örömmel vették tudomásul az elhangzottakat és többen, igen helyesen, javasolták: jó lenne, ha a Turistaházakat Kezelő Vállalat igénybe venné a társadalmi erők, a természetbarát egyesületek önkéntes támogatását is. Ezután került sor a pótalkatrész-ellátás helyzetének vizsgálatáról szóló jelentés megtárgyalására. Az ülés elfogadta a jelentésben szereplő megállapításokat és több fontos határozatot hozott, amelyekben az illetékes megyei és országos szerveknek javasolja a pótalkatrész-ellátás megjavítását. BERZSENYI NAPOK A Hazafias Népfront október 11—17 között Berzsenyi-napokat rendez Egyhá- zashetyén, a költő szülőfalujában. Az ünnepségekre meghívják az ország valamennyi — Berzsenyi nevét viselő — intézményének, termelőszövetkezetének, iskolájának képviselőit. Megjelent L-től R-ig is Megjelent a Magyar Irodalmi Lexikon második kötete, amely több mint ezer illusztrációval, 640 oldalon, mintegy két és fél ezer szócikkben L-től R-ig dolgozza fel irodalmunkat Benedek Marcell szerkesztésében. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő lexikon harmadik, befejező kötete már nyomdában van, s előreláthatólag két-három napon belül az olvasók kezébe kerül. Nemzetközi lápkongresszus Keszthelyen A Nemzetközi Lápkutató Társaság felkérésére az idén hazánkban, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola rendezésében kerül sor a 9. nemzetközi lábkongresszusra. 25 ország képviselői több mint 150 előadást jelentettek be. A külföldi részvevők száma mintegy 300, a hazaiaké több mint 50 lesz. A tanácskozás vasárnap Keszthelyen ünnepi plenáris üléssel kezdődik. Szeptember 9. rózsái AZON a huszonegy esztendővel ezelőtti szeptember 9-én már két napja bolgár földön verték a fasisztákat a szovjet seregek, a bolgár partizánok harca általános felkeléssé terebélyesedett, Szófiában a közlekedési dolgozók sztrájkoltak és a nép tüntetett Várnában, Plevenben és másutt megnyíltak a börtönök és p. lefogott hazafiak csatlakoztak a partizánokhoz, akik már nemcsak falvakat, hanem egész városokat szabadítottak fel.. És 1944. szeptember 9- én összeomlott a monarcho- fasiszta diktatúra^ megalakult az első bolgár népi kormány, a Hazafias Arcvonal kormánya. A karlovói és a kazanüki síkságról azokban a szeptemberi napokban a rózsacsokrok nem a rózsaolaj'készítő üzemekbe áradtak, hanem a német fasisztákat üldöző szovjet harcosok, bolgár partizánok és a hozzájuk csatlakozott bolgár katonák sisakját díszítették. Szófiában valóságos virágszőnyeg fogadta a felszabadítókat, s köszöntötte szeptember 9-ét, a bolgár történelem nagy és igazi fordulópontját, a felszabadulást. BULGÁRIA akkor szegény, elmaradott agrárország volt, fejletlen iparral. Amikor _ a nép szeptember 9. után szám- bavette az ország vagyonát, a leltárban kevés dolog szerepelt. Mindössze 90 ezren dolgoztak a négyezernyi vállalatban. S bár Bulgária már régen a „rózsák országa” hírében állt, a régi rendszer a kincset érő rózsaföldeket is pusztulásra ítélte — ezen is az új népi hatalomnak kellett változtatnia. Azóta huszonegy esztendő ■ telt el. Ma a Bolgár Népközes színvonalnak, s ugyanakkor tízszeresére növekedett a közszükségleti cikkek gyártása. AZ IPARFEJLESZTÉSBEN fontos szerepet játszik a KGST-országokkal való együttműködés, amelyre Bulgária különösen'' nagy gondot fordít. Ezen belül évről évre nagymértékben bővül a matársaság ipari-agi'árállam, modern iparral, egyesített és gépesített mezőgazdasággal, magas kulturális színvonallal, állandóan növekvő jóléttel. Bulgáriának ma már saját A híres bolgár Aranyhomok tengerpart. Ebben az esztendőben 1 millió külföldi nyaraló fordul meg Bulgáriában gépgyártása, fekete- és színes fémkohászata, vegyipara van. Az ország ma 33-szor több elektromos energiát termel, mint 1939-ben, az utolsó háborúelőtti esztendőben. Tavaly tovább bővítették például a Marica-Keiet hőerőművet, a ruszei hőerőművet, az ivajlovgrádi vízierőmű-rend- szer. pedig egy 114 ezer kilowatt kapacitású elektromos centráléval bővült. Az ugyancsak az 1964-ben átadott új gyárak közé tartozik a Medet rézdúsító kombinát, a Pleven j melletti üveggyár, a Sztara Zagora melletti nitrogén- műtrágya kombinát új részlege. Az ipar egész termelésének mennyisége 1964-ben ti- zenkilencszerese volt az 1939gyar és a bolgár népgazdaság sokoldalú együttműködése. Rohamosan növekedett a szocialistává alakított bolgár mezőgazdaság termelése is. Az idén az előirányzat szerint gabonafélékből 314 kilogramm lesz az egy főre jutó termelés. Minden téren hétmérföldes léptekkel haladt előre a testvéri szocialista Bolgár Nép- köztársaság. Az idei szeptember 9-én a Szófiába áramló ünneplő tömegek rózsái a szocialista rendszer vívmányait köszöntik, s azokat, akik huszonegy esztendővel ezelőtt fegyverré! kezükben döntötték meg a diktatúrát, nyitottak utat a megvalósult holnapokhoz. Sebes Tibor Bulgária szántóföldjeinek 20%-a öntözhető. Ez évben be^ fejezték a Kardzsali víztároló építését, amely az Arddó folyón épülő víztároló-láncolat első objektuma Csökkent a vidékiek Budapestre vándorlása A fővárosi munkaközvetítő irodák statisztikája szerint az utóbbi három évben lényegesen csökkent a vidékiek Budapestre vándorlása. 1962. első felében például — ebben az évben volt egyébként a „tetőzés” — még csaknem 37 000 vidéki keresett munkát a fővárosban, az idei év hasonló időszakában már csak 25 000. A felköltözők eredeti foglalkozását vizsgálva, megállapítható, hogy míg a három évvel ezelőtt — ugyancsak féléves viszonylatban — a fővárosba törekvő faABONYIÁK - NAGYABONYBAN Az Abonyi Földmúvesszö- vetkezet Rozmaring együttesének tizenkét tagú tánccsoportja, valamint a Gudi-Far- kas Mihály vezette zenekar kétnapos vendégszereplésben . vett részt a csehszlovákiai Dunaszerdahelyen és Nagy- abonyban. A csoport szerepléséről Lajkó Károly, A MÉSZÖV osztályvezetője a következőkben számolt be. — A Rozmaring-együttes a Csemadok meghívására vett részt Bihari Józsefnek, a neves cigányprímás- és zeneköltőnek tiszteletére rendezett emlékünnepségen. Bihari ugyanis a csehszlovákiai Nagyabony községben született, de a mi Abonyunk is a magáénak tekinti. Nálunk az elmúlt esztendőben rendezte meg a földmúvesszövetkezet az emlékünnepséget s erre meghívtuk a dunaszerdahelyi járás küldöttségét. A Rozmaring-együttes első fellépésére Dunaszerdahelyen került sor, második alkalommal pedig a nagyabonyi szabadtéri színpadon. Aranyérmes siarvasbika Sikerrel járt a somogyi erdőkben tartózkodó nyugatnémet vadászok első cserkésző útja. A hét elején az észak-somogyi erdőgazdaságban az egyik vadászvendég egy páratlan, tizenhatos szarvasbikát lőtt: a szakemberek megállapítása szerint a bika agancsa aranyérmes. lusiak csaknem 20 százaléka volt mezőgazda- sági dolgozó, addig ez az arány az idei első félévben 7 százalékra csökkent. Hat hónap alatt mindössze 679 mezőgazda- sági dolgozó helyezkedett el Budapesten, ők is főként a falusi „holt szezon” időszakában, s inkább csak idénymunkára jelentkeztek. A statisztikából kiderül az is, hogy az utóbbi időben a családosok csak ritkán válnak meg véglegesen falujuktól, mert a termelőszövetkezeti jövedelem igen sok helyen azonos szintű, vagy megközelíti az ipari béreket. Ezzel szemben egyes budapesti vállalatoktól — például a Közlekedési Építőipari Vállalattól — kilépő dolgozók egy része kifejezetten termelőszövetkezetben kívánt elhelyezkedni. Szeretik a könyvet A szobi járási könyvtár felügyelete alatt működő könytárhálózat könyvállománya a múlt év végén már csaknem 28 ezer kötet volt. Ebben tizenötezer kötet szép- irodalmi, hat és fél ezer egyéb munka. A beiratkozott könyvtári tagok száma 4287, a járás lakosságának majd tizenöt százaléka, tehát több a 12,3 százalékos megyei átlagnál. A könyvtárak hatókörét legkevésbé a paraszti lakosság körében sikerült kiterjeszteni. A propaganda- tevékenység fokozásának legfőbb akadálya az, hogy az Ipoly menti községekben a könyvtárak elhelyezése és berendezése egyáltalában nem felel meg a követelményeknek. | TÖRTÉNET X — Akarsz egy sablonos történetet? — kér- i di barátnőm az eszpresszóban. — Nézd meg X azt a nőt! — S egy távolabbi asztal felé mu- \ tat. X A nő, akit meg kellett néznem, idősebb volt X már, rosszul festett vörös hajjal és macska- X bundában. A kiszolgálónő feketét hozott neki, X megköszönte, kavargatta, de nem kóstolta 5 meg. Az ajtót nézte kitartóan, mereven. X — A férjét várja — folytatja barátnőm —, $ itt dolgozik a szemközti VASERT-nál. Min- X dennap várja... X Kiderül, hogy a férj valamikor anyagbe- X szerző volt egy gyárban, ugyanott, ahol a ba- \ rátnőm dolgozott. Jó humorú ember volt, X negyvenes, kopott bőrkabátot viselt éveken \ át télen, tavasszal, ősszel s egy irdatlan ak- X tatáskát cipelt. Szombatonként ebbe az ak- X tatáskába pakolta a kétkilós kenyeret, húst, X zöldséget. A többiek irigyelték kicsit a felesé- X gét ezért, akit nem ismertek. Az anyagbeszer- X zö sohasem mutatta be nekik, csak annyit X tudtak róla, textilmunkásnö. \ Egyik télen a férj szinte egyik napról a X másikra megváltozott. A bőrkabátja maradt X Ugyan, de nyakába színes, élénkmintás sál X került, haját másképpen nyiratta és néha el- X merengett. X — Valami nő lehet a dologban — suttog- X ták a kollégák és igazuk volt. X A nő — egy vézna lány valamelyik la’oor- X ból —, húsz sem lehetett még, gondozatlan \ vörösesszőke haja a vállát verdeste, a szem- X öldöke majdnem fehér. X Az anyagbeszerző szombatonként nem pa- X költ többé kenyeret a táskájába, ellenben fü- ^ työrészett. Később valaki karonfogva látta a X körúton a kis véznával, köszönt is neki az X anyagbeszerző hangosan, jókedvűen. X — Szóval már nem is titkolja a dolgot — ^ suttogták és várták a fejleményeket. Az anyagbeszerzőt egy napon nagyon meg- X verték a gyárkapu előtt. Egy őszülő hajú asz- X szony verte esernyővel és közben artikulát- X lan hangon kiáltozott. A felesége volt. A véz- i na lány ott állt az anyagbeszerző mellett, X mintha megbénult volna, de az asszony őt X nem bántotta, mintha nem is lenne ott. X A férfinek sokáig véraláfutásos volt az ar- X ca és nem sokkal az eset után kilépett a gyár- i ból. Egyszer találkozott egy kollégájával, el- X mesélte, hogy válik, elveszi a lányt, mihelyt X megfelelő albérleti szobát kapnak valahol. X A közvélemény tárgyalt egy darabig, aztán X megnyugodott. Sajnálták kicsit az anyagbe- ^ szerzőt, hiányzott nekik. Aztán elfeledkeztek X róla. X s Eltelt néhány év. X A férfit egyszer a régi feleségével látták X üldögélni egy vendéglőben. Kisfröccs volt X előttük, békésen beszélgettek. Az asszonynak X akkor már vörösre volt festve a haja, és a X száján rúzs. Valaki hozta a hírt, hogy lottón X nyert valami nagyobb összeget, öröklakást ^ vett az anyagbeszerzőnek és kocsit ígért. En- 5 nek fejében örök hűséget kívánt. Azt mond- X ják, azóta egy lépést sem tehet nélküle. X — Ott jön — lökte meg barátnőm a karó- § mat és valóban nyílt az ajtó. Egy szürke fel- ^ öltős férfi jött be, mély ráncok barázdálták i az arcát, körülnézett, majd a vörös hajú asz- X szonyhoz indult, aki mosolygott és még min- X dig nem itta meg a feketét. Néhány perc múlva eltávoztak. Elöl ment X az asszony, a bundája kicsit hosszú volt és a ^ retikülje lehetetlenül bordó. A férfi komoly X arccal követte. Engedelmesen ment utána az X asztalok között s csak a hajlott háta jelzett X némi kétségbeesést. X B. I. |
