Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

MST megyei 1965. SZEPTEMBER 8, SZERDA Ezerjó- műanyagputtonyban Az ezerjó hazájában, a mó­ri dombokon már befejezés­hez közelednek a szüreti elő­készületek. A gazdaság dolgo­zói előkészítették a hordákat, a pincéket és a gépeket. Az idén korszerűsítik a szüretet: újfajta műanyagputtonyokkal kísérleteznek. A színes putto­nyok lényegesen könnyebbek fa elődeiknél, s előreláthatóan sokkal tartósa,bbak is lesznek. Bővítik a nyíregyházi kórházat Megkezdték a nyíregyházi megyei kórház bővítését A mintegy 50 millió forintba kerülő körülbelül négy évig tartó beruházás munkálatait két ütemben végzik. Az első szakaszban épül a 150 ágyas gyermekosztály és 84 ágyas fertőzőbeteg-osztály. Miért nem virágzik a Victoria Regia ? A Fővárosi Botanikuskert hagyományos nyári látványos­sága, a Victoria Regia virág­zása a kedvezőtlen időjárás miatt az idén elmaradt. Azért meglepő ez, mert az Amazonas vidékén honos trópusi vízinö­vény nálunk amúgyis kizáró­lag fűtött üvegházban él. A botanikuskert Victoria Regia-házában az. idén is ép­pen olyan meleg, páradús a le­vegő és 34 fokos hőmérsékle­tű a víz, mint más esztendők­ben. A kényes növény mégis megérezte az időjárás rendel­lenességét, azt, hogy a napsü­tés jóval kevesebb volt a szo­kásosnál. Pompás virágai, amelyek ál­talában július végén, augusz­tus elején bontják ki 1—1 nap­ra szirmaikat, elegendő fény hiányában most még csak nem is bimbóznak. A botanikusok szerint lehetséges, hogy más­fél hónapos késéssel, szeptem­ber közepére mégis kivirágzik. Az ezeréves Vác Tanulságos kiállítás a váci múzeumban a város történelmi emlékeiből Megszűnik a „telefonínség" Megkezdődött a lágymányosi telefonközpont építése Csaknem annyi telefon­igénylőt tartanak nyilván a tizenegyedik kerületben, mint amennyi előfizető van je­lenleg Lágymányoson. Ez is mutatja, a gyors ütemben fejlődő városrész telefonin­MAR HIDEG A VÍZ. Foto: Kotrocző ségét. Telefonellátottság te­kintetében ugyanis ez a kerület a legmosto­hább, hiszen annak ellenére, hogy gyorsan szaporodnak az új házak, ezen a részen tíz esz­tendeig úgyszólván egyetlen telefonállomás felszerelésére sincs lehetőség. Az ötéves terv előírta, az idei programból azonban hitel hiányában kimaradt a régen várt telefonközpont épí­tése. Az ott lakóknak most jó hírt ad tudtul a posta: mégis megkezdődött a központ építése. A Közlekedés- és Postaügy: Minisztérium a kezdéshez szükséges hitelt biztosítot­ta. Halászcsárda - panorámává Az ország legszebb panorá- májú halászcsárdáját átad­ták rendeltetésének a paksi Dunakanyarban. A paksi Vö­rös Csillag Halászati Tsz a budapest—pécsi, 6-os főútvo­nal melletti dombon egy év alatt építtette fel a helyi Ezüstkalász Tsz házi brigád­jával a nemzetközi színvonalú vendégfogadót, amelynek a Dunára festői kilátást nyújtó emeleti éttermé­ben és teraszán mintegy 250 vendéget fo­gadhatnak egyszerre. Előtte 150 gépkocsinak készítettek parkolóhelyet. A korszerűen berendezett új csárda többféle halétellel, elsősorban a hagyományos metélttésztás paksi halászlé­vel, házilag gyúrt túróscsu­szával és tájjellegű borokkal látja el vendégeit. A hangulatos csárda na­ponta reggel 7 órától éjfélig áll az átutazó vendégek ren­delkezésére. NEMRÉGEN NYÍLT MEG r a váci múzeum új, öt évre ter­vezett állandó kiállítása, j amely igen ügyesen és tömö- j ren szemlélteti az első ma­gyar király. István városának ezeréves történetét és fejlődé- I sét a Honfoglalás korától | kezdve napjainkig. Stefaits István, a múzeum igazgatója hónapokig tartó gondos mun­kával gyűjtötte, válogatta ösz- sze és rendezte el a kiállítás i értékes anyagát, amely négy j tágas helyiséget tölt most ’ meg. Az első teremben a közép­kori Vác emlékei láthatók, köztük a Géza téri ásatások során legutóbb napfényre ke­rült nagy jelentőségű leletek, az egykori váci vár kőemlé­kei. Művészettörténeti szem­pontból is figyelemre méltó egy finoman faragott vörös márványdarab, néhány osz­loptöredék, valamennyi a kor igen fejlett magyar építőmű­vészetének dokumentuma. A török hódoltság korában épült vízvezeték hét és fél kilomé­ter hosszú hálózata ma is ki­fogástalanul szolgálja a víz­ellátást. Ebben a teremben kapott helyet a tatárdúlás egyik megrázó emléke, egy márványfej, a feldúlt templom egyetlen épségben maradt dí­sze. A második teremben a kö­zel másfélszázados török ura­lom utáni korszak néhány jel­lemző emlékét állították ki. Vác 1686-ban szabadult fel, amikor redkíviil meggyérült lakossága között mindössze egyetlen adóképes családot ta­lált a fiskus. A felszabadulás után azonban gyorsan megin­dult a fejlődés, megalakultak a céhek. Néhány művészi mesterlevél, számos barokk faragvány érzékelteti a kor­szak hangulatát, valamint azok a régi írások, amelyek a haladásra vágyó és a több sza­badságért harcoló lakosság és a haladást gátló püspöki ha­talom^ közötti ellentét beszé­des dokumentumai. : A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁ­BAN kaptak helyet a XVIII. században felállított első nyomda szép termékei, né­hány fába metszett nyomdai dúc, amellyel a korabeli ki­adványok illusztrációi készül­tek. Vácnak igen nagy szere­pe volt a magyar nép mind­két szabadságharcában. A vá­ros lakossága egy emberként csatlakozott Rákóczi Ferenc zászlajához éppen úgy, mint Kossuth Lajoséhoz. A „Vácz városában lakozó Betsületes Csizmazia Czéh-betí Mester­emberek’’ egyforma lelkese­déssel öltötték magúkra a ku­ruc vitézek dolmányát és Bem apó vitéz honvédéinek barna atilláját. A kiállítás fiatal látogatói megilletődve néze­getik az üvegíárlókban eze­ket a legendás hírű ruhadara­bokat. Mellettük látható egy- egy eredeti példány abból a kiáltványból, amelyet Görget Artur intézett a harcoló hon­védséghez, és a magyar nép­hez 1849. április 10-án, ami­kor Damjanich és Klapka tá­bornok hős seregei felszabadí­tották Vácot az osztrák csá­szár zsoldosainak uralma alól. Az egyik tárlóban szerényen húzódik meg egy Zanbelly Lajos nevű váci polgár nevére kiállított német nyelvű fuvar­levél másolata, egy kereken száz évvel ezelőtt, 1863-ba.n lefolytatott vészbírósági eljá­rás megmaradt „bűnjele". Zanbelly Lajos honvédezre­dese volt a szabadságharcnak, Világos után halálra ítélték, de aztán az ítéletet „kegye­lemből” nyolc évi várfogságra enyhítették. Kiszabadulása után csendes visszavonultság- ban élt Vácott, de részt vett minden titkos forradalmi szer­vezkedésben. 1863-ban nagyobb fegyverszállítmány érkezett címére, hamis adatokkal ki­töltött fuvarlevéllel. Az oszt­rák zsandárok azonban kiszi­matolták a lezárt ládák tartal­mát, a vakmerő szabadsághar­cost letartóztatták és a hadbí­róság tizennégy évi nehéz bör­tönt szabott ki rá. A kiállítás megnyitása alkal­mával az első látogatók között volt Hainisch Ferenc nyugdí­jas, Zanbelly Lajos unokája. Megilletődve fedezte föl a vit­rinben a nevezetes útlevél má­solatát, majd bejelentette a múzeum vezetőségének, hogy az útlevél eredetije a birtoká­ban van néhány más régi do­kumentummal együtt és azo­kat szívesen a váci múzeum rendelkezésére bocsátja. A NEGYEDIK TEREM a huszadik század Vác városát mutatja be. A század elején itt is hangos volt a világ az úgynevezett közjogi harcoktól. Különösen képviselőválasztá­sok idején tombolt a jelszavas kortesháború, amelynek emlé­ke néhány röplapokon sokszo­rosított kortesnóta formájában maradt fenn. Az egyiken ez a rigmus olvasható: Tahy Pista, jaj, de fázik, Váczon követ lenni vágyik, Pedig abból nem lesz semmi! Elmehet zabot hegyezni. Abczug vén Tahy! Itt gyűjtötték össze, ebben a teremben az első világháború szomorú plakátemlékeit, az őszirózsás forradalom és a Ta­nácsköztársaság váci doku­mentumait. Az ellenforradal­mi terror borzalmait és em­bertelenségét szintén őrzi né­hány korabeli „parancs”. A te­rem legfontosabb anyaga még­is az, amely a felszabadulás utáni Vác új, nagyvonalú és kitárt perspektívájú életét tükrözi. Gyönyörű fényképna­gyítások a DCM gigantikus épületcsoportjairól, Vác új gyárairól, üzemeiről, intézmé­nyeiről, mind a múlt nemes hagyományait is hűségesen őr­ző város gyors ütemű fejlődé­séről tanúskodnak. A KIÁLLÍTÁSNAK állan­dóan sok a látogatója, pedig az új iskolaév csak most kez­dődik. A váci pedagógusok csoportos diáklátogatások meg­szervezésével bizonyára ki­használják azt a nevelési és tanítási lehetőséget, amit ez a tanulságos kiállítás biztosít számukra. A múzeum vezetőit mindenképpen dicséret és elis­merés illeti ezért a példamuta­tó kiállításért, amelynek csu­pán azt a hiányosságát érzi a látogató, hogy egyetlen doku­mentum sincs gazdag, válto­zatos anyagában arról a sze­repről, amit ez az ezeréves város a művészetekben és az irodalomban betöltött. Pedig néhányat erről a területről is könnyen begyűjthettek volna. Magyar László ,Mintapéldány“ a magyar tenger Megmérték a Balaton hullámait A Balaton hullámai jóval magasabbak, mint ahogy ezt eddig feltételezték —, állapí­tották meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet legújabb vizsgálatai. A VITU- KI munkatársai a közelmúlt­ban új hullámzásmérő mű­szert készítettek, amely több ízben mutatott ki két métert megközelítő hullámmagassá­got. A hullámok magasságának pontos ismerete igen fontos gyakorlati, gazdasági problé­ma, mivel a partvédőművet úgy kell megépíteni, hogy a legerősebb hullámzás esetén se juthasson mögéjük víz. Ez a követelmény egyébként nem­csak a Balatonra vonatkozik, hanem a következő években — évtizedekben megépülő nagy kiterjedésű mesterséges víztározókra, illetve ezek töl­téseire is. Így a Balaton most mind a hullámmérés, mind az egyéb hidraulikai és hidrodi­namikai vizsgálatok tekinte­tében természetes kísérleti te­repül szolgál leendő mestersé­ges tavaink tervezéséhez. Egy asszony becsülete Forog az ügyvédek asztalán a magnó, surrognak a teker­csek, s aki rámondja a szöve­get, dossziét tart a kezében, lapozgatja, felolvas belőle. A szalag felveszi a szöveget, ami csak féligazság, mert nem veszi fel a magatartást Rög­zíti a hangsúlyt, de nem a fel­háborodott arckifejezést, nem az indulatos mozdulatokat. Védő, aki szívvel, lélekkel harcol védencéért, aki enyhí­tő körülményeket keres? Vé­dő. önmaga védője: dr. Krasz- nai Antal, elsőrendű vádlott. Ügyvéd, aki egy gyermekelhe- lyezési ügyből a jogászetika megsértésével válópert csinált. A tét nem nagy: egy asszony becsülete. A tizenkettedik nap Négy nap alatt akartak pon­tot tenni az ügy végére, a ti­zenkettedik napon azt hitték, lesz már ítélet. De aznap is csak vallomásokat vett fel a magnó, s a vádbeszédet, a vé­dők beszédeit. A vádlottak ki­tartanak vallomásaik mellett, odaállnak egyenként a bíróság elé, s valami ingerült fel­hanggal bizonygatják igazu­kat, s ami szavaik nyomán ki­bontakozik, az egyszerűen el­képeszti az embert. Jelen van a „csábító” — Szabó Pál sze­mélyében — aki néha hátra­fordul, végignéz a hallgatósá­gon, a bűntudat minden jele nélkül, inkább büszkeség van a szemében, megelégedés, ö a csábító, akinek hamis vallo­mására elválasztották az asz- szonyt a férjtől. Olyan régóta Don Jüanja ennek az ügynek, hogy már maga is ellenállha­tatlan szívrablónak tartja ma­gát. Mellette állnak, akik megszervezték a válást, akik megfogalmazták a tanúvallo­másokat, a család, amelynek tagjait csak az anyagi érdek tartotta össze, Bernarda háza — Üllőn Aztán leülnek a vádlottak, s a szünet után a magnó az ügyész vádbeszédét veszi fel. Egy családról beszél, melyben feleslegessé vált egy asszony. Benkó Pál házassága Ková- csik Margittal szerelmi házas­ság volt. De csak addig éltek egyetértésben, amíg haza nem költöztek Benkó megözvegyült anyjához és testvéréhez, An­nához. Anna volt a család fe­je, pénztárosa, egyedül akadta irányítani a család életét. A fiatalasszonyt sértette sógor­nője agresszivitása, megpró­bált ellenszegülni. Az ered­mény: intrikákkal, pletykák­kal Igyekszik az anya és a testvér elidegeníteni Benkó Pált a feleségétől, s rávenni arra, váljon el tőle. A másik testvér — Benkó Imre — házassága eredetileg sem zavartalan. A féri iszik, s egy idő múlva rájön arra, hogy hiányzik a gyerek az életéből. Feleségének nem le­het gyereke, de szívesen örök­be fogadnák a testvérük, Benkó Pál gyerekét. Kétsze­res tehát az ok, amiért a csa­lád. a válást szorgalmazza. Kiszemelik Szabó Pált: a la­bilis egzisztenciájú, komolyta­lan, pénzért mindenre kapha­tó fiatalember alkalmas a csá­bító szerepének eljátszására. Közben egy ismerősük ügy­védet is ajánl, dr. Krasznai Antalt. Felkeresi őt Benkó Anna és Benkó Pál. Az ügy­véd azt ajánlja: nézzenek szét, ha a fiatalasszony későn jár haza, biztosan van valaki­je. A valaki ekkor már meg is van. Szabó. Kioktatják Szabót, s színre lépnek a családtagok — mint a házasságtörés tanúi, meg a beszervezett hamis ta­núk. Közben a gyermekelhe­lyezési perben döntés születik: a gyerek a feleséghez kerül, annak ellenére, hogy az asz- szony „erkölcstelen életmód­ja” mélységesen megbotrán­koztatja az erényes család tagjait. Következik a válóper. « Krasznai nyugtatja a szabad- g lábon lévőket: csak tartsanak! ki, nem lesz semmi baj... ; Az utolsó nap 1 Több mint két hét után íté- 5 letre várnak a vádlottak. Dr. \ Krasznai Antal néha ránéz a! fiára, aki majdnem mellette $ ül, de nem a vádlottak padján,! hanem a védőként. Apja védő-; jének társvédője. Benkó Pál, Szabó Imre, > Benkó Imréné, Benkó Anna, j moccanás nélkül ülnek. Szabó j derűsen tekinget hátra. — A Magyar Népköztársa-i ság nevében ... Dr. Krasznai Antalt — fel-: mentve a hamis tanúzásra; való felbújtás bűntette alól — bűnpártolásért nyolchónapi végrehajtható börtönre, Benkó Pált többrendbeli hamis tanú­zás, felbújtás miatt egy év kéthónapi börtönre, Benkó Imrét nyolchónapi, Benkó Im- rénét tízhónapi, Benkó Annát héthónapi, Szabó Pált nathavi börtönbüntetésre ítélték. ★ Az ítélet nem jogerős. A vé­dők kérték a vádlottak fel­mentését, az ügyész három­napi gondolkodási időt kért. S sorok írója csak annyit szeretne hozzáfűzni az ügyhöz: ebben az évben már 25 hamis tanú állt a Monori Járásbíró­ság előtt. Huszonöt — és most Ben- kóék. Deli Mária Megkezdődött | a szarvasbőgés i Ezernél több vad pusztult cl a gemencei rezervátumban : A gemencei vadrezervátum ! ban megkezdődött a szarvas­ig bőgés. A nászukra készülő ! gimszarvasbikák hangverse­nye mitsem árul el a közel- 5 múlt nagy veszedelméről, az 5 árvíznek pedig ezernél több 5 szarvas, őz és vaddisznó esett J áldozatául a tengerré vált $ Duna-menti őserdőben. A S ^ vadgazdaság őz törzsállomá- J nyának mintegy 85 százalé- $ ka, szarvasborjú és vadma­í J lac szaporulatának mintegy $85 százaléka, szarvas és vad S $disznó törzsállományának ^ 20—30 százaléka pusztult el. $ A pusztulás nyomai még $ jól látszanak a rengetegben, ^ Sem kocsival, sem csónak- $ kai, sem gyalog nem járha­tó a sűrűség a pangó vizek- $ tői. A nyiladékokban az er­S ^ dei ösvényeken keresztbe- időit óriás szálfák törzse zár S 5 ja el az utat. Krasznai leíratja a tanúvallo­másokat és szétosztja a tanúk között — a bíróság épületé­ben. Don Juan vall Szabó remekül szerepel, a bíróság kimondja a válást. Krasznai elégedett tanítvá­nyaival, Benkó Pálné becste­lenségét, erkölcstelenségét napnál fényesebben bebizonyí­tották, a házasságtörés részle­teiről gusztustalan beszámo­lót tartanak. Szabó ocsmány részletekkel bizonygatja in­tim viszonyukat. Most jön a harc a gyerekért. Közben kellemetlen dolog tör­ténik: Szabó félni kezd, s szomszédjának — Szalainénak, — egy gyönge pillanatában el­meséli, milyen remekül szere­pelt, mint hamis tanú. Szalai- né figyelmezteti: ez nagy bűn, ezt szigorúan büntetik. Szalai- nétól Benkó Pálné megtudja, kinek köszönheti meghurcolá- sát, s fellebbezést ad be a vá­lás ellen. Közben dr. Krasz­nai is tudomást szerez a do­logról — és feljelenti Szalai- nét. Krasznai is kezdi kelle­metlenül érezni magát és ta­núit erősítgeti, kilátásba he­lyezve, hogy ha bevallják a hamis tanúzást, lecsukják őket, de ha kitartanak: nagy pénz üti a markukat, fájda­lomdíjként. Az ügyészség közben nem tétlen: előzetes letartóztatásba helyeztetik Szabót, és még né­hányat a hamis tanúk közül.

Next

/
Thumbnails
Contents