Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

nélkül ix. Évfolyam. 209. szám 1965. SZEPTEMBER 5, VASÁRNAP Püré a vonalon Nagyon kevés paradicsom fut be a konzervgyárba az idei szezonban. A tervezett 3330 tonnából eddig még csak hétszáztizenhat tonnát sike­rült legyártani. Az I. telepen Manzini vonalon sűrítik a pa­radicsompürét. (Godány feiv.) MAKRANCOS HÖLGY Shakespeare vígjátékát, a Makroncos hölgyet mutatják be városunkban a Kecskeméti Katona József Színház művé­szei október elsején, a műve­lődési otthon színháztermé­ben. Ifúrni az első súlyos balesetig ? Falra liánjl borsó a figvclmezietés «■ A fclclössrgrcvonás elmarad! ■ Egy IVEfil«vizsgáIat tanulságai Kóródi Sándor fogatos június 3-án délelőtt fél deci pálinkát ivott. Délután három deci borocskát haj­tott fel, majd három óra tájban elindult Danuvia mo­torján tankolni, a benzinkút felé. A tankolást azonban a Dózsa falatozónál kezdte el, mégpedig két korsó sörrel. Innen Juhász István nevű barátjával indult el. A motort maga mellett tolta vagy ötven méteren keresztül, közben barátjával beszél­getett. Itt megállt, hogy Juhász Istvánt felvegye és együtt motorozzanak tovább. A betyár masina azonban lefulladt. Kóródi neki­állt a javításnak. Közben azonban a járőr igazoltatta, majd előállította vérvizsgálatra. A vérvizsgálat eredménye: 7.9 liter bornak megfelelő alkoholos befolyásoltság. Mivel Kóródi a KRESZ 46. paragrafusának 3. bekezdésében foglalt rendelkezése­ket megszegte, a városi bíróság tárgyalás mellőzésével nyolcszáz forint büntetéssel sújtotta. Ezt a végzés jog­erőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt kell megfizetnie. Ha nem fizet, akkor büntetése 32 napi szabadságvesztésre változik át. Drága italozás volt. A népi ellenőrzés- bizott­ság legutóbbi ülésén konk­rétan két közös gazdaság — a Petőfi és a Szabadság tsz — volt napirenden, de ki­mondatlanul is szó esett vá­rosunk valamennyi termelő­szövetkezetéről. Keményhangú vádiratnak fogták fel az érintettek a bal­esetelhárítási utóvizsgálatról készített jelentést. Nem is lehet másként. Emberéletek­ről van szó, arról, hogy egyesek hanyagsága, nem­törődömsége másoknak köny- nyen halált okozhat. A tavalyi alapvizsgálat alapján a NEB munkatársai megállapították, hogy a termelőszövetkezetekben a rendszeres munkavé­delmi szemléket nem tartották meg. Egy évre rá — az utóvizsgá­lat. során is hasonló képet kaptak. Változatlanul nem tartják meg a szemléket, leg­alábbis hiányoznak az ezekről szóló jegyzőkönyvek, nem dokumentálja semmi a gépsaemlék édestest vérét: a* munkavédelmi szemlét. Könnyű az ipari üzemek­nek, vállalatoknak! — mond­ják a tsz-vezetők. Minden lehetőségük, anyagi feltételük megvan a balesetek elhárítá­sára. Ezt mondják évek óta. Pedig a munkavédelmi feltételekhez szükséges anya­giakat ők is éppen úgy be le­kalkulálhatják a tervekbe, mint máshol. A pénz meg­van rá — csakhogy ez lel­kiismeretesség nélkül való­ban kevés. De ha meg is van a mim- kásvédelim felszerelés, leg­több esetben nem használ­ják. A védőfelszerelést sok esetben leszerelik a gép­ről a vele foglalatoskodók — mondván: akadályoz a mun­kában, csökkenti a teljesít­ményt. Az ilyen és hason­ló felfogásokból adódott, hogy az idén a Szabadságban már kilenc, a Petőfiben pedig két üzemi baleset történt. Szerencsére nem súlyo­sak. így el is maradt a felelösségrevonás mind­két helyen (?) A tavalyi ellenőrzés során napvilágra került hiányossá­gok megszüntetésére a me­zőgazdasági osztály munka- tervet készített. Ez azonban a termelőszövetkezetekben el­sikkadt. Így a terv csak terv maradt. A városi népi ellenőrzési bizottság vizsgálata negy­vennégy hiányosságot ész­lelt. Ezekből egy év alatt kilencet szüntettek meg, má­sik kilencet úgy, ahogy. Hu­szonhat észrevételt egyálta­lán nem követett intézkedés Ezek a számok igazolják leg­jobban a közös gazdaságok „hidegvérúségét”, magyarán nemtörődömségét. És egy­ben bizonyítja, hogy a nép. ellenőrzési bizottságnak sok- j sok figyelmeztetése csak fal- rahányt borsó a tsz-vezetők- nek — a legelső súlyos bal­esetig. Kevés edzés, kevés meccs — nem elég a sikeres szerepléshez Volt „bunyó” bőven, csak éppen nem a javából. A 28-i 28, a 29—i, elődöntőbeli 25 és a döntő 19 mérkőzése alig hozta tűzbe a szurkolókat. Talán csak a Nyíri—Sóki, a Damó—Haj ágas, a Gyi- mesi—Beregszászi, az Or­bán—Gulácsi, a Pünkösdi— Szmák mérkőzés emelkedett a kétnapos színvonal átlaga Mit latunk a moziban? A „Preludió” akció. Ma­gyarul beszélő NDK-film. Tíz éven alul nem ajánlott! Szé­lesvásznú. Kísérőmüsor: Cini és Cin­cin. Előadások kezdete: fél i, fél 6 és 8 órakor. Matiné: Kis csalogány. Hétfői műsor: Szívfájdalmam, Hirosima. Japán film. Egy tragikus sze­relem története. Tíz éven alul nem ajánlott! Szélesvásznú. Kísérőműsor: Az. alma. Ma­gyar híradó. Zoli és a libák Jókora falka liba a tarlón, majd ugyanannyi lúd vidá­man csapkod a vízállásban, öklömnyi gyerek guggol az árokparton, ő pásztorkodik a gágározó népség mellett. Megszólítom: — Gyere csak egy kicsit közelebb, kisfiam! Eltörik a mécses, végül a gyerek nagy bíztatásra köze­lebb keveredik, ököllel töröl- geti a szemét még akkor is, amikor előttem áll. Valami hivatalos embert sejt ben­nem, aki csak bajnak jött. — Kié ez a szép falka liba? Megfordul, mintha sosem látta volna a ludakat, aztán visszanéz rám, és kételkedve ejti el a szót. — Miénk! — Hát hogyan hívnak? — Berze Zoli! Az idén me­gyek második osztályba. — Jól van! Derék gyerek vagy. Édesapád? — Cséplőgép mellett dolgo­zik a tsz-ben. — Hát az édesanyád? — Az meg lógondozó! ÚTI.JEGYZETEK: Nagykőrös-Drezda-Berlin /. rész DREZDA. Nehezen lehet szállást szerezni. — Elmesé­lem, mi hogyan csináltuk —, de ne kövessék a példánkat. Miután a fizetővendég­szolgálat nem tudott szobát adni, végső elkeseredésünk­ben két német barátunk­kal, Klaussal és Reinhardt- tal a tanácsházára, az ide­genforgalmi osztályra men­tünk. A kedves hivatalnok majdnem egyórás telefonál­gatás után szerzett nekünk helyet egy lánykollégium­ban. A várossal való megis­merkedésre szánt hat napot Meissen a vár ablakából igy nyugodt lakásviszonyok között élveztük végig. Drezda nagyon érdekes, szép világváros. A Zwinger- ről, amelynek megtekintésé­re egy egész napot szán­tunk, nem akarok részlete­sen beszámolni, hiszen már sokan írtak róla. Feledhe­tetlen élményt nyújtott. Na­gyon érdekes a hadtörténeti múzeum és a kincstár is. A várost járva, éles kont­rasztok figyelhetők meg. A második világháború nyo­mait viselő romok szom­szédságában gyönyörű üveg­paloták, modern toronyhá­zak emelkednek. A lakás kellett — gyorsabb és cél­szerűbb volt újakat építeni először és csak után eltaka­rítani az újjáépíthetetlen romokat. Az emberek kulturáltak. És nem szemtelenek! Kétszer kirándultunk. Egyik alkalommal Wehlen- be, illetve Basteibe, másod­szor pedig Meissenbe. WEHLEN az Elba bal partján, égigszökő hegyek között fekvő, gyönyörű ki­rándulóhely. A folyópartnak ezt a vidékét Szász-Svájc- nak nevezik. A hajón, amellyel Wehlenbe igyekez­tünk, felismertünk egy fér­fit, akivel a tanácsházán ta­lálkoztunk futólag. Herr Bernt berlini tanár egy leányosztállyal tett kirán­dulást. Hamarosan odaült hozzánk, összebarátkoztunk. Együtt másztuk meg a Bastei-ig vezető hosszú he­Megpiszkálom a fülemet, mintha nem jól érteném. Á kisfiú megismétli, hogy édes­anyja is tsz-tag az Arany Já­nos Termelőszövetkezetben és lógondozó. Ezt különben egy negyedóra múlva a szö­vetkezet népszerű brigádveze­tője is megerősítette. Hu­szonnyolc lovat gondoz Ber- zéné. — No, de beszéljünk most a libákról. — A mama keltette jófelét, kisebb felit meg úgy vettük napos libának. A keltetőből hozták. — Ceglédről? Zoli megcsóválja a fejét. — Lehetséges. — Szépek! — dicsérem meg a hófehér hadat. — Anyu az egész falkát már kétszer kopasztotta. Három vánkosra való pöhöly lett. — És a piacon adjátok el a libákat? Zoli megrázza a fejét. — Szerződtünk. Hízott li­bát viszünk majd egész ko­csival. Holnap már a nagy- ját tömi a mama és amikor azok készen lesznek, akkorra megnőnek ezek a kisebbek is. ötgyermekes család. Szépen, gondtalanul élnek. A két nagyobb gyerek, Laci és Bo­rika már a konzervgyárban dolgozik. A három apró is­kolás. De mindenki dolgozik, ahogyan Zoli példája is mu­tatja. Elbúcsúzom az ügyes kis gyerektől. Már az országúton vagyok, amikor lelkendezve szalad utánam. Lihegve mond­ja: — Majd elfelejtettem! A ludakat a mama nem kézzel tömi ám, hanem géppel. fölé. Az egyetlen „nagy”-nak számító, minden igényt ki­elégítő ökölvívó-csemege az elődöntőbeli váltósúlyú Téglás (Szolnok)—Kovács (Pécs) ta­lálkozó volt (ennek ellenére Kovács nem került a legjobb három közé). A két MTK-s válogatottnak, a könnyűsúlyú Gúla László­nak és a nehézsúlyú Szénási Ernőnek a me­zőnyben nem akadt méltó ellenfele. Sokat nem mutathattak tu­dásukból. Inkább érdekesség volt Gúla túlzott óvatossága, hogy mérkőzéseit fejvédő si­sakban vívta. Szénási ellen­felei megfutamodtak. A Kinizsi versenyzői is szol­gáltak meglepetéssel. A két­napos viadal két kiütéses vereségét — sajnos — kö­rösi fiúk szenvedték el, Cson­tos és Kecskés személyében, ökölvívóval bizony megesik az ilyesmi. Kérdés, van-e magyarázat rá? Van! Hi­szen lassan egy éve, hogy Nagykőrösön komolyabb boksz­meccs volt. Ennél több ma­gyarázat nem is kell. A homokzsák püfölése, egy kis egymás közötti kesztyűzés, kevés edzés nem elég a sikeres sze­repléshez. Nincs meccsrutin, nincs fej­lődés! A keménységéről is­mert Csontos Feri épp úgy, mint a technikás, igen jó ökölvívó hírében álló kecs­kés Gyula súlyos veresége csakis ezzel magyarázható. Legfeljebb még azt lehet ki­fogásolni, miért kell kellő­képpen fel nem készült já­tékost szorítóba küldeni. A kellemes meglepetés Be- nyik Károly volt. Mindkét mérkőzésén bátran, keményen harcolt és közel járt az arany­éremhez, de a végküzdelmet nem bírta. Róla egyébként úgy nyilatkozott a zsűri: „szakavatott edző kiváló ökölvívót faraghatna be­lőle, minden adottsága megvan hozzá., Kovács Ferenc „kifogta’5 Gúlát. A többiek, F. Szűcs, Herczegh és Balogh annak köszönhetik a bronzot, hogy súlycsoportjukban hárman- hárman voltak. Vagyis két vereséggel is lehetett helye­zést elérni. Szász-Svájc panorámája gyi utat. A kilátás csodála­tos. Alattunk 500—600 mé­ternyire szelíden folydogál az Elba. Túlsó partja belát­hatatlan síkság, a mi olda­lunkon hátborzongató sza­kadékok, sziklacsúcsok. Va­rázslatos! Az út érdekessé­gei közé tartozik, hogy a visszaúton Drezdáig mi vol­tunk a gyerekek „kísérő- tanárai’’. Herr Bernt ugyan­is a városban maradt. A kirándulás napjának estéjét is új német baráta­inknál töltöttük. A kislá­nyok meghívására, egy régi hagyományokon nyugvó gyertyás estén vettünk részt. Egy lugasban terítettek és az asztalon négy szál gyer­tya világított. Nagyon han­gulatos volt. Vacsora után énekeltünk, és hogy semmi ne hiányozzék a jóból, tánc­cal fejeződött be a vendég­ség. SPORT LABDARÜGÁS: Kartal—Nagykőrösi Kinizsi, A sok színes és változatos sportesemény után Nagykőrös sportélete visszakerül régi ke­rékvágásába. A Kinizsi labda­rúgói is a nemzetközi mérkő­zés után „szürke” bajnoki fordulóra készülődnek. A mai kartali mérkőzés nem is ígér­kezik olyan szürkének. A két volt NB III-as csapat mindig nagy küzdelmet vívott egy­mással. Az erőviszonyok tel­jesen kiegyenlítettek. Kartal jelenleg az 5. helyen áll 29:30- as gólaránnyal, 22 ponttal. A körösi csapat 35:27-es gól­aránnyal, 21 ponttal, a 7., de egy mérkőzéssel kevesebbet játszott. Kartal a tavaszi fordulóban hét hazai mérkőzésből hár­mat nyert, kettő döntetlen volt és kettőt veszített 11:6-os gólaránnyal 8 pontot szerzett, ezzel szemben idegenbeli sze­replése nagyszerű: 8 mérkő­zésből 9 pontot szerzett. Az őszi fordulóban hazai pályán legyőzte a bajnokaspiráns Váci SE-t (1:0) és Üllőt (3:1). Idegenben vereséget szenve­dett Cegléden (1:0) és Török­bálinton (4:0), döntetlen volt (4:4), Bagón ennek a mérkő­zésnek az érdekessége, hogy Bag már 4:0-ra vezetett. A körösiek az utolsó mér­kőzéseken, Bagón és Szigetúj­falu ellen már javuló játékot mutattak. Ha a technikás já­ték jó küzdőszellemmel és kel­lő akarással párosul, sikeres szereplést eredményezhet. Ta­vasszal Nagykőrösön a hazai csapat nyert 5:l-re, most dön­tetlennel elégedettek lehetünk és erre képes is a körösi csa­pat, ha saját stílusát tudja játszani. Végleges összeállítás sérülések miatt nincsen, ti- zennégyes keret van kijelölve. KÉZILABDA: A Kinizsi kézilabdázói Tú­rán játszanak. Pontszerzésre nincsen reménj'. P. S. MEISSEN girbe-görbe kis utcái nagyon megkapóak. Műemlékváros. Első ütünk az Albrecht-burgba vezetett. . Csodálatos gát épület. Tér- i meiben óriási értékek van-: nah. Lenyűgöző a palota re- \ neszánsz szobája, valamint\ az úgynevezett porcelán- \ szoba. Nem véletlen — hi- j szén Meissen a porcelán ha- \ zája. Megtekintettük a régi \ porcelángyárat is. Mégis- > merkedhetünk itt a porcé- j Ián előállításával a forrná- \ zástól az égetésen át egészen i a festésig. Hazafelé emeletes vona- \ ton utaztunk. Érdekes volt j számunkra, hisz nálunk! nincs ilyen, éppen úgy, mint! a kalauzok táskájára szerelt! aprópénzadagoló masina. > * Bart a Lajos ; (Folytatjuk.) \

Next

/
Thumbnails
Contents