Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
SZEPTEMBER 5, VASÄRNAP 7 "^JLírlao Érdemes rágcsálni Az izraeli tudósok érdeklődését felkeltették egy Etiópiából származó növény tulajdonságai. Ha valaki a növény vöröses leveleit megrágja. undor támad benne a dohányzással szemben. A növénynek egyébként semmiféle ártalmas mellékhatása nincs a szervezetre. A NAPTEVÉKENYSÉG ES AZ EMBERI SZERVEZET SÚLYOS JÁRVÁNY — A KACAGÓKÓR Bűmet ausztráliai tudós szerint az új-guineai női lakosság között rendkívül elterjedt az ún. „kacagókór”, avagy a bennszülöttek nyelvén a „kűri”, amely egyelőre megoldatlan problémája az orvostudománynak. Férfiak csak ritkán betegednek meg tőle, de a nők között ezrével szedi áldozatait. A betegség folyamán a nők elvesztik az uralmat arcizmaik felett, és olyan lesz az arckifejezésük, mintha állandóan nevetnének. Az orvosok csak annyit tudnak a kórról, hogy az agy bizonyos részeit támadja meg. Heliobiológia és heliopatológia Maximumok idején: több a hirtelen haláleset, a bűncselekmény és a járványos megbetegedés A papagáj segit a dadogóknak Az USA-ban, az Indiana állambeli Fort Wayne-ben egy beszédhibás gyermekek oktatásával foglalkozó iskolában papagájt alkalmaznak, hogy . kedvet csináljon” a gyermekeknek a gátlástalan beszédhez. A papagáj 40 kérdést tud feltenni és állítólag nagy sikere van a kis növendékek között. A mindennapi életben ismert jelenség a napsugárzás jótékony hatása. Nélkülözhetetlenül szükséges energiát ad az élet fenntartásához, de az egészséges életmód is megköveteli, hogy az ember szabad idejében minél többet tartózkodjék a szabadban. A napnak azonban vannak olyan képződményei is, amelyek közvetett biológiai hatásai korántsem kedvezőek. Az egészséges, pihent egyéneken kevésbé érvényesülnek, míg a beteg legyengült szervezetű, vagy kimerült emberek sokkal erősebben reagálnak rájuk. A meteorológusok már régebben kimutatták, hogy a naptevékenység kihat földünk időjárási folyamataira. Az időjárásváltozások viszont befolyásolják szervezetünk működését, tehát a naptevékenység az időjáráson keresztül másodlagosan érvényesíti hatásét A naptevékenységnek az emberi szervezeti-e gyakorolt hatásának a vizsgálatára csak századunkban került sor. Kifejlődött az úgynevezett heliobiológia, amely a naptevékenység biológiai hatásával foglalkozik, és a heliopatológia. amely az egyes betegségek fellépésének és a naptevékenység kapcsolatait vizsgálja. AHOL A DOHÁNY TEREM Kuka gazdasági életében nagy szerepet játszik a flohány. Különösen nagy mennyiségben termesztik a Sierra de Los Organos hegység lábánál. Képünkön: szárítják a dohányleveleket Elektronikus professm vizsgáltat Mint a „Szovjetszkája Rosz- szija” című lap jelentette, a szibériai Barnaul városban a politechnikai intézet vizsgázóinak a legcsekélyebb lehetőségük sincsen a puskázásra. Ugyanis nem emberek vizsgáztatják őket, hanem elektronikus agy kérdéseire kell válaszolniok: a válaszokat elektronikus készülék pillanatok alatt értékeli, sőt, azonnal jelzi az osztályzatot is. A pedagógusok ugyan feltehetnek néhány pótkérdést a vizsgázóknak, de a végleges osztályzatot az elektronikus berendezés megállapítása alapján adják ki. A szibériai intézetben jelenleg 12 elektronikus vizsgáztató gép működik, és egyenként 120 vizsgázót tud „ellátni". ISTENES CIRKUSZ HERKULESEK Milyen erősek a rovarok? Bámulatos erőmutatványaikkal már nagyon régen felkeltették az emberek érdeklődését. Testük méreteihez viszonyítva sokkal nagyobb erőfeszítésre képesek, mint az ember, vagy akár az emlősállatok. Megfigyeltek például egy hangyát, mely a hangyaboly bejáratáról egy kövecskét emelt ki. A megmért hangya súlya 0,0028 gramm, a kő súlya pedig 0,15 gramm volt. Egyszerű számítás bizonyítja: a hangya így saját súlyának 53-szorosát emelte fel, ami megfelel annak,' A nyugatnémet Hannover egyik terén, 20 méter magasban, több száz néző előtt — különös mutatvány ment végbe. Istenes cirkusznak nevezték el a nézők a produkciót. Egy artista testvérpár, Peter és Henriette Traber, egy csecsemőt vitt fel a kifeszített kötélre. Vállalták a kisded keresztapaságát és keresztanyaságát s a keresztelő e fura módját ..hagyományosnak” minősítették. Jamitzky plébános, a szentséget kiszolgáltató pap, egy tűzoltólétrán szintén felmászott a magasba. Szerencsésen odaért a szerencsétlen csecsemőhöz és az ámuló nézők szemeíáttára a keresztelést elvégezte. Ez a bátor pap „hősiesen” kockáztatta mind a maga életét, mind pedig a csecsemőét. A Quick című magazin, amelynek fotoriportere az eseményt megörökítette, feltette azonban a kérdést: „Szüksége van-e az istennek efféle cirkuszi számokra?” A nézők szenzációéhes része nem tiltakozott, a pap sem, hiszen Peter Traber az egész „mókát” veszélytelennek nyilvánította. Sajna, két héttel később, a fiatal és jobb sorsra érdemes Peter Traber lezuhant a magasból és szörnyethalt. Újdonsült keresztapasága nem tartott sokáig. Az elvetemült szülők csak ekkor döbbentek rá, milyen veszedelemnek tették ki csecsemőjüket. „Lehet-c szenzáció a szentség?” — tette fel a Quick a további kérdést. Kérdésében benne van a felelet — súlyosan és elmarasztalóan. Milyen lehet azoknak az embereknek a „lelki élete”, akiket már csupán ilyen eszközökkel lehet ájtatosságra ingerelni? (-) A keresztelő pillanata távlencsével fofografálva. mindössze néhány milligramm súlyú moszMtó például öt milligramm vért szív magába, és azzal repül tovább. A méhek ugyancsak a saját súlyuk többszörösét viszik magukkal légiútjukon. De a repülés távolsági eredményeiben is kiválnak: egyes lepkefajok olykor 700—800 kilométert is megtesznek leszállás nélkül. A gyorsasági repülésben a poszméh az elsők között van, 56 km/óra sebességgel szárnyal. A szitakötő 28 km/óra, a házilégy 8—10 km/óra sebességre képes. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a rovarok viszonylagos kis mérete a nagy erő illúzióját kelti. Van olyan különbség az emlősök és a rovarok között, amely a rovarok számára bizonyos előnyt jelent. Minden rovarnak ún. | kitin-börváza van. A testet | borító váz belső falához csatlakoznak a benne levő izmok, ami bizonyos erőnövekedést, jobb erőkihasználást eredményez a praktikusabb emeltyűhatás révén. Mindent egybevetve nagyon valószínűnek látszik: ha a rovarok akkorák lennének, mint az ember, nem lennének „erősebbek” nála és feltételezhetően távolabb sem tudnának ugrani. Ezt a végső következtetést az izomszövetek és az anyagcsere vizsgálatát végző kutatók tették. Blahó István FOLYÉKONY HAL Japánban Mdolgozták a halfeldolgozás új technológiáját. A megtisztított halakat különleges folyadékba dobják, amely a húst feloldja. Az oldat ezután centrifugába kerül, ahol a csontot és a szálkát különválasztják. Az eljárás végén erőlevesre emlékeztető tápláló folyadékot kapnak, amely vitaminokban, ásványi sókban igen gazdag és nagy kalóriatartalmú. A folyékony halnak az íze is Mtűnő. Női futballbírák Hollandiában „a gyengébb nem” számos képviselője kitűnően működik, mint futballbíró. Az országban hetven női játékvezetőt tartanak nyilván. A legnagyobb jelentőségűek biológiai szempontból az ún. napkitörések, vagy protuberanciák és az erupciók. Ilyenkor a nap felületéről anyagi természetű és elektromágneses sugárzás indul ki. Az anyagi természetű sugárzás részecskéi egy-két nap alatt, az elektromágneses sugárzás nyolc perc alatt éri el bolygónkat. A heliobiológiai vizsgálatok elvégzésekor nagyszámú beteganyag statisztikai feldolgozásából indulnak ki. A vizsgálatok középpontjába azokat a napokat állítják, amikor nagy napkitörés volt és megnézik, hogyan alakult a halálozás ezeken és a következő napokon. Általában azt tapasztalják, hogy a kitörés napján mindig több a haláleset. Már régebben kimutatták: a hirtelen halálesetek fellépésének évi menete megegyezik a naptevékenységgel. Azt is feltételezik, hogy napfoltmaximumok idején a különböző bűncselekmények, öngyilkosságok, a balesetek száma nő. Érdekes megfigyelés még: a járványos betegségek 11 évenként szoktak fellángolni. Ezt szintén a naptevékenységgel hozzák összefüggésbe: a napfoltok száma ugyanis 11 éves periódusban változik. A megfigyelések nyomán világszerte fellendült a naptevékenység és az emberi szervezet közötti ka peso iátok vizsgálata. Számos olyan betegséget írtak le, amelynek gyakorisága és a naptevékenység között egyértelmű a kapcsolat. Ilyen például az agyhártyagyulladás, az orbánc, a kolera, a tífusz, az influenza, a kanyaró, a tüdőgyulladás, a difteria, a malária, stb. Bizonyossá vált továbbá: az idegrendszeri betegségek, sőt, a vér különböző kémiai tulajdonságai szintén követik a napfolt-periódus változását. mintha egy átlagember kb. 4,2 tonnát emelne. Még egy jó képességű súlyemelő is csak ennek a huszadrészét tudná a feje fölé nyomni. A lovat nagyon erős állatnak tartják, pedig az ereje arányítva meg sem közelíti a méh erejét. Az előbbi a saját súlyának kb. a felét tudja felemelni, míg az utóbbi 18—24-szeresét. Ne higgyük azonban azt, hogy a rovarok csak a súlyemelésben tűnnek ki, a hú- zási kísérletek ugyancsak az ő javukra dőltek el. A rovarkutatók egy aprócska, 175 gramm súllyal megrakott szekér elé egy 1,9 gramm súlyú poloskát fogtak. Köny- nyedén elhúzta a terhet! ösz- l szehasonlításképpen ! ez annyit jelent, mintha j egyetlen ember húzna el ^ egy kb. 7,5 tonna súlyú > vasúti teherkocsit. $ ^ De továbbmenve: a méh há- ^ romszorosan túlszárnyalja a % poloskát is a tehervonás5 ban. s 5 Az ugrásban a rovarok — 5 testük méreteit tekintve — $ ugyancsak óriási teljesít- J menyekre képesek. Arányo- ^ san számítva az ember át $ tudna ugrani egy magas épü- 5 letet, ha a szöcske képessé- $ geivel rendelkezne. Távol- $ ugrásban is messze túl kel- $ lene szárnyalni minden ed- í digi rekordot, kb. 180 méter $ távolságra kellene földet ér- ^ nie. Ha a szöcske helyett $ kellemetlen ismerősünkkel, a 5 bolhával végeznénk az össze- ^ hasonlítást, ugyanilyen meg- S lepő eredményt kapnánk, í Nem árt, ha az emlősál- i latok ugróteljesítményeit is ^ szemügyre vesszük. ; Az egyik legjobb távol- ^ ugró a szarvas, 12 mé- ; teres teljesítménnyel. Ma- ^ gasugró eredménye: 2,4 $ méter. S s Majdnem azonos képességű ^ a puma is, csak a magas- $ ságban szárnyalja túl 30 cen- 5 timéterrel agancsos társát. 5 A kenguru 9,6 métert ug- $ rik távolba, és 2,7 métert J magasba. A ló már nem J képes ilyen erőfeszítésre, va- ! lamivel elmarad az ausztrá- ! liai erszényes állat mögött. ! Nem vall szégyent az üregi i nyúl sem a 7 méteres tá- j volugrási és a 2,4 méteres S magasugrási eredményével. ( De hol vannak ezek a tel- i jesítmények a rovarokéhoz ! mérten? ! A rovarok a levegőben is > felmutatnak séhány figye- ! lemre méltó teljesítményt. A s Az újszülöttek súly-hossz ará- 4 nyai is összefüggést mutatnak $ a napfolttevékenységgel. $ Mindez arra utal, hogy a $ különféle betegségeket és jár- $ ványolcat kiváltó okok között $ szerepet kapnak a földet érő 5 kozmikus hatások is. Terme- ^ | szetesen ezek önmagukban 5 I nem okai járványok és beteg- ^ ségek, halálozások halmozódá- ^ sának. Létrejöttüket azonban i; — egyéb feltételek mellett — $ elősegíthetik. A kutatók egyező vélemé- 5 nye szerint — és ezt hang- > súlyoznunk kell — a napról ^ jövő hatások nem közvetle- $ nül érik az élőlényeket, ezek $ mindig másodlagosak. $ A valódi ható tényező kimuta- ^ tása még nem sikerült, de ^ valószínű, hogy ebben a nap ^ elektromágneses és anyagik természetű sugárzása egy-1 aránt szerepet játszik. A tone- ^ . tek előrejelzésére van lehető- $ ség, ezt kórházaink, klini- ^ kaink munkájukban már fi- $ gyelembe is veszik. $ M. L. |
